Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-15 / 211. szám

19 4 0 szeptember IS.

ELLENZÉK

Magyarország- miniszterelnöke már második napja nagyforttosságu tanács * kozásokat folytat Erdély fővárosaiban. Mialatt az ország egész lakossága örömmámorban ünnepli Észak Erdély felszabadulását, a kormány feje éjt nappallá téve az újjászervezés zavarta ' lan munkáját kívánja biztosítani és rendezni akarja a visszatért területek különböző kérdéseit. Ezeken a tanács közösökön miniszter elnökünk meghall gatja az erdélyi magyar intézmények vezetőit, hogy tökéletes képet nyerjen a legszükségesebb teendőkről. Szeretet'* tel és tisztelettel köszüntjük miniszter elnökünket egykor kincsen városiunkban. Teleki Pál gróf neve összekapc.s lödott Erdély sorsával. Nemcsak axérN mert a történelmünkben mindig döntő szerepet játszott Teleki család leszármazottja. hanem azért is, mert mint kormányférfi, szaktudós és lángoló ha tafias érzésű magyar ember huszonkét év óta kivételes tehetségének és euró pai‘ tekintélyének minden erejével azon fáradozik, hogy a trianoni igázság>fa=* lanságot megváltoztassák azok, akik a világ sorsát intézik.

Miniszterelnökünk kolozsvári látó gaíása alkalmából időszerű, hogy emlékezzünk arra a történelmi jelentősé-* gü beszédre, amelyet a bécsi döntés után a magyar képviselöház ünnepi ifié són tartott. Huszonkét év munkájának gyönyörű eredményét Összegezte eb ben a beszédben a miniszterelnök és egyben irányt szabott, aiz uj magyar politika céljainak Visszaemlékezett a békeszerződés által teremtett tragikus helyzetire. „A béke, amelyet akkor ránk kényszeritettek, kényszer béke volt — mondotta többek között. — Még a fin* lembe csengenek a Himnusz hangjai, amelyek a hátam mögött a kupolacsarnokból hangzottak fel akkor. Ezek a hangok ígéret és fogadkozás volt arra, hogy ebbe soha bele nem nyugszunk, hogy hiszünk a magyar erőben, a magyar folytonosságban, a magyar állam hivatásában? A nemzet nein is nyugo^ dott bele. Kijelentette: Nem, nem, soha! Sohasem nyugszunk ebbe bele.“ Teleki Pál gróf a történelmi vissza j pillantás során ezután igazi magyar !o*< ! vagiasságga! megemlékezett arról, hogy | először Olaszország vezető államférfin ; ismerte el a magyar igényeket Mikor (

lé

i.

Hitler kancellár Németországa a/, eui'ó' pai hatalmak élvonalára, majd élére került, a magyarság akkor találkozott belátással. A Felvidéknek és Kárpátal iának az anyaországhoz való visszatér rése után az egész magyarság szeme immár kettőzötten Erdély felé fordult. Erdély felé, amely legnagyobb éisi legfájóbb sebünk volt. Amikor azután Oroszország feloldotta a maga problé máját igen gyorsan,, röviden és haiáro* zettan, akkor természetes, hogy mind Alagyarország, mind Bulgária és e két ország közvéleménye erősebben, hataí- masabban lépett fel nemzeti követeié sével. A miniszterelnök az ünnepi par** lamenti gyűlésen is megállapította, hogy Magyarország a revíziót mindig józan megfontoltsággal, békési utón kívánta megoldani. Román részről azort ban nem találkozott megértéssel. A komoly és határozott magyar javaslat** ra a népcsere komólytalan ajánlata volt a válasz Turnu Severinben. .Mielőtt a helyzet a tárgyalások siikerte** fensége miatt még súlyosabbá vált yol na, a tengelyhatalmak késznek nyilatkoztak arra, hogy belemennek a dörr* töbiráskodásba. ;

Teleki Pál giróf itt újra bebebizonyi totjta, hogy a magyar nép mindig lovagiás és hálás volt azokkal szemben, akik megértéssel viseltetlek sorsunk iránt. Ennek a háiaérzetnek gyönyörű megnyilatkozása a történelmi jelentő ségü beszédnek a döntőbíráskodásról) iszóíó része. „Az irántunk való barátságnak különös jele, hogy vállalíláki — mondotta a miniszterelnök. — Én, aki nemcsak mint szenvedő fél vettem részt ilyenben, hanem bíró is voltam ilyen nemzetközi döntőbírósági tárgya--* láson, bizony tudom, hogy ez mennyire hálátlan mesterség. Az a tény tehát, hogy vállalták a döntöbirásikiodáist, hangsúlyozom, már magában legnagyobb köszönésünkét érdemli meg.“

Az a taps és lelkes éljenzés, amely Teleki Pál grófnak a tengelyhatalmakra vonatkozó szavait követte, minden magyar ember őszinte háláját kifejezi a két zseniális államférfival szemben, akik eltörölték a trianoni igazságtalan** ságokat és uj irányt szabtak Európa jövendőjének. A hála és köszönet szavai mellett Magyarország miniszterelnöke a jövendő feladatairól megemlékezett, miután a visszakapott területek jelentőségét ismertette. Idétlenül sízük ségesnek tartjuk, hogy minden erdélyi magyar ember vésse a szivébe a mi niszterelnöknelki ezeket a szavait. Mert Teleki Pál grófnak a magyar törvény* hozás ünnepi ülésén tett kijelentései félre nem érthető módon határozzák meg a jövendő magyar politikáját. Szó szerint felújítjuk ezeket a nagy jelentő ségü szavakat: |

„Nagy és súlyos feladatokat kaptunk, részben vállaltunk önszántunkból és saját akaratunkból. Ez a nemzet arra határozta el magát, hogy nem egy szüli, kis tisztán magyar államnak a keretében fog élni, hanem folytatni akarja dunameden- cei hivatását. Megkaptuk ezeket a feladatokat, kötelező ígéretek alapján, ame Iveket azonban meg kell mondanom, jó- szátunkból és szivünkből tettünk, mert a nemzetiségekkel való korrekt és jó bánásmódnak nemcsak a megállapodás óta vagyunk szószólója, hanem ezt hangoztattam és hangoztatták sokan itt a múltban is. Ha a múltban történtek is hibák — hol nem történnek és ezek rendesen kölcsönösek is -—, de azt hiszem, Magyar- ország mai nemzedéke ebben a kérdésben túlnyomó többségben egyetért.

Most fog elválni, hogy megérdemeltük-e azt, amit visszaszereztünk és ami visszajött. 'Az elmúlt húsz év után uj szerepünk Közép-Európában tulajdonkép- I pen az. amelyet Magyarország a világháború előtt, illetőleg a XIX század előtti időkben betöltött. A megbékélésnek ezt a szerepét és politikáját kívánjuk átvinni azokon a mondvacsinált határokon, amelyek eddig a keleti

, bihari, szatmári részeket és Erdély visszatért részét tőlünk elválasztották. Ezzel talán ezeknek az eszméknek és szándékoknak a megbékélés és a nemzetiségekkel való jó bánás- ' mód. elveinek nagyobb hatókört is fogunk adni a jelenleg megállapított határokon túl is. Ez azokra a magyarokra fontos, akikre nem szűnünk meg gondolni, akik túl maradtak ezeken a határokon, 1

Amennyire lehetett előkészültünk közigazgatásilag a bevonulás feladatára, illetőleg a visszatért területek közigazgatásának berendezésére. Támaszkodva részben olyan adatokra, amelyeket kitűnő magyar gazdasági szervezetek odaátról éveÍ

ken át és újabban is rendelkezésünkre bocsátottak, vagy nyomtatásban vagy kéziratban ismerjük. Ismerjük az embereket,

g.r,, ......... iţmi. ■ v' Gróf TELEKI PÁL min is zterei nők

Ciróf CSÁKY ISTVÁN, k ii I ügy m i n i s 3 tier.

Irta: ORBOK ATTILA. — Rendezte és zenéjét szerezte: SZLAT1NAY SÁNDOR — Fősz.-ben

2"!Ííi, Si? id assy !Ltí*S2lIó7 Csoííos Cjyajís és Vassíií'y

B-mutatják: A CAPITOL, EDISON és RIO mozgószin házak. Jegyeket kérjük elővételben megváltani délután három órától

a viszonyokat és részletében is előkészültünk arra, hogy akik ott élnek tehát általában véve az erdélyiek, de különö- sen azok, akik ott maradtak, őzt a liusz, esztendőt olt kibírták — azok igazgassák, önmagukat és igazgassák azokat, alak nem magyar anyanyelvűéit, de velük együtt éltek, feledve mindazt, ami őket húsz év alatt a másik oldalról érte. Mert,' mi nem megtorolni, hanem építeni akarunk és fogunk. Ez azonban nem zárja ki azt, sőt ellenkezőleg, hogy ne alkalmazzunk a közigazgatásban, különösen a nemzetiségek által sűrűbben lakott vidékeken, nemzetiségeket is. Gondoskodtunk arról, hogy pillanatnyi, hirtelen megtorlásokat megakadályozzunk úgy civil, mint katonai oldalon.“

Miniszterelnökünknek ezek a szávai nemcsak kötelező útmutatások, megszívlelendő tanácsok, hanem erdélyi felfogásunknak teljesen hü kifejezői. A magyar, sohasem volt bosszúálló. Nem egyeztethető össze a magyar múlttal, hogy államérdekeinket, nagy újjáépítési terveinket, az európai ujjárendezésben nekünk juttatott döntő fontosságú szerepünket ala- csonyrendü megtorlást vágynak rendeljük alá. Aki beilleszkedik a magyar állam keretébe, annak a magyar állam kormánya mindig életlehetőséget biztosit. Te-', leki Pál miniszterelnök Kormányzó Urunk ŐfÖméltóságának megérkezése előtt is/ ezekről a nagy kérdésekről tanácskozott a magyarság vezetőivel. Elsősorban azé élelmiszerellátás égetően sürgős kérdésének megoldási lehetőségeiről tanácskozott. Bizalommal és hittel kisérjük minden lépését. Tudjuk, hogy olyan kor•, mányférfi kezében van a sorsunk, aki le-, hetetlennek látszó nehézségeket is legyőzött. Hisszük, hogy vezérünk lesz uj és boldog jövendőnk megvalósítására és egy szívvel lélekkel fogadjuk: minden erőnk-', kel, kitartásunkkal és jó szándékunkkal támogatjuk nagy és felelősségteljes munkájában. (v. j.)

TIZENKÉT VONAT INDUL NAPONTA KOLOZSVÁRRÓL A SZEMÉLYFORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁRA

KOLOZSVÁR, szeptember 14. Szeptember 12-vel kezdődőleg Kolozsvár ismét belekapcsolódott a magyar vasúti forgalomba, A bé* esi döntés következtében megszakadt vasúti; vonalak miatt a forgalom egyelőre csak’ Nagyvárad, Nagybánya, Dés és Zilah irányába bonyolítható le. Kolozsvárról összesen 12 vomat indul ki és pedig:

Éjjel 1 óra 03 perckor Nagybánya—Des— Zilah felé, 1 óra 14 perckor Nagyvárad felé,' 5 óra 16 perckor Dés—Zilah felé, 6 óra 15 perckor (gyors) és 6 óra 30 perckor Nagyvárad felé, 8 óra 42 perckor Nagybánya— Dés—Zilah felé, 9 óra 42 perckor Nagyvárad felé, 13 óra 47 perckor Nagybánya— Dés—Zilah felé, 15 óra 05 perckor Nagyvárad felé. 18 óra 19 perckor és 21 óra 26 perckor Dés fölé, végül 22 órakor (gyors) ismét Nagyvárad felé.

HAT BIZOTTSÁG INTÉZI A SZOLGÁLATTÉTELRE JELENTKEZETT VASUTASOK ÜGYEINEK ELINTÉZÉSÉT

KOLOZSVÁR, szeptember 14. A szolgálattételre visszamaradó vasutasok jelentkezésének lebonyolítását Kolozsvár pályaudvarán hat bizottság végzi. Ezek a bizottságok délelőtt-délután szakadatlanul működnek a hivatalos órák alatt, hogy a reájuk váró súlyos feladatot mielőbb befejezhessék. Jelentkezni köteles minden nyugdíjas vasutas is. ha nyugdíjjogosultságát meg akarja tartani. Ugyanez áll a tényleges, de a MÁV-nál visszamaradni szándékozó vasutasokra. A jelentkezésekről nyilvántartási lajstromokat fektetnek fel, amelyek alapján ki-ki igazolványt kap. Ezeknek az igazolványoknak tulajdonosai hivatali fogadást tesznek és rendelkezési állományba kerülnek, ahonnan — szükség szerint — eskütételre berendelhetik és szolgálatra oszthatják be őket. Természetesen erre már csak akkor kerül sor. amidőn irataikat és eddigi működésűket felülvizsgálták.

A vasúti forgalom zavartalan lebonyolítása ériekében a régi vasutasok helyzetének iLz- tázásáig a szolgálatot a MÁV kipróbált, a trianoni Magyarország területéről idehozott vasutasokkal látják el.

FŰ,

munkálatokat jutányosán vállal S’? s*

Zábolya-ute 1 6. és Szentegyház utca t. (CsaKe-cukrász ua).