Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-14 / 287. szám
r EILEN2ÉK T 9 4 0 'december 14 líoielezo az üzSeíek déli zárórája KOLOZSVÁR, december 14. (Saját tud.) Emlékezetes, hogy a katonai köz- igazgatás felfüggesztette ez üzletek déli záróráját és így nz alkalmazottak is csak egymás ]elváltásáv<d mehettek étkezni. A polgári közigazgatás életbeléptetésekor ez az állapot megszűnt, amennyiben a hatóságok ismét lehetővé tették az üzletek déli 1— 3 óráig terjedő záróráját. Ez az intézkedés azonban nem történt kötelező erővel, ezért általánossá sem válhatott. A kérdés egyetemleges rendezésére az Érdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének elnöke érintkezésbe lépett a kereskedők nu-g- bizottjával, akivel sikerüli végleges megállapodásra jutnia. A megállapodás szét int az üzletid; az eddigi feltételes 1—3 óra közötti déli zárás helyett kötelezőleg zárnak. A megállapodást a polgármester elé terjesztették, aki jóváhagyta, majd az érdekeltek tudomására hozta az abban foglaltakat. Ezzel az uj záróra-rendelkezés törvényes erőre emelkedett. tvxmmmtevwrr.'mwgeumKMtATtw** Figyelem! Megnyilt az uj és ölesé LYR8 hangszerház Bethlen-u. 10a. alatt. Mindennemű hangszerek speciális javítása és beszerző szaküzlete, g BBBHBnBBä' A $<zék&s%wábö$i ttépíái céfji is- uf eidétyi mwé&ztU cdUMásaimi Vagy a l«ves — vagy a levéli Kéi munkára ágy időben csak a Tungsram Krypton lámpa képes: jobban Is világít — kevesebbet is fogyaszt. Nagyszabású művészeti eseménynek ígérkezik a budapesti egyetemi énekkarok ma esti szereplése KOLOZSVÁR, december 14. A megszállás két évtizede alatt Kolozsvár és áütlalába» Erdély magyarsága .leginkább szellemi kínoséitól volt megfosztva. Városunk mindenkor az erdélyi és a magyar szellemi ellet nagyje leaniőségü gócpontja volt. mert szabadon és függetlenül ál-hatott ki a mjaga egyéni felfogásának érdekében. így az anyaország kiapadhatatlan forrásává vált és sajátos müvekkel, meg számtalan tehetséggel szolgálta a közös célt. E kincsek gyakor ásátói megfosztotltian, dé megerősödve vészeltük át a kétévtizedes román uralmat, amely 'léhetedenné telít mindenféle igaz magyar szellemi m&gnyílatko zást és kapcsolatot a csonkaorSzággaX Most boldogan lélegzéihetünk fel,' midőn tapasz* tsáhaiUjuk, hogy szellemi égetünk minden vonalon fe’pezs dűl és számos területén örvendetes tevékenység tapasztalható. És ami még örvendete&ebb arz, hogy a nagy közönség széles rétegeinek rokonszenvével találkozik a művészeti és iroda mi megmozdulás. A napokban nyílt meg az első képzőművészeti tárlat, most zajlott le a „Méhkas4' irodalmi estje és ezekhez a megnyilatkozásokhoz kapcsolódik szorosan a ma esti hangverseny, melyen a sok sikert ért budapesti Egyetemi Énekkarok mutatkoznak be Erdély fővárosának közönsége előtt. Eseményt és nem Szenzációt jelent iaz Egyetemi Énekkaroknak a kolozsvári színpadon va ó maejelenése. Az elmúlt évek során közönségünk zenei igények a kell’ő táplálék hiányában nagyot zuhant. Zenei egyesüleitieink és a színház az eíébiik gördített nehézségek miatt nem tudott kellő színvonalait biztosi ígni legnagyobb erőfetszitések dacára sem. Bár a román társadalom, ugy-ahogy, saját igényeiről miniig gondoskodott, de ez kevés kivételével!: ritkán vonzotta a magyar közönséget. Célkitűzései mások, sőt gyakran merőben ellentétesek voltak. Magyar társada! inunk ezeken a helyeken mitsem leih eltett. Az első komoflyabb zenei eseményt, melyben felszabadulásunk óftis részesülhetünk, az Operaház művészéinek vendégfellépte jelentette. Megállapítható, hogy a közönség igen nagy szeretettel' fogadta a két népszerű opera bemutatását; mégis ez távol áll szellemi és zenei é’etünk meujhodá&ra szánt törekvé beitől és eéJpitól. Ezek az uj népi törekvések legtisztábban és leghívebben zenei irodalimuokban jelent- keiztek és ma már ezen a téren világszerte a legnagyobb elismerés illet bennünket. A két zenei Etán neve, a Kodályáé és Bartók-é, fo galomxná vált, a magyarságnak pedig örök kincsévé. Az igaz magyar hangok zengését ásták ki és dolgozták fel és minden etrejük- kel veszendőbe menő dalkincsünk megmen tésére irányult és igyekeztek a zenei kultúránkat eCiszapositó müda!, költészet rombolásainak gátat vetni. Ebbeni törekvésükben lelkes táns csatlakozott melléjük: az ifjúság. És ez az ifjúság közit nem utolsó helyen áll Erdély ifjúsága. Ezt a zenei tisztaságot és szépségét, az eszer éves, nagy ázsiai puszták mélyéből átmentett dallamokat hozzák hozzánk az Egyetemi Énekkarok, hogy mi is me ritlsünk e tiszta művészet kiapadhatatlan forrású ku/tjából. Vizsga előtt áll azonban közönségünk is. Be kéül bizonyitsa, mekkora részt vállal e zenei kincsek és uj utak felkarolásában. Színházi vezető egyéniségekkel beszélgettem e kérdést illetően és a hangversenyek rendezésének szükségszerűségéről. Általános véleményünk vont, hogy elmaralhatatlanul szükség van a kolozsvári zenei élet fellendítésére, felkarolására, de ehhez a nagyközönség lelkeis támogatását is igénybe kell venni. A Szombati hangverseny művészi és nemzeti jelentőségén túl, a közönség méltón kell ho norálja a színház ez irányú törekvéseit, mely lehetővé teszi a hangversenyek rendszeresi- tését. A színház tervezi, hogy január végétő! kéthetenként az anyaország legkiválóbb zenekarai és művészei részvételével rendezze meg hangversenyeit. részben a közönség nyújtotta támogatástól is függ. Ez természetes. Az, hogy elsőnek az Egyetemi Énekkarok tiszta magyar műsorral! mutatkoznak be, méltó megnyitása lesz a tervezendő hangversenysorozatnak. Az együttes művészi értékéről1 felesleges szólanánk. Ezt kellőképpen ismeri mindenki. Ezzel magyarázható zenei köreink és főleg az ifjúságnak az az átérzé' se, hogv versengve kapnak az énekesek eff- szálásolása után. Mi sem bizonyítja jobban, mint ez az egysze/rü tény azt, hogy Kolozsvár zenei élete ismét régi, hagyományos magaslatára törekszik, megértve és értékelve az uj idők kívánalmait. Itt minden érdektől mentes kulturmunkáról van szó s megértésük, követésük és támogatásuk vett majd igazi fényt Kolozsvár ze nei életére. ■ ' fszeó KOLOZSVÁR, december 14. (Saját tud.) A uapokban érdekes vendégei voltak Kolozsvárnak, akikre még a mostani látogató-zuhatag közepette is felfigyelt a város közönsége. Az anyaországnak két kiváló művészettörténésze, két képzőművészeti szakértője jött le, bogy az olyan sokáig halálos harcát vivő ezer válságon átlábolt erdélyi képzőművészetnek az anyaország lüktető életáramába való bekapcsolódásában részt vegyen. Or. kopp Jenő és Zakariás Sándor dr. a Székesfővárosi Képtár részéről jöttél; Kolozsvárra. A Székesfővárosi Képtár eleven fiatal alakulat, mozgékonyabb, frissebb testvére a Szépművészeti Múzeumnak. A képzőművészet vívódó korszakaival. a művészettörténetnek láthatatlanul. a mélyben végbemenő forrongásaival, a nagy állomásokat előkészítő lappangó idejével foglalkozik. Nem a kész eredményeket jegyzi. hanem azokat a mozzanatokat, melyek ezeket az eredlenbeli nagy- és kismesterek napvilágra még nem .került munkáinak gyűjtését. 1 A Székesfővárosi Képtár megvásárolja mindazokat a képeket, melyeket célkitűzése szempontjából fontosaknak és szükségesnek tart. Hogy a visszacsatolt erdélyi részek közönsége közvetlenül kapcsolatot találjon a képtárral, a Kolozsváron járt vezetők megbízták dr. Katona Lajost, a képtár közművelődési osztályának volt előadóját, jelenleg Kolozsvár városának aljegyzőjét, hogy az anyagot Ösz- szegyüjlse. Ha valamelyik visszacsatolt területbeli család szobáinak falán, esetleg padlásán a mult századok jelzésével ellátott, vagy névtelen festmények volnának találhatók, ha vannak birtokukban rajzok, akvarellek. melyek szerzősége és értéke felett nemzedékek vitatkoztak, az -annyiszor feltett kérdésekre feleletet «ad most a Székesfővárosi Képtán. Dr. Katona Lajos a hozzá beadott anyagot eljuttatja Karácsonyi A Keresztény Főiskolai Hallgatók ifjúsági könyvek, levélpapír és ajándékok nagy választékban U C Q T E Y egyetemi könyv' és * ÍU w íL L i j p’apirkereskedés. CENTRUM Fogyasztási Szövetkezete, bizományosa. Egyetem-utca 2. szám. G3RSHHHGSSSSiS menyeket előidézték. Nem a megvalósulás érdekli, hanem azok az okok, körülmények, melyek azt megelőzték. így a képzőművészek életében is a kialakulás folyamata érdekli, nem a beérkezésé. A fejlődési fokok* a csúcspontig vezető utak s a művész; belső vívódásai. Nem remekművek gyűjtése a célja - — melyeknek megszerzése a Szépművészeti Muzeum feladata — hanem ismeretlen munkájuk felkutatása. Nagy mesterek ismeretien müveit és ismeretlen, vagy elfelejtett festők alkotásait keresi, melyek sokkal jobban jellemzik alkotójukat és a kort, melyben születtek, mint a remekművek. A mult művészettörténeti hiányának kiegészítése, a hézagok pótlása mellett nem feledkezik meg a Székesfővárosi Képtár a jelenről sem, hogy az elkövetkezendő generációkat mentesítse attól a munkától, melyei most neki végeznie kell, hogy a művészettörténetem e korszakának pontosabb, hűségesebb képét készíthesse elő Budapestre, a képtár pedig a megfelelő dolgokat megvásárolja. Hisszük, hogy Erdély, mely évszázadokon keresztül szellemi és erkölcsi erőforrása volt az anyaországnak, most a képzőművészet területén is értékes anyaggal szolgál a Székesfővárosi Képtárnak. J.gy rója le háláját Erdély, haldokló képzőművészetének uj életre való ébresztéséért. fSz. EJ KINEVEZTÉK A NAGYVÁRADI ROMÁN KONZULÁTUS VEZETŐJÉT. Ru-, karestből jelenti a MTI: A nagyváradi román konzulátus vezetőjévé Jui ebesen Liviin nevezték ki. Hirlapiró volt. csak néhány héttel ezelőtt lépett külügyi szolgálatba. és hagyhassa örökségül az utókornak. így a képtár munkássága kettős’ arculatú. Második célkitűzése: az élő művészet támogatása, jelenkori tehetséges képzőművészek fejlődési utjának figylemmel kisérése és az ut egyes szakaszainak jelzése. Ez a munka már a jövőre utal. Dr. Kopp Jenő, a képtár igazgatója ez óriásméretü munkának 1935 óta a vezetője. A Felvidék visszacsatolása hatalmas munkaanyagot szolgáltatott s most Erdély visszakerült részének rejtett értékei várnak feldolgozásra és Erdély sokat: szenvedett elhagyatott, sokszor a legelemibb materiális akadályokkal küzdő képzőművészei, támogatásra. Kopp Jenő és Zakariás Sándor szakértelemmel és szeretettel jöttek Ko lozsvárra, hogy felvegyék a kapcsolatot I az erdélyi képzőművészekkel és közé,ínséggel s hogy megindítsák a mult és jeDiszmagyar Magyaros átalakítás Erdélyi és székely népviseletek. Eredeti népi motívumok felhasználásával, a mindennapi divattal egybehangolt ruhák. Magyaros kézimunkák, párnák, térítők, faldiszek. BH Polgári árak. PITVAR Sí DIVATTERME Kolozsvár, Deák Ferenc-u. :Q.....• II
