Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-14 / 287. szám

- —ZfWYVXARX "Att“rn * BUDAPEST

üí'o z d .rh d - t ' v

i2t-.5r P>, r 1 i.

■ . i i a c<. iy t- r

JtRA 29 fILLÍ(ő lej)

IIII III llTffmilCT

.... mumim ‘Ili Wf11 MIOIIIIPiHW» ......ii mi 1 ii ii M—w—hi ............

. ' ........■' _

Szerkesztőség és kiedáliivatel: Kolozsvár, Ksssoünl-űt 4. Teieloo : 11—09, Myotnda: Egyetsiß-stco 3. szára. Talefca sz.: 29—23

lapította: BÍRTHI MIKLÓS Felelés szerkeszti! és igazgató: m. GROSS LÉSZLQ

Kiadótulajdonos: P fl L L fi S R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79, negyedévre 8, félévre is, egész évre 32 perils.

LXI. ÉVFOLYAM, 2 8 7. SZÁM.

SZOMBAT

KOLOZSVÁR, 1 940 DECEMBER 14.

Belgrad

(B.) Belgrádiban a magyar és a jugoszláv kiiliigyminiszter aláírta Magyar ország és Jugoszlávia barátságának szerződését. Ezzel az ünnepélyes cse=t leklnénnye! a két állam art a szándékot munk/dtá végleges eredménnyé, mely annakidején a magyar államfő mohácsi beszédében nyilatkozott meg legelő szőr — Európa közvéleményében áíta lános meglepetést keltve.

Azok, akik Európa eseményeit aggo=< dalommal nézik és ăz egyes országok között megvont határok gyors változá sát figyelve, a kis Magyarország törté neilmi sorsát viselik szivükön, ma némi megnyugvással tekinthetnek körül a világban, Trianon óta'—amikor Magyar ország barátok nélkül, megkötözve és megcsonkítva hevert az európai íiberá lis politika asztalán és amikor a műtét kegyetlen végrehajtása után egyebe va lóban nem maradt, mint ezeréves múlt') jártak nevelő ereje és igazságának hite, — valóban nagyot fordult a világ. Észa kon Csehszlovákia, a liberális Európa dédelgetett kedvence omlott semmivé, keleten Romániát érte utói végzete, dé’< len pedig, Magyarország harmadik, ve szélyezteteít határán pedig ime a ma gyár trikolor színeibe öltözött Belgrád népe ünnepli gr. Csáky külügyminisztert.

Most érkezett el az ideje a megnyugvásnak — mondják az emberek. Most érkezett el az ideje a fokozott elővigyá zatosságnak — mondjuk mi. Amíg leá igázva, iogfosztoíían hevertünk a porban, egyszerűbb volt a program: min den magyar egyetértett a tennivalóban. Minden magyar izom az éleírekelésre készült, minden magyar agy az elvesz^ tett jogok vkszaszerésén dolgozott. Minél inkább valósul meg azonban ez a félreérthetetlen, világosan egyirányú program, annál több óvatosság meg fontoltság és higgadtság szükséges a további tennivalók elbírálásához.

Megtartani, amit visszaszereztünk, megszerezni minden elveszett és még vissza nem szerzett jogot s azután ... ? Ez az azután mindig nagyobb gond az „addig“ nál.

Külpolitikánk vonala ma világos. A tengeiypolitiká, melynek eddigi sike Telinket köszönhetjük, észszerüség és lelkiismeretesség szempontjából egyu aránf világosán megszabja az utat, melyen továbbra is haladnunk kell- Ez a keret azonban még mindig sok komoly leckét ad a magyar diplomáciai tévé kenység számára.

Észak felé most nincs tennivalónk. A távolkelet gondja nem annyira a miénk, mint Berliné. A közel ke let von a ián sok még az elrendezni való, külön nősen azóta, amióta a német ellenőrzés közelről is megismerte Románia állami és társadalmi rendjének bekő értékeit.

Súlyúnk mindezeknek a kérdéseknek tisztázásában feltétlenül erősödik a belgrádi szerződéssel. Hisszük, hogy e szerződést nem légüres térben kötötték és hogy Jugoszlávia — minthogy mines kívánnivalója Magyarországtól -— a barátság megkötésében rendezi is most .már azokat a kérdéseket, melyek eddig közöttünk útjában állottak ennek a barátságnak,

A Belgrád felé vezető ut bizakodást sa! tölthet el bennünket a jövőt ilflle- .íőert. Európa holnapi politikája felé sok közös probléma foglalkoztat máris ben nőnket, Jugoszláviát és Magyarország got egyaránt. Csehszlovákia és Roma nia felé az eddigi megoldások békések voltak ugyan és sokm’i>ndent vezettek le a feszültségből, Jugoszlávia felé azon ban nemcsak békésen, hanem barátság gosan indul a kibontakozás.

Legyen tartós ez a barátság. És minél hamarább az őszinteség nyomós ér vei és áldozatai alapozzák meg.

•*-___ - _ ^ ^ V-_- A jugoszláv kiilligymiBiiszter budapesti látogatással viszonozza Csáky István külügyminiszter

belgrádi útját

mannBBia

„Blztcsra vesszük, hogy a két Mm külügyminisztereinek találkozása nemcsak a két állam közötti örök barátság alapjait vetette meg, tie döntő kihatással fesz a mi lövő sorsunkra is“ — írja a jugoszláviai magyarság lapfa. — Csáky.gréf külügyminiszter ma délben utazik vissza a fővárosba

1 BELGRAD, december 14. (Búd. Tud.) Csáky István gróf külügyminiszter pétiteken délelőtt negyed ZZ órakor érkezett Laibachba. Azonnal Kamnikbe, az udvari vadászterületre ment, ahol megkezdődött a zergevadászat. Szombaton délelőtt is vadásznak. A külügyminiszter szombaton délután 13 órakor indul lissza Budapestre. Az esti órákban érkezik meg a fővárosba.

A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csáky István gróf külügyminiszter kíséretének tagjai pénteken délután visszaérkeztek Budapestre.

BELGRAD, december 14. (MTI.) A Csáky István gróf külügyminiszter tiszteletére adott vacsora után csütörtökön ugyancsak a gárdapalota dísztermében hangversenyt rendeztek, amely valamivel éjfél előtt ért véget. Ekkor Csáky gróf és felesége a pályaudvarra hajtattak és elutaztak a szlovéniai vadászatra. Kikisér- ték őket Cincár Markovics jugoszláv külügyminiszter és felesége, valamint a magyar követség tagjai. A vonat pontosan 12 órakor indult.

Á zergevadászaton Csáky külügyminiszter és feleségén kívül Albrecht bajor királyi herceg, továbbá Babies udvari szer- íartásmester is résztvett,* akit a magyar külügyminiszter mellé osztottak be jugoszláviai tartózkodása idejére.

A külügyminiszter kíséretének tagjai és a magyar újságírók pénteken reggel indultak vissza a magyar fővárosba. A pályaudvaron ünnepélyes Búcsúztatás volt, amelyen megjelentek a külügyminisztérium előkelőségei. A vonat 8 óra 50 perckor gördült ki a pályaudvarról.

CINCÁR MARKOVICS JUGOSZLÁV KÜLÜGYMINISZTER VISZONOZZA CSÁKY ISTVÁN LÁTOGATÁSÁT

BELGRAD, december 14. (MTI.) A pénteken megjelent jugoszláv lapok öt oldalon, a legnagyobb részletességgel, nagyjelentőségű eseményként foglalkozna!; a magyar—jugoszláv örök barátsági egyezmény aláirásávál. Kiemelik, hogy tartós béke és örök barátság jött létre Magyarország és Jugoszlávia között.

! Külön ősén hangsúlyozzák, hogy a barátsági szerződés nemcsak a két ország egymáslözötti viszonyának megszilárdítására, de egész Dél-keleteurópára kihatással lesz.

Elsőnek a Vreme irt vezércikket a történelmi jelentőségű eseményről. Különösen a szerződésnek azt a részét emeli ki, hogy a két ország támogatni fogja egymást azokban a kérdésekben, amelyeknek megítélése a két ország közötti kapcsolat tokát érinti. A Novostv „Uj korszak“ címmel számol he az örök barátsági szerződés megkötésének jelentőségéről.

■ A lap közli azt az értesülését, hogy Cin- ' cár Markovics jugoszláv külügyminiszter gróf Csáky külügyminiszter látogatásának viszonzására Budapestre utazik. Ezek a látogatások — írja a lap — mérföldekkel hozzák közelebb egymáshoz a két szomszéd ország népét. Most, hogy a barátsági szerződés létrejött, uj korszak nyílt meg a magyar néo és a délszlávok .őrt: nelmében.

Vezércikkben ■ foglalkozik a tör linei] mi

eseménnyel az újvidéki „Reggeli Újság“, amely annak a reményének ad kifejezést, hogy

a nagy európai érdekeket szolgáló barátsági egyezmény, építő. hatása kiterjed a jugoszláviai kisebbségek helyzetére is. Biztosra vesszük — írja a lap — hogy a két állam külügyminisztereinek találkozása nemcsak a két szomszédos állam közötti örök barátság alapjait vetette meg, de döntő kihatással lesz a mi jövő sorsunkra is. Bácska nagy népcsoportot alkotó félmillió magyarsága, valamint a Baranyában és a Dráva—Száva környékén lévő szórványokban lakó testvéreink azt várják, hogy testet öltsön az a baráti Szellem, ami Belgrádiban megnyilatkozott.

BÉCSI SAJTÓVÉLEMÉNY AZ EGYEZMÉNYRŐL

BÉCS, december 14, (MTI.) A Neues Wie* nerzeitung „Uj híd“ cim alatt cikket közöl budapesti levelezője tollából. A cikk többek között hangoztatja, hogy

Becsben nagy megelégedéssel vették tudomásul! azt az örvendetes tényt, hogy a magyar és jugoszláv külügyminiszterek Béig* iádban barátsági szerződést írtak alá. Kiemeli, hogy Dékk&le.t-Európa e részén immár' teljes siker koronázta azt a fejlődési tu- iyamatot, amit Magyarország kormányzója 14 évved ezelőtt indított meg 1926 ban a mohácsi sjkou elmondoitit nagy beszédével, amikoí először nyújtott kezet Jugoszláviának.

Becsben tisztában vannak a barátsági szerződés különleges jelentőségével, amely nemcsak Délkelet-Európába® érezteti jótékony hátasát, de fejlődési lehetőségeket muitat és közvetlen kapcsolatokra fog vezetni Jugoszlávia és a német birodalom között. A magyar sajtó — hangsúlyozza a Neues Wienerzeitung — a- barátsági szerződés méltatásává! kapcsolatban annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez kedvező kihatással lesz Bulgáriára és Törökországra is

a tengelyhatalmuk ujjárendezési törekvéseinek értelmében.

Iá

„I német-magyar barátság ma élő valóság- koHtyú--zhabi& Homaft Báliéi Uutúu&zinifii&z&e betUni

BERLIN, december 14. (MTI.) Hóman Bálin* vallás, és közoktatásügyi miniszter pénteken reggel a nemetnendszerü gyorsvonattal Berlinbe érkezett. A miniszter és kísérete fogadására a Friedrich-strassei pálya udvaron meg jelent Rust birodalmi nevelésügyi miniszter kíséretében Zscbintseh államtitkárra!), továbbá vele volt Glais'e Horsteanu altábornagy, nyugalmazott miniszter, a Német—Magyar Társaság e'uöke és Reyb&rg tengernagy, a Némelt—-Magyar Társaság alell- nöke. Magyar részről Sztójiaii Döme titkos tanácsos, berlini in. kir. köve*- vezetésével a követség tagjai.

Honnan Bálint kultuszminiszter három napot tölt a német fővárosban, majd Münchenbe és Bécsbe is ellátogat. Berlinben és Becsben a Német—Magyar Társaság felkérésére előadást tart a magyar—nemét kapcsolatokról, Münchenben a kulturális intézményeket látogatja meg. ... .

BERLIN, december 14. (MTI.) Hóman Bálint vallás, és közoktatásügyi, miniszter pénteken Berlinben előadást tartott a német—magyar kapcsolatokról.

— A történetéin tanulságai szerint — mondotta többek között a kultuszminiszter — 'voltak és vannak szervezkedésre kéjüeóen népek és fajok. Ezeknek passzivitása egyéneikből! és tömegeikben egyaránt meguyil vénült az épitőkedvii, harcias szellemű, uralkodó hajlamú, az államalapításra kivallott fajokká!, az árja és az altáji fajokkal szemben. Ezután a kultuszminiszter ismertette a német-—magyar bajtársiasság kialakulását. Rámutatott arra, hogy a régi déli birodalom diplomáciájának klasszikus elve Szerint „a> szomszéd az ellenségünk — az ő szomszédja természetes barátunk“.

Ma; gyarországot a történelem folyamán három-négy ellenséges nemzet vette körül1,, itíer mészeteis törekvése volt tehát, hogy' állandó barátait nyugaton kereste és találta meg. Az újkori időkben ,» sorsközösség felismérese. az azonos törekvések találkozása módosította: ezt a klasszikus élvet és az újkort kapcsolatok révén létrejött a BeUin--—Róma tengely, .amelynek kialakulásában Magyarországnak is- jelentékeny szerepe volt.

így találkozott a legőszintébb barátsággal az egységes történelmi folyamat biztosítására három nemzet. A továbbiakban a kultuszminiszter rávilágított arra, hogy a né met—-magyar barátság őszinteségét és tartósságát a történelem folyamán együtt vi volt harcok és sok lelki élmény bizonyítják Hap gsulyozta, hogy a magvar élet vezetői y legnehezebb időkben egyéni és önkéntes elha j tarozásoktól vezérelve, nyílt színvallást tette! politikájuk mellett és e pmilik:; nyílt és ha torozott irányvonalát követve Magyarország elsőnek csat akozott a háromhntahni egyezményhez. Hangoztatta, hogy a német—magyar barátság ma élő valóság.