Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-26 / 246. szám

] 9 4 O o k! o l> c /■ 2 E I- L F: A' Z Ü.K gj, î Százötven éves a mamái1 színjátszás Á »Romeo és |u!ia' iianepi eliíaJasa heteiében tartotta mej szán ji ázunk a jubileumod MSStSdOäm». KOLOZSVÁR, október 25. (Saját tud.) ' Ünnepi előadás keretében emlékezett meg | a kolozsvári színház a magyar színészet j százötvenéves jubileumáról. Ebből az al­kalomból a „Romeo és Júlia" került szín­re ünnepi előadásban. Az előadás előtt br. Kemény János mondott gyönyörű megemlékezést a százötvenéves jubileum­ról . KEMÉNY JÁNOS BÁRÓ ÜNNEPI BESZÉDE ■ Előkelő és szépszámú közönség jelenlété­ben este a Romeo és Júliát adta elő díszelő­adás keretében a kolozsvári színház. Az elő­adás előtt Kemény János báró, akit a közön­ség a kormányzó Corvin-koszorus kitünteté­séért is hosszasan és szeretettel ünnepelt, a következő beszédet mondotta: , — Holnap lesz 150 esztendeje an­nak, hogy a budai Várszínházban, ma­gyar földön először hangzott fel a ma­gyar szó egy állandó jellegit kőszinház- ban. Addig csak az iskolák, alkalmi műkedvelői társulatok voltak hordozói az első magyar drámai kísérleteknek. Igaz ugyan, hogy a budai Várszínház­ban akkor mái negyven éve játszott németnyelvű hivatásos társulat, de a magyar színészet csak 1790 október 25-én nyert állandóbb jellegű otthonra a karmeliták egykori templomának he­lyén. ! — Talán nem véletlen, hanem szim­bólum és intelem egyben, hogy az első magyar színház egy hajdani templom falai között rakott fészket magának. Arra figyelmeztet, hogy a színészetnek minden hóiban, még olyankor is. ami­kor az anyagi problémák mindenütt el­nyeléssel fenyegetik a nagy miivészi kérdések öncéluságát. — törekednie kell a művészet igazi vallásos, összetar­tó alapszellemének megőrzésére és átmentésére< A színház különben is a világi és a kultikus, a véges és. a vég­telen harcaként jelentkezik a történe­lemben. Sok megpróbáltatáson keresz­tülment, idegen uralmakkal szemben létéért harcoló, nemzetek számára pe­dig, amilyen a miénk is volt évszáza­dokon keresztül, a színház mindig több volt a puszta szórakozásnál, sőt több volt az önmagáért való művészetnél is: az öntudatos nemzeti kiállásnak nagy alkalmait kínálta napról-napra, hét­köznapokon és ünnepnapokon egy- aránti í — 1790-ben II. Józsefnek, a kalapos királynak a magyar nyelv elnyomását célzó rendeletéi váltották ki azt a nem­zeti ellenállást és lendületet, amely ma 150 éve a Várszinházbeli magyar szín­játszó társaság megalakulásához veze­tett. Az erdélyi magyar színészet 22 esztendő tapasztalataiból jól ismeri ezt a történelmi képletet. Mi tudjuk, hogy az elnyomás mint fokozza az ellenálló erüket, az élő magyar sző hatalmába vetett hitet. Mi tudjuk, hogy a kisebb­ségi sorsban minden kiejtett magyar szónak mennyi szépsége, milyen jelen­tősége. mekkora súlya van. — Boldogok vagyunk, hogy most már emlékként él bennünk a 150 évvel ezelőtti önvédelmi harccal rokon nem­zeti ellenállás korszaka. Es boldogok lágyunk, hogy a magyar színészet szü­letésnapjának 150 éves évfordulóját szabad magyarokként ünnepelhetjük. Még fokozza örömünket, hogy ennek a napnak előestéje összeesik egyetemünk hazatérésének napjával. A magyar szel­lemi magatartásnak és az ifjúságnak ünnepe ez. — Ezért aligha választhattunk volna méltóbb darabot ennek a kettős ünnep­nek a tiszteletére, mint az ifjúság örök és halhatatlan drámáját. A világ legna­gyobb drámaírójának alkotása hangsú­lyozza a színészet ünnepét, — Koszto­lányi Dezsőnek, a magyar nyelv tiszta súgóért vívott harc nagy költőjének fordítása hangsúlyozza a magyar gé­niusz áthasonitó és beolvasztó hatal­mát. Az ifjúságról szói ma a legna­gyobb drámaíró és a legtisztább ma­gyar nyelven szólal meg számunkra. A netre fokozódott eC ragad tatás a, amint Julia e* Romeo tinomaa leegyszerűsített nehéz* ^ulyu történetét az előadás egyre közelebb '1 t.te figyelmébe* és érdeklődéséhez. Valóban nincs nehezebb és leckcsebb színpadi produk­ció, mint Shakespeare véres történeteit a mai éleit valóságába oldani, alakjait s eseményeit hihetővé tenni és e szép szavak remek stílus- tornáján keresztül is az egész feladattal szin- padi győzelmet aratni. Shakespeare dobogója mégis csak sokkai terhesebb, semhogy telje­sen a legegyszerűbb szavak halle, modern elő­adómin észetével Teliessen a Romeo és Júliáit a lovagkor fringiás légköréből csőbutoros hétköznappá raezteleniteni. Fényes Alice áthozta ebből a színpadi Sha- kespeare-muJtból a mérgezés és az öngyilkos­ság jelenetében a páthosznak azt a mértékét, amely az ő mai ajakáról csupán erősen fá­rasztó kötelezettsége a klasszikus drámának. De mégis bizonyság a legkényesebb kritika számára is, hogy Íme az erkély jelenet s még korábban az első csók jeleneiének leheiletfi- nom csipkekönnyedsége az előadóművészét legtökéletesebb, modern stiluskétségével mu­tatta meg Fényes Ahce kislányos, hamvas ar­cát is, hogy azután joga és mersze legyen a pátihosz kénytelen naturalizmusából a buda­pesti Nemzeti Színház zengő előírásai szerint levizsgázni'.. Annyira ura volt a szerepnek, hogy talán nem is ártott volna, ha ezekben az iskolajelenetekben is megkockáztatta vo1- na a shakespearei naturalizmus teljes mellőzé­sét. De ez mégca budapesti színházi felderi- tőknek a számára is túlságosan nehéz kóstoló lett volna. Kovács György Romeo-felfogása még to­vább ment: ebben ,az egyszerűsítésben. Kár, hogy különösen az első felvonásban kissé ösz- szeoüvadtak ajkán az egymásbacsendiilt sza­vak. Júliával játszó páros jeleneteiben a legértékesebb művészi teljesítményt nyújtotta. Tibalt halálánál, majd Julia ravatalánál esz­ményi magasságba em eilte az alakítás és köz­lés művészetét'. Kitűnő partnerük volt Tompa Sándor a szolga szerepében. Az ő alakítása is kifor­rott, pompás megoldása volt ennek az egyéb­ként könnyen elsziirkithető szerepnek. Nagy István Tiba’ti rövid szerepében csillogtatta meg (tehetségét. Nagy igyekezettel és szép sikerrel végezte munkáját az együttes többi tagja is, különö­sen Bodó György és főként! monológ-jelene­tében Tóth Elek. (b.) Megalakult a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének kolozsvári KOLOZSVÁR, október 25. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete a belgyógyá­szati klinika előadótermében tegnap dél­után négy órakor ünnepélyes külsőségek között tartotta meg alakuló gyűlését, me­lyen nemcsak a kolozsvári magyar orvo­sok vettek teljes számban részt, hanem a kolozsvári egyetemhez kinevezett or­vosprofesszorok és orvosok közül is. Az alakuló gyűlést néhány szóval dr. Koles'zár László orvos nyitotta meg, aki­nek föérdeme a MOIAE kolozsvári fiók­jának megalakulása. Megnyitó beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a becsületesség, tehetség lesz a fokmérője az orvosok előrehaladá­sának, mert ha nem igy lenne, nagy csaló­dásoknak lennénk kitéve. Beszédét nagy tetszés követte. Utána Orsós Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, a gyűlés ünnepi szónoka mondotta el a Magyar Hiszekegyet, amelyet felállva mondott utána min­denki. • Majd mint a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének országos elnöke általános figyelem közepette nagy érdeklődés mel­lett mondotta cl ünnepi beszédét. Beszé­dében a magyar orvosi rend múltjáról be­szélve ismertette nagy vonásokban azok­nak a kiváló magyar orvosoknak életét és irodalmi és tudományos munkásságát, akiknek neve és jelentősége az országha­tárokon is túlterjed és akik a magyar or­vosi karnak külföldön is tiszteletet sze­reztek. Értékes előadásának végén rövid vonásokban ismertette a MONE megala­kulásának történetét, elmondotta, hogy a vörös uralom alatt és nem külföldi min­tára alakult meg és kérte a? erdélyi magyar orvosokat, hogy a MONE működéséhez fenntartás nélkül csatlakozzanak. Beszédét nagy tapssal köszönték meg az alakuló ülés résztvevői. A MONE CÉLKITŰZÉSEI Ezután Petres József orvos, a MONE elnöke a MONE és Erdély kapcsolatairól beszélt s elmondotta, hogy a MONE a magyat orvosi kar szellemi és anyagi jólétének rrösbitését tűzte ki céljául és hogy a múltban nemcsak ál­landó figyelemmel kisérte a viszontag­ságokkal küzdő erdélyi magyar orvosi kar működését, hanem a felszabadulás érdekében is munkálkodott. A MONE eddig minden ülését azzal a re­ménnyel zárta be, hogy az elszakadt or­lüsggar árak! fltaggar árak! Klagbar minőség! Csenlca Gábor újonnan megnyiít posztóházában Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1-3. sz. vostestvérekkel meg lesz az örömteljes ta­lálkozás, most is azzal a reménnyel fejezi be beszédét, hogy a még idegen uralom alatt álló magyar orvosok is vissza fognak térni az anyaországhoz. Beszédét viharos tetszés kísérte. Keleti József orvos, a MONE alelnÖke volt a következő előadó, aki a magyar or­vosi rendnek a betegségi biztosítás kere­tébe való beilleszkedéséről és szerepéről tartott előadást. A magyar betegségi biz­tosítás rendszerét és az orvosoknak szere­pét és helyzetét ismertetve leszögezte, hogy már az orvosok ebben a keretben fontos missziót töltenek be, munkássá­guk nem áll arányban anyagi javadalma­zásukkal. Szabó Géza orvos, a MONE ügyvezető igazgatója a MONE szervezetét és az or­vosi közéletet ismertette. Koíeszár László orvos, a kolozsvári szer­vező bizottság elnöke a szervezés eddigi munkájáról számolt be, Fratta Jenő orvos, a MOHÉ vidéki el­nöke a MONE fiókegyesületeinek nevé­ben köszöntötte a kolozsvári fiókegye- sületet, majd Polonyi Béla a visszatért felvidéki magyar orvosok részéről üd­vözölte meleg és megható szavakkal az erdélyi orvosokat és ezután a kolozsvári fiókegyesület tiszti­karának és választmányának megválasztá­sára került a sor. A VÁLASZTÁSOK Diszelnökké dr. Gyergyav Árpád és dr. Koíeszár László kolozsvári orvosokat, el­nökké dr. Horvátby szemészprofesszort, aielnökökkő Lorin.cz Ferenc dr. profes­szort és Dudulz Zoltán dr. főorvost, ügy­vezető igazgatóvá dr. Mester Gábort, ház­naggyá dr. Osváth Lajost, titkárokká dr Tónk Emilt és dr. Málnási Gézát, pénz­táritokká dr. Jenei Lajost, jegyzővé dr. Joó Istvánt választották meg. A választá­sok eredményének kihirdetése után az ünnepi közgyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. Este a MONE tagjai az iparosegylet helyi­ségében társasvacsorán vettek részt. (—•). TŰZ PUSZTÍTOTT KASSA LEGRÉGIBB MŰEMLÉKÉBEN, A RÁKÓCZI HÁZBAN KASSA, október 25. (Magyar Távirati Iroda.) A Budapesti Értesítő jelenti: Ma kigyult Kassán az egyik legrégibb műem­lék, a Rákóczi-ház, amelybe egy butorrak- tár volt berendezve. A bútorok elégtek, de a tüzet sikerült eloltani, úgy hogy az épü­let falai és a tetőzet nem rongálódott meg. A MENEKÜLT ÜGYVÉDEK EMLÉKIRATOT INTÉZTEK A KORMÁNYHOZ KOLOZSVÁR, október 25. (Saját tud.) Az Északerdély és kapcsolt részének Magyarországhoz való visszacsatolását ki­mondó bécsi döntés után számos értelmi­ségi, közöttük vagy kétszáz ügyvéd és ügyvédjelölt hagyta el a Magyarországhoz vissza nem kerülő román területeket. E menekülők természetesen, úgyszólván ki­vétel nélkül, keresztény magyarok voltak. Mindenikük igyekezett itt munkaalkalmat keresni, igy az ügyvédek is szerették vol­na bejegyeztetni magukat a letelepedési helyeiken lévő ügyvédi kamarákba. A fennálló jogszabályok értelmében azon­ban ez lehetetlen, mivel a kamarák egy­előre uj tagokai nem vesznek fel. Ezek az ügyvédek tehát — nem lévén kamarai tagok — fogadalmai sem tehetnek. Ekép- pen ezért a szó szoros értelmében foglal­kozás nélkül maradtak. Ezek sze­rint teljesen önmagukra vannak utal­va. ami — éppen távozásuk súlyos körül­ményei miatt — könnyen anyagi végrom­lásukra vezethet. Éppen ezért n menekült ügyvédei: em­lékiratot intéztek a kormányhoz. omcJ\ ben engedélyt kérnek ügyvédi gyakorié tűk folytatására. Az emlékiratot aláif magyar ügyvédek abban reménykednek hogy a kormány megértő magatartást fon I tanúsítani velük szemben és ezzel sorsuk mielőbb jobbra fordul. szerelemért, a szépségért, a tisztaság- • ért, a legnagyobb emberi eszményekért váló örök lelkesedésért élnek és halnak meg virágjukban e nagy dráma hősei, hogy a veronai aranyszobor és a szo­bor felett a drámaköltő égi csúcsokba törő alkotása minden időkre halhatat­lanná tegye őket. — Az ifjúság örök eszménye egyben eszménye az örökifjú művészetnek is. Vezesse ez az eszmény a felszabaduláséi­ban megujhódni akaró erdélyi magyar szín játszási, is. hogy az egyetemes ma­gyar színészet ősi gyökereibe fogózvq, ki tudja bontani az erdélyi magyar gé­niusz sajátos lombozatéit a magyar élet. gazdagítására és szolgálatára. A magyar színészet nagy úttörőinek szelleme őr­ködjék felettünk ezután is, hogy méltó utódok és egyben méltó úttörők is le­hessünk az eljövendő század ok magyar művészete felé. AZ ELŐADÁS Kosztolányi Dezső mesteri fordításának gyönyörűen csengő, szép magyar szavaival, gördü’ő, pompás rímein és bravúros szójáté­kaival a ilegiobb szereposztásban adta e.’ő a színház együttese Schakespeare örökbecsű drámáját. A nézőtéren az egyetemi ünnepség sok budapesti vendége figyelte áhítattal az előadást, hogy a nagymultu kolozsvári szín­padnak immár Pesten is híressé lett, de még soha sem hailo.lt művészeiben gyönyörködjék. M ár az előadás előtt itt is-ott is hallani lehe­tett Fényes Alice nevét, akiről köztudomású, hogy Julia nehéz szerepét 15 éves korában játszotta már el és aki ma 24 éves korában az egész magyar színpad legnagyobb Ígérete. A rendezés mindent elkövetett az előadás sikere érdekében. A közönség már a dísztere­ket is tapssal jutalmazta, de jelenetről-jele-

Next

/
Thumbnails
Contents