Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-24 / 219. szám

BllBNYÉK NőszlnbőL- benzin Amit a német nagyipar meg tud csinálni A világpolitikát mozgató nyersanyagok Uii/t is Ilim «•loki'lo hely et lobiul el u/. ta századokon keresztül ismeretlen kőolaj. 1840-ben. aniikoi a cári Orosz-ország bu­kni kormányzója a fenhatósága alá tar­tózó térülőim valami kenliető folyadékot talált és ennek mintáját az orosz cári akadémia mellett működő vegyvizsgáló intézetnek elemzés végett megküldte, on­nan az ..alapos" vizsgálat után az. a vá­lasz érkezett, hogy „ezt a büdös" anya­got semmire sem lehet Ielhasználni. ha­csak kocsikerekek kenésére nem". AZ OLCSÓN VESZTEGETETT GYÓGYSZER ... Ugyanebben az időben az amerikai falvakat csodadoktorok és egyéb gyanús egyének jártak keiesztiil-kasul. gyógyszert kínálva mindenkinek, természetesen po­tom áron. Ez a majdnem ingyen veszte­getett gyógyszer... petróleum volt. Ilyen falvakat járó csodadoktor fia volt Jon D. Rockefeller, minden idők legnagyobb ha­talmú olajkirálya és a Rockefeller-dinasz- tia megalapítója. Jon D. Rockefeller kez­detben egy vegyésszel társult, aki — tud­ja Isten honnan a világitó petróleum előállításához értett. r 1865-ben megtakarított pénzük — mintegy 100 dollár — segítségével egy kis petróleumfinomitó üzemet létesítet­tek. Nemsokára üzemük bevezetése után feltalálták a robbanó motort; megindult beláthatatlan győzelmi útjára a technika s vele egyenes arányban növekedett, szin­te napról-napra a folyékony hajtóanyag, — a kőolajszükséglet is. ..EGY CSEPP KŐOLAJ OLYAN ÉRTÉKES. MINT EGY CSEPP VÉR Regénybe illő e kor bajszája a nagy olajmezők után. Becsületes emberek és birliedt kalandorok tülekedése indult meg az olajmezők koncessziójáért. A vegyészek éjét nappá téve kutatták a finomító eljá­rásokat és rendszereket, a legmegfelelőbb szállító eszközöket. az olajvezetékek anyagát és igy tovább. Forrongott a vi­lág, mig ebből a forrongásból az olaj rö­videsen világhatalom lett. melynek élén két ember harcolt. Rockefeller és Deter- ding. Az olaj utáni harc gazdasági térről hamarosan a politika terére terelődött át. Az olajforrások részvényesei kormányo­kat buktattak meg, államelnököket vá­lasztottak meg, háborús konfliktusokat idéztek elő egyes országok között, majd békét kötöttek, melyben természetesen érdekeiket tartották szem előtt. Emberek százezreinek vére folyt évtizedeken át — mindez egyedül a peróleumért. Az olaj elsődleges eszköze lett a világbirodalom utáni bajvivásban. A hatalom megragadá­sának harcában jellemző az olaj szerepé­nek nagyságára és jelentőségére az angol Gurtzon lordnak 1918-ban tett kijelenté­se: ,.egy olajhullám segítette a szövetsége­seket a győzelemhez". 1917-ben Clemen- ceau a következő táviratot küldi az Egye­sült-Államok elnökének. Wilsonnak: „Küldjön olajat. Egy csepp olaj számunk­ra éppoly értékes, mint egy csepp vér“. Ekkor már, hároméves vérontás közepet­te a franciák hires olajtartaléka — mint­egy 3000 tonna — elfogyott. Érthető, ha Clemenceau szemében egy csepp vér eb­ben az időben már kevesebb értékkel bír­hatott, mint egy csepp olaj. Németországnak csekély rész adatott az olaj világgazdaságának részesedéséből. A háború előtt részesedése volt ugyan a tö­rök, orosz és román petróleumból, de ez a kis mennyiség igen csekélynek bizo­nyult, egy olyan iparállamot véve figye­lembe, mint éppen Németország. Ugyan­akkor saját termelésének fejlesztése gyen­gén fejlődött. A tőke nem látta kamatozó üzletnek a meglévő kutak kiaknázását; csekély osztalékra számíthatott. Csak 1933-tól, midőn már nem részvények utá­ni osztalék, hanem az élethez szükséges javak termelése volt az irányadó Német­országban, kezdtek gomba módjára szapo­rodni az olajkutak a birodalom északnyu­gati és délkeleti részein. Céltudatos gaz­dálkodás következtében az olajtermelés csakhamar kerek egymillió tonnára emel­kedett. A fejlődéssel egyidejűleg alkalmazást nyertek és értékesítették a német tudó­sok és technikusok találmányaikat is, me­lyek segítségével tökéletesen oldották meg a szén folyékonnyá tételének rég óhajtott problémáját. \ haladás ezen a területen is bámulatos. 19,39-ben a német gazdasági jelentések 3.800.000 tonna szin­tetikus utón előállított benzinmennyiség­ről számolnak be, bár a négyéves terv előírásai szerint a szintetikus benzin gyár­tásának befejezte csak ebben az évben fe­jeződik be. A TEREMTŐ VÉLETLEN Az 1860 körül épített első kőolajfino mitókban a függőlegesen elhelyezett kazá nokat addig fütötték, mig a hütőcsöve ken megindult a világító olaj folyása. Egy ilyen finomító kazán kezelése egy mun kasra volt bizva. Megtörtént egy téli na pon. hogy egyik nem sok türelemmel ren delkező munkás, miután becsületesen be fűtött kazánjába, hogy jobban teljék ide je, hosszabb sétára indult a városba. Idő közben a véletlen megkezdte sokszor oly csodálatos munkáját. Egyik lefolyó cső eldugult és n/ őr nélkül maradi kazánban magas légnyomás keletkezett és a magas légnyomás, valamint a magas bő követ­keztében uj, eddig ismeretlen vegyi fo­lyamat játszódott le. Az eddigi sok vilá­gító olaj és kevés benzin helyett éppen lorditva, nagyon sok kristálytiszta ben­zin és kevés világitó olaj keletkezett. Ez a meglepetés azonban még nem lehetett az üzemvezető és az igazgatóság Ínyére, mert a benzin még nem volt értékesíthető, nem volt ..üzlet". Legfeljebb pecséteket lehetett a ruhákról eltüntetni vele... Nem csodálható, ha a gondatlan munkást azonnal elbocsátották; azonban a vélet­len folytán a „erackaing" eljárás első I á- zisa ismeretessé vált. Az idő robogott tovább és a robbanó motor napról-napra győzelmesebben ha­ladt világátuiakitó, hóditó útjára. Már nagymennyiségű benzinre lett volna szük­ség, de a piacról csaknem hiányzott tel­jesen. A szükség és pénzvágy visszaidéz­te az 1861-es gondatlan munkás esetét és kutatni kezdtek az akkori ..szerencsétlen­ség" okait. 1910-ben egy vegyész szaba­dalmazta is eljárását. Fokozta az egykori véletlen szülte légnyomást 150 atmoszféra ra, a bőt 450 (5 fokra s sikerült 44 százalé­kos benzint előállítani. Ezen uj eljárás utján nyert benzinnek egy hátránya — igen nagy hátránya — volt: az erős lég­nyomás alatti rnelegités következtében je­lentékeny mennyiségű hidrogén moleku­lák váltak le az olajmolekulákról, miáltal a benzin robbanó ereje csökkent. T \ Dergius-eljârâs A vegytani elemzések és kutatások lá­zasan folytak a világ tudósainak laborató­riumaiban. Végre a német Bergius mun­katársaival egy olyan eljárást dolgozott ki. hogy sikerült a bomlasztó eljárás alatt hidrogént hozzáadni, az elvesztett hidro­génmennyiség helyett. Ez a sikerült kí­sérlet alapozta meg és indította útnak a szintetikus benzin — a folyékony szén — gyártását is. Minden eljárás, mely a szénuek a kő­olajgyártásnál való felhasználását célozta egy és ugyanazon alapból indul ki. Az olaj vegyi alkotó elemei a szénben is megvannak. Ki kell, helyesebben fel kell a kőszenet alkotó elemeket szabadítani és olvan elrendezést adni nekik, mint azt az olajban találjuk. A benzinben 14.5 sttly- szá/alék hidrogén, mig a Diesel-olajban 13 sulyszázalék hidrogén van. A barna szén 6. mig a kőszén 5.5 százalék hidro­gént foglal magában. A hiányzó hidro- génmennyiséget tehát valamelyes módon a szénhez hozzá kell kapcsolni. Bergius- nak és munkatársainak ez is sikerült. 1913-ban rájöttek arra. hogy a természe­tes szénnek az a tulajdonsága van, hogyha 200 atmoszféra nyomás alatt 4—5.000 1936-ban, mikor e hatalmas terv ke­resztülvitelén gondolkoztak, a Leuna- werke, az I. G. Farbenindustrie óriás- üzeme a Bergius—Boseh—Pir eljárás alapján már több, mint 100.000 tonna szintétikusan előállitott olajat szállított. Ekkor már megkezdték a másik hatalmas kiterjedésű szénpároló üzem: a „Braun­kohl—Benzin A. G. Magdeburg“ épitését is, melyet birodalmi segítséggel 250 mil­lió márkával alapítottak. A „Braunkohl— Benzin A. G.“ 1938-ban 447.000 tonna benzint szállított. A „Leunawerke“ — 1935-ben — naponta 1000 tonna benzint adott át a közszükségletnek. Az üzemek csaknem havonta újabb és újabb terüle­tekkel és felszerelésekkel gyarapodtak. Az óriási üzemek nyolc négyzetkilométe­res telepen állanak, melyeknek magvát 18 köbméteres nagyságú kemencék al­kotják. 575.000 köbméter vizet szivnak az, üzem szivattyúi a .Taale folyóból. (Ez a vízmennyiség Berlin vízszükségletét is ki­elégítené.) 11 ezer munkás dolgozik a telepen. A rakott szénvagonok beláthatatlan so­rokban érkeznek az üzemi telepre: a fel­dolgozott szén mennyisége 1937-ben 30 millió tonnát tett ki. ami még mindig csak igen kis hányadát képezte a „Reich“ széngazdaságának. A szén porrá zúzva; bizonyos vegyi folyadékkal péppé gyúrva kerül ez a hatalmas mennyiség a szivaty- tyuk segítségével a magasnyomású ke­mencékbe, melyeknek fala 14 cm. vastag, titkosan őrzött vegyi összetételű anyagból áll. A péppé kevert kőszenet itt hevítik el­képzelni is nehezen lehetséges hőfokra, mely a csillagok folyékonyságának álla­potát közelili meg. Ezen a hőfokon veze­tik hozzá a hidrogént, mely folyékonnyá alakítja ezt az egész keveréket. így keletkezik a kőszénből — folyé­kony hajtóanyag egyik legértékesebbike, a benzin ... (—). SZÁZEZER MÉTERMÁZSA BÚZÁT KELL BEHOZNI ERDÉLYBE. A Magyarság jelen­tése szerint Erdélyben a visszakerül 4.4 millió hektár kiterjedésű terűiéiből másfél­millió hektár szántóid d, 1.25 miliő hektár rét- és legelő és másfél millió hektár erdő. A búzatermelési szükséglet ezek szerint kö­rülbelül 100 ezer métermázsa búzát tesz ki és ezt az anyaországból kell bevinui a vissza­tért területre. fokra hevítik, hidrogént köt le és folyé­kony olajjá változik. Most már csak egy megoldandó kérdés maradt hátra: olyan építőanyagot találni, amelyik egyformán kibírja ezt a hatalmas nyomást és rettentő hőséget. Rövidesen ez is megoldódott a német technikusok találékonysága folytán. Bosch, az ,.I G. Farbenindustrie“ mai vezetője és Pir. a gyár kísérleti állomásának vezetője elő­állították ezt az anyagot, melynek össze­tételét igen kevesen ismerik. Bergius megkezdte a kísérleteket, Pir tovább folytatta. Ezek alapján jelenti be 1923 január 16-án, hogy eljárása már olyan állapotban van, hogy nyugodtan le­hel a szén-benzin iparszerü előállítására gondolni. Időközben az eljárással számo­sán foglalkoztak és számos ujitó és egy­szerűsítő találmány nyert alkalmazást. Az uj Németország egyesítette ezeket a kí­sérleteket. a tapasztalatokat a tudósok egymással kicserélték és 1936-ban lerak­ták azoknak a hatalmas párolómüveknek alapkövét, melyeket a négyéves tervben előirányoztak. Négy év: tehát ebben az évben fogja elérni az üzem teljes színvo­nalát. Cselíe Lajos az Országos Szinész- kamara főtitkára Kolozsvárt KOLOZSVÁR. szrptcmbe r 21. A koloz-.­v ári színházi « • művészvilág régi. I, dvr- i-- me röhr érkezett tegnap Kolo/.nvúria: Csellé Lajos, az Or-/.ago* Sz.uészkamara lótitkára. Az egykori rokonszenves kolozsvári színmű­vészre bizonyára még sokan emlékeznek nem­csak városunk bobémlársadalmál)Jii. de a, nagyközönség kőiében is. Sikeres koozsvári szereplése után mintegy 8—10 évvel ezelőtt került fel Cselle Lajos Budapestre, a fővárosi színházak hivatalos körei is csakhamar fe is­merték benne az. értékes. komoly színházi szakembert, úgyhogy pályája Budapesten is tovább iveit felfelé, mig legutóbb az Orszá­gos Szinészkamara főtitkárává választották meg. Ebben a minőségben utazott < Kolozs­várra Csellé Lajos, hogy a visszacsatolt ér­dé yi területen működő színházakat, iMetye színészeket is bekapcsolja az Országos Szi­nészkamara kötelékébe. Kérdésünkre OseRe Lajos főtitkár a következőket mondta: Az örvendetesen változott helyzet szük­ségszerűen időszerűvé tette, hogy az efdéLi színházak is megkaphassák a kellő felvilágo­sításokat arra vonatkozólag, Ttogy az egyes színtársulatok kebelében működő zinészek és színésznők közül kik és milyen feltételek­kel lehetnek tagjai az Országos Szinészkania- rának. Kolozsvárra utazásomnak rz a célja, hogy az ezzel kapcsolatos felvilágosításokat és utasításokat megadjam. hogy mindenki eleget tehessen az előirt követelményeknek. Szolgálati utam eÉő állomása Nagyvárad volt, ahol ugyanezzel a megbízatással kerestem fel az illetékes színházi köröket, majd most Ko­lozsvárról továbbmegyek Marosvásárhely i e és a többi kisebb színtársulatokat is felkere­sem. hogv a Szinészkamarába való felvételhez szükséges tájékoztató felvilágosításokat min­denkinek a legrészletesebben és idejében megadhassam. NYELVTANUNK — HELYESÍRÁSUNK, kitűnő uj rendszerek (Térjék) vászonkötés­ben 6.30 P. Ha’ász: Édes anyanyelvűnk, kve 5.60. A magyar nyelv nagy szótára, két kötet, kötve most még 18 P.. majd 24 P., slb., slb. LEPAGE-náf, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. 1 Q 4 0 * y c p i c m f> c r 2 1. hogy rendkívül kalandos ut után Buda­pesten van újra Hunyady Sándor, a kitű­nő író. Amerikai és utazási élményeiről cikksorozatot közöl most Hunyady az egyik budapesti napilapban. Kolozsváron egyébként most került bemutatásra nagy tetszés mellett, Hunyady kitűnő vígjáté­kénak, a Három sárkánynak filmválto­zata, Lázár Máriával, Rajnay Gáborral, Berky Lilivel. Márkus Emíliával és Vizvá- ry Mariskával a főszerepekben; hogy Bókay Janos uj vígjátékénak, d Négy asszonyt szeretek cimü darabnak novemberben lesz a budapesti bemuta­tója; hogy Harsányi Zsolt, Zágon István és Eisemann Mihály nagysikerű zenés vigjá- tékához, a XIV. Renéhez két érdekes szubrettet szerződtetett a budapesti Víg­színház. Az egyik Egerváry Bea a világ­járó, hires magyar táncosnő, a másik Joan Kelly, a szép berlini táncosnő. A darabban Tolnay Klári és Mezey Mária lépnek fel a primadonnaszerepekben, a férfi-főszereplők: Szilasy László, Ajtay Andor, Dénes György és Feleky Ramill; hogy Török Sándor, az erdélyi szárma­zású, kiváló író újra színdarabbal jelent­kezik az uj színházi évadban. Török Sán­dor darabjának cime: A vendég. A Víg­színház mutatja be majd; hogy jobban van Udvary Gyöngyvér, a kitűnő, fiatal budapesti, Erdélyből szár­mazott ujságirónő, aki Pethő Sándor ha- lálosvégii autóbaleseténél súlyos kar- és lábtörést szenvedett. A rokonszenves Ud­vary Gyöngyvérről a balesetet követő órákban riasztó hírek terjedtek el, szeren­csére azonban ezek nem bizonyultak igaz­nak, mert aránylag jól úszta meg a rette­netes karambolt; hogy Karáidy Katalin alakítja Erzsébet magyar királyné szerepét az Erzsébet ci­mü uj magyar filmben. Karádyt hajvise­lete, maszkja és ruhái segítségével rend­kívül hasonlóvá tették a gyönyörű, sze­rencsétlen sorsú királynéhoz. hogy Délután négykor címmel Ságody József tehetséges hangjátékát mutatta be a magyar rádió A hatalmas terv fteresztiilviícté

Next

/
Thumbnails
Contents