Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-27 / 222. szám

ELLENZÉK 1 {t 4 O tztptemher 2 7/ EGYIPTOIÎ! a legújabb hadszíntér Mit lelent a Szuei-csatorna Nagybritanniánzk. Ha az olasz csapatok elfoglalták Port Saádot: Anglia világuralmának vége A világ érdeklődése most újabban Lgyiptom feló fordul, amelynek terület'.' -/intén hadszíntérré változott. Az afrikai olasz hadaró nem állott meg Brit-Szoiuáli elfoglalásánál, Graziam tábornagy had­oszlopai átlépték Líbia határát és előnvo- muluak Egyiptom földjén. Eddig már el­foglalták Sollumot. ezt a fontos stratégiai helységet, majd bevették Sidi el Baran erődítményt és amint az olasz, liailijelen­tés mondja, légvonalban már 100 kilomé­terre távolodtak el Libia határától. A ró­mai sajtó nem titkolja ennek az uj had­járatnak célját, hanem nyíltan ir arról. hogy Olaszország birtokba akarja venni Kairót, azután Alexandriai, végül Port- Saidot. a Szuezi-esatorna földközi-tengeri bejáratát védő megerősített kikötőt, hogy ezzel elvágja Angliát Afrikától es Ázsiá­tól. sót Ausztráliától is. egyben pétiig Egyiptomot felszabadítsa a brit uralom alól. Az lmpero Italia terve nemcsak grandiózus, hanem reális is: ha megfoszt­ja Angliát legfontosabb vizi Htjától. az óriási birodalom összeomlik es a tenge­rentúli tartalékaitól megfosztott szigetor­szág többé nem számit nagyhatalomnak. Ahol áfviharzott a iöríínelcm Tehát a drámai színjáték uj szereplője Egyiptom, ez az érdekes és különös or­szág, melynek forró, szikkadt homokján már annyiszor elviharzott a történelem orkánja. Az egykori világbirodalom, amely a fáraók alatt az Ókorban élte fénykorát, a mai időkben sem katonai, sem gazdasági szempontból nem számit je­lentős országnak. Inkább földrajzi adott­sága teszi fontossá, mert itt vezet el a Szuezi-esatorna. amely két világrészt köt össze és választ el. Története rendkiviil változatos. Több évezredes dicsőséges vi­lághatalmi mult után Krisztus előtt 30-ban római provinciává vált, azután a bizánci császárság foglalta el, majd ettől a per­zsák hódították el. inig 640-ben az ara­bok szállták meg és közel ezer évig ural­kodtak Egyiptom felett. 1517-ben a ha­talmas török császárság kebelezte be, \apoleon konzulsága alatt pedig néhány évig francia gyarmat volt. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mert Törökország ismét szemet vetett Egyiptomra és újra bekebelezte, de most nem mint meghó­dított tartományt, hanem mint társorszá­got. amelynek élén a Khedive (alkirály) uralkodott. 1882-ben véres zavargások és lázadások törtek ki a Nilus-menti ország­ban, amit Anglia felhasznált arra. hogv megkaparintsa magának a fontos orszá­got, amelyben akkor már elkészült a Szuezi-esatorna. . ANGOL FENNHATÓSÁG ÉS FÜGGET­LENSÉG Rendcsinálás ürügye alaftt 1882-ben angol csapatok szálották meg Egyiptomot és ami­kor a lázadást sikeresen leverték, régi szoká­suk szerint ott is maradtak. Kairót, Alexán- driát, meg a többi nagyobb várost megtöltöt­ték erős angol helyőrséggel és uralkodtak. A következő évben kitört véres Mahdi-felkelés Egyiptom dé i részét elszakította az északi terüleitttől és csak tizennégy év múlva sike­rült a kegyetlenségéről hirhedt Kitchener lordnak visszafoglalnia az elveszi tett ország­részt. A világháborúban Ang i a stratégiai szempontból Egyiptomot teljesen angol fenn­hatóság alá helve«Jte, a háború után erőtelje­sen megindult politikai függetlenségi mozga­lom azonban arra kényszeritette Britanniát, hogy megadja az ország függetlenségét. 