Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-10 / 257. szám

i; X I. ÉVFO L Y A M; 2 5.7. Sí Z Á M. ELLENZÉK m 11 Hogyan élelmezik a német hadsereget? BERLIN, november 9. —*A -„Berlini Levelek“ szerkesztősége jelentir A londoni rádió nem régen a német haderő élelmezéséről közvetített igen ér­deke« előadást és többek között ebben azt mondotta, hogy egy hadsereg gyom­rán menetel és ha ez az elv igaz. úgy bi­zony a német haderő élelmezése igen fo­gyatékos és hiányos. Ez a megállapítás teljesen légből kapott és célja átlátszó. A valóság az, hogy a német katonát elsőrendűen élelmezik. hiszen én magaui, aki a francia hadjárat­ban ott voltam a csatatereken, aki a har­coló, menetelő, pihenő csapatokat láthat­tam, azok felszerelését, vezetését, ellá­tását a helyszínen megfigyelhettem, meg­állapíthattam, hogy a német katonát bő­ségesen és igen változatosan élelmezik. Az igen nagy fáradalmakon keresztül­ment gyalogság, tüzérség igen jó egészségi állapotban volt, fiatal mint idősebb kato­nák nagyszerűen néztek ki. A német katona élelmezése mennyiség ét. minőség tekintetében nagyon jó és ehhez járul az élelmezésnek kiválóan, legnagyobb pontossággal működő szer­vezése. I Érdemes erről egyet-mást leszögezni. AZ ÉLELMEZÉS MEG SZER VE­ZÉSE Ne gondoljuk, hogy a német élelmezés katonai szervezete tisztán azokban a tar­tományokban. megszállott területeken működik, amelyekben a hadseregek van­nak elhelyezve. Ez a szerveset elyan nagymérvű keres­kedelmi és gazdasági tevékenységet fejt ki, amely már felér egy kisebb vagy közepes állam gazdasági tevékenységé­vel. A német katonai élelmezés még tudományos kutatásokat is végez és n német birodalmi élelmezési miniszté­riummal és hatóságokkal a legszoro­sabb együttműködést tartja fenn. Elsősorban számol a birodalom készletei­vel, az elosztási irányzattal és az általános élelmezési irányítással. Németországban az élelmezés nem a k: nálat és kereslet elvén alapul, hanem mindig csak a szükséglet és a készletek a mérvadók. ! Mint importállam, amely élelmezésének csak 35 százalékát képes saját termelésé­ből fedezni, igen természetesen a katonai élelmezés is ezen viszonyokhoz kell, hogy alkalmazkodjon, nemcsak háborúban, hi­nein már békében is. Éppen ezért a né­met haderőnek békebeli élelmezését már oen szempontok szerint irányítják. E/ persze nem is olyan egyszerű faladat és igen természetes, hogy n német élelmezés sokkal bonyolultabb kérdés, mint olyan államban, amely mint mező gazdasági állam bő felesle­gekkel rendelkezhetik. De a birodalom esen a téren is a még évekkel ezelőtt « német haderő szerves felépítésénél egészen céltudatosan dolgozott és egé­szen meghatározott elvek ás tervek sze­rint rendezte haderejének élelmezését. Minden nagyobb parancsnokságnál, min­den vezérkarban, törzsben ott van az úgynevezett IV. a' osztály, amely telje­sen uj rendszer és módszer .v érint dolgo­zik, amely osztálynak haditervei éppen olyan ujszerüek, mint az operáló osztá­lyok, a törzskarok, a I-a, vagyis hadmű­veleti osztályai. Hiszen maga a hadászat és harcászat is teljesen megváltozott és a haderő élelmezése ezzel a ténnyel szá­molt is. Ne gondoljuk, hogy az utolsó pil­lanatban improvizáltak a németek. DECENTRALIZÁLÁS A békebeli előkészitő munkálatokat aránylag igen kiesi élelmezési vezérkar készítette elő. Ez azon elvből indult ki, he gy at egész élelmezés utánpótlásának de­centralizálva kell lennie olyan módon, hogy az élelmezési raktár ik, intézetek, pólraktárak. stb minden (-gyes hadse­reg békebeli terül fit ével összeessék. Ezek az intézetek a modern technika leg­újszerűbb vívmányaival vannak felszerel­ve és a legmodernebb elvek szerint épül­lek. Ezek az élelmezési raktárak, pótrak- liírak. intézetek az egész birodalomban külön épületekkel, vajati pályaudvarok­kal rendelkeznek, amelyek a birodalmi vasúttal fenntartják ugyan az ősszekötte* test. de dacára annak teljeseu függetle­nek. A motorizált kenyérdagasztó géptől kezdve, a legmodernebb húskonzerv- gyárig, a hiitőházig, a csomagoló osz­tályig és a raktárakig mindent találni, sőt minden ilyen hadsereg élelmezési szervezet külön tudományos konyhaiul- tató-intézettel is bir, melyekben tudományos és gyakorlati ta­pasztalatok alapján összeállítják a német katona élelmezési tervezetét. Ha ezzel szemben a francia hadsereg egész élelmezési szervezetet összehason­lítjuk, úgy megállapíthatjuk, hogy tel­jesen elavult elvek széria'. volt fel­építve és ezért ennek a háborúnak folyamán nem is vált be, sőt oka volt az egyes nagy seregrészek teljes csődjének Ezek sok­szor napokig nem kaptak éhséget, a leg­nagyobb harcok idején, nagy menetelések kor a csapatok élelem nélkül maradtak, ami ezeket óriási módon legyengítette testileg és lelkileg Összetörte. Igen termé­szetes, hogy a német katona élelmezési ! adagjairól a háborúra való tekintettel nem adhatunk közelebbi adatokat közre, de annyit Írhatunk, hogy minden egyes német katona naponta átlag 2 kg. élelmet kap és ez eddig min- i den tekintetben elegendőnek bizonyult. A decentralizálás kiválónak bizonyult, mert semmi sem olyan rossz, mint az egyetlen egy központból irányított élelme­zés. Maga a hadsereg igen sok téren köz­vetlenül a nagy élelmiszer, húskonzerv- gyárakkal vagy nagytermelőkkel közvet­len Összeköttetésben áll és már béke idő­ben nem egy ilyen gyár nagyban fejleszt­hello üzemét azáltal, hogy egyik része egyúttal hadiüzemmé vált. Libát a utfgy gyárakat már békében tervszerűen erre a különleges feladatra építették ki és ezen üzemek egész szervezem hadicélok­nak megfelelően alakult. KEZDEMÉNYEZŐ JELLEG A haderő élelmezési szervezete igen, sok téren mint kezdeményező lépett fel. ! T együnk csak egyet, ő volt az, amely a szójababnak értékesítését, mint népélel­met lehetővé tette. Végeredményben az élelmezés egyik legnagyobb feladata, hogy aki ior működjön óraműpontossággal, ha a csapatok harcban állanak* vagyis akkor, amidőn a legnagyobb testi és lelki fára­dalmaknak van a katona kitéve. Ilyenkor szükséges, hogy a csapatok villámszerű mozdulataival az élelmezés i? „villámsze­rűén“ működjön. Ezt csak kiválóan iskolá­zott férfiak szoigálatbaállitása által sike­rült elérni. A legnehezebb feladat az tolt, hogy az élelmezés mindig lépést tartson a har­coló csapatok' irtózatos tempójával az egyes csapatteslek helyüket nem na­ponként, de óránként változtatták és az élelmezési szervezetnek ezzel mindig lé­pést kellett tartania olyan