Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-20 / 265. szám

S LE JE TV 7 ÉK

I X I. É V r 0 ! V V M, 2 (■ 1. L / Á M.

ERZSÉBET

S/.iiksegiillk 'dll -I kö.'i'liiltl-1 I'p} liiuil'

látogatására Mikor ismct uj nrmzr'.i r- a linn tnlláimulás történelmi uraiban elülik. A (érlelni di a da (inak eliel ősegei közt, melleket legbensőid» erőink fok lotiossága 'itathatni au történelmi Ilii alásunk és a népi hö - eséssé'.; Iiii\ó <> akar", la '■ürített o.v.-ze megint. A ki egy e/.esi korszak i lit'1 \ r• il ila mai mozgalmait összefűzik a mult hasíhüó nagy leje.- zeteivel. Ennek a kiegyezési kii/.de emue.k líráját egyedit* 1! Erzsébet kint y né regénye tükrözi. Az egyelt'en királyné a Habsburg trónra került asszonyok sorában, akit a magyarság valóban a .szive magvábai zárt. la két körülmény történelem is. regény is egyszerre. Lelki betegségre -haj'amos. fejedelmi asszony, külöüös szivével és különcködő baj a mával maian'osan szenved e bécsi udvar Szúrós légkörében. ahol egy hatalmas család es biro- da mi eszme bukását akarták fe tartóztatni elavult eszküzükk1.1. Onkenyte m ragadja nagv rokonszenvét a sivár zsarnokság és ‘lényegből van ki vetk ez te lés nagy népi áldozata. ..Cinkostársa1' lesz a sorsa aku ás perceiben: a magyar történelem és magyar nyelv, a lovas és lovggias regényeisség. a sajálszerü helyzet Európa két f élesége közt felébreszti /jgyemét és az egyéni tragédiák mögül jövő ismeretségek, főleg a magyar írók és emigránsok. felgyújtják a szeretetőt. sőt szeremét is. Ebből a történelmi magaslatokon politika szokott lenui. mely az eredmény e ső pKanatában véget is ér. Aoponyi Albert azonban joggal mondh itta, talán élete utó.só magvur beszédében, hogy a nagy kiegyezési harc — mert ez kinő- é.s fé 'Sikerű harc volll —- a politikusok szellemi munkáját csak Erzsébet királyné Ip'ki munkája lendíthette a1 megoldások felé. Az asszonyok rendeltetése legtöbbször csak egyedien és. nagy teljesit- ménv valamely'1 büntetését kel! szenvedniük: Máriák és Magdolnák. Az uj Tbetis-némitőnek uj Achiillc'usát egy szerelmi tüske öli meg s a nyugat felé visszamenekirö magányos Anva Szivébe is tüske fúródik 3 nagy svájci tó partján. De a regény nem ér végei, mint a po-itika. Az uj és független magyarság továbbfiizi ezt. A kiegyezési korszak szivébe zárta Erzsébetet, mint a magyar Ügy pártfogóját.: a magvar le kiség szerelmesét: a Iőrsége? lovast, a. világszép asszonyt, most pedig az örök fennmaradásra induló magy ir- -ág legnemesebb és leghá ásabb emlékezetébe Ing' alta, mint a nyugatról jött drága és jó Kedvesét!

Érthető, ha most egyre-másra idézik Erzsébet föleéges alakját. Történe mi müvek, életrajzi regények, filmek, színdarabok foglalkoznak vele. Most egy magyar és hazafias operett is, bár ez a műfaj csak ma fogadható el eszköznek, amikor a romok alól csak egyszerű, hogy igy mondjuk: vadvirágok sarjadhatnak e ő. nem pedig orchideák, krizantémok. rózsák, amelyek Erzsébet igazibb e’őz- menyei vagy utódjai rejtélyes életünkben. De mindegy, milyen a műfaj és milyenek a szin- rehozatal körű menyei. Főkérdés ilyenkor, van-e művésznő, aki vi-ágszépséggel, fejedel- mi fenséggel, az öltözés mesterségével, fojtott páthosszak alig észrevehető érze'gősség- gel, távoli mélabuvak szivbemarkoiló dikció- val és asşzonyi olvadékonysággyf el tudja Intetni Erzsébet kirá'ynét és ezért nemcsak a színészi munka példában alaposságával, kortörténeti hűséggel, a művészi ösztönszeriisé- get felá dozó tudatossággal! tudja átvenni az idegen idő és rá ás asszony csodá? ruháit, finom pózait, ideges beszédét, a közeledés és távolmaradás királyi neveltségét, az örök asszony! ságot és fájdalmas anyaságot, de éreztetni képes a történieilmi lelket é,s sze'létráét is. a magyar különösség önkényt elen felismerését, az idők logikáját, a nagyságot, az örök magyar lényeg újra és újra győzelemre jutó lassú biivö'etét? V an-c színpadi Erzsébet, aki Erzsébetet el tudja Intetni és legendáját előrevinni? Aki azonban a mát is képviseli? Nos, bebizonyult, bogy van i’yen magyar Erzsébet és talán ez a tudat mozdította meg a vakmerőséget, mely a mai forrongó időkben Erzsébetet a szinpadrai vitte. A (tudat aztán igazolódott: ezt az. Erzsébetet méltó hódolat fonja körű1, színházi, emberi és asszonyt siker v akjában. Legutóbb itt. a fe - szabadit t Kolozsvárt. meynek egyik első dolga vö t, hogy a fellegvár! Erzsébet-emlék restituciójat végezze, mint ahogy Erzsébet művésznőjének is első dolga volt: odavinni vá-ogatolt feje delin i virágait . , .

Szóvai. történelem. élet és müvé-iszet a legszebben találkozott most egymást?,all. Ez az igazi művészet csodája, ha megvannak a művészben e.z örök. időszerű és külső kellékek. nem besze.ve arról, bogy a közönség alkalmas-e az ilyen boNlogitás átvételére! Nem kell részleteznünk, hogy ezek a kellékek megvannak: közönség. társasán uite.a erről beszé . Különösen a művésznőben vannak meg a feltételek. Erzsébetje a színész- inunkat a művészi tudatosság, az asszonyi 1 el kiség: és nagy emberi művelődés szülöttje, mialatt a kiegyezési kor és a mai történelem zéEemei sugalltak állandóan a műhelyben, ?mi nem könnvü dolog, mikor az ábrázoló sokat foglalkozik a mai művészet v*lószeifi Romániából meneküli magyarok elhelyezésével is fogíalkozik a belügy- íKínisziéríam nagyíoníossáfln értekezlete

BUDAPEST, november l'E (A Bu lain.síi Ért esi I ő jelenti.) Nagy fon loss ágii szociális értekezlet kezdődött ma délelőtt a bcltigy minszleriiiiiiban 'ilez Ke- reszt os-Fisc be r Ferenc bed ügy miniszter elnökié-ével. Az értekezleten megjelentek a főispánok, alispánok es a szociális felügyelők. Napirenden szerepein* k a szociális alap I elhasználásának kérdésevéi kapesolalos ügyek es a sürgős megoldásra Váró egyél) kérdések. A törvény- hatósági vezetők, továbbá a szociális felügyelők jelentést terjesztenek elő tapasztalataikról és javaslataik alapján döntenek a szociális munka további folytatásáról. A beliig'miniszter legutóbb lü miliő') pengőt bocsátott a törvényhatóságok rendelkezésére, az Országos Nép- es l.-n- lád'édelmi Alapból es most a jelentések alapján döntenek, bogy ezt az összegei jnilveii célokra használjak. foglalkozik az értekezlet a most leszereli mezőgazdasági munkásság munkához ju t tatában ak

kérdésével is. A bevonulás folytan kereset nélkül maradt munkásokat bevonják a nagyarányú közmunkákba és igy biztosítják megélhetésüket. Napirenden szere, pel még a Romániából meneküli magyarok elhelyezésének I,-érdese is. (Alii.)

j EMLÉKEZZUHK ...

I t(>ll II01 ein her ] (>.

j Ezen a napon (jól (,\nlu roll beszlcr- j * ehúnyai lé. kötn éd gyalogezredben sza- j kaszrezefö a Is ráh int Lórnyíd. 1 Zagorztee ! im Ih ii elrendeli, iisznioniilá. alkuim >

I iE súlyosan megsebesüli. Lnnél: ellenéi'

I h Iszol,ászárul n hiteikben leik es fal . ion cróshodit síim orosz rn 1 eonul turne- ! des,ni csodálat rumélló hősiességgel visszaverte. Ezután "gén hetes orosz puska és I géppuska I Hz bt n ImkÜliaegi eik bátorság , goi mindaddig kitartott, inig zászlóidéi : egy a jobb 1 editál I áuha 1 issza nem vonult. I Hősies magiilorlásán rt az arany i:ií'ézsé'.ti ! éremmel tüntet tél. i.i.

Hcgrcnúsialtóluozfa a város o siâllodâhkâ eiOicpfclcit iogodófcat

KOLOZSY l R, november 19. Az elmúlt huszonkét é\ alatt sok furcsaságot átéltünk Kolozsváron. \ olt vízvezetéki igazgatónk. akinek csak annyi köze volt a 'izbez, hogy valamikor — tengerész volt. Volt cukrász polgármesterünk, pék pénz- ügyignzgatónk és detektív főnökünk, ki mielőtt e felelősségteljes pályára lépett volna: az üllő mellett pöröllyel ütötte a vasat. Ilyen furcsaságok mellett észre sem vettük, hogy obskuros külvárosi fogadók nagyzási hóbortjukban — költség és portó nélkül -— szállodákká léptették ein magukat és az előkelő rangjelzésnek megfelelő dijakat szedték a „minden komforttal" berendezett szobák után.

Ezeknek az eldorádói állapotoknak azonban most már vége. A „szállodák"- nak le kellett vetniük magukról a himes palástot és meg kellett elégedniük a kevésbé hangzatos, de még mindig becsületes és kissé szerényebb fogadói rangjelzéssel. Es pedig azért, mert a magyar iparlörvény körülírja a szállodák és fogadók forgalmi meghatározását, a kolozsvári fogadók pedig, mikor önmagukat szállodákká léptették elé, az ipartörvéuy rendelkezései ellen vétettek, mert megtévesztésre alkalmas megjelölést használtak s a jóhiszemű közönséget félrevezették.

Éppen ezért a városi tanács iparügyi osztálya elrendelte, hogy

a fogadói működési ipart folytató. de szállodai rime/, használó külvárosi beszállásolási helyeit 3 nap alatt változtassál: meg cimtábláikat, mert ha énnél: nem teszitek eleget, a ..szállodákat'' becsukjál:

és fogadó néven sem folytathatják üzemüket!

Pince- es palléslKtftrM Kán ttqomoi a rendőrség

Nemcsak ruhaneműiket és kerékpárokat, de az uborkát is

KOLOZSVÁR, november 19. (Saját tudósitónktól.) Az utóbbi huszonnégy óra bűnügyi eseményeiről a rendőrségi krónika az alábbiakat közli:

özv-egy Máté Dénesné Ferenc József-ut 44. szám alatti lakos feljelentése szerint ismeretlen tettes feltörte lakását és onnan mintegy 300—350 pengő értékű férfiruhákat lopott el. Jauki Attila Árpád-ut 37. szám alatti lakos feljelentést tett ismeretlen egyén ellen, aki a Mátyás király-tér 20. szám alatt levő klubhelyiségből ellopta 150 pengő értékű télikabátját. — IJjabb kerékpárlopásról is érkezett tegnap jelentés. Szabó István Fűzfa-utca 23. szám alatti lakos a károsult, akinek Kvár 610. jelzésű kerékpárját ismeretlen tettes ellopta a Szentegyliáz-utca 28. sz. ház udvaráról. -— Udvari Gyula Török- vágás 9. szám alatti lakos házának pincéjében is betörők jártak. Ismeretlen egyén feltörte a bezárt pincét és onnan mintegy 30 pengő értékű üvegekbe eltett uborkát lopott el. -— Kocsis Ernő, a Szénatéri MÁV -épület egyik lakója jelentést tett a bűnügyi osztályon, hogy bezárt nyári konyhájából mintegy 75—80 pengő értékű férfi és női fehérnemüeket lop*

nibb és enyhébb jelenségeivel, mikor áldozatni kel adni valamit az ösztönösségből, mindent a lengyel-székely .’lelkiségből és a hóditó társasági hölgy szikrázó és érzékletes szellemiségéből, vagy emberi derűjéből. Ne fe.edkezzünk meg azonban a két Erzsébet leghatalmasabb fegyveréről .sem: a noises: tökéletes szépségben való kivirulásáról, mely szebcl mámorba ejt. Erzsébet királyné szív és szelemen túl asszonyi szépségében is hódított. a színpadi Erzsébet ugyancsak asszony! szépségével is győzedelmeskedett. Olyan .szépség mind a kettő, mely nem múlandó érték, meigél az emlékezet virágos kertjében. Ilire- hamva marad, Amely a világ első népének, a

tak el. -J— Bartha Béláné Györgyfalvi-ut 36. szám alatti lakos padlásáról több, mint 120 pengő értékű fehérnemüeket vittek el ismeretlen tettesek. -— Ugyancsak padlásbetörők ellen tett feljelentést Máthé László Ipar-utca 22. szára alatti lakos, akinek bezárt padlását ismeretlen egyének feltörték, onnan mintegy 380 — 400 pengő értékű női és férfi febérne- müeket, ágyhuzatokat és egyéb ruhaneműt loptak el. — Muszlán Gyula Patautca 33. szám alatti lakos is kerékpár- tolvaj ellen tett feljelentést. A Heltai-ut- ra 5. szám alatt levő lizlet elől ismeretlen egyén ellopta 100 pengő értékű kerékpárját.

A rendőrség bűnügyi osztálya a sorozatos lopások és betörések ügyében erélyes nyomozást folytat a tettesek kézrekeritá- sére.

1040 ZSEBATLASZ

A M. Kir. Honv. Térk. Jut. kiadása. 32 térkép magyarázó szöveggel. (Hazánk, Szomszédaink, A többi világrész.) 1940 október

1 .helyzet. Küldjön bélyegben 55 fillért Le* pagehoz Kolozsvár. Kérjen térképjegyzéket.

LI KACS GYÖRGY DB. NY. .MINISZTER SZERKESZTÉSÉN’EL KÉSZE L A ROMÁN 1 HALOM AR VNYKÜNY N E

Lukács György dr. ny. miniszter, a Magvar Revíziós Liga országos ♦ luöke iőszerke-<íc- si-ve'. Erdély közéleti vezetőinek közreműködésével újév után Érdéki Mártírok és Hősök Aranykönyve nmen hataim.'.s munka j>- ;cnik meg, nie y a trianoni békekötés óta az erdélyi magvarság részéiő elszenvedett ü - döztete'f knek. hősi ollentúdá-okuak és eg vélő vérlamiságoknak ál it méltó ern éket.

Az 1918 ot;.r bebörtönzött magyar mártírok hadbirósági tárgyalásainak hite es anyagát megfelelő jogi megvilágítással, az el Viliik eme t vádak hátterét, cé jál és megalázó következményeit Érdé y legkivá óbb jogászai dolgozzák fel e munka ieefőbb anyagává. Minden elszenvedett egyéni sérelmet b igvek. szik az erdélyi niagvar-ág mártiriuniának ebből a tőviskoszorniából hite esen összegyűjteni a szerkesztő bizottság s éppen ezért az erdélyi magyar politikai éc társadalmi élet, v alamint 0/ erdéjvi gazda-ági szervezetek ve. zetóit maga í.ukáe- György dr. nv. kultuszminiszter kérte fel arra. hogy e munka hite ességét és érdekességét közreműködésükké’ és elkiismeretes el’enőr/ésükkel támogassák.

ALAKULÓ CYÜLÉST TARTOTT A KOLOZSVÁRI SZABÓMESTEREK SZÖVETKEZETE

KOLOZSVÁR, november 19. (Saját lúd.) A kolozsvári önálló -szabómesterek általános érdeklődése és részvéte e me éti alakult meg vasárnap délelőtt a „Boeskay" ko ozsvári és rokonszakinabeli mesterek beszerző, termelő és értékesítő szövetkezete.

A nagvje entőségü gyűlésen az iparosság nagy tömegén kivid megjelent dr. Bereezky Ernő iparkamarai főtitkár, dr. Grucza Lipót iparhatósági tanácsos, dr. Torda Balázs, a debreceni kamara titkára, továbbá dr. Fe- rencz József kirá yi közjegyző.

Az a akuló gyűlést Néíneth István, a szabóiparosok volt elnöke nyitotta meg, aki évek lios-Szu során át tevékeny részt fejtett ki a szövetkezeti eszme valóra' váltásának érdekében.

Ezután Demeter Ferenc ipartestű éli delegált elnök fejtette ki a szövetkezet célkitűzéseinek fontosságát és jelentőségét

Dr. Bereczky Ernő iparkamarai főtitkár lelkes, szakszerű előadásává' va ósággal fel- viF.anyozta a je enlevő tömeget és beszédének hatása alatt az érdekeltek egyhangúlag csatlakoztak, a szövetkezeti eszméhez.

Végű' dr. forda Balázs a debreceni iparkamara kiváló titkára méltatta Erdély iparosságnak összetartó erejét.

Az ünnepi formaságok után a szövetkezet megalakulására került a sor. melynek tagjai közé hetvenhat iparos lépett be.

A megalakulás után, amelyet dr. Ferencz József; királyi közjegyző vezetett le. az elnökség és vezetőség a következőképpen a a- kult meg1

Királv József elnök. Gyarmatin' Mikló-S a - elnök. Igazgatósági tagok: Horváth Lajos, Kiss Mihály, Bartalits István. Kari Dez-ő. Márton Dénes, Kovács Mihály, Fogarassy László és Harkó Ferenc.

Felügyelőbizottsági tagok: Demeter Ferenc. Kürtliy Sándor. Szigeitby Lajos, póttagok: Varró Lajos, ifj. Németh István és Lányi Jenő. Ügyész dr. Keresztes Zsigmond lett.

Közgyűlés után az igazgatóság ülést tartott, ahol a legfontosabb ügy meneti dolgokat tárgyalták meg. V, Lhellénnek centrális szükséglete és célja Volt a bölcselet gondolataiban, a mértan képleteiben, a ködők szavain, egy kiilömegels arc kitenyésztésében, a művészetek a Szobrászatba — nekünk lehetetlen szépségbe — való átvitelében ragyogott. Melyet érték becses és tiszteletreméltó értéknek felfogni önmagában is. Az istenek, atléták, halottak, asszonyok szobrai és a világos és fontos irodalmi termékek mellett Demetrionnuk és Afroditának- — föl'di embernek — ezernyi szobrot adtak puszta szépségéért. Ez az örökség mozdul meg a magyarban, mikor Erzsébet kirá-yné szépségét áhítattal melengeti és a művésznő, aki visszaidézi teljességében őt, a színházban •

és utcán elragadtatással nézik. Bizonyos áhitatta' mondták és mondják: Erzsébet királyné. Gyermekek és öreg asszonyok is. Az embernek szinte kedve kerekedik, hogy Lázár Máriát, a székely népnek ezt a virágját, Erzsébetnek hívják. A küldetések bősei szokták a keresztnevüket megváltoztatni, mikor hatalomra jutnak. A királynői szépség és a királynék ábrázolása lehet küldetés is. Egy azonban kétségtelen. Királynők és művésznők nemcsak a lelki és szellemi fegyverekkel győznek, hanem szépségükkel. Végső elemzésben: asszonyok, akiknek magasabb parancsra és különleges kötelességgel indul minden társuk is. Spectator,