Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-03 / 276. szám
/; /. 1 1: iV / /; ALXI. r; Vf Ol YA M, ?. 7 o. S / A JW. KU&Sa 2 «om EmlélteztfetöSt Vz Knlrlvi Múzeum Egylet *• napokban < lzmándokol 1 ,Mikó Imre gr. .Mrjnhoz es köszönti helve/etl ro:i. Megtelte niâşkor i*, amikor a Ml o\o> egyesület múltjának i's Krdt'lv Szérheii\ ijenek pálya! utasa mcefelelő alkalmak«I mujioll. \ hálás emlékezet a it an. \ Szeméh Géget mindig nu1- legen és iV-uvhitm fosta körül. Ama ..szerencsések" sorába tartozik, akinek életművé ...... olykor hatalmas küzdelmek árán sikerrel járt állandóan és igy. a halottat is hafíiatatlanrá tette az elinnl- hatlansáii fényes oldalán. A koszorúzás ünnepi cselekményét nem ..harangozták he", mint ma szokták mondani. Ez az emlékezés hensőségét rontotta volna. Kis- közönség feladata, hogy a teljesen ..eszmévé finomult" érték és jelentőség i 1 v módtui kapja ..műfaji" kifejezését. Aki a házsongárdi temetőben jár. vagy elhalad a Muzeum-kert mellett, aki hall ■ ulamit az egyetem kezelte gyűjteményeiről, az úgyis önkéntelen megtelik Mikó Imre általános értelmével és igy a koszorúzáshoz hasonló) halk és gyöngéd kifeje- •.é.si módok csupán klasszikus hangsúlyt adnak és ha szabad ezt a mondatot használni: kisérő zenét jelentének a súlyos gondolatok és érzések nagv magyarázataihoz. Igaz. hogy ezúttal a hatalmas külsőség is helyén lehetett volna, nem az em-- ■iékezet gyarapítása érdekében, hanem az idők erősítésére. A magyar Erdély szellemének diadalmas képviseletében vívott előző harc egy súlyos elnyomatás ellen, amely harc egyik vezére Mikó Imre gr. volt. sokban hasonlított egy épen elmúlthoz és annak eredményeihez, a második unió létrehozatala Alagyarországhoz való jelen visszatérésünkhöz. Elég említenünk, hogy szeptember 11-ike óta lépten-nyo* inon idézik Mikó Imre nevét. Az erdélyi magyarok sorában M esselényi Miklós után mint legnagyobbat, mint aki szervesen beletartozik a mai magyarázatba és megértésbe, mint ama • szellemi fegyverzet kézbeadása, mellyel kisebbségi harcunk egy részét vívtuk Nem ennek a cikknek feladata, hogy Mikó Imre történelmi alakját pontosan iderajzolja, nem is szükséges. Mi csak felhasználtuk az alkalmat, hogy most, amikor szabadon Iéleg^elünk és egyben erősen foglalkozunk az erdélyi szellem .sorsával, a Királyhágón innen és túl, figyelmeztessük volt kisebbségi sorstársainkat, szóval Észak-Erdély és Kelet-Ma- gyarország vezető társadalmát, a Mikó Imre szerű nagy emberek hasznára é? szükségére. Nemcsak örök, hanem pillanatnyi hasznára is, nemcsak mai. hanem jövendő szükségére is. Az erdélyi medencében a különleges hivatásu magyarságnak több haszna szokott lenni a Álikók- ból és mindig több szüksége v an reájuk, mert mindig a több veszedelmet és harcot kell vállalni, többször eltakarítani vagy újra felépiteni a romokat, ma pedig a magyar történeti gondolatot és magatartást, melyhez a inai magyar kormányférfiak véleménye szerint Erdélyben a legtisztább, csakugyan a föltételezett magaslaton biztosítani. Ne felejtsük el azt sem,, hogy anyagi eszközeink legtöbbször fogyatékosak és az erdélyi aranykori fejedelmeinknek is minduntalan a magyar királyság területére kellett kiterjeszkedni, hogy az erdélyi magatartásnak megfelelő alapzata legyen. Érthető, ha egvesek mifejlő küzdelmére, súlyos áldozatkészségére, közösségi .érzületére itt nagyobb teher sulyosodik. mint a magyar föld más pontjain. Ma ezek a szükségletek’ igen hatalmasok: Erdély örök biztonságáról és hagyományos útjáról kell gondoskodni, viszont szegényesebb lehetőségekkel, mint bármikor, mert ahogy * a miniszterelnök mondotta, egy szegény Erdély került visz* sza egy elszegényedett Magyarországhoz. A Mikók haszna ily formán még nagyobb lett ma, mint g m pit ban. A régiek emléke az újabb és lehetők pillanathyi befolyása követésre késztet, munkavágyat ébreszt és eszményiséget sugall. A szükségről általánosságban és mikéntjéről részletesen bizonyára nem kel! beszélnünk. A nagy VI'kokra vap;y a kisebbek seregére égető szükségünk van. A lelkűnknek, szellemünknek s hétköznapi munkánknak és az ünnepi emlékezései nek ez vitathatatlan és való. Ezért amennyiben ismerjük őket, adjuk meg nekik segítségünket az irányításuk szolgálatával és a bizalmon ; 2 apadó támogatás lekesité-évM. Az érlce- ■ zésre hivatottakat pedig idézzük és szolitÚj zárára- c§ faftaréhossdgi rcüdtícfef icpiei clcífjs a normáiig 111 0 APEŞ I. december 2. A Pest irja: í takarékosság megkövetelte korlátozások élet belépt el ésével kapcsolatban még a kin étkezőkről tudnak: Az özeinek fény reklámját záróra után el kell oltani. A vendéglőkben egyszerűbb étlapok lesznek. Hetenhint egyszer egytől étel lesz, mig a Ints- és tésztanemiiek számát 2-2- ben állapítják meg. A Budapesti Értesítő jelenti: Az Uj Vemzedék irja: I közeli napokban életbe lép az uj zárórarendelet. Budapesten éjfél után l órakor és vidéken fél 12 órakor lesz a záróra. Ez n rendelet a mulatóhelyekre is vonatkozik. (MTI.) BUDAPEST, december 2. A minisztérium rendeletét adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek anyaggazdálkodására vonatkozó rendelet hatálybalépésről. Eszerint az anyaggazdálkodásra vonatkozó intézkedések. a termékek és termények és árucikk-termékek előáll i I ásának; forgalmának, felhasználásának, bejelentésének, z á r a! á vételének, ill c t v e á t enge d ésé n ek szabályozása tárgyában kiadott miniszteri rendelet a Magyar Szerit Koronához visz- szacsatolt keleti és erdélyi országrészeken is hatályba lép. Nem vonatkozik a rendelet a cukor kötött forgalmának szabályozására. A helyi piacon a zöldség és főzelékfélék ellátásával bizonyos nehézségek tapasztalhatók A nagv őszi vásár óta hol ez. hol az hiányzik s ami kapható, azt a háziasz* szony jól meg kell fizesse. Ezzel szemben az Alföld a főzelékfélék tárháza, hol minden fölös mennyiségben terem. A különben nehézkes szállítási problémát igen leleményesen oldotta meg a Mez -gazdasági és Kémiai Ipartelepek R. T. Budapest olyképpen, hogy különleges szárítási eljárással (nem aszalás) a főzelékfélék súlyát kb. 15-szörösével csökkenti s igv azok vitamintartalmukat megőrizve, jól konzerválva, ..Bannuet" elnevezéssel, ízléses eellofán csa- . magolásban, a nyersárunak megfelelő olcsó áron kerülhetnek forgalomba. Bemutatja és mintával szolgál a gyár erdélyrészi képviselője: RAVAI NAGY JÁNOS. Szentegyház u. 3. se, (Voit „Pitvar'4 helyiség). Telefon: 11—88. fiz sdótönrény< föfoíi rendelkezései: Äs ip«ir©s@lk és kereskedik könyvvezetési kötelezettségei KOLOZSVÁR, december 2. A magyar pénzügyi törvényeknek a hazatért területekre való kiterjesztése uj és nehéz feladatok elé állítja országrészünk kereskedő és iparostár- sadalmát. .Meg kell ismerniük az anyaországbeli törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyeknek elmulasztása súlyos következményekkel jár» At akarjuk segíteni kereskedő és iparos olvasóinkat a kezdet nehézségein s ezért sorozatos cikkekben fogjuk ismertetni azok főbb rendelkezéseit. Cikksorozatunkat a kereseti adótörvényben az- üzleti könyvek vezetéséről szóló rendelkezéseinek ismertetésével kezdjük el, amely á következő: Minden kereskedőre és iparosra nézve fontos az. hogy üzletvitelét a legpontosabban áttekinthesse és késedelem nélkül tehesse meg azokat az intézkedéseket, melyek az üzlet zavartalan folytatása és eredményessége érdekében szükségesek. A rendes üzleti könyvek vezetéséi a keres* .kedelmi törvény is előírja, anélkül azonban,- hogy annak elmulasztását büntetéssel sújtaná. A könyvek vezetésének elmulasztásával elveszti azonban a kereskedő azokat a perjogi előnyöket, melyeket a törvény a könyvekkel való bizonyítás tekintetében nyújt, de súlyos következfmenyekkel járhat bukás esetén, ha a kereskedő rendes könyvelés hiányában vétlenségét igazolni nem tudja. A magyar adótörvények is elsőrangú fontosságot tulajdonítanak a kereseti és vele kapcsolatos jövedelmi adó kivetésénél a rendesen vezetett üzleti könyveknek, sőt annak elmulasztása nemcsak birságót von maga után, hanem az adó kivetésénél is súlyos következményekkel jár. A pénzügyi törvények ' előírják a köteles üzleti könyveket, melyekből a vagyon állapota, az egyes üzleti események és a vállalat jövedelmezősége mindenkor pontosan megállapítható legyen. Az üzleti könyvek alapját képezik az árkalkulációnak és az eladási árakra vonatkozó ellenőrzéseknél fontos bizonyító erővel bir- nak. A keresti adóra vonatkozó, ma érvényben levő törvényes rendelkezéseket a pénzügyminiszter által kiadott 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítás és ennek végrehajtása tárgyában közzétett 1927. évi 30.000 szánni pénzügyminiszteri utasítás foglalják magukban.. KIKNEK KELL KÖNYVET VEZETNIÜK? Ezen utasításban a pénzügyminiszter üzleti könyvek vezetésére a következő adózókat kötelezi: í. Iparosokat. II. Haszonbérlőket. III. Kereskedőket. IV. Vendéglősöket, kávéházakat, cukrászdákat és hasonló vállalatokat. V. Gyógyszerészeket. VL Szellemi foglalkozásúakat. Mentesítve vannak a könyvvezetés kötelezettsége' aló!A segéd nélkül vagy legfeljebb három segéxldel dolgozó kisiparos. A kiskereskedők közül szatócsok, a vegyeskereskedők, a vaskereskedők, az italmérők, zöldség, gyümölcs vagy élelmiszerkereskedők abban az esetben, ha segédet nem tartanak. A könyvvezetés kötelezettség elmulasztása, ha az adócsalási szándékkal1 kapcsolatba nem hozható,' 100 pengőig terjedő pénzbírsággal sujiaíik és azonkívül az adónak az eljáró közegek összeállításából való adókivetést vonja maga után. Az azzal járó költségek az adózót terhelik. A miniszteri utasítás a könyvelésre kötelezett, felsorolt egyes csoportokra nézve a következő köteles üzleti könyveket irja elő: IPAROSOK KÖNYVVEZETÉSE Az önálló kisiparos legalább a. következő könyvekét köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendbe kell bevezetni a megrendelő nevét, pontos lakhelyét, a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadijat, továbbá J suk elő a szükség; emlegetésével, hogy le- [ ségi sorson innen maradiak.. Nem! Tévé* j belő gyorsan kifejtsék- üdvös hatásukat,.! kény és harcos életünket folytatni kell a í nem szabad ama kényelmes meggyőző- j maguk történelmi vágányaiban. Már e váci ésben ringatóznunk, hogy a kisebbségi . gúnyok miatt is szükségünk van a régi I sors után majd gondoskodnak rólunk j és uj Mikó Imrék* hasznos hatásaira. Jl szinte, kizárólag mások, vagyis a kisebb- j ^ Spectator. . H mun kin-zálli’á napját, .i in u ul> :cli | nu'ţdi /ele*' tek napját * 1 2. Pénztárkönyve'. Ebbe p kouyvbe «or rcudlie kell vezetni: .«) az üzleti bevételekéi a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; l»i HZ ii/lcli kiadásokat, melyek közé u bá/.tai- tá-i kiadások iifm tartoznak. Anyugheszerzési hőnyiét. Lbbc a könyvbe a -zárniuk vagy jegyzékek -/érint a he- */.érzés sorrendjében be kell vezetni az auyog- vasai fásokat. Ezt a könyvet az év végén h- kell zárni, hélárcízá* utján meg kell állapítani uz anyagúé ■-/.lelet és beszerzési áron értékelve a könyvbe beírni. Nagyiparos, vagyis aki vállalatában több, mint 20 munkást alkalmaz, a következő könyveket kötele« vezetni: 1. Pénztárkönyvet. 2. Naplót, inelv a pén/táríéte ek kivételével az összes üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza. 3. I'olyoszi'unlaköuyvet, rnclvbe az adósok és hitelezők bejcle.ntendŐk. 4. Főkönyvet.. 5. Raklárköny vet, melybe bejegyzendők lesznek a raktárba érkezett anyagok, illetve áruk. nemenként elkülönítve és időrendi sorrendbe. Ezen raktárkönyv az. év végén iezár- va a leltárral megegyező állományt kell, hogy mutassa. 6. Záróiéi tárt a) berendezésekről; b) felszerelésekről- c). anyagkészletről; d) árukészletről ; dl üzleti követelésekről; f) üzleti tartozásokról. Az áru és anyagkészletek a záró- leltárba elóáPitási vagy beszerzési áron veendők fel. HASZONBÉRLŐK KÖNYVVEZETÉSE Haszonbérlők a következő könyveket kötelesek vezetni: 1. Termelési hőnyi et, a termelt anyagok nemeinek és mennyiségének bevezetésére. 2. Pénztárkönyvet. 3. Évzáró leltéit. Ha a haszonbérlő busznál több munkást alkalmaz, úgy ezen könyveken kívül még a nagyiparosok részére előirt további könyveket is köteles vezetni. KERESKEDŐK KÖNYVVEZETÉSE A fogyasztóknak kicsinyben elárusitó kereskedők . (kiskereskedők) a következő könyveket kötelesek vezetni: 1. Pénztárkönyvet, amelybe időrendbe be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki az általános forgalmi adó céljára vezet tételenkénti bevételi feljegyzé- seket vagy blotkrendszer .melleit árusit és pénztárivet, vagy ellenőrző pénztárt alkal máz, az a napi kicsiuybeni árusításból befolyt bevételi összeget naponként egy tételben vezetheti he a pénztárkönyvbe. 2. A hitelbe eladott áruk nyilvántartási könyvét, melybe a hiteleladásokat kell időrendbe hevezetni, a vevő nevének és pontp* címének, az áru megnevezésének, mennyiségének, egységárának; a hitelezett vételár ösz- szegének feltüntetésével. A fizetés napján utólag bejegyzendő lesz a vonatkozó tételhez az eszközölt fizetés. 3. Árubeszerzési könyvet, melybe a kapott számlák, vagy árujegyzékek időrendben béve- 2etendők a beszerzési forrás és vételér pontos megjelölésévé!. 4. Évzáró leltárt, mint az a kisiparasokpá’ is élőir.va vau. Nagykereskedők, általában olyan kereske dö, aki viszonfárusitónak is. szállít árukat, ugyanolyan könyvek vezetésére és záró leltár készítésére köteles, mint az a nagyiparosok részére előirva van. Azon kereskedők, kik fogyasztókat és viszontárusitókat is szolgálnak ki. akkor tekinthetők nagykereskedőknek, ha összforgalmuk 2D százalékát meghaladja a viszontárusitóknak történt eladása Az ügynökökre vonatkozólag előirt könv vek: 1. Megbízások könyve. Ehhe időrendbe be kell vezetni a megbizó ügyfelek neveit cs lakhelyét, továbbá a megbízás tárgyát, a kikötött munkadijat, illetve jutalékot. 2. Pénztárkönyv. 3. Adósok könyve. Schissel Riltárd. EGYMÁSBA FUTOTT KÉT VONNI A CHITII. AI ÁLLOMÁSON. Bukarest- höl jelenti a MTI: A Bukarest mellett lévő CHiíila rendezőpályaudvaron két tehervonat egymásba szaladt. Két fékező meghalt. A kocsik és a pályatest megrongálódott. Uj outó-konyvek Dinnyési: Gépkocsi szerkezettan, hibajavítás, forgalmi szabályok. Számos képpel 2.50 p. Bors mérnök:,Az autó miiszaki soffőrképző tankönyv 430 lap, rengeteg képpel 6.50 p. Érdekes uj könyv: Dr. Kerekes: Polgári társadalmunk a' XVII. században, (Schirmer üzleti könyvei.) Számos képpH 6 p. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.- .