1922- ben hosszú és szívós harc után Egyiptom ki­mondotta önállóságát és még ennek az évnek március 15-én I. Fuad királyt megkoronáz­ták. Anglia bár elismerte Egyiptom szuvere­nitását. csapatait mégsem vonita ki. Valami­lyen különös és európai ember számára ért­hetetlen viszony ál'.1 fenn Anglia és Egyiptom között. A két ország örök időkre szóló szö­vetséget kötött egymással!. Bár Anglia nem szólhat bele Egyiptom bel- és külii.gyeibe, mégis hadsereget tart ott. amelynek legfőbb feladata a Szuezi-esatorna megvédése. Tulaj­donképpeni egyiptomi haderő nincsen, az or­szág nem tarthat sem szárazföldi, sem légi. sem tegeri haderőt. Igv állít elő az a furcsa alapot, hogy az előretörő olasz csapatok el­len nem egyiptomiak, hanem angolok, kana­daiak és ausztráliaiak harcolnak. EGYMILLIÓ NÉGYZETKILOMÉTEREN 15 MILLIÓ LAKOS Egyiptom afrikai területe 994.000 négyzett- kilométer, ázsiai területe pedig 59 000 négy- zetki ométer. Ennek az óriási darab földnek azonban csupán 35.000 négyzetkilmétere trni- seíhető, a többi kietlen sivatag. Lakosainak száma az 1930-as népszámlálás adatai szerint 15 mil’ió. amiből mindössze 35.000 angol, az olaszok és franciák száma együttesen szintén ennyi. A bennszülött lakosság kivétel nélkül mohamedán. Fővárosa Kairo, amelşnek egy­millió lakosa \ an. nagyobb sárosuk még Alexandria 600.000. Port-Said 110.000, 1 auLa 90.000. Manser a 63.000. Szuez 40.000 és As­suan 20.000 lakossal. Ennél kisebb élekszámn van Luxor. Karnak. Abukir és Port-Fund helységeknek. Az ország éghajlata forró es száraz. A lakosság túlnyomó része földműve­lő és mivel csak a művelésre alkalmas terü­leten él, népsűrűsége nagyobb, mint Bel­giumé. amely koztudomas szerint Európa legsürübhen lakott állama. Legfontosabb ter­ményei: pamut, gabona, a Nilus-delt ában rizs, továbbá hagyma. fő/e'ék és déligvü- mölcs. Ipara csekély, azonban ál audóan fej­lődik, fontosak a pamutfeJdolgozó üzemek és a dohánygyárak. A SXl MZ ( :SVTORNA Iliért fontos méuis Angliának I ,g\iptnrn f A \ a H•>/ egyetlen »/n: S/iir/ \ ( »atorn e a fühl legínntnuabb lia|o/ó c-.itniii.ija. U-sze kuli a I iidki>/j. tengert a V örö'-teugrrre', közvetve tehát az Atlanti-óceánt az Indiai- óceánnal, Európát kdetafi ikával Dél és Ke- letá/siával és Ausztráliával. Aki ezt a vizi utal uralja, a/, ura a tenge­reknek. I' ■> Ang ia eddig ur voll a tengere­ken. lm .1/ónban elilvesziti a csHlurnűt. kivét*-- helyzete egyszerre megs/ünt. A Szuezi- csutunui hossza 160 kilométer, víztükör szé­lessége 110 inét.>r. néks/élchíége II méter, mélysége 12 métci ' 8 8-hau kezdték el épí­teni és a gigászi nkái II év után, 1869- beu fejezték be sírna tervezője és épí­tője francia cinbe i olt. a zseniális Lcsseps Ferdinand. 1869-bcii adták ál rendeltetésé­nek \i ágras/.óló ünnepségek között. A fel­avatáson megjc'cnt Viktoria angol királynő, Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója. III. Napoleon francia császár és még több király és fejedelem. Ekkor mulat­ták In- \ érdi Giuseppe halhat a. ian remekét, az Aida operát, amelyet erre az alka ómra komponált és egyiptomi történelmi egendát használt fel szövegül. A mester ezért a mun­kájúért százezer frank tiszte ie'tdi jilt kapott, ami abban az időben valóban fejedelmi ho­noráriumnak számított. A csatorna tulajdon­joga egy francia és egyiptomi tőkecsoportból álló részvénytársaságé volt, azonban ügyes Anglia iigves és ravasz mesterkedéssel az eladósodott Khedivétől megszerezte a rész­vény többséget. Disraeli, a lord Beaconsfield néven ismert angol minisztere uök kaparin­totta meg a részvénypakettet és azóta Britan­niáé a csatorna. Ez a részvénytársaság a vi ág legjobb üzle­tét mondhatja magáénak, mert rendkívül ma­gas illetéket szed az áthajózó hajóktól. Az építkezési költségek már sokszorosan megté­rüli' k és a ré zvényesek horribilis oszta ékot kapnak. A legnagyobb ritkaság, hogy a Szue- zi-osatorna részvény gazdát cseréljen. Angia az elmúlt hatvan év alatt rendkívüli módon megerősítette Szupzt. Földközi-tengeri bejá­ratánál Port-Said á I őrt a maga nagy erödi- té.-eivel, a vöröstengeri Lapunál pedig Szuez erősség őrködik. Kérdéses, hogy az o asz elő­nyomulásnak ellent tudnak-e állani. Nlia§, az áldolf folyó És van még valami híresség Egyiptomban: a Ni’.us-folvo. A Föld második legnagyobb fo­lyójának a hossza 6500 ki ometer. tehát há­romszor olyan hosszú, műit a Duna. A Feliér Nilus Középafrika nagy tavaiból a Kék Ní­lus pedig az abesszinian Tana-tóból ered. A két Nilus a színtani Khartoumnál egyesül és innen Kei et-Szudánon, Nubian és Egyiptomon át folyva. Kairó alatt hatalmas deltában öm­lik a Földközi-tengerbe. Nyáron és ősszel az esők alaposan megduzzasztják. tavaszra azon­ban leapad. Áradásait nagyszerű vízmüvekkel szabályozzák és gazdaságosan felhasználva a víztömeget, azzal megtermékenyitik a földet. A Nilus környéke nagyon termékeny, van olvan bőséges esztendő, amikor kétszer arat­nak. It!f fekszenek a jó buza és rizsföldek, ami a lakosság főtáplá’éka. Egyiptom földje gazdasági szempontból vi­lágkereskedelmi \ onatkozásban nem számot­tevő. 1930-as és 1935-ös kimutatások és fel­jegyzések alapján közlünk néhány érdekes adatot a mai modern Egyiptom életéből: Költségvetése 1935-ben a következő ■volt: kiadás 48 millió font (egy egyiptomi font 5 dollár), bevéte e 44 millió. Behozatali 55 mil­lió, kivitel 57 millió font. Exportja: pamut, gyapotmag. cigaretta, hagvma, nyersbőr, rizs, gyapjú. foszfát, elefántcsont, viasz, struccto l. dato va, ópium és tojás. Bii7aterméee 12 millió métermázsa, tengeri 21 millió métermázsa, rizs 3 millió métermá­zsa. pamut 271 millió kgr.. só 2.1 mii ió mé­termázsa. Háziál!átok: ló 37.000. szarvasmar­ha 772.000. sertés 17.000. juh 1,144.000 da­rab. Az állai’állomány a terület nagyságához és a akosság számához viszonyítva csekély, csupán a juhtenyésztés fejlett, ez adja a ki­vitelre kerülő gyapjút. Vasutháiózata Szudánnal együtt 7876 kilo­méter és egy négyzetkilométerre 0.2 kilomé­ter vasút esik- Autók tekintetében már jobb a helyzet, mert az országban 1935-ben 16.425 autó volt. ELSZOMORÍTÓ SZÁMOK A népmiivelődési »Lapotok siralmasak. 1917-ben az analfabéták száma ez volt: min­den száz férfire esett 86 Írástudatlan és minden száz nőből 98 nem tudott irni-olvas- ni. Ennél szomorúbb helyzet csak Holland- Indiában van. ahol a férfilakosságnak csupán 3. a női lakosságnak pedig összesen 1 száza­léka ismeri a betűt 1917 óta bizonyára ja­vult már a helyzet va amennyire. Születés 43.3 százalék, halálozás 24.6 szá­zalék. a születési több et 18.7 százalék, a né­pesedés tehát kielégítő. Nyrvános könyvtár, amely százezer köte­tet mutat fel, mindössze egy van Egviptom területén. Az njságok száma 132, 4 millió la­kosra esik tehát 10 újság. Filmszínház Egvip­tom roppant földjén csupán hatvan van. Vé­gül említsük meg, hogy a postai küldemé- nvek száma 1937-ben 142,635.000 volt. Mindezekbő’ látható, hogy Anglia nem nagy gondot fordított Egyiptom anyagi és sze lemi színvonalának emelésére, az általá­nos művelődés és gazdagodás csupán 1922 óta folyik, amióta ez a: szerencsétlen ország vis­szaszerezte függetlenségét. Nagybritánniának nem is gazdasági erőforrásra voit a Nilus- menti ország, hanem fontos stratégiai kulcs. A közeljövő eseményei majd megmutatják, hogy sikerül-e megvédieini és megtartani a Szuezi-esatornát, a Nílust és a fáraók önké­nyesen megszállt ősi földjét... Abessziniai németek, kik résztvesznek az olasz hadsereg afrikai küzdelmeiben helyrehozatal Erd r I j 11 j bei ciid'/.cM-nrk hatalmas t <> tt < * 11 <* I tu i munkájában hi/ouyura egyik legf on I osabb lépét, voll a gazdasági ta­náéi megalakítása. Az «létrehívás müvét maga iiiiní-zlcielnókünk \ég*-zle a legna­gyobb goiiildal. I'.hlie a tanácsija iiiegh' vá-t nyerlek a/ utóbbi evekben a kisebb­ségi közgazda ug terén \ e/eté^re s/olitot t ' /iiki iiilicri-k. \ kormány részvéttel mérle­gelte nyílt »rheinkct s azt a nyomasztó >a- Ióságot, hogy Erdély a román uralom alatt irtóztató szegénységire süllyedt. hi­szen a 22 év előtt átkerült magyar \a- gvonnak lényegesen tóhh. mint a fele az ebek harmincadjára jutott. Ennek a fel­ismerési* szükségessé teszi a jóvátételt az írjjátererntést és ennél igen jó szolgá­latot keli végezzen egy jól meg-z‘‘rvezelt és alapos lelkesiiltséggel dolgozó gazdasá­gi tanács. Erdély gazdasági helyzete?. . . Sokat regélhetnénk róla. Csupa seb é6 Iorradás. \ paraszt mezőgazdaságon kívül, melyet valamennyi erősen agrár hajlandóságú román kormány dédelgetett. A inostoha- ság tételénél azonban gondoljunk például az iskolafenntartó egyházaink súlyos ki­fosztására. melyet a kongrua-válságok és iskolasegélyek — mindössze három ízben történt kísérlettől eltekintve — kimara­dása fokozott. Nem feledhetjük el. hogy az utolsó években a szövetkezetek iránt lelkesedő kormányhatalom hogyan oko­zott nehézséget a mi hasonló és a gazda­sági válságból alighogy lábbadozó intéz­ményeinknek. Elismerjük, hogy a nagy­ipar jelentős állami támogatásban része­sült. de szinmagyar vidékeken, mint Ma­rosvásárhely. viszont elpusztult az álta­lános felvirágzás közepette vagy legni- gvobli részében erőszakkal román kézbe került és a nemzeti munkavédelem cimén a magyar szellemi és testi munkások elő­zését szorgalmazta. És beszélhetnénk pél­dául a földgázzal űzött léhaságról? Leg­súlyosabb veszteség ért bennünket két- ségteleniil a ki-ipar tönkretételével és pénzintézeteink lassú elsorvasztásával. Nem beszélve az általános társadalmi le- fzegényedésről. mely a legtöbb réteg leg­több emberét sújtotta, mikor m°gfosz- tolták a kenyérkeresetétől é- kifosztották a törvényes-törvénytelen adóztatás el­maradhatatlan kér--rendszerével s amclv a legtanulságosabban mutatja be gazdasá­gi sebeinket. Mert így a megmaradt bir­tokok is kezdtek elkallódni, kezdtek az iparengedélyek visszajutni. kezdett o földtelen elem, főleg a székely uépfölös- leg és az adózás elől menekülő vállal it az ókirályságba húzódni, ahol nagyobb volt ugyan a megélhetés lehetősége, vi­szont fojtogaíóbb volt a nemzetiségből való kivelkőztetés művelete. De ismétel­jük. mindez csak egy része a sorvasztó és pusztító bajoknak. A közgazdaság égő sebei még akörül is megsokasodtak, hogv közhasznú látszatokban tetszelső 'szociá­lis intézményekbe, majd céhekbe és más testületekbe kellett a kis termelő réte­geknek belépni, miután megfosztották őket az öngondoskodás kitünően felvirá­goztatott saját szervezeteitől. Ezeket a sebeket be kell hegeszteni, ezeket az ernyedt izmokat meg kell ed­zeni. Annál inkább, mert a felsegités és felvirágoztatás ez a tevékenysége a nem­zeti vagyont is hamar és lényegesen meg ■ fogja növelni. Erdély népe mindig szor­galmas és leleményes volt. a 22 éves ki­sebbségi balsorsban ezeket az erényeit még szélesebben kifejlesztette. Ha Ie«z munkatere és nemzeti munkaszabadsága — természetesen most már valóban lesz neki — talán csodákat fog művelni. Min­den esetre pontosan segíteni fog az ál- lammüvészetnek gazdasági céljainak meg­valósításában. Ebben az uj helyzetben a gazdasági tanács nagyszerűen segédkez­het. Kivan ink neki ezt a lehetőségeit, kí­vánjuk neki az Óhajtott sikereket. SIKKASZTOK ÉS ZSAROLÓK ELLEN INDÍTOTTAK ELJÁRÁST BUKARESTBEN BUKAREST, szeptember 27. (MTI). A ro­mán kormány folytatja tisztogatási munkáját. Elbocsátották a volt rendszer által létesített ..Munka és Jókedv“ intézmény egész vezető­ségét. Letartóztattak két bukaresti rendőr- kapitányt. az egyiket zsarolás, a másikat hi­vatalos hatalommal való visszaélés vádja aleH. A CFR munkásbiztosstó intézetnél egy- mf.lió lejt meghaladó sikkasztást fedeztek fel,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents