Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-10 / 257. szám

o ELLENZIK LX I. ÉVFOLYAM, 25 7. SZÁ M. Rendkívül érteke* oklevél, kéjíiraíi és könyvanyayoi mutál i#e a kolozs­vári egyetemi könyvtár nagyszabású kiállítása Könyvészeti ritkaságok és egyéb érdekességek bemutatója hogy a különböző, olykor nemzetközi kiál­lításokon bemutatott bőséges anyagi ár az egyetem — illetne a megszűnt román egye- tern —, nem i<edig az Erdélyi Muzeum- Egyesület gazdag levéltárának tulajdonú. AZ EME FÉLMILLIÓ DARABBÓL ÁLLÓ GYŰJTEMÉNYE Holott az EME mintegy félmillió darabol kitevő gyűjteményében valóságos helységtör- tüneti ad( ’.tárat őriz, amelyben majd minden erdélyi községre van vonatkozó-. E mellett u szászok hasonló jellegű nagyszebeni Brucken- tlial-muzeuma is eltörpül. Hiszen legalább 40 nevesebb erdélyi esalád — kö­zöttük 0 llúnffy grófok óriási arányú nemzetségi és rokonsági levéltára, me'y egymaga kb. 100 ezer darabból áll — he­lyezte letétbe levéltárát ide. Ezeknek egy része már az EME tulajdonába ment át. Természetesen ilyen mérhetetlen anyaghal- n azból csak a legértékesebb kulturális kin­cseket lehetett kiemelni. így az egyetem könyvtái óval együttesen birtokolt 1525 dm ab régi magyar könyvből mindössze 80, a 150 nemeslevélből a legdíszesebb 50 került kiállí­tásra. A kiállítási terem falait boriié festői címe­rekkel élesített, bekeretezett nemesi levelek — értékes cimertani adatokon kívül — egé­szen 1835 ig mutatják be az egyes századok irásfejlődéstörténetét. Az előbbire pedig, az ékülhasznált cimcrfoszlányok (a gótikában hegyes, a barokkban levélszerü) formadiszein kiviil a függőpecsétek korok szerinti külön­féle elhelyezése is útmutatásul szolgái. A LEGRÉGIBB OKIRAT Az okiratok között legrégibb keletű egy 1239-ből (tehát a tatárjárás előtt 2 évvel) keltezett kettős nádori kereszttel ellátott Íté­letiénél, amely a Bánffyak családjából szár­mazó Dénes nádor határoztál tartalmazza cey birtokperben. Egész Erdélyien mindössze négy ilyen régi okirat van. közöttük egy szász diploma — iSagyszebenben. Nem sokkal újabb Kun László király levele (127-ből) s Doboka-vár gazdájának: Nikud (Niköd) kánnak végrendelete sem. ADOMÁNYLEVÉL Külön érdekesség a Sulyok pécsi püspök lozsrári plébánia és a .darhohosrendi szerze­tesek jogviszonyát szabályozta roh I >18 Iran. (' l: I! G Y 0.1 TE MÉN Y Igen érdekes a kiállítár.ra került céligyüj- teiuény. Az 1520-bnna kelt ötvösöké, mely- Irt, Ki.de. névsort fektettek fel, külön lapot fordítva minden tag számára: mikor lepett ke, hogyan fizette járandóságait es mikor balt meg. Egy I. Rákóczi György korabeli mester- könyv janiig azoknak a nietszöpróból.nul lenyomatát foglalja magéiban, melyek elbí­rálása alapján valakit a céhtagok sorába felvettél;. Rákóczi l'eronc állítólagos pénzverő mesterének egyik rajza is előtű­nik a metszeteit közül. A kalotaszegi varroftasokhoz hasonlatos szűr- minta díszítéssel készült debreceni céhlevél és a szalxVk céhláilakulesának külön tokját rejtő bőrkötéses oeliküuyv s a Mátyás király korában virágzó kádár céh j Ivénygyüjtemé- nve szintén lekötik a ügyeimet. RÉGI SZOLGÁLATI BIZONYÍTVÁNY De néhány s>ót érdemel a kolozsvári esiz- madiacéh egykori ..szolgálati bizonyítvá­nya“ is: — Mi Erdélyi Országos Nemes Szabad Ki­rályi Koltsos Kolozsvár városában levő privi­legizált Csizmadia Tzehnek első, második, harmadik és negyedik Tzéh Mesterei — hangzik a megfakult iráe — több Mester Társainkkal együtt adjuk tudtára akiknek illik, ezen Leveliinknek rendiben, hogy Leve­liinket mutató Matólsi János nevű születésére nézve kolozsvári ü 19 eszieudős középter­metű Gesz. hajú tiszta ábrázata ezen nemes városban 2 esztendeig 5 hétig műhelyben munkálkodott, mely idő alatt hivatalát szor­galmatosán követte, magát pedig tisztessége­sen és emberséges Mester Legényhez illendő képen viselte, inelv dolognak bizonyosabb je­léül adjuk ezen privilegizált Tzéhiinknek Pcts.ettyével megerősített attrstationaüs Leve­liinket. Költ Ko'ozsvárt Martins hónapnak 12. napján 1819-dik esztendőben. Pataki János első Tzéhmester, Bari András második. Ko- váts József harmadik, Szido^ György negye­dik Tzéh Mesterek és a Tzéh Nótáriusa. KON YYKINCSEK A könyvkincsek sorában iá akadunk egy- egy irodalmi ág kezdetére. így Mélius Péter 1571-ben megjelent Herbai iuma a legelső magyar nyomtatott füvészkönyv. I Imiéi coitvjN üijinum VIií., C>o'co i ty-.tlca 11. s;. Ne:n {Mi Sziníiáziril.— C;abWi s/. illődi a ví­rus szivében. — Ujo im<i hörend tzVe, központi fűtés, hidejés rnde > í »1 y Y/iz. Szobák napi5.50*i»î CÍMERES LEVELEK A gyűjtemény címeres leveleinek legrég“b- bike Zsigmond római császártól és királytól ered, aki a kouslaiici zsinat (1118) tartama alatt mintegy 30 hasonló címeres levelet adott ki. Az ott divatozó hadigyakoi latokon ugyanis csak a színes címerekkel rendelkezők vehettek részt. E célból kapták levelüket a kiállított példányon szereplő Suky-testvérek is. akiknek uj. színes címerét az ősibb egy­színű féliarkasból bővitették ki. Berekszói Péter 1448-bau Tordán kelt ne­mesi levelének címere viszont a Huuyadi János korabeli gyalogvitézi viselet kitűnő áb­rázolója. Hasonlóképpen jellegzetes a kor páncéléi- seletére Rosás János orvos nemeslevele, Báthory István lengyel királysága idejéből (1581). Nem kevésbé történelmi jelentőségű a tel­jesen kihalt főúri rendii csikszentgyörgvi Bt tz-családnak V. Lászlótól (1456-ban) ka­pott nemeslevele sem. A/ 1558-től működő kolozsvári nyomda egymásután ontotta a különféle ..szakmunká­kat“, úgy. hogy a megjelent magyarnyelvű könyve írnek leg­olétbh egynegyede innen kei ült ki. Ebből az időből vallj Holtai Gáspárnak: A részegséer.ec é- tob/odá-uac veszedelmes vol­táról való Dialógusa. Valamivel későbbi (1589-ből) Az kopaszságuké dicséret!. Egyéb vonatkozásnak: az öidöngős Ka- uiuthy Balázsnak •— aki eg)kor kolozsi fő­ispán volt — a XVI. század elején készült M ágia-köuyve a titkos tuJmányokról. Az akkoriban majdnem teljesen protestáns ko­lozsvári polgárság elöljárósága elhalálozása kor teljes katolikus egyházi pompával en­gedte átvonulni drági birtoká-a az ördög cim­borájának tartott Kamuthy temetési menetét (aini igen nagy szó volt), csakhogy mielőbb szabaduljon a titokzatos éleid ember földi maradványaitól. Cy alai Sámuel der sí unitén lus papnak 1612 ---1626 közötti prédikációs gyűjteménye. Va­lamelyik beszédében a ,.far»:'ugolási komé­diák“ ellen kel ki a szigorú erkölcsű lelkész, mert „ezek migtt veszett el Buda, ezek miatt veszett el Szókesfcjérvár és ti is ezek miatt fogtok elveszni“. Toldalági Jlihály portai kőzetnek útközben irt naplója és jelentései (1627-ből) Bethlen Gábor fejedelemhez. Az okmányok kiállításának legelső forma- könyve — afféle „közjegyzői“ münka — Bá­csi János karcellistától. A református kollégium 1737-i törvényei. Lehetetlen felsorolni a gyűjtemények soka­ságát. melyek között Dalnoki Veres Gerson kumcyilágbeli (1704 —1732) verses krónikája és a néhai Erdélyi Muzeurn szerkesztőjének: Döbrentei .Gábor­nak töredékes jegyzetei is olt szerepelnek. A. Ííönyvköíészeá íöríénefénelá bemutatása Az olasz renaissance hai ása Külön, fejlettebb stílust visznek a színes 1 érült meghonosítani a régi, te'szetősebb ki­cimcresletelek készítésébe az olasz renaissance elmerfértői. A későbbi korból clasz művész rajza disziti — többek között — Alia Farkas nemeslevelét is, 1597-ből. A magyar mesterek egy némelyike szintén az olaszok nyomát kö­veti. Legkülönb közöttük Fejérvári Pál gyu­lafehérvári cimerrajzoló és festő, majd utóbb országos főszámvevő lett, aki 1602-től kezdő- dőleg, Bocskay István, Báthory Zsigmond és Gábor fejedelmek idejében számos szép, szi- nes cimerlevelet alkotott. Ó készítette el a református papok Bethlen Gábortól kapjtt közös nemeslevelét és a mezőségi Kovács Péter nemeslevelét 1630-ban Brandenburgi Catharina, Bethlen Gábor feleségének utasí­tására. A címeren nap és hold ragyognak, mintegy jelképezve, hogy éjt-nupot nem ki­méit fejedelme szolgálatában, ahol — követ- kiséroként — hatszor járta meg lovon Kons- tantinápolyt. Talán legszebb készítménye mégis a dúsan aranyozott saját kiválságle- vele, amelyet Báthory Gábor fejedelemről kapott Gyulafehérváron, 1608-ban — „akár* Lo' szerzendő erdélyi birtokaira.“ l ejérvári hatása kétségtelen az udvari dió.- kok festészetére. Később azonban elseké- lyesedelt a magyar címer festészet. Ekkor készült Kornya Tamás Apaffi Mihály- tól 1665-ben nyert groteszk kivitelű cimeres- levtle, bizonyos Fogavasi deák által. CÍMERE LHF.LYEZÉSI VÁLTOZA- TOK Közben egyidőre a címer elhelyezésében is módosítást kíséreltek meg. A Habsburgok középre tették az addig hal­eai okban divó címer-ábrát. Azonban nem si­ISMERETLEN VILÁGOK. Az Athenaeum uj aktuális földrajzi soro­zata számos képpel, térképpel, díszes nagy kötetben: Semjonov: Szibéria meg­hódítása 7.50 p. Häuser: Ausztrália 6 p. Gösta Menteti: Mongol pusztákon 5 p. J.epagenal, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérje az Athenaeum uj jegyzékét. vitellel szemben. A gyönyörű kivitelű grófi és bárói diplomá­kon szintén ezt a módot követik Kiemelkedik közöttük Bánffy György er­délyi kormányzó grófi oklevele, 1. Li pút tói, 1696-ból. Az ezüst diszilésével kitűnő Kornis Zsig­mond erdélyi kormányzó grófi oklevele Ili. Károlytól 1702-ből. lktári Bethlen Sámuel Mária Teréziától 1742-ben nyert grófi okle­vele. A császárnő egykori f c vadászmesteré­nek, Korda Györgynek 1779-ből származó grófi oklevele mellett finomművű, kétfejű sasos császári és királyi kamarási kulcsok tanúsítják a gróf udvari szerepét. Vagyonát leánya, Anna örökölte, aki háromszori há­zasságával olyan hatalmassá növelte, hogy 101 falu tartozott birtokába. A címeres nemeslevelek sorát a kamarás- ság elnyeréséhez szükséges 30 nemes őst ma- gábafoglaló címeres nemzetségiével zárja be. KÖNYVEK ÉS OKIRATOK A kiállítási terem falai mentén és közepé­ben elhelyezett üvegburáju asztalokat a mű­velődéstörténeti szempontból értékesnél ér­tékesebb könyvek és okiratok foglalják le... Különösen szép élénk színeivel tűnik fel közöltük az a református egyházi tulajdon­ban levő pápai bulla, amellyel X. Leo a ko­A kiállítás legfeltűnőbb Jaiabjait azonban — eltekintve a címeres nemeslevelektől — a diszkötéses müvek képezik. A könyvkötészet egész története felvonul bennük: a mohácsi vész t íján hozzánk el­jutott virágdisziiésii fatáblás, méylitett nyo- móléecs renaissance I ütéstől a sarokjiántos gótikus formán át a díszes Hollandus és mo­dern an goi bekötésig. Megtaláljuk közöttük a barokk finom Ízlésé­ben készült törökös fonott diszitőst és a XVII. század közepén meghonosult , legyezős kötés“ aranyozott és egyszerűbb müveit, ahogyan Apaffi fejedelem idejében dolgoztak. Nemkü­lönben ott díszelegi, ' feje-ídmeink egykori I könyvkötői: a debreceni mesterek színes könyvkötészeti remekeinek patinás példányai. Az 1600-as évektől ke/dődöieg egészen az el­múlt századig a Lajduváros mesierei vezet­tek. Egyik szinpompás müvük, a szivárvány- 1 szinek összetételében kápráztrt el, de vörös . K.erokin kötéseik is vonzók. Még a fehér és j színezett kötésekben képviseli eredeti hol- j land kötésekkel is felveszik a versenyt. A debreceni mesterek legkiválóhbja a j XVIII, század végén é’ő Gutlman János volt. Pergamentszerü zománcozásával és színes zo­máncfestésével a könyvkötészetnek valóságos fejedelmévé vált. Egy-egy ilyen kötése 1000 pengőt is megér, sőt a tehetősebb amerikai műgyűjtők há­romszoros árt is megadnának érte. Akad néhány kötet, amit viszont nem kö­tésük, hanem származásuk rég'sége és a belső érték tesz szinte megfizethetetlenné. Ilyen egy Szuezből idekerült többszázéves keresz­tény kopt imakönyv, amit valószínűleg az elmúlt világháború keleten küzdő valame­lyik katonája hozott magával és kótyave­tyélt cl s az ószerröl men tették meg a tu­dományos világ számára. És egy, az 1300-as év-kből származó breviá­rium, amely mintegy 25 festett miniatűrjével megér vagy 15.000 pengőt. Terjedelmükkel viszont egyes tudományos, főleg a hittudományi müvek tűnnek ki. így, az addig divatozó záróserok helyett a külön címlapot elsőizbeu szerepeltető Temesvári Pelbárt íerencreedi hitszónok termetes miivé 1501-ből és a hatalmas bibliafordítások. Hogy csak a legkülönb'.két embtsük közülük: a Károli Gáspár féle első teljes bibliafordí­tás (159Q). o uizsolyi biblia és a protestáns Bethlen Gábor fejedelem >',00 talléros se­gedelmével készült katolikus bibliafordítás. Kétldy Györgytől. Nem maradhat említés nélkül az