Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-27 / 222. szám

ÂRfo W FILLÉR (3 Országgyü'és Könyví^^DAPEST OrszágViáztér Extern aZNZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Mouostori-ut 4. Telefon 11—09. Nyomda : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23. 1- TmntHBCTinaa« x LXi É V FOL V A M, 222. S Z Á M. Iskolapolitikánk Megtörténtek az előkészületek az uj isko­lai év megnyitására. A városparancsnokság tájékoztató rendeseteket adott ki a lakosság számára, amelyekben részletesen felsorolja az elemi és középfokn iskolákba való beirat­kozások feltételeit. Ezeknek a rendeleteknek nemcsak tanügyi jelentősége van. Kortörté­neti és politikai szempontokból is annyira fi­gyelemreméltóak ezek a rendelkezések, hogy részletesen kell foglalkoznunk jelentőségük­kel. Bizonyítékát szolgáltatják ugyanis a ma­gyar lovagiasságnak, az adott szó szentségé­nek és minden vitát kizáróan tanúsítják, hogy a magyar kormány iskolapolitikája a legmesszebbmenő megértést tanúsítja az itt­élő románsággal szemben. Iskolapolitika! Már magában ez a szó is fájdalmas emlékeket ébreszt bennünk, akik huszonkét év alatt tapasztalhattuk, hogy mi­lyen szomorú jelentősége lehet annak az elv­nek, amelynek a'apján ezt a politikát irá­nyítják. A letűnt román kormányzat egyik legnagyobb tévedése a magyarsággal szemben tanúsított türelmetlen iskolapolitika vök, amelyet egyszerűen elhiházotlnak nevezni túlságosan enyhe kifejezés volna. Elsősorban a tiizzel-vassa! romanizákii akaró iskolapoli­tika volt az oka annak, hogy minden jószáa.- déku megértési kísérlet csődöt mondott a román kormányzat és a magyar kisebbség között. Nem szokásunk a mult keserű emlé­keiből fegyvert kovácsolni. Éppen ezért nem akarunk részletesen rámutatni arra, hogy' mennyi szenvedésen, keserű csalódáson ment át az erdélyi magyarság a román iskolapoli­tika miatt. Elég, ha Anghelescunak, a ro­mán közoktatásügy többszörösen tárcát vi­selt miniszterének hírhedtté vált nevét fel­em ötjük. Sajnos, ez a név fogalommá vált Erdélyben: a névelemzések, iskolabesziinte- iések, a kisebbségi egyházak államsegélye elől való elzárkózás és a magyar ifjúságnak az intellektuális pályákról való kiszorításá­nak fogalmát. És keserves volna újra vissza­gondolni Onisifor Ghibu ténykedéseire, aki a magyar egyházak ellen indított vagyoneíkob- zó hadjárataival akart politikai karriert csi­nálni. Va’amikor azt hittük, hogy az isko!a- poütika-kifejezés csupán pedagógiai meghataro zást jelent. Az elmúlt huszonkét év azután megtanított arra, hogy ezt az összetett szót a gyakorlatban hogyan lehet értelmezni. Mert a sűrűn változó román kormányok ab­ban egyet értettek, hogy a politikát az iskola falai közé is be kell vinni. Ilyen szellemben nevelték tanítóikat és tanáraikat, akik soha­sem mulasztották el érzékeltetni, hogy hiva­tásuk teljesítésénél elsősorban nemzetiségi szempontokat akarnak figyelembe venni! A huszonkét éves román kormányzat meg- xuutatla nekünk: hogyan nem szabad iskola­politikát csinálni. Mi nem akarunk a mult hibáiba esni. Nálunk nem jelent üres szóla­mot az az ígéret, hogy biztosítani kívánjuk a hazánkban élő kisebbségek vallásszabadságát és nyelvhasználati jogát. Kormányzatunk testvéri jobbot nyújtott azok felé a nemze­tiségek feé, amelyeknek szintén hazája az erdélyi föld. Azok a rendelkezések, amelye­ket az uj tanév megnyitásával kapcsolatban az illetékes hatóságok hirdetmények formá­jában nyilvánosságra hoztak, mindennél fé­nyesebben mutatják, hogy kormányunk a leg­teljesebb szabadságot kívánja biztosítani a közoktatásügy terén is az itt élő etnikai ki­sebbségeknek. Már az elemi iskolában érvé­nyesül ez a széleskörű szabadelv iiség. „A ro­mán anyanyelvű görögkatolikus, vagy görög­keleti vaflásu gyermekek szülői a jelentkezés alkalmával nyilatkozhatnak arra nézve, hogy gyermekeiket magyar, vagy román nyelven kívánják taníttatni4" — mondja a várospa­rancsnokság rendelete. Minden szülő szálfádon dönthet tehát ar­ról. hogy gyermekét milyen nyelven kívánja taníttatni. Senkinek sem jut eszébe, hogy el­vitassa a román tanítási nyelv jogát. Még egy hónap sem telt el a bécsi döntés óta és a ícagyar főhatalom máris tanujelét adja az ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulaj denoa: PALLA3 R. T. < Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2,70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1940 SZEPTEMBER 2 7. Ciano olasz külügyminiszter ma délelőtt érkezik Berlinbe 4 tengelyhatalmak külpolitikai cselekv5 képessége követ" kéziében a háború döntő fordulatához érkezett. Ciano külügyminiszter berlini tanácskozásai szervesen összefüg« gén ek a római tanácskozásokkal BERLIN, szeptember 27. (MTI.) Mint a Német Távirati Iroda jelenti, Ciano gróf olasz külügyminiszter pénteken délelőtt 11 órakor érkezik a berlini tempelhofi repülő­térre, ahol Ribbenlrop birodalmi külügymi­niszter fogadja. BERLIN, szeptember 27. (MTI.) A Ham­burger Fremdenblatt szerint Ciano grófnak római tárgyalása után alig néhány nappal be­következett és az egész világ különös figye­lemmel kísért berlini tartózkodása igazolja a feltevést, hogy a tengelyhatalmak külpoliti­ka: cse’ekvőképessége következtében :í há­ború döntő fordulatához érkezett. Az a há­ború, amely a jelentéktelen lengyel-kérdés­ből, Anglia és Franciaország akaratából, európai viszállyá fejlődött és amely Olaszor­szág háborubalépésével kiterjedt Afrikára, sőt az Indiai-óceán partjaira is. Ciano berlini tanácskozásai szervesen összefüggenek a ró­mai tanácskozásokkal. BUDAPEST, szeptember 27. (MTI.) A Ma­gyar Nemzet irja: Ciano gróf olasz külügy­miniszter ma Németországba érkezik. A ten­gelynek ez fontos lépése, amelyet Ribben- trop római tanácskozása óta várnak. E lépés­ről azonban még mindig nem tudják a kívül­állók, hogy miből fog áliani.'Valószínű, hogy miközben a légitámadás továbbfolyik Auglia ellen, a tengely a Föidközi-ieuger mindkét szárnyán ki akarja bontakoztatni fölényét. Az angol tengeri haderő 70 százaléka Egyip­tom vizein van összegyűjtve. A tengely Gö­rögországot és Törökországot színvallásra akarja kényszeríteni. A Dakar ellen megkísé­relt angol támadás is összefügg Gibraltár fe­nyegetett helyzetével, mert az északnyugat- afrikai spanyol birtokok Gibraltár és Dakar között fontos helyet foglalnak eb Viszont a terjeszkedő Japán jelentős angolszász erőket tud lekötni a keletázsiai vizeken. Az egéss tengelysajtó a legnagyobb lelkesedéssel ir Ja­pán indokínai fellépéséről és hangoztatja, hogy Tokiónak joga van megvédeni érdekeli London és Washington terveivel szemben. Mint Olaszország és Németország, hasonlón»' Japán sem akarja elismerni Amerika demok­ratikus vezető szerepét. Letartóztatták Bukarestben Zelea Codreanu gyilkosát Kém engedélyezte a román kormány Maniu híveinek népgyiilését j BUKAREST, szeptember 27. (MTI.) A „Magyar Nemzet” irja: A román igazság- ügyminisztérium utasítására letartóztat­ták Timulescu őrnagyot, aki állítólagos szökése közben leiül te Zelea Codreanut Seg ni állannigyészt ismét letartóztatták Csütörtökön a propagandaügyi államtit kár a külföldi sajtó képviselői előtt fej tegette az uj rendszer feladatait, Hangoz tatta, hogy az ország újjáépítésére vonat kozó programot Codreanu szellemében mélyrehatóan kívánják megvalósítani. BUKAREST, szeptember 27. (MTI.) Bukarestből érkezett jelentés szerint a letartóztatott politikusok között van Ma- rinescu tábornok volt bukaresti prefektus, Ze ciu, a hadbíróság volt elnöke, Ghelmed- geanu volt közlekedésügyi miniszter, Arge- toianu volt miniszterelnök és Stefanescu Nicolae, a titkos rendőrség volt vezető- le. Ezeket a politikusokat azzal vádolják, bogy resztvettek a vasgárdisták meggyil­kolásában. Jelenleg valamennyien lakásu­kon tartózkodnak, de őrizet alatt marad­nak mindaddig, amig a bíróság nem ítél­kezik ügyükben. BUKAREST, szeptember 27. (MTI.) A „Magyar Nemzet ' irja: Maniu Gyula le­vélben kérte Antonescu tábornokot, bogy vasárnap Bukarestben tiltakozó gyű­lést hívhasson össze. Maniu Gyula kérel­mében hangoztatta, hogy tiltakozni akar a Magyarországnak Ítélt területeken élő ro­mánok állítólagos üldöztetései ellen. An- tonescu tábornok azzal az indokolással utasította vissza Maniu kérését, hogy Becs ben felelősséget vállaltak a kisebbségek­kel való bánásmódra vonatkozóan. BUKAREST, szeptember 27. (MTI.) Bukarestben megállapítják, hogy a légio­nisták között kétféle áramlat keletkezett. Budisteanu volt miniszter hivei nincse­nek megelégedve Horea Sima miniszteri működésével. Budisteanu. aki a Gigurtu- kormány tagja volt. most ellenzéki Horea Simával szemben. Még nem lehet megálla­pítani, hogy ennek a mozgalomnak mi­lyen gyökerei vannak. Tűzvészeket okoztak Londonban a legutóbbi német légitámadások BERLIN, szeptember 27. (MTI.) A né­met véderő főparancsnokságának jelenté­se szerint a német légi haderő tegnap foly­tatta légi támadásait Délanglia és London ellen. Annak ellenére, hogy a látási vi­szonyok rosszak voltak, a német repülők sikeresen bombázták a kikötőberendezé­seket és más katonai célpontokat. Az angolok ismét megkísérelték a né­met polgárság elleni támadásokat, de sem Nyugatnémetországban, sem Berlinben nem okozhattak károkat a légvédelmi tü­zérség éber ellenőrzése miatt. LONDON, szeptember 27. (MTI.) A Reuter-ügynökség közli az angol légügyi minisztérium csütörtök reggeli jelentését, mely szerint az elmúlt éjszaka a német légi erő tovább folytatta felderilő légi tevékenységét Anglia ellen. Bombázták Londont és Wellsz több pontját. A táma­dások ezúttal is főleg London és környé­ke ellen irányultak, ahol a bombák töW* tűzvészt okoztak. Telitalálatok és nasrv robbanóerejü bombák károkat okoztak az épületekben. Több halálos áldozatról is érkezett jelentés. Részletes adatok me§ nincsenek. Délkeletangliában bombákat dobtak egy városra. Bombák estek Északnyugatanglia több városára is, ahol tüzek támadtak. egész világ előtt, hogy a legtel!jesebb szabad­ságot biztosítja az itt élő románság számára. Ilóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter kolozsvári tartózkodása alkalmával részletesen ismertette az iskolaüggyel kapcso­latos elgondolásait. Becsületes őszinteséggel megmondotta, hogy a görögkatolikus és gö­rögkeleti egyházak hivei számára ugyanazo­kat a jogokat kivánja biztosítani, amelyeket a román kormányzat részéről élveztek. Le­het-e emberiesebb alapon eilképzeelni az is­kolapolitika irányítását? És tanulmányozzuk figyelmesen a középfokn iskolákba való be­iratás módozatait. Az erről szóló rendelet felvilágosítja az érdekelteket, hogy román nyelvű tagozatokat állítanak fel a magyar ál­lami iskolák mellett, ha meg van rá a kellő szánni jelentkező. Magyarország bebizonyítja tehát, hogy fátyolt borit a ninlt sebeire. An- ghelescu hírhedt iskolapolitikája és Onisifor Ghibu kisebbégeílenes kirohanásai már csak a történelmi visszaemlékezés lapjain élnek. Nem hisszük, hogy az itt élő románság ne venné jóleső elégtétellel tudomásul ezeket az iskolaügyi intézkedéseket, amelyek a jogállam szilárd felépítésének beszédes jelei. Bizlon- ságérzést nyújthatnak mindenki számára, mert igazolják, hogy Magyarország műidig százszázalékosan betartja, amit megígér. Kor­mányzatunk előtt szentséget képez az isko­la. Mi valóban a művelődés templomainak te­kintjük a jövő nemzedék oktatásának hajlé­kait. Teleki Pál gróf miniszterelnök megha­tározta a magyar politika irányvonalait is. Az illetékes hatóságok mindenben alkalmaz­zák a kormányfő nagyvonalú és megértő el­gondolásait. Nincs tehát többé helve az is- kola falai között az alacsonyrendii bosszú­vágynak és elnemzetietlenitésnek. Nálunk va­lóban tanügyi kérdést jelent az iskolapoliti­ka. amely főpillére lesz a boldog Erdély fel virágoztatásának, (v.)

Next

/
Thumbnails
Contents