Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-10 / 257. szám

LXI. ev.FOL YAM* 2 5 7. SZÁM. ELLESZéK né. Ha a Magyar Nemzeti Bank a kérelem­nek helyt nem ad és a bejelentőt a mente­sítem kért kü tö di fizetési eszköz vagy kül­földi pénzértékre szóló követelés rendelke- zésrebocsátáíára fe.hivja. a kérelmező a fel­hívás postára adásától #z ámított 8 »up alatt a Magyar Nemzeti Banknál benyújtott be­adványában fe szólalhat. A felszólal ás tár­gyában háromtagú bizottság dönt. A bízott* ság egyik tagját a Magyar Nemzeti Bank, másik két tagját pedig a m. kir. pénzügy- miniszter jelöli ki; a pénzügyminiszter által kijelölendő egyig tagot u visszacsatolt terü­letek gazdasági viszonyait ismerő személyek köréből ke l kinevezni. A bizottság szótöbb­séggel határoz. 8. §. Azon a címen, hogy a Magyar Nem­zeti Bank a 6. §-ban megállapított, jogát, gya­korolja. vagy azt mellőzi, vagy Hogy a be­jelentő ennek a fejezetnek rendelkezései folytán rendelkező jogában korlátozva volt, a Bankkal szemben igényt támasztani nem lehet. 9. §. Annak ellenőrzése céljából, hogy a bejelentésre kötelezett személyek az 1931: XXXII. t.-c 3. §-ában, valamint a jelen fe­jezetben meghatározott kötelezettségeiknek eleget te52»ek-e. a Magyar Nemzti Bank felvilágosítást és adatok szolgáltatását kí­vánhatja s a könyvelés alapjául szolgá é ok­mányokra is kiterjedő könyvvizsgálatot tart­hat. A könyvvizsgá aiot a Bank a Pénzin­tézeti Központ utján is foganatosíthatja. 10. §. Aki ebben a fejezetben megszabott bejelentési vagy rendelkezésrebocsátási kö­telezettségét megszegi vagy kijátssza, az 1931 :XXXIf. t.-r. 2. é? 3. §-ának. Illetőleg az 1939 :XÍV. t.-c. 5. ^-ának rendelkezései Szerint esik büntetés alá. IH. FEJEZET. Az aranykészletek kötelező bejelentése. 11. §. (1) A visszacsatolt területeken lakó természetes személyek és az ott székhellyel (te.eppel) bíró jogi személyek és cégek, az utóbbiak akkor is, ha jogi Személyiségük nincs, kötetesek az 1940. évi november hó 30. napjáig bejelenteni az 1940 évi október hó 31. napján tulajdonukban vagy birtokuk­ba lévő aranyat,- úgymint: szinaranyat. aranyötvözeteket — ideértve mindenfajta aranyérmét is, — az aranyvegyületeket, to­vábbá a bányaaranyat és hordalékaranyat íaranvpor, aranyfoncsor, ciánarany stb.). Nem keli bejelenteni az aranyból vagy .arany iVih*Sználásáva-' készült ékszereket, műtár­gyakat. és használati tárgyakat, valamin', az ugyanazon személy tulajdonában vagy birto­kában lévő tört aranykészletet sem, ha en­nek nyerssuiya összesen 20 grammot meg nem halad. A birtokos, ha nem ő a tulajdo­nos. bejelentésében kötelei a tulajdonost megnevezni. (2) A visszacsatolt területeken kívül az or.’zág egyéb területén vagy külföldön szék­ire Ível biró cégeknek a visszacsatolt terüle­teken lévő telepeit (fiókjait, képviseleteit) £ bejelentési kötelesség szintén terhe'i. (3) Nem k'íÜ3 bejelenteni az aranyat, ha azt a tu’ajdonos az fi) bekezdésben megha­tározott bejelentési határidő eltelte előtt a Pénzintézeti Központnak eladia. Az átvételi árt a Pénzintézeti KöznoDt állapítja meg. 12. Aki a 11 . §-ban mega lapitott be­jelentési kö»e?e-*.sé<rét megszegi vagv kiiát* e/a, a 2.360'1935. M. E. számú rendeltet 10. íj-ának rendelkezései szerint esik büntetés alá. IV. FEJEZET. A visszacsatolt területeken egyes követelé­seknek. tartozásoknak és vagyontárgyaknak statisztikai adatok megszerzése végett vab> kötelező beje ente re. 13. §. A visszacsatolt területeken lakó természetes személyek és az ott székhellyel (te eppe‘) biró jogi személyek (ideértve a köziileteket a kezelésükben álló alapokkal együtt, továbbá a lcözületek kezelésében áÜó a apiivánvokat. va’amint a közíileteknek a tulajdonában lévő, a kezelésükben álló vagy az érdekkörükben tartozó üzemeket, intéz­ményeket és intézetedet is), valamint cé­gek. az utóbbiak akkor is, ha jogi személyi­ségük nincs, az 1940. évi október hó 31. napján fennálló a lapot szerint kötelesek az 1940. évi november bó 30-ig bejelenteni: a) a Román Királyság területén lakó vagy ott székhelyei biró adóssal szemben fenn- á ló. lenértékre szóló pénzköveteléseiket, feltéve. hogy a követelések együttesen C.G00.