úgyneve­zett „Váradi biblia“ sem, amelynek már ki­szedett o da ait a teljes nyomdaberendezésse. együtt 1660-ban hozták Kolozsvárra a török­től megszállott Nagyváradról, minthogy a 900 főből egyharmadára csökkent védősereg- nek kapitulálnia kellett a 20.000-et megha­ladó pogányhadak előtt. A munka igy Ke- íozsváron jelent meg. IDŐNKÉNTI KIÁLLÍTÁSOK REND- SZERESITÉSE BUDAPESTEI Al kíván Király Szállodában S igy tovább sorban. Akár a XVI. század- j beli bőrkötéses Corpus Juris-r?.!, avagy az ugvanezidőben (1586) IV. kiadásként megje­lentetett 7 nyelvű Calepini szótárra tekin­tünk, amelyben már magyar szógyűjtemény is van, egyaránt a magyar ku'turföléoy iga­zodását üátjuk bennük 2— akár a többiben — kiviteli vagy tartalmi vonatkozásban. Azt a kultuifölényt, mély évszázadokon át megőrizte II. Lajos imakönyvét és óvja Kölcsey gyöugybetüs Írásait, avagy a nagy rapszódikus Wesselényi Miklós báróét. Olyan történeti muiltat mutathat fel, ame'.y Szent István első királyunk 1001-béli alapitó leve­létől kezdve, több mint 700 éves nyelvemlé­kekkel (12XO-bcfi) és közel félezer esztendős nyomdászat! élettel rendelkezik. Az Erdélyi Muzeum Egyesület — Kelemen Lajos levéltári főigazgató elgondolásában — éppen ezt az okiratok és Írások tömegével bizonyított történeti múltat akarja öntudato- sitani a nagyközönségben, amidőn tervbe vette, hogy a rendelkezésre álló mérhetetlen anyagból — szakszerű csoportosítással — rendszeres Ízelítőt ad Erdély magyar müve- íődéstörténeiíii fejlődéséről. A megnvilt. naponta d. e. 11—13-ig díjtala­nul megtekinthető oklevél és könyvkiáliitás, ennek a sorozatnak bevezetője. Raffay István. (VI. Podmaniozky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me­leg-hideg folyóvíz, lift. telefonos szobák. Telefon 202-43, 204-24, SzöesmainkáSc rendkívüli olcsó árban Hagy szücsné?, Karo IS na-tép S. Divatos vőrösróka gal­lérok már25 pengőtől, _____ vitéz testőrének szánt adománslevél, melyen a hadibátorságot jutalmazó falnadományt a káptalan pecsétje mellett nemesi pecséttel is megerősít!. Ilyen duplap&csétes okmány az EME félmilliós gyűjteményében sem akad há­romnál több. I\:oha ismernek már 32 pecsé­teset is. KOLOZSVÁR, november 2. /Saját tudó«i- lónktól.) A 22 évi száműzetésből hazatérő I. Énre ti ez József Tndományegyei. m országra- szóló ünnepségei-;. között történt kapunyitása mellett a nagyközönség szinte tudomást • e szerzett i; Egyetemi Könyvtár II. emeleti ki­állítótermében minden külsőség mellőzesével meinyiió iniivelődéstörléneliui becsű oklevél es l.önvvkiállitásról. A szakszerűen csoporto­sított díszes oklevelek. értékes kéziratok és az erdélyi könyvkötészet szemet gyönyörköd­tető remekei e közkinccsé léteiének eszméje a Corvin-láncos Kelemen Lajos múzeumi és levéltári főigazgató kezdeményezésére és szorgoskodására, Szabó T. Attila egyctr.-ni ta- uár közreműködésével valósult meg. Ezzel a ténnyel nemcsak a' nemzeti érde­kekkel kapcsolatban teljesítettek fontos hi­vatást, hanem gátat vetettek a román főluitalorn idején előszeretettel terjesztett azon tévhitnek is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents