Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-20 / 265. szám
.M. "2 7M* i É>wwtiiifTiiia~iiií'fíii>yiirirr]~ innmrci íthw^¥?i*>ihhíii gjg 1 „ magyar mari termelés ■ soha el nem ért csúcspontra emelkedett"* 1 1 —* mondotta az ipari törvényjavaslat vitájában Varga Józsej: iparügyi miniszter. — A miniszter bejelentettet •hogy munkakamarákat fognak létesíteni BUDAPEST, november 19. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház hétfőn délelőtt megkezdte az ipariig)! tárca és a vele kapcsolatos fejezetek költségvetésének tárgyalását. Tors Tibor alelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Stitz János az iparügyi tárca költségvetésérek előadója rámutatott arra, hogy Európának az uj szellemben való átalakítása különböző ipori kérdéseknek meg valósítását teszi kötelezővé. T— A nyersanyagban felmerült nehézségekre való tekintettel megfelelő tervgazdálkodás szükséges. Már most elő kell készülnünk arra, hogy a háború után a hadiiparban .bekövetkező dekonjunktúrára való tekintettel gondoskodnunk kell az ipari munkásság más- iránya foglalkozásáról. Ezzel kapcsolatban, arról beszélt, hogy már megvan az a szervezett, amely az ipari nyersanyaggazdálkodással foglalkozik, kilenc szakbizottságával. Ez a szervezet közel 1000 féle nyersanyagot zárolt a gazdálkodás tervszerüsitése érdekében. Az ipar létalapja a szén. A .szénellátást mindenképpen biztosítanunk kell. A jövő évben 118 millió inétermázsa a várható széntermelés. Ehhez járul a 7.7 millió métermázsa behozatal és az Erdélyben termelendő 2 millió métermázsa. A továbbiakban hangoztatta, hogy az aluminium korát éljük. Ebben a vonatkozásban Magyarország helyzete igen kedvező. Az ipari kormányzat egyik legfontosabb feladata: a természeti kincsek fokozott kiaknázása és a mezőgazdasági ipar fejlesztése. A legnagyobb súlyt helyezzük az ipari szociálpolitika kérdéseinek gyors megvalósítására. Ezután Gruber Lajos, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kezdett beszélni. Osztja azt a felfogást,- hogy kötelezővé kell tenni a mérnökök számára a Mérnökkamarába való belépést. Német mintára műszaki kamarát kellene létesiteni, amelybe az okleveles mérnökökön kivül belevonnák a mintegy 12 e&er ipariskolás mérnököt is. Kéri, hogy a bányászoknál csökkentsék le a szolgálati időt 40 évről 35 évre. A költségvetést ne na fogadja el. A munkakamarák ügye Ronkay Ferenc örömmel üdvözölte az ipac» Ügyi miniszternek azt a tervét, hogy a legközelebbi jövőben munkakamara felállításáról törvényjavaslatot terjeszt be. Szerinte ezzel kizárnák c jövőben a sztrájk lehetőségét, mert a munkások és a munkáltatók itt békésen megtárgyalhatnák a felmerült nézeteltéréseket. Hangoztatta. hogy fokozott mértékben át kell térni a vizi erőmüvek felhasználására, meri a következő évtizedekben —• tudomáÉ.k:^É0$f nvos megáliapilás szerint fémkrizis várható. A költségvetést elfogadja. ELSŐRENDŰ ÉLETSZÜKSÉG LET AZ IPARFEJLESZTÉS Kunder Antal megállapította, hogy a körre ans/at és az ellenzék között nem lehel különbség abban a tekintetben hogy a magyar ipar fejlesztése az ország első rendű életsziikséglete. A magyar ipar leépítésében \ állott félfog U nem helytálló, mell a nemzeti szocialista ide-.iog.a tartalmazza azt a/ elvet; hogy mindazokat a népeket, amelyek sőréközösség- ben élnek Európa c részében, a legmagasabb életszínvonalra kell T-leinelni. A nemet politikának és a német népnek elsőrendű érdeke az, hogy éppen Magyar- országon magasabbrendü életszínvonal alakuljon ki. A javaslatot nem fogadja el. IRÁNYÍTOTT GAZDÁLKODÁS KELL! Közi Horváth József hangoztatta, hogy irányítóit, gazdálkodásra van szükség. de ez nem azt jelenti, hogy a gazdálkodás kötött legyen. 4 magyar iparra igen nagy feladatok várnak. Az irányított gazdasági életben az ipar vezetését ki keli venni a zsidók kezéből. A javaslatot elfogadja. Kabók Lajos azt fejtegette, hogy a hétszázalékos béremelés későn jött. A javaslatot nem fogadja el. Müller Antal a munkanélküliek segélyezésének rendszerét helytelennek tartja. Hangoztatta, hogy főleg munkaalkalmat kell teremteni. A javaslatot elfogadta. A KISIPAR VÉDELME Meskó Zoltán hangoztatta, hogy az ipari .. éleiben mindenhová keresztény szakembereket kell állítani. akik teret nyerve bebizonyíthatják, hogy különbek, mint a zsidók. A javaslatot pártokokból nem fogadja el. Reibel Mihály a kisiparosság nehéz helyzetére mutatott , rá. Szükség van a kisiparosok öregségi járadékainak biztosítására. A kisiparos szövetkezeteket támogatni kell és meg kell szervezni. A javaslatot elfogadja. Horváth Ferenc utalt a kisiparosság szomorú helyzetére. Egységesebb gazdaságpolitikát sürget. A javaslatot nem fogadta el. Szabó Gyula a hitelellátás rendszeresítésének és a tanoncutánpótlásnak szükségességét hangoztatta. Kérte, hogy a bányászokat is sorolják a szakfoglalkozások közé. A javaslatot elfogadta. Szőlőssy Jenő azt bizonygatta, hogy a kormány gazdaságpolitikája csődbement. A javaslatot a kormányzat iránti bizalmatlanságból nem fogadja el. A BELÜGYMINISZTER NYILATKOZATA Fél 5 órakor Tasnády Nagy András elnök bejelentette, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szólal fel. A belügyminiszter * következő nyilatkozatot telte: — - Matolcsy Mátyás képviselő ur november 13-án interpellációt terjesztett elém, amely bárom állítást tartalmaz Barcsay Ákos pestmegyei főispán eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat eredményeit a következőkben foglalom össze: A képviselő ur első állítása azt hangoztatja, hogy földbirtokpolitikai ügyekben a főispán törvényellenes és a keresztény erkölccsel ellentétes intenciókat követ. Beszereztem az üggyel kapcsolatos összes iratokat és azokban ilyen intencióknak semmi nyomát sem találtam. A főispán eljárása teljesen kifogástalan és korrekt. A harmadik ügyben, — a képviselő ur azt állítja, hogy Pestmegye főispánja nemzetsértő nyilatkozatot telt — Tomcsánvi Kálmán államtitkár személyesen utazott le Nagykőrösre, hogy egyenként kihallgassa a szóbanforgó küldöttség tagjait, akik előtt Barcsay Ákos az állítólagos kijelentéseket tett. A felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint szó sem igaz abból, hogy Pestmegye főispánja ilyen kijelentéseket tett. —- Bejelentve a vizsgálat eredményét —• fejezte be nyilatkozatát Keresztes-Fiseher már eddig is nagy számban kerestek fel houmiftfc*í. Idegenforgalmi látváuyo'sságsssámba menő hatalmas áruházunk legnagyobb súlyt a jó árú-umtős égre, a legei őzéke« yebb kiazol gáládra es a méltányos árakra helyesei. A'jt ország mind«» részében lakó vásárlóink bizalmas tanácsadójuknak és szállítójuknak t eki n tea ek ben minket. 56 áruosztátyűnk dús választék* várja Ont, felvonóink, mozgólépcsőink. éttermünk, falatoz (Sink és utazási irodánk pedig goiHÍonkodnak arról, hogy vásárlásul kényelmesen intésheásc ekés vákmk. «töltött idejét keHera«M»é tegyék. Áruházunk a főváros központjában - a Nemzeti S^sttíté* tőszomszédságában — fekszik és a város minden részéből könayac elérhető. Az általános szeretet és megbecsülés, melynek áruházunk örvend, remélni engedik, hogy megtisztelő látogatása után Ön is sokaziizezer megelégedett állandó velőnk közé fog tartozni. Legközelebbi budapesti útja alkalmával »zeretet*«! várjuk l Ferenc belügyminiszter — . az ügy elbírálását a tisztelt Házra bizoni és az összes iratokat a Ház asztalára helyezem. A belügyminiszter bejelentését a Ház jobboldalán és a középen nagy tapssal és helyesléssel fogadták. A következő felszólaló Molvay Ferenc volt. Egyes kisipari érdekekre hivta fel a kormány figyelmét. A javaslatot elfogadta. Rajniss Ferenc hangoztatta, hogy a magyar társadalom a munkára épiti fel a jövendőt. Nem liberális állam szociálpolitikájára, hanem szociális állam munkapolitikájára van szijkség. Hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrata szakszervezeteket fel kell oszlatni és hasonlóképpen fel kell oszlatni a Gyáriparosok Országos Szövetségét és minden munkaadó szervezetet. A javaslatot nem fogadja el. AZ IPARÜGYI MINISZTER BESZÉDE Varga József ipariigyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy az elmúlt év rendkívüli eseményeinek következtében a minisztérium sem folytathatta úgy munkáját, mint ahogy telte volna, ha ezek a rendkívüli események nem következnek be. Sok kitűzött feladatot volt kénytelen elejteni, viszont sok olyan feladat igényelt gyors megoldást, amelyet éppen a rendkívüli események vetettek lel. Kijelentette, hogy hazánk nincs rosszabb gazdasági helyzetben, mint a többi államok. Ezután nagy vonalakban vázolta ipari konjunktúránk helyzetét. — A magyar ipari termelés -— mondotta —- soha el nem ért csúcspontra emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 19-10 július végén a trianoni csonkaországban az Ösz- szes gyáripari és kézműipari munkásokat egybevéve 845.000 fo volt, 76.000-reI több, mint az ezt megelőző évben. Az ipari üzemek és vállalatok 6 százalékkal több magánalkalma- zottut foglalkoztattak, mint a/, előző évben. Ma az ipar közel egymillió embert foglalkoztat. Az ipari termelést fokozta a fegyverkezés, a visszacsatolt kcletmagyurországi és erdélyi részekkel megnagyobbodott fogyasztás, a közönségnek a készletekből való gyűjtési mozgalma, a vásárlási erő fokozódása. Bejelentette a miniszter, hogy az érdek- képviseleti szervezetekben mutatkozó hiányok kiküszöbölésére célszerű intézkedéseket léptet életbe. Elhatározta, hogy munkáskamarát állít fel. Az erről szóló törvényjavaslatot legltözelebb a Ház elé terjeszti. Bejelentette továbbá, hogy a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területeken megindult az ipartestületi hálózat kiépítése. A szövetkezeti rendszert a jövőben fokozottabb mértékben kívánja az ipar szolgálatába állítani. A termeléspolitikában a természet* adta nyersanyagok nagyobb mérvű kiaknázására helyezi a fősulyt. A bányászati kutatás ebben a tekintetben rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz. A visszacsatolás után a Felvidéken kezdtek ilyen nagyfontosságu kút a tási munkát. Többek közt a felsőtiszai só, ásvány-’ és kőolajauyagok kiaknázására. Jó eredményeket vár a lispei olajmezőkön megindult munkálatoktól. Az ipariigyi miniszter a továbbiakban is mertette az állami bányák termelőképességé nek számarányait. Megemlítette, hogy a rees ki ércbánya és a csucsorai autiinonbánva tér melése kielégítő. A komlói szénbányában a termés túlhaladja az évi 2000 métermázsát, ami azt jelenti, hogy a szénkitermelés terén az állam 150 millió metermázsa szénanyagnak van a birtokában. A nyersanyagellátást nagyban megnéhezitete az angol blokád és. a tengerentúli szállítmányok behozatalának megszűnése. Már a háború kitörésékor nagy súlyt helyezett a meglévő készletek takarékos felhasználására. Ekkor alakult meg az anyaggazdálkodási bizottság olyan szervként, amely az érdekeltekkel együtt önköltségeken, de szorosan a minisztérium befolyása alatt gondos ködeit a nyersanyag arányos elosztásáról. A meglévő készletekkel való takarékossággal kapcsolatos legnagyobb horderejű intézkedés volt azoknak zár alá vétele. DÉLUTÁNI TEÁK. Kedves kezdeményezés indult ki a Tenisz Klub vigalmi bizottságának tagjai közül. Elhatározták, hogy vasárnap délutánonként „Five o‘clook‘; ot rendez nek. ahová a kolozsvári fiatalság idejét kel lémesen eltölteni járhat. Vasárnap délután volt az első ilyenszerü ötórai tea a „NewYork Grill" helyiségében, melyen igen nagy számiján jelentek meg az úri társaságok, kedvel !- jói. A kellemes helyiségben mindvégig remek hangulat uralkodott és ami még megemlítendő, az, hogy a solid árak lehetővé teszik ;• I kevesebb pénzű diákságnak is a részvételét. I Í gy kellemes ismerkedések és barátságok I születhetnek. A Tenisz Klub kezdeményezése I nagy sikert aratott. Ingyen ééiceznii nem lehet, hanem olcsón és jól igen, az Európa éberembe» Deák Ferenc-utca 6. Déli menü, három-fogás étlap szerint 1.10 P. Havi abona ebéd és vacsora 40 P. I
