Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-26 / 221. szám

ELLENZIK 3 1 9 40 s 2 e pt e tub o r 2 6. Szenegainbia Baudoin francia külügyminiszter éles szavakkal és méltán bélyegezte meg az an­gol hajóhadnak a francia Dakar kikötő ellen intézett gyalázatos támadását. Mint tudvalevő, ez a kikötő a 3 és félmillió négyzetkilométert kitevő Francia Nyugat Afrika atlantióceáni kapuja és főkikötője. ..senso stricin” pedig a Szenegaretbia ne­vű tengerparti francia gyarmat főhelye Szenegainbia területe 19o.000 km., né­pessége 1.318.000 lakos. A FRANCIA GYARMATOSÍTÁS Franciaországnak már a XVII. század­ban voltak gyarmatai a Szenegál nevű folyó partján és pedig a Dakarfélsziget és Gorée-sziget a Zöldfok mellett, továb­bá Saint-Louis a Szenegál torkolatánál. De a franciák akkor nem sokat törődtek tffrikai gyarmataikkal, mert akkortájt Fokkal nagyobb és dédelgetettebb gyar­mataik voltak Amerikában, úgyhogy Sze- ■negambia a hollandok kezére került. A XVIII. század elején visszaszerezték gyarmataikat a franciák s nagy ambíció­val láttak hozzá a Niger mellékének fel­kutatásához. A fülbe és néger államok le­győzése azonban sok emberéletet és pénzt emésztett fel. Napirenden voltak azután a lázadások, amelyeket a mohamedán fulbék és nomád-arabok szítottak s a föl- kelők igazi mohamedán fanatizmussal és néger halálmogyetéssel harcoltak. Szenegambia északi része alföld, a déli part felé a Futadzsallon hegység emelke­dik. A tengerpart maga nagyrészt fel­töltött part, részben kettős part, parti gátakkal és mögöttük fekvő lagúnákkal, részben zárt part. Többnyire erős hullám­verés, az úgynevezett kaléma ostromolja. Csak két nagyobb folyó ömlik a tengerbe: a Szenegál és a Gambia — ezektől nyerte a nevét a gyarmat. ÉGHAJLATI VISZONYOK. TÉR- MENYEK Szenegambia területén egy száraz év­szak, amely a Szahara felől jövő szelek­nek tulajdonítható, egy esős évszakkkal váltakozik. A Tutatdzsallon tengerpart felé eső lejtőjén rendkívül sok eső esik. Sajnos, a nyári esős évszak aránylag rö­vid, ezért a növényzet nagy területeken akácfaerdókkel tarkított, füves puszta. Másutt vadon terem az indigó, gyapot, do­hány cukornád, tapióka és yamsgyökér. Ezeket az ültetvényeken is termelik. A lankás domboldalakon narancs, citrom és kenyérfa díszeleg. Az erdőkben remek ében- és mabagónifák nőnek. A síkságokon antilopok, oroszlánok, párducok, gazellák, struccmadarak és ele­fántok fordulnak elő. Mezőgazdasági tekintetben a dohány- termelésnek van nagy jövője. A kávé és cukornád szintén egyre több területet hó­dit. A francia gyarmatosítás felvirágoztat­ta az állattenyésztést, lovak, tevék neme­sítését, főleg a juhászatot. Pedig az ország éghajlata borzasztó egészségtelen. Vérhas, malária, napszurás és sárgaláz egymás­sal vetélkedve tizedeli nemcsak az embe­reket, hanem az állatokat is. Egy francia gyarmatorvos szerint 18 hónapig egyfoly­tában egy európai sem birja ki a szene- gáliai éghajlatot. A fő vasúti vonal a Saint-Louis—Da­kar közötti vasút, mely a tengeri és szá­razföldi kereskedelem egybekapcsoló ia. továbbá a Kayesből Bafonlabéig vezető vonal. 1376 óta a Niger völgyén keresztül vasútvonal épitésél kezdték meg Szudán felé. NÉGER NÉPVÁNDORLÁS Az eredeti lakosság minden valószínűség szerint néger volt, de idők folyamán a Sza­harán át hamlta népek nyomultak be. A né­gerek és hamiták keverékei a mandingó és dzsoJoí népek. A fulbék még meglehetősen tiszta hamiták, akik sok tekintetben a dé*- európaiakra emllékezteíuek és még ma is pásztoréleteit ének. Az iszlám is észak felől nyomult be. A dzsolof szó feketét jelent, megkü'ön- böz/letésiil a fűlhető!, a sárgától. A dzsofofok nyelve főleg a Dakar félszigeten van elter­jedve. Szép karcsutestü, fénylő feketebörü négertajta. amely azonban a müve’ődésnek még igen kezdetleges fokán áM. Mohamedán vallásnak s a rabszolgatartás a íegujabb idő­kig el volt terjedve ná'uk. Szenegambia erdős partvidékeit lakja ai sarrar nép. Szorgalmas földművelők. Vallá­suk a fétizmus. papjaik ügyes haisbeszelők. A dzsolofoktór’ északkeletre kevertvérű nép 'lakik,, amelynek neve: szerakolet, fehérem- bért jelent. Valóban sokkal világosabb bő­ff Londonnak tudnia keli, hegy a tengelyhatalmak tökéletes egy­ségben haladnak céljaik felél“ — hangoztatják az olasz lapok RÓMA, szeptember 20. (MTI.) Az olasz lapok vezető helyen foglalkoznak Ribbentrop és Ciano táviratváltósával. Hangsúlyozzák, hogy ez a távirátváltás vilá­gosán mutatja, milyen szellemben folytak a Tárgyalások. Londonnak tudnia kill, hogy a tengelyhatalmak tökéletes egységben haladnak céljuk felé és katonai sí heréik mellett megkezdték azoknak a kérdéseknek a rendezését, amelyek Európá­nak tartós egységet és igazságos békét adnak. Az európai szárazföd népeinek óriási többsége már a tengely felé gravitai, különösen a nemzeti Spanyolország. tlAIDEftKÉR-($9011101? Raj fiai hajók a dunai forgalomban BERLIN, szeptember 26. A Német Biroda­lom és a délkeleteurópai államok között az utóbbi időben fokozódott árucsere következ­tében közlekedési szükséglet is mutatkozott. Ennek következtében szükségessé vált i du­nai hajózás megerősítése. E célból számos vontatóhajót kivettek a rajnai hajózásból és beállították a Dunára. Ezen hajókat az Elba felső folyásáig vezették le, onnan pedig egy technikailag valóban csodálatos szállítási mó­don speciális vasúti kocsikon a Dunáig szál­lítottál:. Ezt a fokozott dunai forgalom pa­9 I ranosolta hajőáltételt aztán az angol rádió olyképp igyekezett hallgatóinak beadni, hogy I a Royal Air Force megismétlődő bombatá- raadásai miatt annyira csökkent Németország vasúti kocsiállománya, hogy a Kelettel már lehetetlen a normális vasúti összeköttetést fenntartani. Német részről természetesen erélyesen megcáfolták ezen angol mesterke­dést, különösen miután megállapítást nyert, hogy a birodalmi vasutakat eddig ért kár oly kismértékű, hogy egyáltalán nincs hatással a rendes vasúti forgalomra. HIVATALOS és kereskedelmi nyomtatványok, könyvek, lapok napi áron, azonnali szállításra rendelhetők NAGY JENŐ és FIA könovngoii Hálában Kolozsvár, Egyetem-utca 8. Telefon: 35-32. Gibraltár — a (randa repOlo- lamaflasoh pergőimében Elmenekült az angol a tengeri szoros kik&tőléböB RÓMA, szeptember 26. (MTI). Madridi je­lentés szerint a franciák által Gibraltár ellen intézett támadás rendkívül heves és erős i volt. A francia repülőgépek egymást követő hullámokban támadták a kikötőt s bombáik ledobása után visszarepültek Marokkóba, majd újabb bombákat felvéve, ismét elrepül­tek Gibraltár felett. Algezirásból jól látszott, hogy Gibraltárból még sose látott sürü füst- oszlopok emelkedtek az ég felé. A bombázás nagy károkat okozott. Több ember életét veszhette. Egy angol cirkáló, négy torpedó- romboló és két tengeralattjáró a délutáni órákban — nvilván a bombaíámadás hatása­Botlani fdrbskeresitcs-hajól bombázott cin angol hadihajó BERLIN, szeptember 26. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A „Nachtausgabe“ be számol egy Vöröskereszt segélyhajó ellen el követett támadásról. Holland nemzetiségű ha jóról' van szó, amelyet szeptember 23-án éj szaka egy angol hadihajó világitó gránátok ka! lőtt. Graf kapitány, a hajó parancsnoka, a Vöröskeresztet fényszóróval világította meg, ennek ellenére az angol hajó tovább tüzelt a segélyhajóra. 3—4 középnagyságú ra — elhagyta Gibraltár katonai kikötőjét és az Atlanti-óceán felé távozott. ARGESILAS, szeptember 26. (MTI). Mint a Ştefani távirati ügynökség jelenti, a gibral- lári sziklaerőd bombázása tovább tart. A le­hulló bombák nyomán 5 méter magas füst­felhők csapnak fel. GIBRALTÁR, szeptember 26. (MTI). Szer­dán délelőtt a francia repülök folytatták Gibraltár elleni támadásukat. A heves bom­batámadás következménveképen a kikötőben horgonyzó összes angol hajók kifutottak az óceánra. WliíyeneSc a nemei iávoSbaiövö ágyuk? BERLIN, szeptember 26. Az utóbbi napok­ban ismételten megjelentek sajtóközlemények, melyek arról számoltak be, hogyan támadták meg sikeresen a francia parton feálllitott ne­héz, messzehordó német ágyuütegek a csator­nában járó-kelő angol convoyokat, sőt nem egyszer már az angol partokat is bombázták, — világszerte felkeltették a figyelmet a né­met messzehordó ágyuk iránt. Ez eseményt már magában Angliában is^ kellőleg kezdik értékelni, hisz először törté-' nik meg az idők folyamán, hogy az ingül szigetet a kontinensről messzehordó ütegek veszik állandó tűz alá. Eltekintve attól, hogy mennyire foutos ez az uj esemény a jelenlegi háborús fejezet­ben, e távolhordó ütegek harcba helyezése annál is inkább megérdemli az általános ér­deklődést, mert arról a tüzérségi előrehala­dásról is tanúbizonyságot tesz, melyet a né­met tudomány a fegyvertechnikai téren is büszkén felmutathat. Még mindenki emléke­zetében él, begy a parti ütegek már a világ' háború alatt is jelentékeny sikereket érfek el. Messzehordó tengerészeti ütegek már ak­kor is eredményesen bombázták Dünkirchen kikötőjét, az országos front 47 kilométeres távolságából. Más alkalmakkor már 62 kilo­méteres távolságot is elértek e parti ütegek. Egyébként a világháború alatt, ugyancsak a tengerészeti tüzérséget szolgáló hires párisi ütegek — mint ismeretes — már 120 kilo­méteres távolságból lőtték a francia fővárost. Rádió mii sor: ÁLLANDÓ M(.'SORSZÁMOK HÉTKÖZNAP BUDAPEST I. MŰSORÁN 6.45 Torna, hirek. közlemények, hangleme­zek. Utána: Étrend. 10 Hirek. 11.10 Nem­zetközi vizjelzőszolgálat. 12 ílarangszó. Him­nusz, időjárásjelentés. 12.40 Hirek. 1.20 Tdő-< jelzés, időjárás és vizáiásjeleatés. 2.30 Hí­rek. 2.45 Műsorismertetés. 3 Árfolvamhirek, piaci árak, élelmiszerárak. 4.45 Időjelzés, időjárásjelentés, hirek. 5 Hirek szlovák éí magyarorosz nyelven. 7.15 Hirek. 940 Hi­rek, időjárásjelentés, hirek szlovák és ma­gyarorosz nyelven. 11 Hirek német, olasz, angol és francia nyelven. (Hétfőn és csütör­tökön eszperantó hirek isi. 12.05 Hirek. bomba közül egy telitalálat érte a hajót, mely kazánrobbanást okozott és három em­bert megsebesített. Az angol hajó folytatta a tüzelést mindaddig, amig nem ért el egé­szen közelről egy telitalálatot. Erre a hol­land hajó legénysége mentőcsónakokba szállt és a hajót később bevontatták egy holland kikötőbe. A hajó legénysége kö­zül 8 életét vesztette, 4 súlyosan megsebe­sült. Belgeggţiijiemânţekst régi leveleket, sorozatokat veszek. Választékot hiánylistára, 30 fillé­res Michelmárkán küldök. Újdon­ságok napi áron. CSERE. KEMÉNY bélyegkereskedése Budapest.Erzsébet krt. 17. Alapítva 1919 CSÜTÖRTÖK, szeptember 26. BUDAPEST. 10.20 „Somlay Károlv nie- szó-éseiből. 10.45 „Jókai, a kertész“. (Felol­vasás), 12.10 A rádió szalonzenekara, 170 Zenekari müvek hanglemezről, 4.15 Puszira hallgatóknak, 5.15 „A ceglédi nábob“. Elő­adás. 5.45 Veres Károly és tia cigányzeneka­ra. Közben: 6.10 „A szeptember 29-iki ma­gyar—jugosz áv válogatott Duna Kupa lab­darugó mérkőzés“. Séfeddin Sefket előadá­sa, 6.40 „Szőlészeti-borászati időszerű taná­csok“, 7.25 Rosier Endre, az Operahíz tagja énekel zongorakisérettel. 7.50 ..Mikrofonnal az amerikai magyarok között“. .3.25 Albert vonósnégyes, 9 Hirek. 10 Chappy tánczene* kar. 11 Lakatos Flóris és fia cigányzenekar.». BUDAPEST II. 4.15—4.45 Fi’mdalok és jazz-számok hanglemezről, 6.40—7.10 Hang­lemezek, 7.25—7.50 Angol nyelvok a tás. 8 Hirek. 8.25 „Kölcsey Pozsonyban“. Előadás, 9 Farkas Béla cigányzenekara. Kaimat Pál énekeli, 9.45 Időjárás. rüek szomszédjaiknál, azért berberek keve­rékének tekinthetők. Szenegainbia zsidóinak is nevezik őket, mert igen ele mes, a keres­kedelemben ravasz nép. Mint ügynökök, sza­tócsok, öszvérhajcsárok, fuvarosok keresik kenyerüket Északafrikában, ahonnan rende­sen gazdagon térnek vissza. Távollétük ideje alatt az arab nőkkel u. n. ideiglenes há­zasságokat kötnek. A Gambia mellékén a mandingó nép ta- lá ható. Ezek Ghanata berber állam romjain — még a fulbék benyomulása előtt — a XIV. és XV. században önálló birodalmat alapítottak. A mandingók nagyrészt összeve­gyültek a fulbékkell és szerakoletekkel. „FEKETE“ VÁROSOK A TENGER­PARTON . . . A kormányzóság székhelye a már említett Dakarbau van. Élénk kereskedő város, a Sze­negál folyó hordalékai miatt azonban a ki­kötőt csak kotrógépekkel és mólókká’, lehet használható állapotban tartani. Azelőtt Szenegainbia legnagyobb városa Go- rée volt, a hasonló nevű szigeten. A Szene­gál torkolatánál fekszik Saint-Louis. A vá­rosnak egyenes utcái, lerraszos tetejű házai, szép székesegyháza, török mecsetje és pom­pás kertjei vannak. Viz dolgában azonban nagyon rosszul áll. Kutjai nincsenek, tartá­lyokban gyűjtik az esővizet. A mocsárláz ál­landóan pusziit a lakosság körében. Ineze Andor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents