Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-10 / 257. szám

LXL ÉVFOLYAM, 257. SZÁM. VIZEZZÉK m!ma»®«l8EE0BESmESEaEÄEiOBB6l»aH6iÄ KOLOZSVÁRI MOZAIK KOLOZSVÁR, november 9. (Saját tud.) Adg két hónapja, hogy Kolozsvárrá válto­zott vissza a huszonkét évig kényszerűség­ből Cluj nevet vise ő kincses város, fis ez a két hónap töké’etesen elég volt ahhoz, hogy újra szinmagvar legyen Erdély fővá­rosa. Kámforként tűnt el ró a minden mes- terségeis külső idegenség. Minden utca visszakapta a régi nevét s uj elnevezésű tér, illetve ut rója le Ma­gyarország nagy barátainak, Hitlernek s Mussolininak szóló hálánkat. Csak uj, kis utcák várják uj nevüket, mint kereszteletlen csecsemők. Ezeket még román nevükön em­legetik, de uj nevet kapnak ezek is hama­rosan. A többi utcanevet kolozsváriaknak igazán nem keld ţanu ni. Nem akadt itt 22 év alatt magyar, se öreg, se fiatal, aki Re­gina Mária-utcát mondott volna Deák Fe- renc-utca helyett vagy Piata Uniriinek em­legette volna a Mátyás király-teret, mint- ' ahogy Kolozsvár maradt Cluj, akárhány felírás is dörögte bele a világba, hogy Lr- dé'y fővárosában román uralom vau. Piros magyar postaládák, magyar levele­zőlapok s postabélyegek újdonságként je­lentik ná unk a magyar királyi postát. A szabadon beáramló újság és képes.ap-reuge- teg, a kirakatokat pesti árui már ismerős­ként hatnak. Mindent-mindenit dlfujt innen a Nyugatról jött képletes friss magyar szél, úgy söpörte el húszéves rabságunk em'-ékét, .mint az az első igazi vad novemberi orkán, amely a napokban kopaszra tartolta a fákat, mint valami óriás-seprű. Csak a lej kisért még, amelyet folyton pengetett és vakarga- ,tott a szerencsétlen polgár, mert hamis volt .minden negyedik I'ega ább. De most már -lassan el’Jainik ez is életükből, ugv folyik el lassan Erdély gazdasági é etének vérke­ringésébe1, mint az erét felvágó öngyilkos vére. Nem sajnálja senki, oly sok bosszúsá­got okozott. Ha bo tban visszaadnak belőle, úgyis minkenki arra kéri a pénztárost: le­hetőleg adjon pengőt... SZINHÁZ-MOZI Frissüetmü uj élete van Színháznak, mo­ziknak ,egyarápt. A szinház tagjai fe lélegez­ve, uj munkakedvvel dolgoznak: nincs már román cenzor a nézőtéren, nem ke 1 átírni ingspecsa- iisíánál saját készítésű férfi fehérneműt olcsón vásárolhat. — I/a. pttDlíning már n Bti tói. Tökéletes szabás, elsőrendű kivi- a.OJ“ vitel. Budapest, Vil. KiRÁLY-U. 27 darabokat, nem kell olyan ártatlan kis pesti operettet, mint a Legyen úgy, mint régen volt, Légy enyém, mint régen cimmel adni s nem ke'-i János vitéz neve me.‘lé a plakát­ra írni, hogy Joan viteazul . . . Hires pesti vendégek jönnek, szabad az ut, lehet dol­gozni, játszani .azt, amit csak akarnak. A nézőtéren mindig 'Sok katonatiszt: s csupa uj ismeretlen arc. Megváltozott a mozik né­zőtere is: akiket a román felirat tiltott el egvetten szórakozásától, most eljön újra s magyar filmet h&iPgat magyar színészekkel. A színházban nem kei sárga dolmányt vi­selnie a magyar huszárt játszó színésznek, nem kei félni, hogy nehogy a magyar szí­neket hozza össze véletlenül a díszlettervező és ruhatáros. Boldogan viseli a magyar szí­neket a szinész s a mozik ma is nemzeti színekben pompáznak, mint a bevonulás napján. KIÜRÜLT UTCÁK Voltak Kolozsváron olyan utcák, amelyek a honvédség bevonulása előtt csaknem száz­százalékban kiürültek. Gigászi „május else­je“ volt ez, mikor mindenki költözött. Fő- 'eg a Tisztviselőtelepen volt ez a helyzet. Itt modern, pazar luxusvillák lakói mentek e' egyik napról a másikra s csak a udvaro­kon felhalmozott faforgács, sza’ma és renge­teg hulladék mutatta, hogy itt tegnap még laktak. Leeresztett zsaluk, üres utcák ma­radtak például az Attila-ut környékén, ugv, hogv ebbeu a modern villanegyedben voltak utcák, amelyek jóformán tfeljesen kiürültek. Most aztán sorra kibérelik a házakat: e percben nem egy bizánci stilü villa előtti álf egy magyar katpna-autó, mert főleg magas- rangu katonatisztek költöznek előszeretettel r divatos villanegyedbe. BOLDOG ISKOLÁSOK Egy kis fiú kérdezte boldogan a nagy na­pikban:-- Ugye én most magyar iskolába fogok i? ..át most magyar iskolába jár ő is, meg "'bhiek is. Ugv viselik hetyke Bocskay- ‘ kájukat, mint büszke kis katonák. Vá«á- - 'iák a magyar isko áskönyveket. térképe­ket le'kesen, izgatottan . . . Nem keli1 többet idegen nyelven, idegen tanárok előtt vizs­gázniuk s tanáraik nyíltan taníthatják okét magyar történelemre, dicsőségre, múltra . . • ÉS AMIK MEGMARADTAK... Uj delük kezdetén, már el akarják és el lóg­ják felejteni mindazt, ami huszév alatti tör­tént, itt maradtak egyes dolgok, apró dol­gok, furcsaságok, tárgyak, amikre nincs is szükség s amiket törik-szakad, muszáj volt megvennünk, mert rendeletet kaptunk rá. Ki emlékszik az egységes szemét ádákra? Rendelet volt erre is, be kellett szerezni őket jó drágán (igaz, a nevünk is rajta volt elegánsan) s igaz, hogy nem mindenki sze­rezte be, mert ócska mosóteknőtől sündisz­nószerű régi kosárig mindent felhasználtak erre a cé ra. És kinek nincs köztünk 20 pengős gázulaiSzkja? amelyek szintén meg­maradtak itt kuriózumnak. (M. L-) MAGYAR SORSTRAGÉDIÁK. Primóczi Szentmiklóssy Sándor nagyváradi ny. őrnagy: Magyar sorstragédiák címen háromfelvoná.-os történelmi drámát irt. A kilenc képből álló színdarab Zách Felicián ismert történetét dolgozza fel verses alakban, sok irói lelemé­nyességgel és költői érzékkel. A szerző liata- rozottan tehetségre valló színpadi hozzáértés­sel oldotta meg a müvét, amelyet kisebb technikai átdolgozással bizonyára érdemes volna szinrthozni, mert komoly sikerre szá­míthatna. Ezt a szempontot hangsúlyozza a bevezetést iró Tabéry Géza is. A tárgyváíasz- tás érdekessége, a szinpadszerii beállítás és a verselés fontossága is emellett szól. Szükség­telennek látszik azonban a mii függelékeiről adott tartalmi kivonat, alak jellemzés és tör­ténelmi visszapillantás közlése, hiszen a mű­nek beszélnie kell önmagáért, amiként beszél is. A könyv gondos kiállítása egyébként di­cséretet érdemel. (w.1 A STRASSBURG 1 EGYETEMI KÖNYV­TÁRAT ÚJRA MEGNYITJÁK. A Magyar- Német Kurír jelenti: A hires strassburgi egyetemi könyvtárat, mely kereken 1.5 millió kötet, a tudomány minden ágába tartozó könyvvel rendelkezik, újra megnyitják. A könyvtár értékes kéziratait és könyveit, amelyeket a franciák a háború kitörésekor az ország déli részébe szállítottak, sikerült ismét visszaszerezni és ezáltal a könyvtár régi egységét újra hclyreállitani. A pályázaton Mzáróíag erdéíyiekÁehetnek fésztí A pá­lyázat kettős: az egyik pályázat'magyaros ruha tervekre vjnatkozik, a másik pályázat ajándéktárgyak díszítésére vagy tervezésére vonatkozik. A pályázat célja: erdélyi* üsieheiségek felkutatása, valamint az erdélyi kisiparosba nak az ország forgalmába való bekapcsolása. A pályázaton minden erdélyi részt vehet; iparművész, iparos vagy dilettáns! Huszonegy dijat tűztünk ki, ösz-1 szesen 5000 pengő értékben! Pályázati határidő 1940* december 16. Minden érdeklődőnek szívesen küldünk résdetes tájékoztatót, ha e lapra hivatkozva kéri. Egy jó ötlettel — vagyont kereshet! BUDAPEST, VII., RAKÚEZI-IíT 70-70 A 150 éves magyar színészei Gróf Széchenyi István értekezése a „Magyar Jáíékszinriií,, Az ismét magyarrá lett Egyetemi Könyv­tárban önkéntelenül is a „legnagyobb ma* .gyár“ müvei között keresgélek. Fgy eddig meglehetősen ismeretlen munkája kerül a kezembe, egy 100 oldalas könyvecske. A cí­me a ..Magyar Játékszínről.“ Lázasan olva­són ezt az ismét aktuálissá vált müvet, hi­szen a 150 éves magyar színészet évforduló­ját ünnepeljük. AZ ELŐZMÉNYEK A könyv megjelenésének dátuma 1812. A kiadó Länderer, a hires magyar nyomdász (később Heckenasttal táréul), akinek 16 év múlva nagy történelmi szerep jut a márciusi ifjak „12 pontjának“ kinyomtatásával, a sza­bad sajtó eiső, „rendkívüli kiadásával.“ Lássuk tehát az előzményieket, a színészet helyzetét, 1832-beu, Pest-Budán, A tulajdonképpeni 150 éves évforduló az ] 1790-ben történt első előadásokra vonatko­zik. De Kelemen Lászlónak ez a színtársu­lata 6 év múlva már, 1796-ban teljesen fel­oszlott. Ezután 11 évig szünetelt a magyar szinészet Pest-Budán. 1807-ben ismét kezde­nek játszani a magyar aktorok, de 8 év múl­va ismét szünet áll be. 1832-ben. a mii megjelenésének időpontjá­ban, már 17 éve. hogy teljesen megszűnt a magyar színjátszás Buda-Pesten. Érthető, hogy ennyi stagnálás után, a pest­budai magyar urak komoly lépésre szánják el magukat a fővárosi magyar szinészet újjá­élesztésére. Küldöttséget menesztenek az „Ország Ren­déihez.“ Gróf Széchenyi Istvánt kérik jel, hogy ké­szítse cl a magyar közönség nevében en lék- irat formájában, határozott indítványait, a saját épülettel biró állandó magyar játék­szín megteremtésére vonatkozólag. „A MAGYAR JÁTÉKSZÍNRŐL“ Az ország nemesei a legjobb helyre fordul­tak. Széchenyi, a világlátoít reálpoütikus és reálfilozófus, egyéniségének teljes súlyával fekszik bele a színházépítő eszme irásbeli fel­dolgozásába. Mintha éppen a Lanciádról vol­na szó. Széchenyi az emlékirat könyvformá- jában is megjelent bevezetésében érezteti, hogy a feladat korántsem olyan egyszerű még az ő számára sem. Színházépítő gondo­latait súlyosan komor, néhol ironikus stílus­ban tárja fel ebben az „értekezésben“, raint- ahogy 5 nevezi müvét a nyomtatásban, a „Magyar JátéksziurüT" óim alatt­A mü lényege a legnagyobb realitás, pénz­adományokból építtessék fel az állandó ma­gyar színház, véleménye szerint az akkori József piacon. A magyar urak áldozatkész­Egyszerű őszi nófa A fészek peremén a havas tél-fehér már s a lankák rozsdaszin köntösben tetszelegnek. Foga van már a friss, dérkönnyes reggeleknek. 'A réten varjudal ismétli szüntelen: kár. Fa zósan rejtőzik a vén folyó n völgybe, de ne féltsd, jó gubát terit magára ködből. Éjjel már néhanap zimankós szél dörömböl, de villám nem hasit az erdöszéli tölgybe. A fák alá sűrűn hulló lomb honok ágyaz. Valami méla gyász itatja át a lelked: ! temetve kutatod végig lankadó kerted s fonnyadt szirmot ha látsz, bimbóba törtet, fáj az. így, igen, így telik a tél felé a volt nyár. S igy lesz teveled is. Dér permetez fejedre. De mégis, ne busulj: vigaşztalo szüretre szived köré örök emlékbe gyiil a volt nyár. ! .. HÓBAN JENŐ. ségéhez keli fordulni. 200.000 pengő-forintot kell összegyűjteni, hogy uj épületet lehessen emelni, díszleteket késziteni stb. De ennek az Összegnek csak a í‘elé,t 100.000 forintot kell befektetni az építkezésbe. A másik 100.000 forintot kamatra lehetne kiadni, uem Magyarországon! (jellemző az akkori pénzügyi viszonyokra), hanem idegenbe pld. Grácba. A 6/ó-os kamat jelentené a színház fováóbi pénzforrását, úgyszólván időtlen-időkig. I s Széchenyi lelkesedéssel tárgyalja, hogy mi­lyen sokat jelent ez a 6%. A szinházalah'ulat hivatalos formája, amint Széchenyi, i/ia, „részvénytársaság lenne“. Ez akkor még uj fogalom, de Széchenyi külföldi tapasztalatai alapján világosan látja ennek életképességét. 400 darab 500 forintos részvényt kell je­gyezni. De egy részvényt egy testület is, akár 500 személy is jegyezhet. Érdekes, hogy a mágnás Széchenyi nein nagyon bízik kollégái aláírásában, mert ki­jelenti, hogy a grófok és bárók egy gazdag kezest is kell jegyezzenek a nevük mellé, aki nem fontos, hogy magyar legyen. A vezetést a részvényesekből választott igazgató és egy 7 tagú bizottság intézné. Széchenyi maga, amint értekezésében ol­vassuk, nem túlságosan bízik abban, hogy ej a Részvénytársaság meg is fog alakulni é* már az 1832-es évben (melyet „szatirikus" évnek nevez), megkezdik a szinház felépí­tését. Külömben csak akkor kellett volna fi­zessenek is a főutak, ha a 200.000 forint már elő van jegyezve teljes egészében. Szé­chenyi világosan írja, hogy ilyen hatalmas summa összegyűjtéséhez esetleg hosszú évek kellenek. Úgy is lett. Az „értekezés“ eszmé­je győzött. 5 évre, a megjelenése után, Pest­vármegye és a nemzet adományaiból mégis csak felépült a ..Pesti Magyar Szinház.“ És az 1840-iki országgyűlésen megvalósult Szé­chenyi örök-állandó szinházeszméje az or­szág tulajdonába került „Nemzeti Színház.“ (s. I.) * A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS NŐ­SZÖVETSÉG kéri tagjait, hogy a birtokuk­ban lévő nőszövetségi perselyeket mindenki vigye, vagy küldje be a református Nőszüvel- ség Napközi Otthonába (Magyar-utca 67.). Annakidején, majd ha a perselyekben levő lej érméket he kell váltani, nem lesz elég idő arra, hogy a perselyekért a Nőszövetség mindenüvé egyenként elküldjön, ezért szük­séges, hogy már jóelőre összeszedhető legyen a perselyekben levő lej érem. A Nőszövetség kéri tagjainak szives ilyen értelmű intézke­dését, nehogy a perselyeknek időben való be nem szolgáltatásából súlyos veszteségek szár­mazzanak. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents