Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-02 / 226. szám

A 1940 október 2. ELLEN Z BIC Dcrlii-Róma-Tokló A pénteken délelőtt Rómában megkötött kármas egyezmény létrejötte világtörténeti jelentőségű esemény. E dinamikus szerződés Európa, Afrika és Ázsia uj rendjének alap­ja s most komolyan gondolkodóba ejtheti azokat az amerikai köröket, akik állatid >au propagandát folytatnak Amerika beavatko­zása mellett, bár ez a háború nyilvánvalóan nem ériati Amerika érdekeit és ahhoz nincs is semmi köze. A szerződés megkötésével ezeknek az óriási változásokat jelentő ese­ményeknek a sorazata még nincs is kiment­ve, de helyénvaló és aktuális feladat addig is szemlét tartani a hármas tengely térbeli kiterjedése és gazdaságföldrajzi jelentősége, szóval a német—olasz—japán életterek fölött. A hármas-szövetség magva, sőt kiinduló pontja a weimari demokráciát ledöntő és a nemzeti szocialista kormányzatot elsőnek al­kalmazó Németország, mely feladatának te­kinti a keretében élő népközösség életlehető­ségeinek biztositását. Politikája nem expan­ziós politika Németország népfeleslegének elhelyezésére követelte egykor virágzó gyar­matainak visszaadását. A német birodalom „térfelülete“ az adott népsürüségi viszonyok mellett a lakosság eltartására nem volt ele­gendő, bár Németország a föld megművelé­sét a legnagyobb fokra fejlesztette — rö!d- raiivelése a hektáronkénti hozam tekinteté­ben a világ el5ső helyén áll — élettere szűk­nek bizonyult, noha emberileg minden lehe­tőt megtett már. Ezek a törekvések az angol imperializmus sziklazátonyán hajótörést szenvedtek s elkerülhetetlenül a háború ki­robbanására vezettek. Ma a szorosan vett német birodalom 635 ezer négyzetkilométer területet és 87 millió lakost foglal magában. Ehhez hozzá kell venn: még a lengyel kormányzóság, továbbá a belga—francia összeomlás után visszatért Eupen-Malmédy és Elzász-Lotharingia terü­letét. rEISZASADVLI érzés egy SENATOR -ba sodort vagy SENATOR CELOFILTER -be töltött cigaretta A nemet enni! A germánság kelet felől még a történelmi idők előtt nyomulhatott be Germániába, mól törzshazája az Elbe, Rajna és Duna köze lett. A folyó határok a népek tudatosan válasz­tott határai, ellenben a hegységek elválasztó hatása észrevétlenül működik. Krisztus előtt 2000 évvel még a Visztula volt a germánok elterjedésének keleti határa. A germánság eltolódási törekvése nyugat felé erőteljesen kifejezésre jutott a határok eltolódásában. Ha a Szajnáig és a francia Középhegységig előrenyomult törzsei, mint gyenge felületes réteg, he is olvadtak az autohton népekbe, csak úgy, mint közvetlen elődeik, a rómaiak s a keveréknél a rómaiak nyelvét és a ger­mánok nevét (frank=Trancia) kapja öröksé­gül, a politikailag értelmezett németség mégis messze túlhalad a Rajnán. Viszont keleten 920-ig az Elbe és Cseh-erdő vonaláig húzó­dik vissza a szlávság eleje. 920—1300 a nyu­gati előrehaladás megtorpanásával az újabb keleti terjeszkedés korszaka Ebben az idő­ben 200 ezer négyzetkilométer területet fog­lalt el ezektől, főleg az Elbe—Rajna síksá­gairól jött gyarmatosokkal. A szlávság igen gyéren népesítette be földjét a keleti mo­csárvidékeken, ahova a németek vezetik be az ekés földművelést és kultúrát hoznak ma­gukkal. így a világtörténeti szerepre hivatott né­met tömeg már a történelem hajnalán részt- vett óriási súlyával az európai szárazföld további sorsának alakításában. Elsősorban a latinosodásnak szabott határt az Alpok frá­nyában. Kulturális és gazdasági vezető sze­repét azóta is változatlanul megőrizte. Az egységes állameszme kialakulását azonban végzetesen késleltették a történelmi adottsá­gok, elsősorban pedig a pápaság és Francia- ország befolyása ellen vívott küzdelem. A nemzeti egység első csirája érdekes módon éppen a keleti előnyomulás telepein, Porosz- országban kelt életre. Bismarck befejezetlen müvét, a nemzeti egység tökéletes diadalát pedig Hitler zsenialitása fejezte be. gyártmányok anyagban, minőségben utólérhetetlenek, i.Är ie/xi a mlndséget" SENATOR cigarettapapír 60 lappal -------------------------f darab 1§ fillér SENATOR ÖLÖK cigarettapapír mézgázott (gumírozott) széllel, egyenként levehető lappal--------------------- 1 darab 18 fillér SENATOR RAPID cigarettapapír, mézgázott széllel, egyenként kihúzható lapokkal — —------- — — 1 darab ÎÎ fillér JANINA cigarettapapír 60 lappal-------------------­-----------| darab 15 fillér SENATOR CELOFILTER hüvely, vatta-előtéttel, cellulose fátyol füstszűrővel, ezüstszínű dobozban — — — I doboz 34 fillér SENATOR CEIÖHITER párolás szopőkával — — I doboz fillér SANATOR EXTRA nikotin-fogóval, aranyszínű dobozban l doboz 43 fillér JANINA füstszűrös hüvely-------- -———- -—----- § doboz .48 fillér Csak ezeket I $ A nemei felen A jeéen háború kezdetén nem műit el nap anélkül, hogy ne olvastunk volna a napi sajtóban arról, hogy milyen nagy gondot okoz Németországnak óriási ipara nyersanyag- szükségletének fedezése. Mindez már túlha­ladott és nagyrészt megoldott kérdés. Súlyo­san csalódtak azok, akik azt hitték, hogy a „szegény” Németország nyersanyagok nélkül, meggondolatlanul vetette magát a küzdelem­be. Itt van mindjárt a vas nehéznek látszó problémája, amely azonban egy csapással megoldást nyert a norvégiai partraszállással, a narviki vasérc utjának biztosításával, de még inkább — Franciaország veresége után — a páratlanul gazdag Briey-medence, to­vábbá Luxemburg és Elzász-Lotharingia ter­melésének megszerzésével. Szén tekintetében eddig sem voltak aggályok. Sőt a német zse­nialitás igyekezett más irányban is kihasz­nálni a rendelkezésére álló szénmennyiséget, vegyi utón textilfonalakat, mügyapjut, mü- kendert és elsősorban pedig szintétikus pet­róleumot állít elő belőle. A gazdasági kérdések egész sorát oldotta meg Dánia, Hollandia, Belgium, Norvégia és Franciaország északi részének megszállása. Ma már olyan, az Északi foktól — Európa legkészakibb pontjától — a Gibraltárig ter­jedő egységes arcvonalról lehet beszélni, amely tökéletesen kizárta ama bizonyos, so­káig félelmetesnek hitt, Európa népeinek sorába önkényesen beavatkozó szigetországot a kontinensről . . . A birodalom gazdasági egységét a Közieke dési hálózat .rendkívüli sűrűsége biztositja Minden ezer kilométerre 226 kilométer vas útvonal esik, tehát Belgium után Németor szagnak van a legsűrűbb vasúti hálózata Emellett a viziutak és a csatorna-rendszerek (a készülő Weser—Elbe, a Mittelland-Kanal stb.) páratlanul sürü hálózata nagy szerepet játszik. A háború óta Norvégia (323.000 négyzet- kilométer), Dánia (42.931 nkm.), további Belgium (30.507 nkm.) és Hollandia (34.181 nkm.), sőt Észak-Franciaország is gazdasági adottságaival a német élettérbe kapcsolódott, úgy hogy a német „gazdasági térbe“ tartozó területeket ma több. mint 1,700.000 négyzet- kilométerre tehetjük, összesen 158,600.000 lakossal. Japán, a (engelghafaimak legalább szövetségese Az olasz mali Térjünk át az elpuhult és korrupt liberá' lizmussal csaknem egyidejűleg szembenálló — szintén a legnagyobb mértékben dinamikus politikát folytató, a totalitáris állameszmébe kapcsolódó Olaszországra, melynek népe olyan fiatalos energiával veszi körül a ren­dezett, fegyelmezett, egységes „fasciot” és re- megteti meg a földközitengeri status quo alapjait. Itália igazi típusos mediterrán ha­talom, virágzása és hatalma mindig a Föld­közi-tenger medencéjének világforgalmi je­lentőségétől függött. Szellemi és anyagi fény­korának ideje az ó-kor és a renaissance. Ma ismét óriás fellendülése jeleit látjuk s a fasiszta Olaszország — miként művelődési síkon a reuiassance-ban — a régi római bi­rodalom nagyságát és tündöklését elevení­tette fel. OLASZ JELEN A rómaiak annakidején „mare nostrum“ néven emlegették a Földközi-tengert s már a risorgimento Olaszországa jóformán meg­alakulása előtt kezdte a Földközi-tengerre és Észak-Afrikára vonatkozó igényeit hangoz­tatni. Párisban és Londonban ekkor még azt hitték, hogy az uj Olaszország megelégszik majd a félszigettel. Elfeledkeztek a régi nagy birodalom kisértő reminiszcenciájáról és a medencében mindenfelé elszórtan élő olaszok ezreiről. Olaszország egymásután szerezte meg Szardíniát, Szicíliát, meghódította Libiát, Abesszíniát, majd Albániát és halomra dön­tötte Anglia terveit, mely állam kizárólagos uralmát szerette volna biztosítani a medence 2,976.400 négyzetkilométert kitevő területén. Olaszország földrajzi tekintetben központi helyzetet foglal el a medencében. Úgy műve­lődéstörténeti téren, mint népességének bio­lógiai ereje révén vezető szerepre hivatott nemcsak a medencében, hanem egész Euró­pában is. Természeti adottságai terén való egyensulyozatlansága, szegénysége miatt erő­sen szaporodó népét sokáig nem tudta eltar­tani s ezért már a mult században erőteljes kivándorlási hullám kezdődött. Csak 1909-től 1924-ig nem kevesebb, mint 5 és félmillió embert veszített a kivándorlás miatt. Azóta a helyzet megváltozott. Németország szénbe­hozatalával sietett a testvérnemzet segítségé­re és segített az üzemanyaghiányon s újabb hóditásai (a 785 ezer négyzetkilométert ki­tevő Abesszínia s a 28 ezer négyzetkilométert kitevő Albánia) is segitségére vannak élette­rének kibővítésével a népfölösleg elhelyezé­sében. Az Angliával folytatott háború során már értékes pozíciókat szerzett Afrikában — elfoglalta Brit-Szomáliát (176 ezer négyzet­kilométer, 345 ezer lakossal) és Libia felől komolyan fenyegeti Egyiptomot. Az Appenin-félsziget terjedelme 310.277 négyzetkilométer, lakóinak száma 43 millió, Olaszország afrikai gyarmatai pedig összesen 3,479.000 négyzetkilométerre rúgnak, 8 mil­lió lakossal. Eljutottunk a hármasszövetség legújabb (de voltaképpen már régi) tagjához, Japán­hoz. Japán már az 1914-es világháború óta nagy lépésekben haladt az alkotmányos mon­archiától1 a tekintélyállammá való belső át­alakulás felé. Az 1866-os időket követő, úgy­nevezett Meizi-reformkcrszakban Japán mint­ha egy időre hűtlenné vált volna ősi hagyo­mányaihoz: féktelenül rávetette magát az európai életfcimák utánzására. A háború be­fejezése óta azonban Japán politikájában is előtérbe lépett az az irányelv, hogy „Ázsia az ázsiaiaké.“ S belső vonatkozásokban szinte észrevétlenül, de feltartóztathatatlanul ha­lad az úgynevezett európai alkotmány, a régi tekintélyállam felé. Mert ugyanaz a Japán, mely kevéssel előbb minden kritika nélkül vette át a nyugateurópai civilizációt, ma már rádöbbent a liberális-plutokrata rendszer fo­gyatékosságaira és ez a felismerés felfrissí­tette és megszilárdította nemzeti öntudatát. Japánban ma uj, lángoló nacionalizmus ural­kodik. Ez a nacionalizmus felelet arra a té­ves és kétszínű politikára, amelyet a nyugat- európai demokráciák Kínával szemben foly­tattak. A japán tekintélyáilam alapját azon­ban — ha a kérdés mély, történelmi gyöke­réig nyúlunk — a tekintélytiszteletnek abban az ezeréves hagyományában kell keresnünk, amely a japán gyermeknek szüleihez, a föld- mívesnek és ipari munkásnak munkaadójá­hoz való viszonyát ma is legjobban jellemzi. Japán két legnagyobb kérdése a túlnépe­sedés és a természeti kincsek hiánya. A tul- népesedés siettette az iparosodási folyama­tot. Japán kikötőinek megnyitása idejében (1854) a mezőgazdaság, lényegében a natu- rálgazdálkodás országa volt kevés iparral. Ekkor belekapcsolódott a világforgalomba és mezőgazdasági és részben ipari termékeit európai gyártmányokra cserélte be. Ebből az egyoldalú helyzetből azonban gyorsan ki­emelkedett s maga is ipari állammá lett, mely gyártmányokat is visz ki és ezek fejében nyersanyagokat és élelmiszereket hoz be. A japán élettér — csakúgy mint az olasz — szintén még a kialakulás bélyegét viseli magán. 1932-ben kerül fennhatósága alá Mandzsuország Jebol kinai tartománnyal, (1,304.292 négyzetkilométer), azóta Kina északi részét és csendesóceáni partjait elfog­lalta, sőt Indokinát is megszállták a japán csapatok (741 ezer négyzetkilométer, 21 mil­lió 600 ezer lakossal). A Csendes-óceánt már nagy félkörben kö- riilálló japán szigetek és a keletázsiai japán érdekterületeken levő katonai támaszpontok olyan fenyegetően állanak szembe az Egye­sült-Államokkal, hogy a jelenleg konkrét ka­tonai formát nyert liáromhatalmi szövetség most talán végképpen el fogja venni az ame­rikai háborús uszítok kedvét a beavatkozás­tól. Japán és a tengelyhatalmak európai tag­jai között az összeköttetés persze nem olyan bensőséges és közvetlen, mint Németország és Olaszország között. De kétségkívül fenn­áll. A transszibériai vasúton a teherszállít­mányok útja Berlintől Vladivosztokig, a Csen­des-óceánra néző szovjetorosz kikötőig, vagyis a Japán-szigetek küszöbéig, huszonöt napig tart. „A szerződés alapja nemcsak a barátság — mondotta Ribbentrop német külügymi­niszter — . hanem mindenekelőtt a három fiatal, fölfelé törekvő, ugyanazokat a szociá­lis célokat szolgáló nép érdekközössége. Az aláirt szerződés katonai szövetség a föld há­rom leghatalmasabb állama közt. Célja, hogy az igazságos rend megteremtését szolgálja úgy az európai szférában, mint Ázsia ,erü- letén.“ Akárhogy gondolkozzanak is a németelle­nes csoportosulások a szerződésről, ez olyan mérhetetlen kiterjedésű államtömböt (min­dent összevéve, kb. 6,728.000 négyzetkilomé­ter terjedelemben és nem kevesebb, mint körülbelül 309,250.000 lakossal), gazdaság­földrajzi tekintetben egymást jól kiegészítő tájegységeket egyesit, amelynek döntő világ- történelmi szerepe lesz a nagy keletázsiai és európai ujjárendezés megvalósításában. Ami a japán—magyar barátságot illeti, azt a két egymástól roppant távolságra élő, ezer év óta ellentétes kulturhatások alatt álló nép ősi hite teremtette meg. Ez az ősi hit vonzotta Japánba tudósainkat, nyelvészeinket, geográ­fusainkat, művészeinket — még pedig arány­lag nagyobb számban, mint bármely más európai nemzetéit. így kerüllek ki Japánba: Teleki Pál gróf miniszterelnökünk, Cholnoky Jenő, Széchenyi Béla gróf, Zichy Ágost és Jenő grófok, Bálint Gábor, Velits Antal, Xantus János, Bozóky Dezső, Szentgály An­tal, Szemere Attila. Yay Péter, Pröhle Vil­mos, Felvinczy Takács Zoltán stb. s az érem túlsó oldalát nézve, a Nipponban működő Petőfi és Liszt Társaságok, Körösi Csornai Sándor emlékének kultusza — sőt buddhista, j részről való szentté avatása — és ezernyi I más apró jelenség a bizonyságai annak, hogy : nem ismeretlen ott a mi kultúránk. A Ma­gyarországot és minden kulturális szempon­tot lábbal tipró trianoni tárgyalások alatt a szintén porig alázott német testvérnép mel­lett a nagy japán lapok emeltek szót elsőnek a világtörténelem e legnagyobb gyalázatos­sága ellen. A határmegállapitó bizottság ;*• pán tagjai ahol csak lehetett, a magyar ügyet támogatták. Mikor pedig az úgyneve­zett optánsiiggyel a genfi sóhivatalhoz fordul­tunk jogorvoslatért, az ügy előadója Adacci Mineitiro japán diplomái a és jogász félreért­hetetlenül a magyar igazság mellé állt. S végül a japán nép barátságos érzülete szólaltatja meg minden évben Szent István napján a magyar Himnuszt a tokiói rádió­ban . . . Incze Anelor. ¥01ST£IEH C. A.ősPAr­Budapest, VI. Ankerköz 1—3. a „C.4PAVO“' védjegyű csipke, min­dennemű zsinór, szalag, klöpli, függöny, gumiszalag, cipőfűző, nadrág, harisnya­tartó különlegességek gyára. Több mint 400 magyar munkás és tisztviselő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents