Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-26 / 246. szám
] 9 4 O o k! o l> c /■ 2 E I- L F: A' Z Ü.K gj, î Százötven éves a mamái1 színjátszás Á »Romeo és |u!ia' iianepi eliíaJasa heteiében tartotta mej szán ji ázunk a jubileumod MSStSdOäm». KOLOZSVÁR, október 25. (Saját tud.) ' Ünnepi előadás keretében emlékezett meg | a kolozsvári színház a magyar színészet j százötvenéves jubileumáról. Ebből az alkalomból a „Romeo és Júlia" került színre ünnepi előadásban. Az előadás előtt br. Kemény János mondott gyönyörű megemlékezést a százötvenéves jubileumról . KEMÉNY JÁNOS BÁRÓ ÜNNEPI BESZÉDE ■ Előkelő és szépszámú közönség jelenlétében este a Romeo és Júliát adta elő díszelőadás keretében a kolozsvári színház. Az előadás előtt Kemény János báró, akit a közönség a kormányzó Corvin-koszorus kitüntetéséért is hosszasan és szeretettel ünnepelt, a következő beszédet mondotta: , — Holnap lesz 150 esztendeje annak, hogy a budai Várszínházban, magyar földön először hangzott fel a magyar szó egy állandó jellegit kőszinház- ban. Addig csak az iskolák, alkalmi műkedvelői társulatok voltak hordozói az első magyar drámai kísérleteknek. Igaz ugyan, hogy a budai Várszínházban akkor mái negyven éve játszott németnyelvű hivatásos társulat, de a magyar színészet csak 1790 október 25-én nyert állandóbb jellegű otthonra a karmeliták egykori templomának helyén. ! — Talán nem véletlen, hanem szimbólum és intelem egyben, hogy az első magyar színház egy hajdani templom falai között rakott fészket magának. Arra figyelmeztet, hogy a színészetnek minden hóiban, még olyankor is. amikor az anyagi problémák mindenütt elnyeléssel fenyegetik a nagy miivészi kérdések öncéluságát. — törekednie kell a művészet igazi vallásos, összetartó alapszellemének megőrzésére és átmentésére< A színház különben is a világi és a kultikus, a véges és. a végtelen harcaként jelentkezik a történelemben. Sok megpróbáltatáson keresztülment, idegen uralmakkal szemben létéért harcoló, nemzetek számára pedig, amilyen a miénk is volt évszázadokon keresztül, a színház mindig több volt a puszta szórakozásnál, sőt több volt az önmagáért való művészetnél is: az öntudatos nemzeti kiállásnak nagy alkalmait kínálta napról-napra, hétköznapokon és ünnepnapokon egy- aránti í — 1790-ben II. Józsefnek, a kalapos királynak a magyar nyelv elnyomását célzó rendeletéi váltották ki azt a nemzeti ellenállást és lendületet, amely ma 150 éve a Várszinházbeli magyar színjátszó társaság megalakulásához vezetett. Az erdélyi magyar színészet 22 esztendő tapasztalataiból jól ismeri ezt a történelmi képletet. Mi tudjuk, hogy az elnyomás mint fokozza az ellenálló erüket, az élő magyar sző hatalmába vetett hitet. Mi tudjuk, hogy a kisebbségi sorsban minden kiejtett magyar szónak mennyi szépsége, milyen jelentősége. mekkora súlya van. — Boldogok vagyunk, hogy most már emlékként él bennünk a 150 évvel ezelőtti önvédelmi harccal rokon nemzeti ellenállás korszaka. Es boldogok lágyunk, hogy a magyar színészet születésnapjának 150 éves évfordulóját szabad magyarokként ünnepelhetjük. Még fokozza örömünket, hogy ennek a napnak előestéje összeesik egyetemünk hazatérésének napjával. A magyar szellemi magatartásnak és az ifjúságnak ünnepe ez. — Ezért aligha választhattunk volna méltóbb darabot ennek a kettős ünnepnek a tiszteletére, mint az ifjúság örök és halhatatlan drámáját. A világ legnagyobb drámaírójának alkotása hangsúlyozza a színészet ünnepét, — Kosztolányi Dezsőnek, a magyar nyelv tiszta súgóért vívott harc nagy költőjének fordítása hangsúlyozza a magyar géniusz áthasonitó és beolvasztó hatalmát. Az ifjúságról szói ma a legnagyobb drámaíró és a legtisztább magyar nyelven szólal meg számunkra. A netre fokozódott eC ragad tatás a, amint Julia e* Romeo tinomaa leegyszerűsített nehéz* ^ulyu történetét az előadás egyre közelebb '1 t.te figyelmébe* és érdeklődéséhez. Valóban nincs nehezebb és leckcsebb színpadi produkció, mint Shakespeare véres történeteit a mai éleit valóságába oldani, alakjait s eseményeit hihetővé tenni és e szép szavak remek stílus- tornáján keresztül is az egész feladattal szin- padi győzelmet aratni. Shakespeare dobogója mégis csak sokkai terhesebb, semhogy teljesen a legegyszerűbb szavak halle, modern előadómin észetével Teliessen a Romeo és Júliáit a lovagkor fringiás légköréből csőbutoros hétköznappá raezteleniteni. Fényes Alice áthozta ebből a színpadi Sha- kespeare-muJtból a mérgezés és az öngyilkosság jelenetében a páthosznak azt a mértékét, amely az ő mai ajakáról csupán erősen fárasztó kötelezettsége a klasszikus drámának. De mégis bizonyság a legkényesebb kritika számára is, hogy Íme az erkély jelenet s még korábban az első csók jeleneiének leheiletfi- nom csipkekönnyedsége az előadóművészét legtökéletesebb, modern stiluskétségével mutatta meg Fényes Ahce kislányos, hamvas arcát is, hogy azután joga és mersze legyen a pátihosz kénytelen naturalizmusából a budapesti Nemzeti Színház zengő előírásai szerint levizsgázni'.. Annyira ura volt a szerepnek, hogy talán nem is ártott volna, ha ezekben az iskolajelenetekben is megkockáztatta vo1- na a shakespearei naturalizmus teljes mellőzését. De ez mégca budapesti színházi felderi- tőknek a számára is túlságosan nehéz kóstoló lett volna. Kovács György Romeo-felfogása még tovább ment: ebben ,az egyszerűsítésben. Kár, hogy különösen az első felvonásban kissé ösz- szeoüvadtak ajkán az egymásbacsendiilt szavak. Júliával játszó páros jeleneteiben a legértékesebb művészi teljesítményt nyújtotta. Tibalt halálánál, majd Julia ravatalánál eszményi magasságba em eilte az alakítás és közlés művészetét'. Kitűnő partnerük volt Tompa Sándor a szolga szerepében. Az ő alakítása is kiforrott, pompás megoldása volt ennek az egyébként könnyen elsziirkithető szerepnek. Nagy István Tiba’ti rövid szerepében csillogtatta meg (tehetségét. Nagy igyekezettel és szép sikerrel végezte munkáját az együttes többi tagja is, különösen Bodó György és főként! monológ-jelenetében Tóth Elek. (b.) Megalakult a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének kolozsvári KOLOZSVÁR, október 25. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete a belgyógyászati klinika előadótermében tegnap délután négy órakor ünnepélyes külsőségek között tartotta meg alakuló gyűlését, melyen nemcsak a kolozsvári magyar orvosok vettek teljes számban részt, hanem a kolozsvári egyetemhez kinevezett orvosprofesszorok és orvosok közül is. Az alakuló gyűlést néhány szóval dr. Koles'zár László orvos nyitotta meg, akinek föérdeme a MOIAE kolozsvári fiókjának megalakulása. Megnyitó beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a becsületesség, tehetség lesz a fokmérője az orvosok előrehaladásának, mert ha nem igy lenne, nagy csalódásoknak lennénk kitéve. Beszédét nagy tetszés követte. Utána Orsós Ferenc dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, a gyűlés ünnepi szónoka mondotta el a Magyar Hiszekegyet, amelyet felállva mondott utána mindenki. • Majd mint a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének országos elnöke általános figyelem közepette nagy érdeklődés mellett mondotta cl ünnepi beszédét. Beszédében a magyar orvosi rend múltjáról beszélve ismertette nagy vonásokban azoknak a kiváló magyar orvosoknak életét és irodalmi és tudományos munkásságát, akiknek neve és jelentősége az országhatárokon is túlterjed és akik a magyar orvosi karnak külföldön is tiszteletet szereztek. Értékes előadásának végén rövid vonásokban ismertette a MONE megalakulásának történetét, elmondotta, hogy a vörös uralom alatt és nem külföldi mintára alakult meg és kérte a? erdélyi magyar orvosokat, hogy a MONE működéséhez fenntartás nélkül csatlakozzanak. Beszédét nagy tapssal köszönték meg az alakuló ülés résztvevői. A MONE CÉLKITŰZÉSEI Ezután Petres József orvos, a MONE elnöke a MONE és Erdély kapcsolatairól beszélt s elmondotta, hogy a MONE a magyat orvosi kar szellemi és anyagi jólétének rrösbitését tűzte ki céljául és hogy a múltban nemcsak állandó figyelemmel kisérte a viszontagságokkal küzdő erdélyi magyar orvosi kar működését, hanem a felszabadulás érdekében is munkálkodott. A MONE eddig minden ülését azzal a reménnyel zárta be, hogy az elszakadt orlüsggar árak! fltaggar árak! Klagbar minőség! Csenlca Gábor újonnan megnyiít posztóházában Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1-3. sz. vostestvérekkel meg lesz az örömteljes találkozás, most is azzal a reménnyel fejezi be beszédét, hogy a még idegen uralom alatt álló magyar orvosok is vissza fognak térni az anyaországhoz. Beszédét viharos tetszés kísérte. Keleti József orvos, a MONE alelnÖke volt a következő előadó, aki a magyar orvosi rendnek a betegségi biztosítás keretébe való beilleszkedéséről és szerepéről tartott előadást. A magyar betegségi biztosítás rendszerét és az orvosoknak szerepét és helyzetét ismertetve leszögezte, hogy már az orvosok ebben a keretben fontos missziót töltenek be, munkásságuk nem áll arányban anyagi javadalmazásukkal. Szabó Géza orvos, a MONE ügyvezető igazgatója a MONE szervezetét és az orvosi közéletet ismertette. Koíeszár László orvos, a kolozsvári szervező bizottság elnöke a szervezés eddigi munkájáról számolt be, Fratta Jenő orvos, a MOHÉ vidéki elnöke a MONE fiókegyesületeinek nevében köszöntötte a kolozsvári fiókegye- sületet, majd Polonyi Béla a visszatért felvidéki magyar orvosok részéről üdvözölte meleg és megható szavakkal az erdélyi orvosokat és ezután a kolozsvári fiókegyesület tisztikarának és választmányának megválasztására került a sor. A VÁLASZTÁSOK Diszelnökké dr. Gyergyav Árpád és dr. Koíeszár László kolozsvári orvosokat, elnökké dr. Horvátby szemészprofesszort, aielnökökkő Lorin.cz Ferenc dr. professzort és Dudulz Zoltán dr. főorvost, ügyvezető igazgatóvá dr. Mester Gábort, háznaggyá dr. Osváth Lajost, titkárokká dr Tónk Emilt és dr. Málnási Gézát, pénztáritokká dr. Jenei Lajost, jegyzővé dr. Joó Istvánt választották meg. A választások eredményének kihirdetése után az ünnepi közgyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. Este a MONE tagjai az iparosegylet helyiségében társasvacsorán vettek részt. (—•). TŰZ PUSZTÍTOTT KASSA LEGRÉGIBB MŰEMLÉKÉBEN, A RÁKÓCZI HÁZBAN KASSA, október 25. (Magyar Távirati Iroda.) A Budapesti Értesítő jelenti: Ma kigyult Kassán az egyik legrégibb műemlék, a Rákóczi-ház, amelybe egy butorrak- tár volt berendezve. A bútorok elégtek, de a tüzet sikerült eloltani, úgy hogy az épület falai és a tetőzet nem rongálódott meg. A MENEKÜLT ÜGYVÉDEK EMLÉKIRATOT INTÉZTEK A KORMÁNYHOZ KOLOZSVÁR, október 25. (Saját tud.) Az Északerdély és kapcsolt részének Magyarországhoz való visszacsatolását kimondó bécsi döntés után számos értelmiségi, közöttük vagy kétszáz ügyvéd és ügyvédjelölt hagyta el a Magyarországhoz vissza nem kerülő román területeket. E menekülők természetesen, úgyszólván kivétel nélkül, keresztény magyarok voltak. Mindenikük igyekezett itt munkaalkalmat keresni, igy az ügyvédek is szerették volna bejegyeztetni magukat a letelepedési helyeiken lévő ügyvédi kamarákba. A fennálló jogszabályok értelmében azonban ez lehetetlen, mivel a kamarák egyelőre uj tagokai nem vesznek fel. Ezek az ügyvédek tehát — nem lévén kamarai tagok — fogadalmai sem tehetnek. Ekép- pen ezért a szó szoros értelmében foglalkozás nélkül maradtak. Ezek szerint teljesen önmagukra vannak utalva. ami — éppen távozásuk súlyos körülményei miatt — könnyen anyagi végromlásukra vezethet. Éppen ezért n menekült ügyvédei: emlékiratot intéztek a kormányhoz. omcJ\ ben engedélyt kérnek ügyvédi gyakorié tűk folytatására. Az emlékiratot aláif magyar ügyvédek abban reménykednek hogy a kormány megértő magatartást fon I tanúsítani velük szemben és ezzel sorsuk mielőbb jobbra fordul. szerelemért, a szépségért, a tisztaság- • ért, a legnagyobb emberi eszményekért váló örök lelkesedésért élnek és halnak meg virágjukban e nagy dráma hősei, hogy a veronai aranyszobor és a szobor felett a drámaköltő égi csúcsokba törő alkotása minden időkre halhatatlanná tegye őket. — Az ifjúság örök eszménye egyben eszménye az örökifjú művészetnek is. Vezesse ez az eszmény a felszabaduláséiban megujhódni akaró erdélyi magyar szín játszási, is. hogy az egyetemes magyar színészet ősi gyökereibe fogózvq, ki tudja bontani az erdélyi magyar géniusz sajátos lombozatéit a magyar élet. gazdagítására és szolgálatára. A magyar színészet nagy úttörőinek szelleme őrködjék felettünk ezután is, hogy méltó utódok és egyben méltó úttörők is lehessünk az eljövendő század ok magyar művészete felé. AZ ELŐADÁS Kosztolányi Dezső mesteri fordításának gyönyörűen csengő, szép magyar szavaival, gördü’ő, pompás rímein és bravúros szójátékaival a ilegiobb szereposztásban adta e.’ő a színház együttese Schakespeare örökbecsű drámáját. A nézőtéren az egyetemi ünnepség sok budapesti vendége figyelte áhítattal az előadást, hogy a nagymultu kolozsvári színpadnak immár Pesten is híressé lett, de még soha sem hailo.lt művészeiben gyönyörködjék. M ár az előadás előtt itt is-ott is hallani lehetett Fényes Alice nevét, akiről köztudomású, hogy Julia nehéz szerepét 15 éves korában játszotta már el és aki ma 24 éves korában az egész magyar színpad legnagyobb Ígérete. A rendezés mindent elkövetett az előadás sikere érdekében. A közönség már a dísztereket is tapssal jutalmazta, de jelenetről-jele-