—- leüt meghaladnak; az időszakonkint visszatérő .vzolgá tatásoknak egy év alatt esedékes összegét ke4 éhből a szempontból számítani; b) a tulajdonukban lévő. a Román Király­ság területén lakó vagy ott székhelyei biró adós által kibocsátott érékpapirokat (rész­vényeket. zápgleveleket, ál’avnaclóssági és más kötvényeket stb.) tekintet nélkül azok Stzéit helyére; cl a Román Kirá yság területén fekvő in­gatlanaikat és az i vén ingatlanok tulajdon-’ iogának szolgáltatása iránt fentálló követe­léssiket; dl a Román Királyság terű étén lévő val­idat vagyonának megielö'ésével. úgyszintén «’• i,"«>n vállalatban, i letöle? vá lalati va­gyonban. fennáló részesedéseiket: e) bármely állambeli külföldi hitelezővel (ideértve a romániai hitelezőket is) szem­ben feunáJ V) bármilyen jogcimeu »lapuin pénz tartozásaikat; a romániai hjte.cző.vcl szemben fennálló, Icuértékre szóló pénztar­tozásokat azonban csak akkor kell bejelen­teni, ha a bejelentésre kötelezettnek il)v tartozásai együttvéve a 6.00 lent elérik vagy az meghaladják; az időszakonkint visszatérő szolgáltatásoknak egy év alatt esedékes ősz- szegét kell ebből a -szempontból számítani. A beje entés Szempontjából egyébként kö­zömbös, hogy a tartozás milyen pénzértékre szól és mikor es-edékes. (2) Az (1) bekezdés 1>( pontjában említett értékpapírok tekintetében a bejelentést nemcsak a tulajdonos, hanem az a hitelinté­zet is köteles megtenni, amelyik az értékpa­pírokat letétként, vagy egyébként az (1) be­kezdés bevezetésében megjelölt ügyfele ja­vára őrzi, vagy kezeli. (3) Az (1) bekezdés e) pontjában említett tartozásokról az adóstársak leülön-külön kö­telesek bejelentést tenni, a bejelentésben azonban a többi adóstársat meg keli nevez­ni. A kezes a tartozást, csak abban az esetben tartozik (az adós megnevezésével) bejelen­teni. ha az adós külföldi. (4) Külföldi cégeknek a visszacsatolt terü­leteken lévő telepei (fiókjai, képviseletei) a főteleppel szemben fennálló, elszámolási vi­szonyból eredő követeléseiket, illetőleg tarto­zásaikat, továbbá a visszacsatolt területeken székhellyel biró cégek a külföldön lévő te­lepeikkel (fiókjaikkal, kép viseltet cikkei szemben fennálló, elszámolási viszonyból ere­dő követeléseiket. illetőleg tartozásaikat ugyancsak kötelesek a jelen §. rende keze­seinek megfelelően bejelenteni. (5) A fenti időpontig ugyancsak be kell jelenteni a Román Királyság területén lakó természetes, személynek, úgyszintén az ott székhellyel biró jogi személynek vagy cég­nek a visszacsatolt területeken fekvő ingat­lanát. A bejelentést az köteles megtenni, aki az ingatlant kezei, bérletben, haszon- bérletben tartja vagy egyébként használja. (6) A jelen §. (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (4) kekedébe értelmében bejelen­tendő,, Icuértékre szó. ó követeléseket a be­jelentés megtétele után is csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével Szabad átruház­ni. elzálogosítani, elengedni és általában azokkal olymódon rendelkezni, hogy annak folytán a fennálló jogviszonyban változás álljon be. 14. (1) A jelen fejezel alapján nem tar­toznak hej elé utó t tenni a romániai társa- dá'ombiztositó intézeteknek a visszaesato t területeken lévő kirendeltségei, amelyeknek bejelentési kötelezettségét külön rendelet fogja szabályozni. (2) A je en fejezet alapján nem kell beje­lenteni a romániai postatakarékpénztárral szemben fennálló betét- és csekkszáralaköve- teléseket, valamint a nála kezelt értékíeté- leket, továbbá a romániai társada orabizto- sitó intézetekkel szemben fennálló követe­léseket; ezeknek a kÖveteléseknk a bejelen­tés iránt kü ön fog intézkedés tétetni. 15. §. (1) Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntető rendelkezés a'á nem esik, kihágást követ el én pénzbüntetéssel bün­tetendő. aki a jelen fejezetben megá. lapí­tott bejelentési kötelességének eleget nem tesz. vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványba a valóságnak meg nem fe­lelő adatot jegyez be, továbbá az. aki a 13. (6) bekezdésében foglalt ti’almat meg­szegi vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvény­cikk rendelkezései irányadók. (31 Az e járás a kir. járásbíróság hatás­körébe tartozik. V. FEJEZET. A külföldiek követeléseinek érvényesítése a visszacsatolt területeken. 16. Külföldi hitelező által az 1940. évi szeptember hó 14. napja előtt keletkezett követeés alapján visszacsatolt területen lakó vagy ott székhellyel biró adós elten in­dított, pénzbeli marasztalásra irányuló pert az alperesnek a per bármely szakában elő­terjesztett kérelmére a m. kir. minisztérium további rendelkezéséig fel kell függeszteni iákkor is, ha az alperes nem igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a te’jesitést a 4.550/1931. M. E. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdése a apján elhalasztotta, illetőleg a tartozás megfizetéséhez a 4.500/1931. M. E. ezánui rendelet, 1. §-ának c) pontja a 6.900/1931. M. E. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdés:?,, vagy a 4.100/1932. M. E. számú rendelet 2. §-a érte mében szükséges engede'v megadását megtagadta. Nincs helve a per felfüggesztésének, amennyiben pedig a pert a jelen rendetet alánján már fe’fite- gesztelték. a peres e járást folytatni kell ab­Jobbat szív, kevesebbet kőit, papírba sodor vagv tölti! ban az esetben, ha a felperes igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egész tartozásnak vagy a tartozás egy részének megfizetésére az adósnak engedélyt adott. 17. §. (1) Kit földi hitelező javára a visz- szacsatolt termeten lakó vagy ott székhely- lyel biró adós ellen folyamatba tett végre­hajtási eljárásban a 4.140/1932. M. E. számú rend? etre tekintettel- az eljárás bármely szakában hivatalból kell vizsgálni, hogy meg­van-e a Magyar Nemzeti Bank részéről szük­séges engedély, illetőleg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az adósnak adott-e halasz­tást. A Magyar Nemzeti Bank engedélyének hiányában a végrehajtást elrendelni és foly­tatni nem lehet. (2) A rn. kir. minisztérium további ren­de,kezeséig külföldi hitelező követelésének nem tejesítése alapján a visszacsatolt terü­leten lakó vagy székhellyel biró kereskedő­vel szemben a fizetések megszüntetését csődnyitás, vagy kényszerfelszámolás elren­delése szempontjából megállapítani nem le­ltet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik kül- fo di hitelezővel szemben fennálló tartozás­ra, amelynek megfizetésére a Magyar Nem­zeti Bank az adósnak engedélyt adott. 18. §. A je’en fejezetben foglalt rendel­kezések szempontjából az országnak a visz- szacsatolt területieken kívül eső részein vagy kii földön székhellyel biró cégnek a vissza- csatdlt temeteken lévő telepei (fiókjai, képviseletei) a vissz a csat olt területeken székhellyel hiró cégekkel esnek egy tekin­tet alá. VI. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 19. A jelen rendellet II.. III. és IV. fe­jezeteiben szabályozott bejelentéseket a Ma­gyar Nemzeti Bank főintézetéhez (Budapest, V., Szabadság-tér 8.), vagy a visszacsatol# területeken működő valamelyik kirendeltsé­géhez kell benyújtani. A bejelentés cé jára kizárólag a Magyar Nemzeti Bank által meg­állapított, a Banknak a visszacsatolt terüle­teken működő kirendeltségeinél, vagy az erre a célja kijelölt m. kir. postahivatalok­nál dijtutenul rendelkezésre aló nyomtat­vány (beje entőiv) szolgál. A nem megfelelő nyomtatványon ttett. vagy hiányosan kitöl­tött, bejelentést a Magyar Nemzeti Bank visszaua,láthatja és uj bejelentést követelhet. 20. §. (1) A je en rendelet II.. III. és IV. fejezeteiben foglalt rendelkezések alapján tett bejelentéseket hizallniasan kell kezelni, bírói eljárás céljára azonban azokat a bíró­ság megkeresésére a bírósággal közö ni kell. (2) A bejelentések tartalma ' más céba nem használható fel!. 21. A jelén rendelet, valamint a jelen rendelettel a visszacsatolt területekre kiter­jesztett jogszabályok (I. fejezet) alkalmazá­sában a visszacsatolt területeket, valamint az ország egyéb területet egyaránt belföld­nek, az ezeknek a területeken lakó, úgy­szintén az ott s?ékbe'Ive' biró .Személyeket és cégeket pedis, az utóbbiakat akkor is, ha iotri személyiségük nincs, egyaránt bel­földinek kell tekinteni. Külföldin a kiilfö’­. dön lakó úgyszintén a külföldön székhellyel biró személyt va.?v céget, kel] érteni, az utóbbit akkor is .ha iogi személyisége nincs. HALBA J-Képvis€!^ írógép elégiái ki a leg­magasabb igényelíeii! Svéd ipar büszkesége! — Svéd acél! KACSÓ BÉLA., Kolozsvár, Deák Farane-utea 14. Telefon; 18—45. Külföldi cégek Magyarországon Tévő telepei (fiókjai, képviseletei) a belföldi cégekkel, belföldi cégek külföldön lévő telepei (fiók­jai, képviseletei) pedig a külföldi cégekkel egy tekintet alá esnek. 22. Addig, amig a m. kir. pénzügymi­niszter máskép nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos rész­vényt, záloglevelet, államadóssági vagy más kötvényt és mindezek szelvényeit a vissza­csatolt területekről az ország egyéb terüle­téről a visszacsatolt területekre bevinni. 23. §. (1) Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követi el és tizenöt napig terjed­hető elzárással büntetendő, aki a 22. §-ban foglalt tila om ellenére értékpapírt a vissza­csatolt területekről az ország egyéb terüle­tére, vagy az ország egyéb területéről a visszacsatolt területekre a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül bevisz vagy bevinni törekszik. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvény­cikk rendelkezései irányadók. Azt az érté­ket, amelyre nézve a kihágást elkövették, e1 kell kobozni. (3) Az eljárás a kir. járásbiróság hatáskö­rébe tartozik. 4 24. §. Ez a rendelet kihirdetésének nap­ján lép hatályba, Budapest, 1940, évi október hó 30. nap­ján.“ EMLÉKIRAT A MAROSVÁSÁRHE­LYI TANONCOTTHON ÜGYÉBEN- Az iparos- és kereskedőtanoncok részére Ma­rosvásárhelyen 1914-ben Csiszár Lajos építész terve szerint megépitették a Ma­gyar Iparos Tanoncotthont, ahol hetven magyar iparos és kereskedői pályára ké­szülő ifjú kapott teljes ellátást. Az első főhatalomváltozás után a tanoncotthon fenntartását a helyi egyházak vállalták magukra és megalakult a Magyar Iparos Tanoncotthont Lenntartó Egyesület. Ami­kor a megszállók nekiláttak a székely főváros elrománositásának, tervbe vették egy román iparos tanoncotthon felállítá­sát is. A tervből — mint általában a meg­szállás alatt minden középitkezésbol -—. csak hosszú évek után lehetett valóság, ismert okok miatt. így a román iparos ta­noncotthont is csak néhány évvel ezelőtt építették fel pontosan a magyar tanonc­otthon mellé, teljesen modern berendezés­sel, 170 román ifju részére. Az otthon felépítése akkoriban meglehetős ellen­szenvet keltett a város iparossága köré­ben, mert Marosvásárhelyen nem is volt tornán iparos, de a román iparos tanonc­otthon azokból a heti két lejekből épült meg. amelyeket a magyar iparosok fizet­tek he a betegsegélyző pénztárhoz. A ma­gyar honvédség bevonulása után az üre­sen maradt román iparos tanoncotthont is a magyar tanoncotthon vezetősége vette át a katonai parancsnokság megbízásából. A két otthont azonban a fenntartó egye­sület. szerény bevételeiből most már nem tudja zavartalanul fenntartani. Ezért em­lékiratot terjesztettek dr. Hómau Bálint közoktatásügyi miniszterhez és abban az* kérték, hogy az otthonokat vegyék át ál­lami kezelésbe, vagy pedig adják át azo­kat a gyermekvédő ligának. Az otthon­ban jelenleg 104 ifjú jut teljes ellátásiul/, de több mint kétszáz tanonc is elhelyez­hető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents