Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-14 / 287. szám
r F I LEN 7. fi K I U J 0 de c < in h c r II íita: Pá&ztoi Ütdaian \ V. A lérli (Iránta! egvii tte-t E. Kovács Gyűlt robusztus «jgvéniségr. dominálja. A kiváló tragikus szülész és költő. kinek tutik »(lose egybeesik a kolozsvári Nemzeti Színház lény- korával. V múlt század ' <)0-a- évei derekait lépett fel először Bellarkas uccui szinliáz- Itan Bank-lián eimszetepéhen és ezentúl ette \ égéig Kolozsváron maradt. Ismerték es mci- táuv olták lialalmas kvalitásait Budapesten s. Pun lay Ide a Nemzeti Színház igazgatói.' többször meghívja vendégszeiepléste. szerződéit is ka]), de csak visszavágyik a Szamos partjára, a kedves, meglőtt kolozsvári színházi közönség körébe, amely nimbusszal, családias melegséggel övezi. E. Kovács. Gyula (felvette az ccsedi elÖ- nevet. hogy megkülönböztesse magát miskolci névrokonától, az. ismert poétátédl. ebben az '.dobén már túl volt az ötvencii, dörgedelmes basszusán már törések jelentkeztek, de azért Bánk-báttja, Othelló-ja, Learja.. Maxintusa. (Kegy cue), Rákóczija. Barnabása (Dózsa György), Coriolánusa még mindig lenyűgöző erejűek, fizikuma, döbbenetes megjelenése még mindig imponálnak. De kitart más olyan szerepek mellett is, ' mint Adám. Hamlet. Petrucchio (Makrancos hölgy), Don Caesar de Bazan. Ferdinand (Ármány és szerelem), Rantzau Derblay, Filip (Vasgyáros). Tarján Gida (Dolovai nabob leánya) amelyek inár több könnyedséget és modafnebb hanghordozást igényelnek, mint a nemzeti és sekszpiri höcük megclevenilései. A hagyományaihoz híven ragaszkodó. jó kolozsvári közönség beidegzettsége azonban a frakkos, honviván E. Kovács Gyulát is változatlan ünnepléssel fogadja. Ditrói szeretné a modern szerepeket már a fiataloknak juttatni. de nem tud bálványdöntó' lenni, E. Kovács Gyula szuverén módjára uralkodik a szinházjáró közönség nagy többségének kegyei fölött. Nagyszerű színjátszó képessége és sokoldalú, szorgalmas költői és dramaturgiai munkássága mellett klasszikusan iinnepies magánélete is növelik nimbuszát. Művészi hivatásának elefántcsont-tornyába visszavonultan ói, alig enged magához közel valakit, csak pár emberből álló meghitt baráti köre van. kikkel szívesen eljár olykor egy óvári jobb korcsma külön szobájába és dalolva borozgat. Kezdő korában népszínmű énekes volt, dalos hangjának ereje és hangulatos zámata mind* végig megmaradt. Dalokat is költ, tőle való az országszerte elterjedt hires nóta: Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába. Megbánod még. visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Tóth Ede Tolonc-ába volt beleillesztve a dal és Várady Miklós megragadó baritonján sokszor élveztük. Megrázó volt E. Kovács Gyula jelentős pályafutásának tragikus befejezése is. Isten szabad ege alatt a leggyönyörűbb színpadon lelte rögtöni halálát, mikor 1899. julius 31-én Petöli halálának 50 éves évfordulóját ünnepelte a magyarság Segesvárt és ő mint a Petőfi-társaság tagja szavalta el alkalmi ódáját. Ott a fehéregyházi sikon a költemény elmondása után agyszélhüdés érte. Temetése olyan grandiózus volt, aminőt kivételesen nagyszerű egyénisége meg is érdemelt. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN ínár ekkor a mindenki Pista bácsija, a társulat másik márkás alakja, aki szintén elválaszthatatlanul beiegyökerezett a kolozsvári színészet talajába. Utolérthetetleniil tősgyökeres magyar zsanér alakjait, egyszerű póz- talanságukban is megrendítsen igaz emberábrázolásait nemcsak Budapesten, de a Lajtán túl is megcsodálták. Az ő Zsiga cigánya, pusztábirója (Sárga csikó), Feledi birója (Falurossza), Peleskci nótáriusa, Mravcsákja (Tolonc), de Poloniusa (Hamlet) is mindvégig iskolapéldái maradnak a magyar karakterszínészeinek. Repertoárja nem nagy terjedelmű, modern, uj szerepeket nem szívesen tanul be, de tipikus alakításaival nem lehet belelni, Szentgyorgyi felléptei mindenkor nagy-, számú és hálás közönséget vonzanak a színházba. ő maga pedig végleg kolozsvárinak tartja magát, hiába kínálnak neki budapesti szerződést, házat szöllőt szerez a Házszon- gárdbari é<s mint tisztes polgár ott gazdálkodik. 'Iiszlám nemesen él, fölöttébb népszerű, testi és szellemi rugalmasságát pátriárka koráig meg tudja őrizni. Neve ott ragyog a magyar színművészet történetének aranylapjain. IVÁNÉI JENŐ fi társulat fiatal amörosója, még innen van a harmincon, nemrég került ki a sziniakadé- raiából, ragyogó fiatalságához, férfias szépségéhez, kitűnő .színészi képességeihez költői tehetsége és Széleskörű irodalmi és dramaturgiai műveltsége járul. Paulay küldte le gyakorlatra, mert a Nemzetiben van biztos helye. Ő már uj utakon jár. Ibsent tanulmányozza. Gutzkoivnak az „Ifjú Németország"' egyik neves reprezentánsának, a fanatizmust ostorozó l riet Arosta-jál ülteti át, Sophokles. Shakespeare. Moliei e rendezésének uj iránytű- veit hirdeti. Országos szenzációt kelt Oswald (Ibsen: Kisérlelek) alakításaiul, lübbon jöttek le Budapestről, hogy ez,t a megdöbbentő realizmussal es bámulatosán linóm részletességgel megjátszott szerepet megbámulják. Magánéletében egyik oldalról végtelenül ambiciózus és szorgalmas munkás, aki iolytou dolgozik és tükéleleűli magát. m:i- oldalról igani bobéin, örökös adosságcsinálasokkal es pénzzavarokkal. Napi postájában majdnem annyi a felszólító levél, mint a rajongó bak- lisok és más titkos hölgyimádók -z.erelmetes üzenetei.... Ott lakik a Kötő ucea ama furcsa házában, melyet Euczkó Géza Királyhágó című pompás müvében oly élénken megrajzol. Ő az emeleti, művészi gazdagsággal berendezett riagi szobát lakja, a földszinti helyiségben az őrizetére bizott unokaöccse (osztálytársain a református kollégiumban), forgatta erre hajlamos barátaival az ördög bibliájának lapjait, mintsem inkább a Cicero epistoláinak szószedetét kc-.itelte volna, pedig ezt vészes szigorúsággal számon kérte tőlünk Balogh Károly professzorunk . . . Csak pár évig maradt Ivánfi Kolozsvárit, sikerült vendégfellőptei után a Nemzetihez kapott volna szerződést, de ő külföldre utazott és művészi tanulmányokat végzett. Egy időben sűrűn jelenlek meg a londoni és párisi színházi viszonyokkal foglalkozó igen értékes cikkei a budapesti napilapokban és művészi folyóiratokban. Nagyszerű >bakes- peare és Moliere tanulmányai is feltűntek. Paulainak végű! is sikerült őt hazaédesgetni és mint a Nemzeti Színház megbecsült mjivészc fejezte be életét. Érdekes, hogy szülőhelyé. Szeghalom községe. díszpolgárának választotta meg és szülőházára emléktáblát helyezett. Említett unokaöccse, aki Bella Miklós néven jól ismert magyar poéta voit. fiatalon elhunyt. GÁL 'GYEI A a budapesti Nemzeti Színháznak ma i- élő örökös tagja szinten ebben az időben startolt a kolozsvári társulatnál. Nincsen olyan műveltsége, mint Ivánfinak. de ábrázolási tehetsegében több az öserő. Ambíciója, ügyszeretete liulartuluu egyre tamil és eredményesen pótolja küzdelmes ifjúságának kényszerű mulasztásait. Szerepeit apostoli buzgalommal ke z.iti elő és a szentség iránti hevületével adia vissza a színpadon. Hét évig maradt á társulatnál, lőleg öreg embereket tudott nagyszerűen karakteriz.álni, remek volt mint a Sódéi maim Oltbon-iiának szigorú ezredese, de ellenállhatatlan komikumot tudott árasztani. amikor a Ncbát-virág részege-- őrmesterének Loriot-nak figuráját alakította; Sok kitűnő kabiuctulakitásának emlékét liagvla a kolozsváriakra. Komolyságát, nemes igyekezetét fölöttébb megbecsülte a kolozsvári társadalom, melynek legjobbjai tartottak vele igaz. barátságot, Enr- l:ns Ödönnel a konzervatórium egykori kiváló igazgatójának l ezeklök címen opera- librettót is irt. amely nagy sikerrel került színre a budapesti Operaházban. FENYVESI EMIL a bonvivant szerepkörével indul. Szép színpadi alak. pompásan mozog, rendkívül intelligens. tele van természetességgel és fejlett a játékteelinikája. De azért nem az igazi bonvivant, mert hiányzik a hangjának belii- zelgő zengése, orgánuma fakó és több benne a férfias erő, mint amennyi azon idők tipikus szalon uracsaiban kell hogy buzogjon. Minden kvalitása a jellemszerepekre utalja, mint ahogy később mint a Nemzető és A ig- sziuház. ünnepel: művésze karatéi* és hős'szerepekben (Tarján Giga, Ocskay, SvengaJi). aratott felejthetetlen diadalokat. (Folytatom.) Budapest életét belülről kell megismerni, hosszabb ideig kell é.ni ebben a csodálatos városban, hogy az idegenek álltai megcsodált nagyvonalúságon, világvárosi lüktetésen túl fe." lehessen fedezni az igazi budapestiek, éle lét, amely ma is tele vau családiassággal, melegséggel és finoman eplezett igazi úri szegénységgel is. Az idegeinek, vagy a Budapest .másik a reá vaj nem ilörődők csak azt látják a féli idény megkezdéséből, hogy újra dizőzök énekelnek megszokott kávéházukbán, hogy uj műsorral nyitottak a mu (oltóhelyek, de - nem is látják Budapest társadalmi életének azt a kedves," kissé régies formáját, amely az idén is úgy elfoglalta helyét a társadalmi események központjában, minit ha nem lenne háború, mintha minden maradt volna a régiben. A BÁL VÁROS Budapest Európa leghíresebb bál-városa. Másutt is rendeznek bálokat, más világvárosokban is egymást érik a díszes báli meghi vők, más városokban is szeretnek táncolni az emberek, de Budapest társadalmi életében a bálok valóságos központi helyet foglalnak eh Alert Budapesten a bál nemcsak egy éjszakából áll1, Sőt mondhatni a báli éjszaka nem egyéb, mini győztes, vagy szomorú befejezése annak a többhetes társadalmi birkózásnak, amelyet a mamák, a lányok folytatnak az ifjakért és amelyet a fiatalemberek küzdenek, végig a minél jobb társaságért és a minél szebb báli partnerekért. Budapesten nem olyan egyszerű a báli éjszaka. mint más .fővárosban é.s a jómulátásiti nem bízzák tainnyira a yélic'tlenségre, a leányok szépségére, a fink ügyességére, minítí más világvárosban. Budapesten a báloknak rengeteg fortélyuk van és a legmagasabb hadászati készségekkel kell megvívni a bálok előesaitározásait. és az alka mas lie > ség jelenti. Budapest farsangi életében nagy csete paté folyik ezért az alkalmas időpontért és az elegánsnak kikiáltott helységekért. Ezt az e őcsatározásít az u. n. bá közi blokk ! folytatja. Csodálatos, de Budapest kedves bohó leikéből magyarázható az, hogy a magyar fővárosban vannak fiatalemberek, akiknek ilyenkor, bálok évadján a hálreudezés ált életük központjában és evvel töltik el idejük nagyrészéi. Minden bálnak megvan a maga többé kevésbé ál andó rendezőgárdája és ez a gárda gyűl össze a pesti bálok legfelsőbb fórumaként. Ez az u. n. hálközi-blokk tűzi ki a pesti bálok nagyrészének időpontját és saját á iásponí- ját körömszakadtáig védve állapodik meg azokban a kérdésekben, amelyek már ele ve biztosítják a sikert és a jónudatást. A MAMÁK SZEREPE ÉS A HÁZI- BÁLOK ELŐKÉSZÜLETEK , A farsangi bú-ok ideje még korántsem ér kezeltt eh, de Budapest társadalmi életében már megkezdődlek a báli előkészületek, mondjuk a báli előcsatározások. Nem orván etgyszerü ez a küzdelem, ennek tradíciója és kil2tlakn.lt rendszere, van. Minden bál félsikerét az alkalmas időpont Csak e megállapodás után adják át bj színteret a bálok minden idők .legnagyobb stratégiáinak: a mamáknak. A mamák tehát rteiin- j. csak a családban, hanem társadalmilag is kézbeveszik éltetőpLémüket, a kormányzást. Egy- .szerre előkerülnék a nyári ismeretségek, a ..leányom, strandpartnerei“, daliás tenisz-ismerősök. többé-kévésbé jópofa fink és nosza megkezdődik a liázibálozás. Ezek a házibálok a legritkább esetben nevezhetők öncélú társadalmi mulatságuknak. Ez már komoly előkészület a leányok báli* szezonjára. Itt «Esősorban komolyabb fiatalemberek* -és a bakfisruhákból kinőtt leányok érzik magukat jól. mert a fruskák szeme előtt csak a hál lebeg, ahol nem kell megosztani a teret, húszon és egynéhány éves baráti- nőikké', akiknek ugyanis már nem nagyon illik a hálozás. Ezeken a háziba okon felvirrad a himnemii zsenge ifjúság napja is, mert mindenki tudja, hogy ők a báli világ hangiadéi. De ezek még nem az igazi elérhetetlen nagyságok a bá’ szempontjából. Az igazi nagyok hamar központba kerülnek. Társadalmilag sokszor meglehetősen jelentéktelen szemé Iveknek jár ki ez a meglisztelteilés. ők azok az örök „Pista kér ek“ ifjú nagyságok, akiit a bálokon mindenkit bemutatnak, mindenkit ismernek és .akiknek leányokról mondott ítélete megfellebbezhetetlen. Szóval a legtöbb társadalmi eCpcsatározásön ők a -társaság központjai. A mama pofonütiek fiam biztatással küldi leánycsemetéjét a báli szaktekintély szórakoztatására, a 'eáuyzók neki viszik a legdmabb lányért a házihál íökellékéröl. a hűn enek avanzsált családi chédlőa-ztairól, Szóval ő az, aki előre el tudja dönteni, bogy melyik leány hogyan mulat majd a balon sót a bálokon. Tőle Iiigg, hogy fiatalember roham központjába áll-e az illető hölgy. Tőle Iiigg. hogy a leereszkedés jeléül visz-e egv-két *r esetlenebb barátot valamelyik petrezselyem- árulónak, igőt u/.t is megteheti, hogy valamelyes Vélt, vagy tényleges sértés megtorlásául sarokba taszítja az illető ifjú hölgyet és pet- rezsely i-máriilá-ra kényszeríti egész este. Budapesten tehát megkezdődtek a házibú.ok. A legtöbbjén olt az elmaradhatatlan fényké- F pész. is és műremekein keresztül tudja meg a főváros közönsége, hogy miként mulatott Do'dy, Mirny, Pipy, Zizy, Micy a biulape-’i társadalmi élet kiemelkedő eseményén. TEÁK A BÁL KEDVÉÉRT Az ilyen előkészítő események után aztán a hálreiidezőség veszi kezébe a dolgot. Egymásután rendezik a teákat, hogy itt öíszeis- merkedjék a bálon résztvevő ifjúság. Ezek a teák rendszerint Budapest legjobban si került társadalmi eseményei. Bár a legtöbb teát a hál kedvéért rendezik, itt mégis mindenki jobban érzi magát, mint a bálokon és igen sokan szorgalmasan járnak ezekre az Ö:-zejüvele ekre, bár eszükbe sem jut, hozy, a bálba is elmenjenek. Ezeken a teákon a rendezőség minduntalan újításokat léptet é.etbe és igy teszi még vonzóbbakká és még kedvesebbekké ezeket a délutánokat. Az idén kétségtelen a MAC népszerű atléta-rendezősége rukkolt elő a legérdekesebb ujjitással. Budapest fürdőváros! jeligéből kiindulva, nagyot gondolt és megpróbálta, nem Lehet ne-e a téli fürdést tánccal összekapcsolni, vagy világosabban mondva, nem lehetne-e a táncos teákat fürdéssel érdekesebbé tenni. Szóval: a népszerű .atléta-teákat az idén a Gellert szállodában rendezik. Az elegánsan felöltözött ifjúság a tánc előtt átvonul a Gellert pompás pezsgőfürdőjébe és ebben a remek medencében úszkál és mókázik a tánc kezdetéig, amikoris elegánsan felöltözve megjelenik a teremben és kezdetét veszi az ifjúság öröm nóvuma: a tánc. ÚJÍTÁSOK Ă másik teán más újítást valósit meg a rendezőség, de tény az, hogy ezeken az aránylag olcsó és igazán kedves mulatságokon tömegesen jelenik meg Budapest arany- ifjúsága. A teák jórészt a legszigorúbban zártkörűek és eltekintve a báli előcsatáro- zásoktól, igen kedves szórakozást nyújtanak mindenkinek, a kötelességszeriien megjelenő és hivatalból unatkozó és pletykázó mamák kivételével. Bár kérdés, hogy unatkozliatik-e egy mama, ha jól mulat bájos csemetéje. Az Országos • Kaszinó szintén kedves délutáno* kát szerez Budapest előkelő ifjúságának. Minden második vasárnap táncdélutánt rendez. A táncosok ingyen, a leányok minimális belépőjeggyel, amelyért még uzsonnát is kapnak, vesznek részt a táncdélutánokon. Itt is a legszigorúbban ellenőrzik a megjelenteket és ezeken a délutánokon Pest egyik legjobb társaságának fiatalsága ad egymásnak találkozót. Pesten szóval nagyban folyik a báli előkészület. Minduntalan hallani az aktuális kérdéseket: „melyik bálba mész? — milyen lesz a ruhád? — kivel* mész? Nekem már megígérte a Pista, a Jancsi, a Gyuri, hogy velünk* jön és engem táncoltat.“ ERDÉLY KÉPVISELETE A BÁLOKON Az idei nagyszahásu társadalmi eseményekre. az orszáehirii bálokra sok erdélyi magyar leány feljövetelét várják. Az erdélyi kislányoknak feljövetelük előtt mindenesetre jó tudni, hogy itteni ellenfeleik táborában milyen nagyszabású előkészületek folynak és a leányok milyen sokat fáradnak a siker érdekében. Azt azonban mindenki tudja, hegy egyetlen fegyver ellen még a bálokban sincs védekezés. Szépnek keli lenni és akkor biztos a siker, biztos a jómülatás. Ezért innen az ellenáborból csak egy tanácsai küldhetett a Pesten hálózni óhajtó erdélyi kisleányoknak: Leányok, legyetek nagyon szépek és akkor biztosan hozzátok pártolnak a házibálokon hűségre nevelt Jancsik Pisták és Gyurik, szóval a pesti fiuk. Érdemes, mert Budapesten nagyon jóképű fiukat gyűjtött össze az Ég. Tóth Bálintt
