Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-03 / 200. szám
3 LEJ NZE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, Telefon 11—09. Nyomda: Sír. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóliivatal és könyv osztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXI ÉVFOLYAM, 200. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ & KEDD Kiadótulajdonos: PALLAS R. í- Törvényazéki lajstromozásiszám: ó'9. (D03. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 30, negyedévre 210' félévre 480,;egé»z évre 960 lej. n :■(!. oHWHW CLUJ, 19 40 SZEPTEMBER 3. Sorsíordaíáshor zoll jeladatot. Ne tápláljunk senki iránt gyiilölséget ' lelkűnkben. Sohasem volt magyar tulaj dónsáig az alacsony bosszúvágy. Mi ki sebbségi sorsunkban mindig hangoztat luk, hogy Erdélyben feltétlenül szükséges a nemzetiségek közötti megértés. Igyc kéziünk az elmúlt huszonkét év alatt j-> szándékunkról és önfegyelmünkről min dig bizonyságot lenni. Azok a magyar testvéreink, ami, a bécsi döntőbíráskodás határozata folytán a román állam keretei között folytatják életsorsukat, továbbra is ezek mellett az elvek mellett kérik az egyenjogú állampolgárt megillető elbánást. Ugyanezt a kormányzati elvet hangoztatta a magyar miniszterelnök a bécsi döntőbíráskodás után történt visszatérése alkalmával. Mi magyarok mindig tiszteltük az adott szó szentségét. Hiszünk abban, hogy kisebbségi sorsban maradt testvéreink a román államhatalom részéről ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint amilyen elbánást a magyar kormányzat helyez kilátásba a magyar főhatalom alá került románsággal szemben. Erdély a magyarság szemében mindig a szabadság ősi földje volt. A sorsváltozás pillanatában, az apáink által hirdetett jogegyenlőséget hangoztatjuk azokkal a románokkal szemben, akik nem hagyják el lakóhelyüket, hanem továbbra is itt kívánnak élni a Magyarországhoz visszacsatolt Erdély területén. A magyarságnak. ebben az ünnepélyes órájában, amikor ismét visszatérünk az anyaországhoz, férfiasán kijelentjük, hogy mindig meg fogjuk becsülni az itt élő nemzetiségek jogait és legfőbb törekvésünk az lesz, hogy biztosítsuk a békés együttélést. 1 Tudjuk, hogy az utóbbi napokban fel voltak korbácsolva a szenvedélyek. Ezért volt szükség arra, hogy a hatóságok vezetői nyomatékosan figyelmeztessék rendre és nyugalomra a polgárokat. A belügyminisztérium legutóbbi rádióközleményében hangoztatta, hogy az utóbbi órákban az észszerű viselkedés és méltóságteljes magatartás sajnálatosan változást szenvedett és veszített a mérséklet jellegeiből. Ép- pen ezért a belügyminisztérium elhatározta, hogy a rendbontókkal szemben az érvényben lévő törvények legszigorúbb rendelkezéseit fogja alkalmazni. Reméljük, hogy ezek a hatósági intézkedések nem tévesztik el hatásukat. Az erdélyi magyarság teljes nyugalommal várja az elkövetkezendő órákat. Senkit nem sértünk nemzeti önérzetében, de elvárjuk azt, hogy a magyarság nemzeti ’méltóságát is tiszteletben tartsák. Ezeknek az elveknek jegyében készülünk a jövő alkotó munkájára és várjuk a magyar honvédség csapatainak bevonulását Erdély fővárosába. f VÉGH JÓZSEF. A Plaftar Nlpftüzösslg clniHtóneft hiálivánp Magyarok! Németország és Olaszország 1940 augusztus 30«án Becsben határozott sorsunkról. Ezt a határozatot II. Károly király elnöklőt© mellett a Koponatanács elfogadta* A tengelyhiíalmak döntését megnyugvással kell fogadnunk. Adjuk bizonyítókat ebben a történelmi órában annak, hogy mi, magyarok mindenütt és minden körülmények között meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar méltóságérzést, amelyről mindenkor tanúbizonyságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély. Csak igy maradunk méltók Erdély földjéhez. Szavunk egyaránt szól minden magyar testvérünkhöz. Minden testvérünkhöz, azok* hoz is, akik az uj magyar határokon kivül- mapadíak. Lelki egységünket soha, semmi sem bonthatja meg. BÁNFFY MIKLÓS Manoileseu és Pop Valér miniszterek rádióbeszédet mondottak a bécsi döntésről BUKAREST, szeptember 2. Az „Ellenzék^ távirata. Manoileseu Mihail Románia külügyminisztere szombaton este rádióbeszédet intézett az ország népéhez. A külügyminiszter rádióbeszédében elmondotta a bécsi döntőbíráskodás történetét és azokat az okokat, amelyek Románia képviselőit és a román koronatanácsot arra késztették, hogy a döntőbíráskodást elfogadják. A külügyminiszter ezután annak fontosságát hangoztatta, hogy a tengelyhatalmak kezességet vállaltak a most megállapított határok területi sérthetetlenségére. Kifejtette a román külügyminiszter, hogy ugyanakkor, amikor nagyszámú román kerül magyar felségjog ala, a bécsi döntőbírói Ítélet alapján számos magyar román területen él tovább.  román külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a bécsi döntőbírósági Ítélettel vegiegesen megoldották a két dunavölgyi nép közötti ellentéteket és mindkét államban békés építő munka kezdődik. Ugyanakkor bejelentette, hogy a román hadsereg megkezdi az általános leszerelést. Manoileseu beszéde végén rendre és nyugalomra hívta fel az ország lakosságát és a románokat a trónba vetett rendíthetetlen bizalomra hívta fel. POP VALÉR MINISZTER BESZÉDE KOLOZSVÁR, szeptember 2. Dr. Pop Valér román meghatalmazott miniszter, aki Romániát rendkívüli követként — Manoileseu Mihail külügyminiszter mellett — a bécsi tárgyalásokon képviselte, tegnap este 9 órakor a bukaresti rádióban beszámoló beszédet mondott a tárgyalások eredményéről. A miniszter elsősorban a döntőbírói Ítélet előzményeit ismertette. Beszéde további részén Pop Valér dr. az etnikai elv kérdéseiről beszélt, amelynek helyességét Románia felismerte és kívánatosnak tartotta a nemzetiségileg egységes Románia létrejöttét s amit hasonlóképpen Magyarországra nézve is szükségesnek vélt. Ez azonban csak lakosságcserével valósítható meg. Mivel azonban Turnu* Scverinben a magyar kiküldöttek visszautasították a lakosságcserét, tehát az etnikai vezérelvet, amelyhez Románia feltétienii! ragaszkodott, Romániának ez elvhez való álha- tatos kitartása miatt minden egyél) iránya áldozatkészsége mellett a turuuseveriai tárgyalások eredménytelenül értek véget. — Néhány nap múlva — folytatta Pop A alér dr. — meghívást kaptunk Becsbe. — Romániát válaszút elé állitotiák: elfogadni. vagy visszautasítani az elébe terjesztett feltételeket. A méreg eüőhbeni serpenyőjében azonban a tengelyhatalmak garanciája is olt állott uj határaink sérthetetlent ségét illetőleg, inig az utóbbiban csak a reménytelen küzdelem, amely visszavonhatatlanul az ország megszűnésére, sőt a nemzeti összetétel elpusztulására vezetett volna. — A határozat értelmében mintegy' 45 ezer négyzetkilométer területet és 1 millió 200 ezer vérségi románt vesztettünk el. — Egyet azonban tanulságképpen meg lehetett állaptlaui — fejtegette beszéde további részében Pop Valér dr. —- a mai idők azt követelik, hogy a nemzeti érdeket áthágni sohasem szabad. Nem szabad érzelmi politikát űzni. A „sacra egoismus“-on alapuló érdekeket kell követni. Befejezésül Pop miniszter felhívta a román nemzetet, hogy tömörüljön a király személye körül, aki a nemzeti egység szimbólumát képezi. I Nagyváradon vasárnap délután négy órakor már összeült a román—magyar szakértő-bizottság, hogy megtárgyalja a bécsi döntés végrehajtásának gyakorlati módozatait. A vegyes-bizottság határozatai fogják kijelölni, hogy milyen szaka szónként történik a Magyarországnak ítélt, területek átadása a román hatóságok részéről és ezeknek a tárgyalásoknál,' ker etében valósit iák meg a bécsi döntés részletkérdéseit. Az 1940 augusztus 30-án hozott döntőbírói ítélet sorsfordulást jelenteit az erdélyi magyar nép életében. Erdély északkeleti részét és a Székelyföldet u döntőbírói Ítélet visszacsatolta Magyarországhoz, amely ilyenformán régi területeiből 44 ezer négyzetkilométert szerzett vissza. Ugyanakkor biztosította a döntőbírói ítélet România mostani halárait. és annak a reményének adott kifejezést, hogy rendeződött a két szomszédos nép közötti vitás kérdések sorozata. Nagy időket éltünk át a legutóbbi hónapokban. A nagy időkhöz méltó lelki jelűlemel kodéit seggel és nyugalommal kell viselkedjünk mi erdélyi magyarok, akik az élet legsúlyosabb megpróbáltatásai között is híven kitartottunk ősi kultúránk kincsei é.s nemzetiségünk mellett Az impériumváltozás éveiben soha sem akartunk államot'- képezni az államban. Mindenkor hangoztattuk azonban, hogy , állampolgári jogaink elismerését kérjük i a kormányzatoktól. A bécsi döntés folytán az erdeiéi románok közül nagyon so- j kan kerültek magyar felségjog alá. Érdé- ! lyi magyar testvéreink közül viszont, j ugyancsak a döntőbíráskodás folytán, nu- i gyón sokan maradtak meg a román állam keretei közölt. A sorsváltozásnak ezeknek a döntő órámon az erdélyi magyarság évezredes múltjához hü méltósággal keli viselkedjék. Bánffy Miklós, a Magyar Népközösség elnöke a magyarsághoz intézett felhívásában kifejezésre juttatta. hogy „Mi magyarok mindenütt és minden körülmények között bizonyítékát kell szolgáltassuk, hogy meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar mólt óságérzést, amelyről mindenkor tanúbizonyságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély, csak igy maradunk méltók Erdély földjéhez! Ez az önfegyelem és magyar méltóságérzés kell mindnyájunk lelkét uralja a most elkövetkezendő időkben. Hívek kívánunk maradni az erdélyi hagyományokhoz. Őseink sírjai köteleznek arra. hogy ne essünk túlzásokba, feltörő érzelmeink ne homály ositsák el tárgyilagos ítélőképességünket! Célunk csak egy lehet: az alkotó és újjáépítő munka! És küszöböljük ki sutát sorainkból a személyi ellentéteket. Mi, akiket a döntés visszacsatolt Magyarországhoz, testvé- ri együttérzéssel várjuk a szivünkben a magyar főhatalom átvételét. Ha a kisebbségi élet harcai folyamán voltak is esetleg ellentétek közöttünk, azzal adjuk legfőbb bizonyságát törhetetlen lelki egységünknek és életrehivatottságunknak, ha a jövő újjáépítési munkájában mindany- nyian egy szivvei-lélekkel veszünk részt. Mindannyian közkatonái kell legyünk a magyar ügynek. Mert az igazi alkotómunka csak akkor lehetséges, ha a magyar közösség minden tagja lelkesedéssel j és telies munkabírással végzi el a rabi- !
