Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-03 / 276. szám

LXI. ÉVF0C7IM, 275. SZÁM). ELLENZÉK tr Bensőségesen Ferenc b az Érd iÉJÍsllilfff t a ‘^£yu S-3 S£y & ö & KOLOZSVÁR, december 2. (Saját tud.) Az erdélyi magyar népművészeit fellendítésé­re néhány év előtt szép fejlődéssel megindult mozgalomnak .szombaton és vasárnap beinső- séges ünnepnapjai voltlak. Szombaton dél­után a kíséretévé! együtt ideérkezett előkelő vendég, dg. vitéz Keresztes Fischer Ferenc­né, a belügyminiszter felesége, avatta fel a „Pitvar“ uj Deák Fereuc-utcni finom Ízléssel és a népi művészet stílusos érzékével beren­dezett he yi.ségeit, ahol a mozgalom lelkes vezetője, dr. gróf Bethlen Lászióné, meilieg szavakkal üdvözölte, amieflyekre Keresztes Fischer Ferencné meghaltlottan válaszolt. A gondosan 'berendezett helyiség megtekintése után az épület emeleti részében Dóczyné Berde Ainól festőmüvésznő sltilusois Rendezé­sében divat é^ népi butorzatbemutlaitó, majd intim teia volt. Az ünnepségeken a város ma­gyar társadalmának, főleg a höftgytárSadalom nak szine-j&va vett részt. Ezt követtle azután a Háziipari Központ megalakulása. LELKES HANGULATBAN TARTOT­TÁK MEG AZ ALAKULÓ KÖZGYŰ­LÉST A kolozsvári városháza gyönyörűen feldí­szített, ódon hangulatú tanácstermében fon­tos esemény játszódott le: 1940 november 30-án alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Háziipari. Központ. Az alakuló közgyűlés közönsége ünnepi hanga 'latban várta a gyűlés kezdetét. A város tár­sadalmának színei java, a háziipart védő, tá­! mogató s a vele foglalkozó kolozsváriak ötH , u'hek már a fél kör alakú padsorokban, mikor bevonul ünnepélyesen, lassú, délceg, méltó­ságteljes* léptekkel: a falu. Az erdélyi magyar, falu, ennek a ma esti a jár kuló közgyűlésnek tulajdonképpeni íegfon tosabb szereplője. Lánypk, legények, öregek, gyerekek, csillogva, kényesen, ősi pompában, öntudatosan, kalotaszegiek* kőrösfőiek, szebbnébszebb népviseletben, mongoüos, ta­láros, ősmagyar arcukon komoly ábitattal- Tudják, hogy őérettük történik itt minden, őérettük gyűlt itt összie ma este ez a sok előkelő hölgy, magyarruhás ur. Róluk van szó, dolgos két kezükről, színes népi fantáziájuk termékeiről, játékos ked­vük valósággá vált, komoly munkájáról. Mindarról, amit egyszerűen s prózain úgy hívunk, hogy: háziipar. Most érkezik a tanácsterembe a magyar háziipár legóeí'kesebb támogatója: vitéz dr. Kereisztes-Ficher Ferencné, helügyminiszte­rünk felesége', aki eljött közénk a Magyar Háziipari Központ nevében s most szimbóíiiimként jelenti itt az anya­ország és Erdély erős testvéri kézfogását ennek a nagy és fontos nemzeti ügynek: a háziiparnak szolgálatában. Tízéves fiafhsi kislány lép virágcsokorral * melegen mosolygó, feketeruhás, szőke Ke­gyelmes asszony efé. Hangosan, bátran vers­sel köszönti. -Azután fogla’jia el ellnöki helyét a belügyminiszter felesége. Jobbjánál gróf Bethlen Lászlóné, a város és vármegye urai. 1 A közgyűlés állva mondja el a magyar Hi­szekegyet. Majd Inczédy Joksman Ödön fői'S pán üdvözli az előkelő vendégelt. — Ma az erő korszakában élünk — mond­ja többek között —? amikor a világ meghó­dítása a jelszó. Éis éppen ezért ebben a forrongásban, ebben a nyugtalan­ságban még ezerszer fontosabb, mint más­kor, hogy áldozatos lélekkel forduljunk a nép felé, irányitó segíteni akarással. Fejlesszük Ízlését, támogassuk háziiparát, amellyel megbecsülést és nevet szerez nem­zetünknek ... A HÁZIIPARRAL VALÓ FOGLALKO­ZÁS: HIVATÁS Ezután meleg szavakkal üdvözli a főispán a Kegyelmes aisszonyt, aki megköszöni a fo­gadtatást és szívből jött üdvözlést, köszönti az ülés jelenlevőit, majd megtartja érdekes, tanulmánynak is bek! ő bevezető beszédét. — A háziiparral való foglalkozás mond ja a heiügymiiiiszter felesége — elis-ősorban hivatás. A nép akkor foglalkozik népművé­szettel, ha tudja, hogy az előállított tárgya­kat nem értékesítheti s ha arra nines is szüksége. Rusztikus, ősi parancsoló szüksé­gesség nála, hogy érzéseit, elgondolását, fan táziájának gyümöS estelit megvalósítsa. Kifeje­zési forma a falvak színes művészete, de a szűk éghoítu, havasokkal telt Erdélyben, ahol kevés a szántóföld s. kevés a mindennapi kenyér, ezenkívül parancsoló szükségesség. Most, hogy a háború rendkívül megnehezíti a külföldi gyapot behoz álla'át, a kormány minden rendje kezesére álló eszközzel azon vau, hogy ej.'üás-sw a zország háziiparit pamut- fonalfal. S hogy Erdélv háziipara milyen fon­tos és támogatásra érdemes, mindnyájunk előtt, azt elég csak egyet <en példával illusz trálni: mig az anyaország -28 ezer kilogram pamutfonalat kapott, addig Erdély 500 ezret kap. Kirobbanó taps fogadja ezt a bejelen­tést. Ezután arról beszélt a kegyelmes asszony, hogy a Háziipari Központ a nehéz gyapotbe- szerzés miatt a len és kendertermeiéi fokozá­sával akarja csökkenteni a külföldi behozatalt. Majd rátért árra, hogy az erdélyi háziipar a 22 éves roman uralom alatt, sajnos, sokat romlott. Az idegen ízlés rányomta bélyegét az erdélyi falvak népművészetére. 4 Háziparí Központ egyik legfontosabb. feladata, hogy C falu népé* visszavezesse az ősi formákhoz s hogy különösen a külföldre szállítandó tár­gyakat rostálja meg a'aposan, hogy csak mű­vészi és valódi termékek kerüljenek a kül­föld biráló szeme elé. Ezután ismét nagy lelkesedéssel fogadott bejelentésre kerül sor. A HÁZIIPARI KÖZPONT TEVÉ­KENYSÉGE — Mivel a maga zárt világában élő falu nem tudhat külföldre szállítani, ezt a mun­kát á Háziipari Központ végzi, amely csak Mezőkövesdnek nemrégen 11.500 pengőt fize­tett 1.. Nem szabad a háziipart, olyanokra bízni, akik üzlet' vadászterületet látunk ben- i ne. Nagygyakorlatu, lelkiismeret«« hozzáér- I tőkre van szükség s éppen ezért már legkö­zelebb Erdélyben szaktanfolyam keretében képezik ki a termelés és adás-vétel szabályai­ra azokat, akik ezt hivatásuknak érzik. A há­ziiparosok az anyaországban ma már a hadse­regnek s az államnak is szállítanak ş kide­rült, hogy ezek a* háziszőttesek nagyszerűen megfelelnek ilyen célokra is. így állandó munkát k§p a falu. Az elosztó munkát a köz­pont látja eb —r- A kormánynak az a kívánsága, hogy Ko­lozsvár székhellyel Erdélyi Háziipari Szerve­zet jöjjön létre. Ennek a szervezetnek irányí­tására csakis azoknak van joguk, akik eddig is szivvel-lélekkel karolták fel a háziipar ügyét s akik mostanáig vállalták ezt a mun­kát, a 22 nehéz esztendő' alatt. Ezeknek és csakis ezeknek egyedüli joguk, hogy irányi s utmuiatást szabjanak ezentúl is Erdély házi­iparában. Az anyaországiak, csupán helyet kérnek, hogy tapasztalataikkal Erdély mellé álljanak ezen a területen is Viharos tetszés fogadja ezt a bejelentést. Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné azután elmondja még, hogy a Háziipari Központ mindössze másféléves múltra tekint vissza s reményének ad kifejezést, hogy ez a szerve­zet most már a megalakulandó erdélyi köz­ponttal dolgozik együtt sok gazdag eredmény­nyel a nép érdekében . . . ERDÉLY HÁZI IPARÁNAK KÍVÁN­SÁGAI A nagy lelkesedéssel fogadott bevezető után gróf Bethlen Lászlóné emelkedik szólás­ra s miután megköszöni a kegyelmes asszony szavai, ismerteti a Pitvar szövetkezet múlt­ját, majd az erdélyi háziiparosok, t emelők és termeltetők kívánságait adja elő. . — Önálló Erdélyi Háziipari Központot ké­rünk —- mondja Bethlen grófné — amely azonban szotos kapcsolatban álljon az anya­országi ,szervezettel. Megrendelést csak a köz­ponton keresztüli kapjunk s végül kérjük, hogy szervezetünknek tagja legyen minden termelő, termeltető és háziiparos s mindenki, aki háziiparral foglalkozik. ’A MEGALAKULÁS Gróf Bethlenné beszéde után Radnóti Ist- ván, a Magyar Háziipari Központ ügyvezető alelnöke ismerteti a központ szervezetét s ki­jelenti, hogy az alapszabály 39-ik. pontja ér­telmében az erdélyi központ önálló alakulat. Ezután■ a kegyelmes asszony hozzájárul ahhoz, hogy az Erdélyi Háziipari Központ megala­kulását kimondják. Folvovieh főjegyző előter­jeszti az ideiglenes tisztikar névsorát, mivel az idő rövidsége miatt nem hívhatták meg a közgyűlésre a többi erdélyi háziipari központ illetékeseit. A tilsztikar a következő: Flóra testvér, Dóeziné Beide Árnál, Mikó Lőrincz- né. Maunsberg Margit bárónő. Radnóti István, gróf Bethlen Lászlóné, Viskv Károly/ Török Bálint, Kós Károly: Folyovich Endre, Csánvi József, Szádeczky, Lám István, Venczell Jó­zsef, Pusztay Kálmán cs Lukács Imre. A névsor isméitetésc után ellcnjavaslat ér­kezik be. maid szavazásra kerül sor. 38 sza­vazattal 31 ellenében az első névsort fogadja ef a közgyűlés^ a « ERDÉLYI KIÁLLÍTÁS Az ideigleues tisztikar megválasztása után az üdvözlésekre kerül sor, majd a fafaragó körösfői bíró két fiatal falusi lánnyal odalép a belügyminiszter felesége elé ,s keresetlen egyszerű, szívből jövő szavakkal ad át neki két gyönyörű festett tányért -— amint 5 mondja „cserepet“ — $ reruekbekészült hím­zést. Végül újra a kegyelmes asszony emel­kedik szólásra s bejelenti, hogy december 15-én erdélyi kiállítás nyílik meg Budapesten, amelyre meghívja az erdélyieket s bejelenti, hogy a Főméltóságu asszony -védnöksége alatt álló kiállitásru 50 százalékos vasúti kedvez­ményt kap minden odautazó. — Majd ezt mondja: — Mi magyarok, egy kicsit mindig sokat szeret tünk beszélni, de most mutassuk meg, hogy ennek a magyar ügynek érdekében nem­csak beszélünk; de tegzünk is■ valamit . . . Aztán mosolyogva fordul oda ' a falusi lá­nyokhoz s hozzájuk, intézi búcsúszavait: — Titeket pedig arra kérlek, hogy nehogy eszetekbe jusson városi ruhái masatokra ven­ni, mert higyjétek el nekem, hogy' így vagy­tok ti szépek, csakis igy: ebhen a gyönyörű, ősi népi viseletekben. Vasárnap reggel a belügyminiszter felesége és kísérete kirándultak a közeli Körösfő köz­ségbe, ahol a népviseleteket és népszokásokat tanulmányozták, délben pedig megjelent a Vasvári Pál-utca 35. szám alatt, aböl meg­nyílt az állandó szövőipari tanfolyam. (M. L.) ■ 3 KOLOZSVÁR, december 2. (Saját tud.) Be­számoltunk már lapunkban róla, hogy a ke­reskedelmi és iparügyi miniszter a hazatért erdélyi és keleti országlerületeken két posta- igazgatóságot szervezett Nagyvárad és Kolozs­vár székhellyel, amelyek a marosvásárhelyi postakirendeltséggel együtt a visszatért er­délyi területek postai forgalmát irányítják. A kolozsvári postaigazgatóság élére rnándi Marton Béla ni. kir. postaigazgatót nevezte ki a kereskedelem és iparügyi miniszter és a postaigazgató hivatalos beiktatása, imia­mira a postaigazgatóság megnyitása tegnap történt meg ünnepélyes külsőségeit melleit. A . postaigazgatóság megnyitását dr. Kuz­mich Gábor rn kir. past avezérigazgató vé­gezte, aki Ujj György m. kir. postäinüszaki főigaz­gató, dr, Rátz Alfonz m. kir, postafőigazgató és dr. Pázmány Ödön m. kir. postatanácsos társaságában érkezett meg a fővárosból a ke­reskedelem és iparügyi miniszter képvisele­tében. A megnyitó ünnepély tegnap délelőtt fél 11 órakor volt a postaigazgatóság Schütz János utca 7. szám alatti székhazában. ahol az igazgatóság számára megfelelő épület hiányában irodahelyiségeket béreitek néhány évi időtartamra, amíg elkészülhet az uj pos­tapalota, amelynek építését még a világba- í ború előtt tervbe vették és melynek megvaló­sítását most haladéktalanul véghez fogják vinni. A helyzet most ugyanis az, hogv a Horthy Miklós-utcában levő postaéoület olyan szűknek és alkalmatlannak bizonyult, hogy ott csupán a számvevőséget és a mű­szaki osztályt helyezhették eb mig az igazga­tóság, az üzleti osztály és az általános osztály vezetősége a Schütz János-utca 7 szám alatti bérelt helyiségbe költözött. A postaigazgatóság megnyitó ünnepélyén dr. Kuzmich Gábor m. kir. postavezérigazga­tó lendületes megnyitó beszédben mutatott rá aria, hogy ez a postaigazgatóság már 1392 óta műkő- dik és annak munkája soha rheg nem szűnt, az igazgatóság az utóbbi 22 év alatt is élt és működött a lelkekben. Ha az igazgatóság tagjai elmenekültek, elbujdostak, szétszó­ródtak is, lelkében mindegyik őrzött egy- kicsiny tüzet, amelyet cipelt, és gondozott és most ezt a lelket, ezt a szent tüzel hoz­ta mindenki vissza a félbeszakított munka folytatására, a magyar királyi szolgálat ügyének lelkes, kifogástalan továbbvitelére. Ugyanakkor kegyelettel gondolunk — folv tatta beszédét a posta vezérigazgató — mind­azokra, akik 22 év szenvedését végig élték itthon, vagy számkivetve és szerettette! jö­vünk testvéreink gondjainak enyhítésére és jólétének munka ására. Átadom tehát a mű­ködésében megújuló igazgatóság vezetéséit Marton Béla postaigiazgaíó barátomnak, akit. ezennel az igazgatói székbe felavatok és ké rém vegye fel munkatársainkkal a munka fonalát és vezesse eredményre táborát. Dr. Kuzmich Gábor poMavczérigazgató be Szédére Marton Béla postaigazgató válaszolt, aki megköszönte a hozzájuk intézett Szavakat és ígéretet tett arra, hogy munkatársaival, összes tisztviselőivel és a vezetése alá tar­tózó összes a.krrhnazottakkál együtt mindig csak egy cé! fogja vezetni, a magyarság és a magyar királyság ügyének szolgálata. A válaszbeszéd után dr. Kuzmich post:- igazgató elsőnek irta be nevét a postaigazai lóság művészi kiállítású cmlékköuvvcbc, majd a . postaigazgatóságot hivatalosán is megnyitottunk nvi"vánitoUa. Az ünnepély után a megjelentek közeké­den vettek rés At* ­‘ 1 •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents