Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-25 / 220. szám
2 Tl.l.ENZfK Felső ipariskolát Kolozsvárnak V lélekemelő ünnepek eliimUak — következnek a komoly munka napjai! Sokat kell pótolnunk, nemcsak az e! mult 22 esztendő veszteségeit, de az. ezen do alatt elmulasztott haladási is, pedig oh Istenem, mily sok az! Csak ezután fogjuk meglátni, hogy mi minő den az, amiben visszamaradtunk! •V pótlásnak ebben a nagy munkája ban mindannyUinknak ki kell vennünk a részünket, kiki a maga legjobb ereje és tehetsege szerint, földmű\ esnek, ipa > rosnak, technikusnak egyaránt. A mi bölcs — Istenem, ily szinte megfoghatatlan s kert, süt \ értélén gyo /elmet aratott — kormányunk Főméi tóságu Urunk még bőlcsebb útbaigazítása alapján mindenesetre mindenütt, minden téiren ki fogja adni a vezérelve két, amelyek a mindenkori helyi körül menyeknek legmegfelelőbben fogják ennek a haladásnak az ügyét szolgálni! így pld. Human Bálint közoktatás ügyi miniszter nr \ árosunkban v aló tartózkodása alkalmával kijelentette, hogy Kolozsvár város fejlődését, hala dását főleg kulturális téren óhajtja elő mozddani g joggal: egyrészt hogy a vn ros ezután is jogosan viselhesse a sza mosparti Athén nevet, másrészt, hogy továbbra is megőrizze kulturális góc pont jellegét! A város közönsége a legszebb rémé nyekkel eltelten várja a miniszter ur Ígéreteinek beteljesedését, de azért nem hallgathatja el — a Miniszter ur elha tarozásai ismeretének hiányában s vi szent éppen azért — egy régi óhaját, mely már 22 évvel ezelőtt teljesülésbe volt menendő s ez: a felső ipariskola ■kérdése. Ismeretes, hogy az ideiglenes román impériumot megelőzőleg Erdélynek csupán ipari szakiskolái voltak (Szat már, Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Te mesvár, Székely udvarhely, Brassó), de felső ipariskolája egyet len egy sem. Ezt az Erdéllyel szemben tanúsított méltánytalanságot érezte maga a magyar kormány is, mert 1918 augusztusában már helyszíni szemlét is tartott városunkban a Tordni utón megveendő te lek s az azon felépítendő ui felső ipar* iskola tárgyában. Sajnos az ezt követő hónapokban be következett felfordulás ezt a szép tér vet s semmivé tette, il’etye 22 évre eltemette ! De most feltámadást ünnepelünk s támasszuk fel a 22 év előtti tervet is bddeg megválói ulásra!! S ezt annál is inkább, mert ez a megvalósítás most indokoltabb, mint valaha. Már a korán jobblétre szenderült ro mán kormányzótanács első teendője az volt, hegy a voit magyar ipari szakis kólának azonnal felső ipariskolává való átszervezését rendelte el, ami gyorsan meg is történt. Az iskola azután az eF< múlt 22 év alatt igen sok változáson ment keresztül címben is, szervezésben s, mígnem 1933 <ban eljutott az almérnö ki iskola rangjáig, amidőn már csak nyolc gimnáziumot végzett tanulókat vesz fel (érettségi nélkül) s háromévi alapos elméleti kiképzés után mérnöki oklevelet ad. A hallgatók sorában elég szép szám* ma! volt képviselve a magyarság, amely' átlagban igen szép eredménnyel végezte tanulmányait. Magyarország Ipar , illetve miiszaki oktatása már most tudtunk szerint ezt az iskolatípust nem ismeri s igy a min két oly boldoggá tévő bécsi döntés után felmerül az a kérdés, mi történjék a volt kolozsvári ipari szakiiskolával? Megbízható helyről nyert értesülés seink szerint a kiürítés alkalmával a románok csak az utolsó években álfa luk beszerzett felszerelési tárgyakat szállították el, úgy hogy' az iskola ffé pészet: felszerelése és szerszámkészlete majd néni teljesen hiánytalanul megvan és igy az iskola működését minden na* gyebb befektetés igénylése nélkül bar mikor megkezdheti a hiányzó tansze mélyzet kinevezése után. A legegyszerűbb megoldás tehát az lenne, hogy visszaállítjuk az 1919 előtti status quot. vagyis megnyitjuk újból az ipari szakiskolát! Ez a megoldás azon* ban, mint már fennebb kimutattam, nem volna előnyöd, mert nem jelentene kulturális haladást, nem volna méltá nyos Erdéllyel és Kolozsvárral szem ben, mert nem domborítaná k’ eléggé Kolozsvár kulturális központ voltát, nem volna észszerű, mert az előbb fel* soírolt ipari szakiskolák mellett felesle gesnek látszik a kolozsvári iskola és nem volna igazságos, mert nem venné Huszonlkérf év óia először hangzód el magyar szó a kolozsvári Nemzeti Színház színpadán Képek a Tábori Színház előadásáról 1940 szeptember 23. 19 óra 30 perc . . . hz ii ilniiimii annak. hogy njra magyar szó hangzóit vl a kolozsvári \ernzeti Színház huszonhat í vig románná vált szin padárt. Ezt a/, első magyar szót vitéz Tolnay Andor, Kolo/.n- vár volt kedvenc operett művésze, jelenleg a Tábori S/.inliáz. igazgatója röpítette a meleg- hangulatit, piroshársony cukordoboz, nie gliitt- ségii nézőtér felé. ahol a honvédség vezetői es maguk a honvédek ültek lomölt sorokban. Magyar honvédek, akik — mint lö Inay Andor mondta — itt is felszabadították a magyar szót. Nagyon illett és jó volt < zért, hogy hozzájuk szólt először az újra magyarrá lett színház minden művésze s hogy az ő lelkes tapsuk volt az. első magyar előadásnak szóló taps. amely huszonkétéves száműzetés után újra itt dübörgőn ebben a remekhekésziilt színházban. Délután még próbált a Tábori Szöuliáz társulata. A miizaki személyzet, úgy ahogy, rendet teremtett a nézőtéren és színpadon, ahonnan sietve költöztek ki a színház volt gazdái. A szinpad hatalmas vörösbársony függönyét elvitték, úgyhogy az esti előadáson reviifiiggöny szerepelt csak. Egyébként a nézőtér teljesen ép és nem hiányzott senkinek sem a hársouyfüggöny. Igaz ugyan, hogy j ennek és sok mindennek pótlása, helyrehozatala és az általános renoválás miatt még sokáig nem költözhet he ide a kolozsvári magyar színészet. Csak nagyon kevesen kaptak engedélyt arra. hogy megnézzék a Tábori Színház első előadását. Újságírókat és kolozsvári színészeket láttunk a számukra fenntartott föd- szinti páholyban s az emeleten néhány közéleti előkelőséget. Mert ez a színház a katonáké. A honvédeké, akikről igy gondoskodnak. ilyen szeretettel. $ A színészek még próbáltak a színpadon, mikor már beült helyére egy szakasz honvéd. Megtapsolták a próbát is. Láttuk őket a színház kanyargó feljárata előtt is. élükön egy- egv szakaszvezetővel. Mikor ez aztán: ,.halra át — indulj“-t vezényelt, úgy masíroztak he a katonák a színházba, előre kijelölt helyeikre, mint a kaszárnyába. Csodálatosan fegyelmezettek ezek a magyar fiuk. Öröm volt nézni, ahogy a Himnusz hangjaira felugorva, feszes vigyázzba vágták magukat, istenein .. Magyar Himnusz a volt Román Operában .. \ilcz Tolnay Andor egynz.erü fokét«* ma- gvur ruháhuti, amelyen egyetlen diszként ki* liintetéitei sora fényletl meghatott hangon köszöntötte a Kolozsváron á lomáso/.ó hadsereg vezetőjét, majd a jelenlévő In,nvédeket. Rövid, mr le glia ngn megnyitó hes/.édéhen hilt jezte azt a végtelen megilletödé-t és örömet, amit az jelent számára, hogy magyarul szólhat ezen a színpadon a honvédekhez. Beszélt a magyar katona hivatásáról, a magyar szó örökkévalóságáról. Szívesen láttuk újra és hallottuk színes, zengő orgánumát. $ Ugyanilyen szivescn, örömmel üdvözöltük Tompa Sándort, ezt az egyedülálló székel/ színházi jelenséget, aki mint hires szinésí, film- és rádiócsillag, hírnévben és súlyban meggyarapodva tért vissza hozzánk, ezúttal, mint a Tábori Színház sztárja. ízes székely tréfái még hatásosabbak voltak igy, mint a rádión át, s remekelt a humoros jelenetekben is. óriási sikere volt. A táncos, dalos, tréfás és komoiy számokból álló kabaréraüsorban Tompa Sándor mellett néhány kisebb csillag is világit. A többiek még csak apró szentjánosbogárka fénv- nyel pislognak, viszont olyan fiatalok, hogy sokat fejlődhetnek még. A társulat primadonnája Máriaffy Vera, nagyon csinos és széphangu teremtés. Gyönyörű hangja van Beiikő Bélának is. (És micsoda akusztikája ennek a színháznak!) Fijl- dessy Lilla szubrett temperamentumos és remekül táncol. Kuty József is tánctehetség, az amerikai Buddy Ehsenre emlékeztetnek mozdulatai. Daniss Győző sok drámai erőv» 1 szaval, pompás az orgánuma. Nekünk legjobban a Sólymosán Magda orgánumu és humorii Chapo Ildikó és a remek humorú Burányi tetszett, tie el kell ismernünk az ügyes An«l- rássv Mártont s a nagyon kedves kis konfe- ranciere Szögi kisasszonyt, akinek keresztneve nem szerepe! a tulipános meghívón. A közönséget legalább annyit néztük, mint a színészeket. Azt a sok. lelkes, bold'g katonát, csodálkozó, csillogó szemű arcukat fotografálni lehetne. Mint a gyerekek .a karácsonyfának, úgy örülnek ezek a fiuk a szónak, muzsikának, amely külön színházukból egyesegyedül az övék. Marton Lili. Kolozsvár ihjf. sz. kir. város közigazgatási katonai parancsnoksága Hirdetmény a társadalombiztosítási kérdések rendezéséről I. MUNKAADÓK FIGYELMÉBE' 1. A magyar katonai igazgatás alá került területeken a román társadalombiztosítási törvény rendelkezései további intézkedésig hatályukban maradnak. Ennek megfe élőén társadalombiztosításra kötelezettek ugyanazok a személyek, akik a román törvény szerint eddig is biztosítottak voltak. 2. Azok a munkaadók, akik munkavállalójukat valamelyik társadalmi biztosítópénztárnál, vagy annak hivatalánál bejelentették és ez a társadarai biztositó pénztár, vagy hivatal magyar katonai igazgatás alá került, vagy kerül, muukaválla’óikra vonatkozó Lejelentés továbbra is ennél a társadalmi biztosító pénztárnál, vagy hivatalnál kötelesek te jesiteni Azok a munkaadók azonban, akik alkalmazottaikat olyan társadalmi biztosító pénztárhoz, vagy annak olyan hivatalához jelentették be, ame’y katonai igazgatás alá nem kerül, biztosításra kötelezett alkalmazottaikat a területileg hozzájuk legközelebb eső társadalmi biztositó pénztárnál kötelesek a jövőben bejelenteni. A bejelentésekre vonatkozó román jogszabályok változatlanul érvényesek. 3. Azok a munkaadók, akik alkalmazottaik bejelentését a magyar katonai igazgatás előtt olyan társadalmi biztosító pénztárnál, vagy annak o van hivatalánál telj esitették, amely nem került magyar katonai igazgatás alá, alkalmazottaikat a második pontban figyelembe a volt román almérnöki is- I kola magyar hallgatóinak az érdekeit! 1 A7 érettségivel biró hallgatók részére j nincsen semmiféle súlyos probléma, i Legfeljebb fond perdülnek tekintik az eddig hallgatott 1—2 évet s beiratkoz nak valamelyik egy etemre s el van a dolog intézve! Annál súlyosabb azonban a probléma azok részére, akiknek érett ségijiik nincsen (tudjuk miért!). Be* iratkozzék a szakiskolába s azonos el b rálási alá kerüljön azokkal, kiknek legjobb esetben 2—4 középiskolájuk ván s az iskola elvégzése után végered menyben kapjon egy munkakönyvét?! Ha semmi más, már ennek a körül* menynek arra kell indítania s remél jük fogja is indítani bölcs kormányba j tunkát, hogy Kolozsvárt megajándékoz^ I za az első erdélyi ipariskola megszerve zésével és mielőbbi megnyitásával! Még egy ellenvetést tehetne valaki s ez az volna, hogy az iskola mai épülete elég egy 1—2 tagozatú szakiskola befő gadására, de nem lesz elég az egyetlen, esetleg többtagozatu, egész biztosan ro=t bamosan fejlődő, felső ipariskola szá mára. Ez a probléma is aránylag könnyű szerrel megoldható, amennyiben a nia-i gas Minisztérium nem találja okvetle niil szükségesnek az ipariskolával szomszédos volt polgári iskola újból való létesítését, illetve megnyitását (eddig ä Baritiuogimnázium foglalta el). Az épület maga amúgy is tulnagy egy pol 1 9 -/ 0 uioplemher 2 4. megjelölt társudu mi bi/lo-itó pénztárin« vagy unnak hivalu'áho/ akkor i- kötelei*«'• ujbnl h<* )«• le n 11- n i, hu .1/ alk Y 111 1 -ot 11" * 1 1’ • lö/óeii mái liejelr illetlek \/ |lv<n heplen-« le»en Ík az alkalmazott iiiunkúh.i < p<* nek napját kell (c 11 linte I ni de meg lel) j óim azt a társadalmi biztosító pénz.láit, v.'gy annak azt a hivatalát, ahová a munká ló az ka ina/.ottat a miinkúbalépéskor mái bejei« n- telte. •1. A román táraadaloiiihi/tosilá-i törvénynek meglelrlő jani él. ok í i»l r I v ■ a lü- doha jo» biztosiloltuk után fizetendő járuíé- kokat is) éh a kiegészítő hozzá járuló» folytatólagos lizeté*-e, In -zedése és behajtása a román társada-ouihiztoaitáHi jogs/.abá vnk szerint történik. A járulékokat «'•» a kiegészítő hozzájárulást ahhoz a társadalmi biztoGtó pénztárhoz, illetőleg annak ahhoz a hivatalához ketI fizetni, amelyhez a munka.*dó üzeme, a magyar katonai közigazgit ts Jatt. e hirdetmény II. pontja szerint tartozik. II. BIZTOSÍTOTTAK FIGYELMÉBE! 5. Mindazok a személyek, akik r, román t á rsu (I a1 omhi /1 ősi t áhi törvéuv szerint l.i/.lo- sitásra kötelezettek voltak, a magv ír kato- nai igazgatás alatt is hizto-itási kötelezettség alatt maradnak. Ennek következtében a biztositól calc a román társadalombiztosítási törvény alapján járó szolgáltatásokat (orvosi gondozást, gyógyszereket, kötszereket, gyógyászati segédeszközöket, kórházi, fürdő- és klimatikus keze és, szülészeti segélyeket, rokkantsági-, baleseti, nyugalomhavonulási és öregségi nyugdijat, valamint a családtagokat megillető betegségi segé yeket, továbbá özvegyi és árvanyugdijat) a román társadalomhiztositá- si törvények alapján, azoknak megfelelő mértékben és feltételekkel, továbbra is igénye- hetik. 6. A társadalombiztosítási szolga!tatásokra irányuló igényeket annál a társadalmi biztosító pénztárnál, vagy annál a hivatalnál kell beje’enteni. amelyhez a biztosított eddig is tarlozott. Ha azonban a társadalmi biztositó pénztár, vagy annak az a hivatalai, amelyhez a biztosított eddig tarlozott. nem kerü!r a magyar katonai igazgatás alá. az igén bejelentéssel a ’akólielyhez íegközelehh e-o társadalmi biztosítópénztárhoz kell fordulni. Azok, akik már jogerősen mega! api’cit baleseti, nyugalomhavonulási, '*agy Öregségi nyugdíjban, illetőleg mint csa ádtagok. özvegyi. vagy árs anyngdi ihan részesülnek, ez:- két a szoláltatásokat a terület szerint i !e- tékes társada ombiztositó pénztárnál (lásd ennek a hirdetménynek 2. pontját) folytaiéi- !ag megkapják, de csak akkor, ha a járadékra vonatkozó jogosultságukat a 'akóhetyük- re illetékes v árosi (községi) elöl jár i.-ágni- bejelentik és jogosultságukat hitelt érdrm- !ően igazolják. Azok. akik járadékuk további folyósítását igénylik, köte esek .17 elöljáróságon: a) bejelenteni nevüket, születési evüket és szii etési helyüket, fogl- kozásulcat, valamint pontos lakeimüket; b) bemutatni azt a határozatot, amelynek alapján járadékban részesülnek és annak igazolását, hogy legutoljára mikor és mi yeo összegű járadékot kaptak. 8. Az elöljáróságok az előző pont alapján ná uk hiteltérdeinlő igazolásokkal megjelent járadékosokat jegyzékbe foglalják és a jegyzéket ahhoz a társadalmi biztosító pénztárhoz, vagy annak ahhoz a hivatalához küldik meg, amelyhez az illető város (községi tartozik. Ha az a társadalmi biztositó pénztár vagy annak az a hivatala, melyhez s magyar katonai igazgatás előtt valame v város (község) tarlozott, nem kerül magyar katonai igazgatás alá. az elöljáróság a kimutatást ahhoz a társadalmi biztosító pénztárhoz kü-di meg. amely az elöljáróság székhelyéhez területileg legközelebb van. Kolozsvár, 1940 szeptember 16-án. BECK ALBERT s. k. ezredes, Kolozsvár thjf. város katonai parancsnoka. DOHÁNYGYÁRI NYUGDÍJASOK ŐSZ- SZE1 RASA. Felhívom Kolozsvár város területén élő dohánygyári nyugdíjasokat, hogy összeírásuk végett nyugdíjjogosultságukat igazoló irataikkal együtt 2 napon belül jelentkezzenek az illetékes kerületi kapitányságoknál. Beck ezredes, katonai városparancsnok. gári iskola céljaira s egy csodálatos véletlen folytán a két épület első emeled teinek padlószintje centiméterrel pgye- zik, úgy hogy egy egyszerű faláttörés révén a két szomszéd épület emeletrésze azonnal egyesíthető, amikor azután bőven áll rendelkezésre hely akár egy 3—4 tagozatú felső ipariskola termei, laboratóriumai s műhelyei számára is. Végül még egyet! Az, ami a Ferenc József iparmuzeumból e 22 év folyamán megmaradt, sokkal intenzivebben fel használható egy felső ipariskola, mint egy szakiskola keretében! Mindezen indokok alapján kérjük Hóman Bálint Miniszter urat. adjon „felső ipariskolát Kolozsvárnak!“. r—).