vidékeken, ahol már maguknak a forgalmi és közle­kedési nehézségeknek leküzdése egy kü­lön feladatot jelenteit. A harcoló csapa­tok nagy lendülete nem engedte meg, hogy a csapatok a helyszínen talált ellen­séges készleteket feldolgozzák, elkészítsék és igy ezeknek a legelői harcoló és mene­telő csapatoknak élelmezését majdnem mindig a hátulról érkező élelmezési osz­lopokból kellett foganatosítani. Sokat, igen sokat Írhatnánk erről a témáról, de egyelőre ennyit Égy biztos, hogy az angoloknak állítása nem felel meg a valóságnak. Lehet, begy az angol katona az első időben többfélét kapott, de most már ott is megváltozott a hely­zet. A német katona élelmezése jó, elégsé­ges és egészséges. Keld or B runó. IBI Erdélyi Bank R.T. Kolozsvár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Budapest leányintézete. Fiókok: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti ALAP1TTATOTT az 1894, ÉVBEN. Foglalkozik a BANKÜZLET minden ágával. KÖLCSÖNÖKET a legjuiányosabban folyósít. BETÉTEKET a legjobban gyümölcsöztek IMPORT - EXPORT ügyleteket finanszíroz. Erdély is bekapcsolódik a papírhulladék gyűjtésbe Ne dobiak és ne égessük el a papírhulladé­kot, mert nemzeti vagyont semmisítünk meg BUDAPEST, VIII. ÜLLŐI UT 60. Kérje mindenütt. ban, kereskedésekben, sőt a nagyobb ma­gánháztartásokban is, itt a házfelügyelőkre vár az a íe adat, hogy ez az értékes anyag ne’ vesszen kárba. A Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszer­ző KFT, hogy nemzetgazdasági megbizatá- sát betöltse, országszerte kereskedelmi szer­vezeteket állítottt fel. Ezek a bizományi szervezetek egyfelől a hubadékpapiros ősz- begyűjtésének szükségességét vezetik be a köztudatba, másfelől el is végzik a hulla* dékpapiros összevásárlásának feladatát. - Va­lószínűnek látszik, hogy ez az uj jövedelmi forrás sokak figye lőét megragadja és mint az anyaorság más nagyobb helységeiben is történt, igen jelentősmértiékü nyersanyag- gyűjtést eredményez, fontos iparágazataink anyagszükségletének ellátásánál. A Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző KFT az erdély részi gyiij tőtevékenység beszervezésé­re külön megbízottat küldött ki, központi megbízottként csikszatiószegi Darvas György, az Erdélyi Gazdasági Egylet volt kerületi felügyelője személyében, aki Kolozsváron. Székely-utca 18. (Árpád-utca vége) .szám alatti gyűjtő-telepen és irodában (telefon 12—57) á szükséges felvilágosításokat bár­kinek a nyersanyag-beváltás módozataira nézve a hivatalos órák alatt megadja. Az anyaországhoz visszatért uj területek kétség­telenül gazdag nyersanyaggal rendelkeznek és minden lelkiismeretes magyar ember kö­telességének kell tartsa, hogy fontos ipar­ágainkat a maga részéről is azáltal támo­gassa, hogy az egyébként! elprédált üzemi és háztartási papírhulladékot azonnali be­váltás mellett a gyüjtőszervezet rendelkezé­sére bocsássa. KOLOZSVÁR. (Saját tud.) Feltűnő Ízlés­sel készült. 'SzirijriSnyomásu plakátok utján hívja föl a Magyar Papirosipari Nyersanyag- beszerző KFT az anyaországhoz visszatért terű eteinek és falvainak lakosságát egy fon­tos nemzetgazdasági kötelesség teljesítésére. A művészi kiállítású plakátok ugyanis pa- piroshulladék gyűjtésére hívják fel Erdély lakosságát, mivel az eddig kárbament hul- Iadékpapiros egy igen értékes nyersanyagot tartalmaz, a cellulózét, amely nemcsak fon­tos behozata l cikkünk, de egyben .a lőgya- pot gyártásnak is. egyik leg’ényegesebb nyersanyaga s igy a mai intenzív hadiipar­ban is nélkülözhetetlen. A hulladékpap iros felhasználásának és forgalmának tárgyában az ipariigvi minisz­ter 28000/1940. szám a'atl rende et jelent meg az anyaországban — ez a rendelet na­pokon belül ki. les.z terjesztve a visszacsatolt területiekre is. — hogy semmiféle hulladák- papií'OJít nem szabad elégetni, vagy fűtésre felhasználni, olyan fűtőberendezésben, amelynek rostélyfeliilete az í négyzetmé­tert meghaladja. Tehát bármily kis meny- nviségii hnlladékpapirt is be keli szolgál­tatni. A hulladékpapirgazdálkodás eddig is­meret en fogalom volt, holott, hogy meny­nyire fontos nemzetgazdasági tényező, árra a legszemléltetőbh adat a magyar papírgyá­rak termelésének szerepe, hol évente 1800 vagon hulladékpapírra van szükség. hogy összeörülve uj papirt állíthassanak e’ő. Az ipariigvi minisztérium a ' helyzet világos is­meretéhen azért adottm? ghíznst a Magyar Pcpirosipari Nyers-anyagbeszerző KFT-nek az ország területén tula haló hulladékpapi­ros-. hu ladék-tömeg összegyűjtésére. Nem is hinné az ember — minthogy az eddig megindult gyűjtő munka során kiderült. —— hogy milyen óriási mennyiségű hulladékpapi­ros fekszik a különböző közhivata okban, kereskedelmi üzemekben, "«várak admi­nisztrációiban, ügyvédi irodákban, bankok­A SAJTÓKAMARA ÚJSÁGÍRÓ KLU­BOKAT ALIIT FEL AZ ORSZÁG Vb DÉKI VÁROSAIBAN. Az Országos Ma­gyar Sajtókamara, a magyar újságírók hi­vatalos szervezete már megkezdte az'er­délyi magyar újságírók felvételét meg előző előkészületeket. Az erdélyi újság­írók számára Árvay Árpád nagyváradi újságíró, országgyűlési képviselő utján belépési iveket küldtek Erdélybe, úgy­hogy az erdélyi újságírók felvétele és ma­gyarországi kartársaikkal egy szervezetbe való tömörítése hamarosan megtörténik. Az Országos Magyar Sajtókamara egyéb­ként folytatja az újságírókat tömöri tő egyesületek egyesítését. Eddig a Sajtó-ka­marán kívül működött a Magyar Újság­írók Egyesülete nevű újságíró szervezet is. Ezzel az egyesülettel most megegyezett a Sajtókamara vezetősége, úgyhogy a saj- tókamerai tagoknak, még a nem buda­pesti újságíróknak is. kötelezővé tetté a belépést a IV^tgyar Újságírók Egyesületé­be. A megegyezés következtében a Ma­gyar Újságírók Egyesülete lesz a magyar újságírók reprezentativ társadalmi szer-.$. amely a közeljövőben Budapesten a sajtó- kamara székhazában szórakozóhelyisége­ket, 1 olvasótermet és könyvtárat nyit. v s&jtókamara szükséges lépéseket lesz ab­ból a célból is, hogy az ország nagyobb városaiban helyi klubokat létesítsen meg­felelő helyiségekkel, könyvtárral és ol­vasóteremmel. A sajtókamara azokban a városokban, ahol már klubok vannak, a klubokat közvetlen kapcsolatba hozza a központtal és gondoskodik támogatásuk­ról, Az újságíró klubokban a hazárd já­tékok természetesen nem lesznek m?g- (ngedve. hm—rfifin-r- —‘—■---------------------i— 1 —m-i—r-'Tr-r->T-fi‘ ' n-n — • - • As össTes isliolékleoz TANKÖNYV LEPAGE-ná..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents