Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-14 / 287. szám
19 4 0 december 14. ellenzék „9 Kórházak vezetnek, itj<tg*flnrvos8fcnak hgy.diHébc. ajánljuk Kfüw/.svárJegmeghr.'r- hatóbb' műszerjavító és 'khro- m.ozó üzentét a HONVÉD-U, 18. szám alatti • HäNS i KELLEMHN céget SúUÓH Az aki e'gyediU mászkál sokat az. uccun, néha igen érdekes dolgokat hall. vagy figyelhet meg. Az utcának megi nti n maga ,élete, amely nem változik, akármennyire változnak az emberek, akik az aszfalton járnak. Es hogy csak néha lehet érdekes dolgokat, találni. annak egyedüli oka, hogy itt is sok a sablon, sok az olyan, amit már százszor megírlak', amiről azt hittük, hogy már csak a költők fantáziájában él és, amiről mégis kisül, hogy valósáé. Este hét óta felé mentem haza az egyik mellékutcában, ahol kevés a szép télikabát és kevés a megelégedett,, jóltáplált ember. Nyugodtan, figyelve mentem. mert magam mögött beszéd foszlányokat hallottam és olyan érdekes ezt hallgatni. Nern a minden lében kanál kíváncsiság ez, hanem mert itt is egy darab élet zajlik. Egy férfi és egy■ asszony hangját hallottam, most már tisztán. Az asszony azt mondta: — Szép, szép, de miből akarod eltartani?- Van még két kezem, aztán Isten engém agy regéljen, nem fogunk éhezni. — Ez mind szép, de ebből meg nem lehet megélni. — De ha szeretem. — Abból még kevésbhé .... Az ismeretlen beszélgetők befordul lak üz egyik, mellékutcába. Kik voltak, milyen emberek. a jó Isten tudhatja. Eltűntek' ... . (g. h.) Gyermekkocsik, iátékáruk legolcsóbb beszerzési forrása .FAVORIT“ GYERMEK. KOCSI ÜZEM Budapest Ví. Andrássy-ut 11, fiz egpíemí reform és a Tarol A ..Turul" Szövetség, a magyar fiatalság egyik legjelentősebb szervezete érdekes szellemi harcot indított meg nemrégiben a magyar közművelődés reformja érdekében. (Erről az elmúlt esztendőben a legmagasabb körökben is folytak tárgyalások.) A küzdelemnek kiemelkedő eseménye volt annak a memorandumnak elkészítése, amelyet a Szövetség ennek a gondolatnak érdekében gróf lelek y Pál miniszterelnök és dr. Komán Bálint kultuszminiszternek juttatott el. Az emlékirat., amelyet Ambrus József fővezér; Fitos Vilmos és Szekeres János de. óvsz. vezérek írtak alá. mindenekelőtt leszögezi, bog): a közműveltség emelése fontos nemzeti érdek és a jelenlegi helyzet nem megfelelő, mert a mezőgazdasági. ipari és kereskedelmi szakképzés hiánya útját állja a gyors fejlődésnek, azonkívül a természetes szelekció elől el kei! hárítani az akadályokat és a szegény osztályú tehetséges gyermekek számára is lehetővé kell tenni a tanulást. Az is orvoslásra szorul, hogy jelenleg a sokgyermekes családokat súlyosabban terhelik a művelődés költségei, mint a gyerrrfektelenekeí. Ezeknek a megfontolása után az emlékiratban azt kéri a Szövetség, hogy a szakközépiskolákat és tanfolyamokat, valamint a népfőiskolákat haladéktalanul állítsák fel. Továbbá az egyetemekre való felvétel korlátozásának megszüntetését sürgetik valamint az egészséges kiválasztódás céljából javasoljál; ez állami tehetségkutató intézet felállítását és az egyetemekre és főiskolákra való felvétel társadalmi osztályok szerint történő korlátozásának eltörlését. Ebből a célból a legfontosabb az oktatási illetékek, tandíjak és mellékdíjak nagymértékű csökkentése, a tandíjmentesség megítélésénél a szociális szempontok fokozottabb érvényesítése, a tankönyvek kiadásának államosítása, végezetül a diáksegélyezés jobb megszervezésé ős karitativ jellegének megszüntetése. Felveti még az emlékirat az általános kultúrádé egyenes formájában való kivetésének gondolatát. Az érdekes tervezet most majd az illetékeseket is foglalkoztatja. Dr. Hóman Bálint miniszter, szegedi beszédében már is kilátásba helyezte a nagyarányú tandijreformot, az egyetemi felvételi törvény módositásá pedig máris az törvényhozás előtt fekszik. ÖRÖKÉRTÉKÜ KARÁCSONYI ajándék a jó könyv. Most rendeljen karácsonyra könyvet Lepagenál. Kolozsvár. Ha nyomban rendel, még van idő cserére is. Kérjen ingyen karácsonyi jegyzéket Lepagetóí, Skolozsvár. Negyvenötesztendős a kolozsvári Református Teológiai Fakultás Dr. Gönczy Lajos igazgató az ünnepi alkatómból füzelaiaku rövid ismerteiét adott ki, amelyben pontos számadatok és kétségtelen tények alapján számol be a nagymúltu intézet közel félszázados munkájáról KOLOZSVÁR, december 14. (Saját tud.) A kolozsvvári református teológia fennállásának 45-ik évfordulója alkalmából a fakultás e. i. igazgatója, dr. Gönczy Lajos rövid ismertetést adott ki, amelyben tömören, ösz- .szefoglalóim ismét leli a főiskola 45 éves történetét és azt a nagyjelentőségű munkát, amelyet az intézet tanárai és növendékei közel felszázadon keresztül végeztek a kérész* tyénség legszélsőbb keleti végvárában, az erdélyi református anyaszentegyházban. A TEOLÓGIA TÖRTÉNETE A teológiai fakultás, mint önálló főiskola, 1895 szeptemberében kezdte meg működését Kolozsváron, de azelőtt már közel három év- zázadón keresztül íentálloít, mint a nagy- enyedi Bethlen kollégium és főgimnázium pap és tanárképző tanfolyama. Ugyanakkor a kolozsvári református kollégiumnak is megvolt a filozófiai és teológiai felsőbb tanfolyama, amelyek a Fcrencz József tudományegyetem I872:iki megnyitása után beszüntették műkő désiikel. Miután azonban- az egyetemnek nem volt teológiai fakultása, a Ferenc:-, József tudományegyetem megnyitásakor a Bethlen kollégium mellett fentálló filozófiai és teológiai fakultás önálló teológiai főiskolává alakult át. Eredetileg ugyan br. Eötvös József kultuszminiszternek az volt a terve, hogy a kolozsvári Ferencs József tudományegyetemen prostesláns teológiai fakultást is létesít, de emudc kivitelében halála megakadályozta. Miután a fő eél az volt, hogy c teológiáról kikerült papjelöltek minél nagyobb tudományos kiképzést nyerjenek, az egvházke- rületi vezetőség 'belátta, hogy ezt csak akkor lehel megvalósítani, ha a teológia az egyetem mellett működik- ahol a teológiai hallgatók kiegészíthetik tanulmányaikat az irodalmi, li- lozóliai stb. szakok hallgatásával. Miután Eötvös br. kultuszminiszter nem tudta valóra váltani eredeti elgondolását a református teológiai fakultással kapcsolatban, az erdélyi református egyházkerület és az egyetemes magyar református egyház zsinata 1892-ben elhatározta, hogy Kolozsváron a tudományegyetemmel kapcsolatban református teológiai fakultást állít fel, amely egyúttal a református tanárképzés otthonául is szolgáljon. A tervet a Bethlen kollégiumban működő teológia Kolozsvárra való költöztetésével valósították meg. A teológiánál; az egyetemmel való kapcsolatát egy 1895 évi kultuszminiszter', leirat ‘a legkedevzöbh módon engedélyezte. A fakultás hallgatói heti 10 éra lehallgatásával a tudományegyetem teljes jogú hallgatói leheltek és a négyéves tanfolyam elvégzése után bölcsészettudori szigorlatot tehettek. Az abszolvált teológusok pedig két év alatt elvégezhették az egyetem tanári tanfolyamát is. Gönczy Lajos dr. igazgatónak a teológiáról szóló rövid ismertetése beszédes adatokban mutat rá arra a nagy-fontosságú kulturális, társadalmi és gazdasági munkára, amelyet az intézet falai között, valamint az intézetből kikerült végzett növendékek a magyarság sorai között végeztek. Tevékeny munka a fakultáson belül Annak a rendkívüli várakozásnak, amellyel a fakultást nemcsak az egyetemes magyar református egyház, hanem az egész magyarság körülvette, a román megszállásig terjedő 23 esztendős működésével teljes mértékben meg. is felelt az intézet. Egyfelől azzal, hogy olyan lelki pásztori hadsereget nevelt, amely úgy . tudományos felkészültségével. mint halálig hűséges magyarságával képes volt a romun uralom alá kerülő több, mint háromnegyed milliónyi református magyarság létharcában a vezető szerepet vállalni, másfelől azzal, hogy a szellemi vezetőknek egész seregével ajándékozta meg az egyetemes magyarságot is. Dr. Kenessev Béla, Nagy Károly, dr. Ravasz László, dr. Makkai Sándor, dr. Révész lnne. Vásárhelyi János püspökök, Pokoly József, dr. Tanké Béla, dr. Bartók György, dr. Varga Zsigmond egyetemi professzorok a fakultás tanárai, vagy növendékei voltak. A román megszállás szellemi virágzásának teljében, országos hini professzorok vezetése alatt találta a fakultást. A román uralom alatt egészen kicserélődött a professzori kar, de a munka üteme és irállyá nem változott. csupán-»annyiban, hogy szélesebb kiterjedést nyert a lelkészképzési feladatokon túli magyar társadalomnevclő munka és nagyobb figyelmet. több erőt fordítottak a gyakorlatra. Dr. GönczV Lajos igazgató rövid beszámolója főleg ezeket a gyakorlati és a lelkészképzési feladatokon tuli munkákat sorakoztatja fel, mint amelyek kevésbé ismerték, mert az- minden erdélyi kulturált magyar ember előtt ismeretes volt, hogy a fakultás a teológiai tudomány művelésében kiválóan el* látta feladatát. A szakmunkák és teológiai értekezések egész sorozata készült el ezalatt az idő alatt az intézet falai között és különösen említésre méltó az a tény, hogy 20 éven belül tizen tettek teológiai magántanári vizsgát. az intézetben jelenlegi professzorai közül pedig kettőnek többször nyílt alkalma arra, hogy egyetemi katedrát nyerjen. BESZÉDES SZÁMADATOK Az 1919—1940-ig terjedő időszakban 2829 hallgató iratkozott be az intézetbe, akik közül 1962 erdélyi, 510 királyhágóruelléki református, 144 evangélikus, 113 külföldi volt. Ez idő alatt 504 hallgató nyert diplomát, tehát a román megszállás alatti református, magyar evangélikus, valamint a jugoszláviai református esyház jelenleg szolgáló lelkészei nek fele a román uralom alatt Kolozsváron végezte a teológiát. Az 1937—38 tanév óta a fakultás öt évfolyamos; az ötödik évfolyam beállításával az volt a szándéka az egyházkerületnek, hogy a lelkipásztorokat a kisebbségi helyzetből fakadó sajátos feladatok elvégzésére minél jobban felkészítse, A FAKULTÁSON KIVEL 1 MUNKA A Ferencz József tudományegyetem bölcsészeti és természettudományi kara 1920 október 3-tól 1921 szeptember 21ig. amikor a román kormány a tanárképzőt bezárta, 37 professzorral és 198 hallgatóval a teológia épületében talált otthonra. A szegény református és más főiskolai hallgatók részére menzát tartott lenn a teo lógia, melyet később a ref. nőszövetség vett át. « A református főiskolás ifjúság összefogása érdekében megszervezte a Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesületet, amely azért volt nagyjelentőségű, mert a röVcmá De&sa: I/ete-$ówk a téUM I. A hattyú hó leit, Jégcsillár a tó, Az ég márvány*finom zizegő, Hét napja már halott az eső, II. Holt gesztenyék, nagy barna könnyek. Kékmedrü ég, mély kristály hóedény Patakmeder, jégkirály udvara. Fagyott rezedalelkek ablakom! III. Beállt a tél, mint egy cseléü: paraszt, irúgár füttye! utat seper s fagyaszt, öyöngédtelen, csontig rágja a hibát és durcásan az ablakodra ráfagy. Maga mögött teríti a ködött, éreztem: a szentem közé köpött. Hasit, nem urifajta volt az apja es a gebét jól vékonyán kapja. Orrom páviánvörösre festit konyhákon a csapot megrepeszti. Ahová lép. üveggé lesz a járda, S a vDág egy kibérelt kaszárnya/ BUDAPEST, VIII. ÜLLŐI ÜT 60. Kérje mindenütt. mán egyetemek nem tűrtek meg a kisebbségi hallgatók között semmiféle szervezkedést s igy a főiskolás 1KE. az egvetlen szervezet volt, amely alkalmat adott Kolozsváron és a többi romániai egyetemi városokban az ifjaknak magyar életük ápolására és a magyar kultúra áldásaiban való részesedésre. Az IKE. mozgalom kiterjedt a középiskolásokra,’ valamint az iparos és kereskedő ifjúságra is. Az elemi iskolások vallásos nevelésére különösen nagy gondot fordítottak, Az állami menhelyeken ápoltak; vakok, kiskorú foglyok, aggok, stb. gondozását rendszeresen végezték a fakultás hallgatói. NEMZETNEVELŐ TEVÉKENYSÉG Vallásos, bölcsészeti, pedagógiai, történelmi, propagáló előadások tartásával a fakultás tanárai az egész megszállott területén végezték nagyszabású munkájukat. . A fakultás tanárai szerkesztették a Református Család, Az üt, Kiáltó Szó. Ifjú Erdély, Az én kicsinyeim c. lapokat, ezenkívül a tanárok állandó munkatársai voltak több . szépirodalmi lapnak és cikkírói majdnem az összes romániai napilapoknak. Az erdélyi társadalmi, irodalmi és tudományos egyesületekben, az Eidélyi Kárpát Egyesület, EMKE, Erdélyi Szépmives Céh, Erdélyi Irodalmi Társaság és*különösen az Erdélyi Muzeum Egyesület munkájában a professzorok tevékeny részt vettek. A tanárok kezdeményezésére és vezetésük mellett végezte az ifjúság a szórványmunkár, amely nemcsak az erdélyi, hanem az ókirályságbeli ^szétszórt magyarok megmentését és nevelését szolgálta. Ezzel karöltve folyt a falumunka, a magyar népművészet és kultúra felkutatása és megmentése. A magyar mult emlékeinek megmentése érdekében a fakultás hallgatói éveken keresztül másolták az Eidélyi Muzeum oklevéitá- rának anyagát és gondoztak a Házszongárdi temető régi sirjait és síremlékeit. A külföldi protestánsokkal való kapcsolatok szintén kimély ültek voltak. A román megszállás alatti 22 év alatt 169 teológiai hallgató járt külföldön és Svájc, Németország, Anglia. Hollandia, Franciaország, Amerika és az anyaország főiskoláinak előadásait hallgatva bővítették ismereteiket. Többen lelkészi diplomájukat is valamelyik külföldi főiskolán szerezték mge. A HAZATÉRÉS UTÁNI MUNKA A fakultás, 22 évi megfeszített küzdelem és megfeszített munka után, hat rendes teológiai professzorral, egy ének és zenetanárral, több óraadóval és 80 hallgatóval tért haza az anyaország kebelére. Munkaköre csak lái- szólag szűkült, mere rendeltetése ma is éppen olyan fontos, mint alapítása idején: -400 ezer magyar-erdélyi és 200 ezev román-erdélvi református magyar lelki -vezetése és lelkipásztorral való ellátása. A jövendő feladatai nem könnyebbek és nem kisebbek, mint voltai; a múltéi.. Mivei a visszatért erdélyi részek magyar lakosságának többsége református: nem kétséges, hogy a terület jövendője azon fog eldőlni, hogy képesek lesznek-e a reformátusok a reájuk váró feladatnak megfelelni. A feladatokra való felkészítés munkájában pedig a kolozsvári református teológiai fakultásra hárul az oroszlánrész. Röviden ezekre mutat rá dr. Gönczy igazgató jelentése, inig az ismertetés többi részét a kitűnő igazgató-professzornak a teológia ez- évi november 20-án tartott megnyitó ünnepelvén elmondott nagyhatású megnyitóbeszéde tölti ki. (n. k.) Láposy Jládiá, csi&íái, \Mú4nc>s~ soautisek U luiííkek, ttlaiotn-ulca Z. &zá*n. -
