Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-14 / 287. szám

r EILEN2ÉK T 9 4 0 'december 14 líoielezo az üzSeíek déli zárórája KOLOZSVÁR, december 14. (Saját tud.) Emlékezetes, hogy a katonai köz- igazgatás felfüggesztette ez üzletek déli záróráját és így nz alkalmazottak is csak egymás ]elváltásáv<d mehettek étkezni. A polgári közigazgatás életbeléptetése­kor ez az állapot megszűnt, amennyiben a hatóságok ismét lehetővé tették az üzle­tek déli 1— 3 óráig terjedő záróráját. Ez az intézkedés azonban nem történt köte­lező erővel, ezért általánossá sem válha­tott. A kérdés egyetemleges rendezésére az Érdélyrészi Magántisztviselők és Kereske­delmi Alkalmazottak Egyesületének elnö­ke érintkezésbe lépett a kereskedők nu-g- bizottjával, akivel sikerüli végleges meg­állapodásra jutnia. A megállapodás szét int az üzletid; az eddigi feltételes 1—3 óra közötti déli zárás helyett kötelezőleg zárnak. A megállapodást a polgármester elé ter­jesztették, aki jóváhagyta, majd az érde­keltek tudomására hozta az abban foglal­takat. Ezzel az uj záróra-rendelkezés tör­vényes erőre emelkedett. tvxmmmtevwrr.'mwgeumKMtATtw** Figyelem! Megnyilt az uj és ölesé LYR8 hangszerház Bethlen-u. 10a. alatt. Mindennemű hangszerek speciális javítása és beszerző szaküzlete, g BBBHBnBBä' A $<zék&s%wábö$i ttépíái céfji is- uf eidétyi mwé&ztU cdUMásaimi Vagy a l«ves — vagy a levéli Kéi munkára ágy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: jobban Is világít — kevesebbet is fogyaszt. Nagyszabású művészeti eseménynek ígérkezik a budapesti egyetemi énekkarok ma esti szereplése KOLOZSVÁR, december 14. A megszál­lás két évtizede alatt Kolozsvár és áütlalába» Erdély magyarsága .leginkább szellemi kín­oséitól volt megfosztva. Városunk mindenkor az erdélyi és a magyar szellemi ellet nagyje leaniőségü gócpontja volt. mert szabadon és függetlenül ál-hatott ki a mjaga egyéni felfo­gásának érdekében. így az anyaország kiapad­hatatlan forrásává vált és sajátos müvekkel, meg számtalan tehetséggel szolgálta a közös célt. E kincsek gyakor ásátói megfosztotltian, dé megerősödve vészeltük át a kétévtizedes román uralmat, amely 'léhetedenné telít min­denféle igaz magyar szellemi m&gnyílatko zást és kapcsolatot a csonkaorSzággaX Most boldogan lélegzéihetünk fel,' midőn tapasz* tsáhaiUjuk, hogy szellemi égetünk minden vonalon fe’pezs dűl és számos területén örvendetes tevé­kenység tapasztalható. És ami még örvendete&ebb arz, hogy a nagy közönség széles rétegeinek rokonszenvével találkozik a művészeti és iroda mi megmoz­dulás. A napokban nyílt meg az első képzőművé­szeti tárlat, most zajlott le a „Méhkas4' irodalmi estje és ezekhez a megnyilatkozá­sokhoz kapcsolódik szorosan a ma esti hang­verseny, melyen a sok sikert ért buda­pesti Egyetemi Énekkarok mutatkoznak be Erdély fővárosának közönsége előtt. Eseményt és nem Szenzációt jelent iaz Egye­temi Énekkaroknak a kolozsvári színpadon va ó maejelenése. Az elmúlt évek során kö­zönségünk zenei igények a kell’ő táplálék hiányában nagyot zuhant. Zenei egyesüleitieink és a színház az eíébiik gördített nehézségek miatt nem tudott kellő színvonalait biztosi ígni legnagyobb erőfetszitések dacára sem. Bár a román társadalom, ugy-ahogy, saját igényeiről miniig gondoskodott, de ez kevés kivételével!: ritkán vonzotta a magyar közön­séget. Célkitűzései mások, sőt gyakran merő­ben ellentétesek voltak. Magyar társada! inunk ezeken a helyeken mitsem leih eltett. Az első komoflyabb zenei eseményt, mely­ben felszabadulásunk óftis részesülhetünk, az Operaház művészéinek vendégfellépte jelen­tette. Megállapítható, hogy a közönség igen nagy szeretettel' fogadta a két népszerű ope­ra bemutatását; mégis ez távol áll szellemi és zenei é’etünk meujhodá&ra szánt törekvé beitől és eéJpitól. Ezek az uj népi törekvések legtisztábban és leghívebben zenei irodalimuokban jelent- keiztek és ma már ezen a téren világszerte a legnagyobb elismerés illet bennünket. A két zenei Etán neve, a Kodályáé és Bartók-é, fo galomxná vált, a magyarságnak pedig örök kincsévé. Az igaz magyar hangok zengését ásták ki és dolgozták fel és minden etrejük- kel veszendőbe menő dalkincsünk megmen tésére irányult és igyekeztek a zenei kultú­ránkat eCiszapositó müda!, költészet rombolá­sainak gátat vetni. Ebbeni törekvésükben lelkes táns csatlakozott melléjük: az ifjúság. És ez az ifjúság közit nem utolsó helyen áll Erdély ifjúsága. Ezt a zenei tisztaságot és szépségét, az eszer éves, nagy ázsiai puszták mélyéből átmentett dallamokat hozzák hoz­zánk az Egyetemi Énekkarok, hogy mi is me ritlsünk e tiszta művészet kiapadhatatlan for­rású ku/tjából. Vizsga előtt áll azonban közönségünk is. Be kéül bizonyitsa, mekkora részt vállal e zenei kincsek és uj utak felkarolásában. Színházi vezető egyéniségekkel beszélgettem e kérdést illetően és a hangversenyek rende­zésének szükségszerűségéről. Általános véle­ményünk vont, hogy elmaralhatatlanul szükség van a kolozsvári zenei élet fellendítésére, felkarolására, de ehhez a nagyközönség lelkeis támogatását is igénybe kell venni. A Szombati hangverseny művészi és nemzeti jelentőségén túl, a közönség méltón kell ho norálja a színház ez irányú törekvéseit, mely lehetővé teszi a hangversenyek rendszeresi- tését. A színház tervezi, hogy január végétő! két­hetenként az anyaország legkiválóbb zene­karai és művészei részvételével rendezze meg hangversenyeit. részben a közönség nyújtotta támogatástól is függ. Ez természetes. Az, hogy elsőnek az Egyetemi Énekkarok tiszta magyar műsorral! mutatkoznak be, mél­tó megnyitása lesz a tervezendő hangver­senysorozatnak. Az együttes művészi értéké­ről1 felesleges szólanánk. Ezt kellőképpen is­meri mindenki. Ezzel magyarázható zenei köreink és főleg az ifjúságnak az az átérzé' se, hogv versengve kapnak az énekesek eff- szálásolása után. Mi sem bizonyítja jobban, mint ez az egysze/rü tény azt, hogy Kolozsvár zenei élete ismét régi, hagyomá­nyos magaslatára törekszik, megértve és értékelve az uj idők kívánalmait. Itt minden érdektől mentes kulturmunkáról van szó s megértésük, követésük és támoga­tásuk vett majd igazi fényt Kolozsvár ze nei életére. ■ ' fszeó KOLOZSVÁR, december 14. (Saját tud.) A uapokban érdekes vendégei vol­tak Kolozsvárnak, akikre még a mostani látogató-zuhatag közepette is felfigyelt a város közönsége. Az anyaországnak két kiváló művészettörténésze, két képzőmű­vészeti szakértője jött le, bogy az olyan sokáig halálos harcát vivő ezer válságon átlábolt erdélyi képzőművészetnek az anyaország lüktető életáramába való be­kapcsolódásában részt vegyen. Or. kopp Jenő és Zakariás Sándor dr. a Székesfővárosi Képtár részéről jöttél; Kolozsvárra. A Székesfővárosi Képtár ele­ven fiatal alakulat, mozgékonyabb, fris­sebb testvére a Szépművészeti Múzeum­nak. A képzőművészet vívódó korsza­kaival. a művészettörténetnek láthatatla­nul. a mélyben végbemenő forrongásai­val, a nagy állomásokat előkészítő lap­pangó idejével foglalkozik. Nem a kész eredményeket jegyzi. hanem azokat a mozzanatokat, melyek ezeket az ered­lenbeli nagy- és kismesterek napvilág­ra még nem .került munkáinak gyűjté­sét. 1 A Székesfővárosi Képtár megvásárolja mindazokat a képeket, melyeket célkitű­zése szempontjából fontosaknak és szük­ségesnek tart. Hogy a visszacsatolt erdé­lyi részek közönsége közvetlenül kapcso­latot találjon a képtárral, a Kolozsvá­ron járt vezetők megbízták dr. Katona Lajost, a képtár közművelődési osztályá­nak volt előadóját, jelenleg Kolozsvár vá­rosának aljegyzőjét, hogy az anyagot Ösz- szegyüjlse. Ha valamelyik visszacsatolt területbeli család szobáinak falán, esetleg padlásán a mult századok jelzésével ellá­tott, vagy névtelen festmények volnának találhatók, ha vannak birtokukban rajzok, akvarellek. melyek szerzősége és értéke felett nemzedékek vitatkoztak, az -annyi­szor feltett kérdésekre feleletet «ad most a Székesfővárosi Képtán. Dr. Katona La­jos a hozzá beadott anyagot eljuttatja Karácsonyi A Keresztény Főiskolai Hallgatók ifjúsági könyvek, levélpapír és ajándékok nagy választékban U C Q T E Y egyetemi könyv' és * ÍU w íL L i j p’apirkereskedés. CENTRUM Fogyasztási Szövetkezete, bizományosa. Egyetem-utca 2. szám. G3RSHHHGSSSSiS menyeket előidézték. Nem a megvalósulás érdekli, hanem azok az okok, körülmé­nyek, melyek azt megelőzték. így a kép­zőművészek életében is a kialakulás folya­mata érdekli, nem a beérkezésé. A fejlő­dési fokok* a csúcspontig vezető utak s a művész; belső vívódásai. Nem remekművek gyűjtése a célja - — melyeknek megszerzése a Szépművé­szeti Muzeum feladata — hanem isme­retlen munkájuk felkutatása. Nagy mesterek ismeretien müveit és is­meretlen, vagy elfelejtett festők alkotá­sait keresi, melyek sokkal jobban jel­lemzik alkotójukat és a kort, melyben születtek, mint a remekművek. A mult művészettörténeti hiányának kiegészítése, a hézagok pótlása mellett nem feledkezik meg a Székesfővárosi Képtár a jelenről sem, hogy az elkövet­kezendő generációkat mentesítse attól a munkától, melyei most neki végeznie kell, hogy a művészettörténetem e kor­szakának pontosabb, hűségesebb képét készíthesse elő Budapestre, a képtár pedig a megfelelő dolgokat megvásárolja. Hisszük, hogy Erdély, mely évszázado­kon keresztül szellemi és erkölcsi erőfor­rása volt az anyaországnak, most a kép­zőművészet területén is értékes anyaggal szolgál a Székesfővárosi Képtárnak. J.gy rója le háláját Erdély, haldokló képző­művészetének uj életre való ébresztéséért. fSz. EJ KINEVEZTÉK A NAGYVÁRADI RO­MÁN KONZULÁTUS VEZETŐJÉT. Ru-, karestből jelenti a MTI: A nagyváradi ro­mán konzulátus vezetőjévé Jui ebesen Li­viin nevezték ki. Hirlapiró volt. csak néhány héttel ezelőtt lépett külügyi szol­gálatba. és hagyhassa örökségül az utókornak. így a képtár munkássága kettős’ arculatú. Második célkitűzése: az élő művészet tá­mogatása, jelenkori tehetséges képzőmű­vészek fejlődési utjának figylemmel kisé­rése és az ut egyes szakaszainak jelzése. Ez a munka már a jövőre utal. Dr. Kopp Jenő, a képtár igazgatója ez óriásméretü munkának 1935 óta a ve­zetője. A Felvidék visszacsatolása hatal­mas munkaanyagot szolgáltatott s most Erdély visszakerült részének rejtett érté­kei várnak feldolgozásra és Erdély so­kat: szenvedett elhagyatott, sokszor a leg­elemibb materiális akadályokkal küzdő képzőművészei, támogatásra. Kopp Jenő és Zakariás Sándor szak­értelemmel és szeretettel jöttek Ko lozsvárra, hogy felvegyék a kapcsolatot I az erdélyi képzőművészekkel és közé,ín­séggel s hogy megindítsák a mult és je­Diszmagyar Magyaros átalakítás Erdélyi és székely nép­viseletek. Eredeti népi motívu­mok felhasználásával, a mindennapi divattal egybehangolt ruhák. Magyaros kézimun­kák, párnák, térítők, faldiszek. BH Polgári árak. PITVAR Sí DIVATTERME Kolozsvár, Deák Ferenc-u. :Q.­....• ­II

Next

/
Thumbnails
Contents