Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-15 / 211. szám

19 4 0 szeptember IS. ELLENZÉK Magyarország- miniszterelnöke már második napja nagyforttosságu tanács * kozásokat folytat Erdély fővárosaiban. Mialatt az ország egész lakossága örömmámorban ünnepli Észak Erdély felszabadulását, a kormány feje éjt nappallá téve az újjászervezés zavarta ' lan munkáját kívánja biztosítani és rendezni akarja a visszatért területek különböző kérdéseit. Ezeken a tanács közösökön miniszter elnökünk meghall gatja az erdélyi magyar intézmények vezetőit, hogy tökéletes képet nyerjen a legszükségesebb teendőkről. Szeretet'* tel és tisztelettel köszüntjük miniszter elnökünket egykor kincsen városiunk­ban. Teleki Pál gróf neve összekapc.s lödott Erdély sorsával. Nemcsak axérN mert a történelmünkben mindig döntő szerepet játszott Teleki család leszár­mazottja. hanem azért is, mert mint kormányférfi, szaktudós és lángoló ha tafias érzésű magyar ember huszonkét év óta kivételes tehetségének és euró pai‘ tekintélyének minden erejével azon fáradozik, hogy a trianoni igázság>fa=* lanságot megváltoztassák azok, akik a világ sorsát intézik. Miniszterelnökünk kolozsvári látó gaíása alkalmából időszerű, hogy em­lékezzünk arra a történelmi jelentősé-* gü beszédre, amelyet a bécsi döntés után a magyar képviselöház ünnepi ifié són tartott. Huszonkét év munkájának gyönyörű eredményét Összegezte eb ben a beszédben a miniszterelnök és egyben irányt szabott, aiz uj magyar politika céljainak Visszaemlékezett a békeszerződés által teremtett tragikus helyzetire. „A béke, amelyet akkor ránk kényszeritettek, kényszer béke volt — mondotta többek között. — Még a fin* lembe csengenek a Himnusz hangjai, amelyek a hátam mögött a kupolacsar­nokból hangzottak fel akkor. Ezek a hangok ígéret és fogadkozás volt arra, hogy ebbe soha bele nem nyugszunk, hogy hiszünk a magyar erőben, a ma­gyar folytonosságban, a magyar állam hivatásában? A nemzet nein is nyugo^ dott bele. Kijelentette: Nem, nem, so­ha! Sohasem nyugszunk ebbe bele.“ Teleki Pál gróf a történelmi vissza j pillantás során ezután igazi magyar !o*< ! vagiasságga! megemlékezett arról, hogy | először Olaszország vezető államférfin ; ismerte el a magyar igényeket Mikor ( lé i. Hitler kancellár Németországa a/, eui'ó' pai hatalmak élvonalára, majd élére került, a magyarság akkor találkozott belátással. A Felvidéknek és Kárpátal iának az anyaországhoz való visszatér rése után az egész magyarság szeme immár kettőzötten Erdély felé fordult. Erdély felé, amely legnagyobb éisi leg­fájóbb sebünk volt. Amikor azután Oroszország feloldotta a maga problé máját igen gyorsan,, röviden és haiáro* zettan, akkor természetes, hogy mind Alagyarország, mind Bulgária és e két ország közvéleménye erősebben, hataí- masabban lépett fel nemzeti követeié sével. A miniszterelnök az ünnepi par** lamenti gyűlésen is megállapította, hogy Magyarország a revíziót mindig józan megfontoltsággal, békési utón kí­vánta megoldani. Román részről azort ban nem találkozott megértéssel. A komoly és határozott magyar javaslat** ra a népcsere komólytalan ajánlata volt a válasz Turnu Severinben. .Mi­előtt a helyzet a tárgyalások siikerte** fensége miatt még súlyosabbá vált yol na, a tengelyhatalmak késznek nyilat­koztak arra, hogy belemennek a dörr* töbiráskodásba. ; Teleki Pál giróf itt újra bebebizonyi totjta, hogy a magyar nép mindig lova­giás és hálás volt azokkal szemben, akik megértéssel viseltetlek sorsunk iránt. Ennek a háiaérzetnek gyönyörű megnyilatkozása a történelmi jelentő ségü beszédnek a döntőbíráskodásról) iszóíó része. „Az irántunk való barát­ságnak különös jele, hogy vállalíláki — mondotta a miniszterelnök. — Én, aki nemcsak mint szenvedő fél vettem részt ilyenben, hanem bíró is voltam ilyen nemzetközi döntőbírósági tárgya--* láson, bizony tudom, hogy ez mennyire hálátlan mesterség. Az a tény tehát, hogy vállalták a döntöbirásikiodáist, hangsúlyozom, már magában legna­gyobb köszönésünkét érdemli meg.“ Az a taps és lelkes éljenzés, amely Teleki Pál grófnak a tengelyhatalmak­ra vonatkozó szavait követte, minden magyar ember őszinte háláját kifejezi a két zseniális államférfival szemben, akik eltörölték a trianoni igazságtalan** ságokat és uj irányt szabtak Európa jövendőjének. A hála és köszönet sza­vai mellett Magyarország miniszterel­nöke a jövendő feladatairól megemlé­kezett, miután a visszakapott területek jelentőségét ismertette. Idétlenül sízük ségesnek tartjuk, hogy minden erdélyi magyar ember vésse a szivébe a mi niszterelnöknelki ezeket a szavait. Mert Teleki Pál grófnak a magyar törvény* hozás ünnepi ülésén tett kijelentései félre nem érthető módon határozzák meg a jövendő magyar politikáját. Szó szerint felújítjuk ezeket a nagy jelentő ségü szavakat: | „Nagy és súlyos feladatokat kaptunk, részben vállaltunk önszántunkból és sa­ját akaratunkból. Ez a nemzet arra hatá­rozta el magát, hogy nem egy szüli, kis tisztán magyar államnak a keretében fog élni, hanem folytatni akarja dunameden- cei hivatását. Megkaptuk ezeket a fel­adatokat, kötelező ígéretek alapján, ame Iveket azonban meg kell mondanom, jó- szátunkból és szivünkből tettünk, mert a nemzetiségekkel való korrekt és jó bá­násmódnak nemcsak a megállapodás óta vagyunk szószólója, hanem ezt hangoztat­tam és hangoztatták sokan itt a múltban is. Ha a múltban történtek is hibák — hol nem történnek és ezek rendesen köl­csönösek is -—, de azt hiszem, Magyar- ország mai nemzedéke ebben a kérdés­ben túlnyomó többségben egyetért. Most fog elválni, hogy megérdemel­tük-e azt, amit visszaszereztünk és ami visszajött. 'Az elmúlt húsz év után uj sze­repünk Közép-Európában tulajdonkép- I pen az. amelyet Magyarország a világhá­ború előtt, illetőleg a XIX század előtti időkben betöltött. A megbékélésnek ezt a szerepét és politikáját kívánjuk átvinni azokon a mondvacsinált határokon, ame­lyek eddig a keleti , bihari, szatmári ré­szeket és Erdély visszatért részét tőlünk elválasztották. Ezzel talán ezeknek az eszméknek és szándékoknak a megbéké­lés és a nemzetiségekkel való jó bánás- ' mód. elveinek nagyobb hatókört is fogunk adni a jelenleg megállapított határokon túl is. Ez azokra a magyarokra fontos, akikre nem szűnünk meg gondolni, akik túl maradtak ezeken a határokon, 1 Amennyire lehetett előkészültünk köz­igazgatásilag a bevonulás feladatára, ille­tőleg a visszatért területek közigazgatá­sának berendezésére. Támaszkodva rész­ben olyan adatokra, amelyeket kitűnő ma­gyar gazdasági szervezetek odaátról éve­Í ken át és újabban is rendelkezésünkre bo­csátottak, vagy nyomtatásban vagy kéz­iratban ismerjük. Ismerjük az embereket, g.r,, ......... iţmi. ■ v' ­Gróf TELEKI PÁL min is zterei nők Ciróf CSÁKY ISTVÁN, k ii I ügy m i n i s 3 tier. Irta: ORBOK ATTILA. — Rendezte és zenéjét szerezte: SZLAT1NAY SÁNDOR — Fősz.-ben 2"!Ííi, Si? id assy !Ltí*S2lIó7 Csoííos Cjyajís és Vassíií'y B-mutatják: A CAPITOL, EDISON és RIO mozgószin házak. Jegyeket kérjük elővételben megváltani délután három órától a viszonyokat és részletében is előkészül­tünk arra, hogy akik ott élnek tehát általában véve az erdélyiek, de különö- sen azok, akik ott maradtak, őzt a liusz, esztendőt olt kibírták — azok igazgassák, önmagukat és igazgassák azokat, alak nem magyar anyanyelvűéit, de velük együtt éltek, feledve mindazt, ami őket húsz év alatt a másik oldalról érte. Mert,' mi nem megtorolni, hanem építeni aka­runk és fogunk. Ez azonban nem zárja ki azt, sőt ellenkezőleg, hogy ne alkalmaz­zunk a közigazgatásban, különösen a nemzetiségek által sűrűbben lakott vidé­keken, nemzetiségeket is. Gondoskodtunk arról, hogy pillanatnyi, hirtelen megtor­lásokat megakadályozzunk úgy civil, mint katonai oldalon.“ Miniszterelnökünknek ezek a szávai nemcsak kötelező útmutatások, megszív­lelendő tanácsok, hanem erdélyi felfogá­sunknak teljesen hü kifejezői. A magyar, sohasem volt bosszúálló. Nem egyeztethe­tő össze a magyar múlttal, hogy államér­dekeinket, nagy újjáépítési terveinket, az európai ujjárendezésben nekünk jutta­tott döntő fontosságú szerepünket ala- csonyrendü megtorlást vágynak rendel­jük alá. Aki beilleszkedik a magyar ál­lam keretébe, annak a magyar állam kor­mánya mindig életlehetőséget biztosit. Te-', leki Pál miniszterelnök Kormányzó Urunk ŐfÖméltóságának megérkezése előtt is/ ezekről a nagy kérdésekről tanácskozott a magyarság vezetőivel. Elsősorban azé élelmiszerellátás égetően sürgős kérdé­sének megoldási lehetőségeiről tanácsko­zott. Bizalommal és hittel kisérjük min­den lépését. Tudjuk, hogy olyan kor•, mányférfi kezében van a sorsunk, aki le-, hetetlennek látszó nehézségeket is legyő­zött. Hisszük, hogy vezérünk lesz uj és boldog jövendőnk megvalósítására és egy szívvel lélekkel fogadjuk: minden erőnk-', kel, kitartásunkkal és jó szándékunkkal támogatjuk nagy és felelősségteljes mun­kájában. (v. j.) TIZENKÉT VONAT INDUL NAPONTA KOLOZSVÁRRÓL A SZEMÉLYFORGALOM LEBO­NYOLÍTÁSÁRA KOLOZSVÁR, szeptember 14. Szeptember 12-vel kezdődőleg Kolozsvár ismét belekap­csolódott a magyar vasúti forgalomba, A bé* esi döntés következtében megszakadt vasúti; vonalak miatt a forgalom egyelőre csak’ Nagyvárad, Nagybánya, Dés és Zilah irányá­ba bonyolítható le. Kolozsvárról összesen 12 vomat indul ki és pedig: Éjjel 1 óra 03 perckor Nagybánya—Des— Zilah felé, 1 óra 14 perckor Nagyvárad felé,' 5 óra 16 perckor Dés—Zilah felé, 6 óra 15 perckor (gyors) és 6 óra 30 perckor Nagy­várad felé, 8 óra 42 perckor Nagybánya— Dés—Zilah felé, 9 óra 42 perckor Nagyvá­rad felé, 13 óra 47 perckor Nagybánya— Dés—Zilah felé, 15 óra 05 perckor Nagyvá­rad felé. 18 óra 19 perckor és 21 óra 26 perckor Dés fölé, végül 22 órakor (gyors) is­mét Nagyvárad felé. HAT BIZOTTSÁG INTÉZI A SZOLGÁLAT­TÉTELRE JELENTKEZETT VASUTASOK ÜGYEINEK ELINTÉZÉSÉT KOLOZSVÁR, szeptember 14. A szolgá­lattételre visszamaradó vasutasok jelentkezé­sének lebonyolítását Kolozsvár pályaudvarán hat bizottság végzi. Ezek a bizottságok dél­előtt-délután szakadatlanul működnek a hiva­talos órák alatt, hogy a reájuk váró súlyos feladatot mielőbb befejezhessék. Jelentkezni köteles minden nyugdíjas vasutas is. ha nyug­díjjogosultságát meg akarja tartani. Ugyanez áll a tényleges, de a MÁV-nál visszamaradni szándékozó vasutasokra. A jelentkezésekről nyilvántartási lajstromokat fektetnek fel, amelyek alapján ki-ki igazolványt kap. Ezek­nek az igazolványoknak tulajdonosai hivatali fogadást tesznek és rendelkezési állományba kerülnek, ahonnan — szükség szerint — es­kütételre berendelhetik és szolgálatra oszt­hatják be őket. Természetesen erre már csak akkor kerül sor. amidőn irataikat és eddigi működésűket felülvizsgálták. A vasúti forgalom zavartalan lebonyolítása ériekében a régi vasutasok helyzetének iLz- tázásáig a szolgálatot a MÁV kipróbált, a trianoni Magyarország területéről idehozott vasutasokkal látják el. FŰ, munkálatokat jutányosán vállal S’? s* Zábolya-ute 1 6. és Szentegyház utca t. (CsaKe-cukrász ua).

Next

/
Thumbnails
Contents