Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-21 / 217. szám
19 40 szeptember 21. BZZBN7ÉK A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Döntő támadás a brit birodalom ellen 3 a »I k ú m 31 is Iß >a 3 sí m ta id iü in rti írL te BY lo djI ß XV 'iA ß ßl iii bi )d ín £>1 9S Sí >J ra ol se [2 rí ra A hét világpolitikai eseményeit drámai erővel szövik keresztül a katonai események, melyek a nagy háborúnak kétségtelenül egyik döntő fejezetéhez jutottak. Anglia ellen mindkét tengelyhatalom életfontosságú pontokon inditotta meg a támadást. London légi ostroma második hete folyik s a német repülőgépek egymást sűrűn követő hullámokban támadják az angol fővárost. Az olasz haderő pedig nagy erővel indította meg a támadást Egyiptom ellen s a támadás első lendületét teljes siker koronázta. Angliában még mindig tartanak attól, hogy a szüntelen német légi támadások csak a partraszállási kísérlet bevezetését képezik, amit a francia partoktól a norvég partokig terjedő német előkészületek is bizonyítanak szá- mukra. Ez a meggyőződés annyira szilárd, ,hogy az Angliába kiküldött amerikai újságírók nagyrésze a déli angol partokon várja az események továbbfejlődését. Az olaszok egyiptomi támadása szintén nem korlátozódik tisztán helyi küzdelmekre. Sok jel szerint ez a támadás megnyitotta a Földközi-tenger környéki többi nagy vitás kérdést, beleszámítva a Dardanellák kérdését is. Ilyen légkörben folytak le a hét jelentős külpolitikai eseményei: Serrano Suner spanyol belügyminiszter berlini látogatása és főleg Ribbentrop német külügyminiszter római tárgyalása. Ribbentrop külügyminiszter Olaszországba utazása előtt hosszasan tárgyalt a Franco tábornok megbízottjaként Berlinbe érkezett Serrano Suner spanyol belügyminiszterrel, különös merészség nélkül összeköttetésbe lehet tehát hozni a két eseményt. A brit világbirodalom elleni döntő rohamról van ezeken a tárgyalásokon szó, amibe esetleg belekapcsolódhaíik Spanyolország is, aminek viszont úgy Európában, mint más földrészeken kiszámíthatatlan következményei lehetnek. RIBBENTROP RÓMÁBAN Ribbentrop báró római utazása rendkívüli figyelmet kelt külpolitikai körökben. A két tengelyhatalom tárgyalásait abban a pillanatban, mikor az Anglia elleni küzdelem döntő szakaszához érkezett, s amikor Németország és Olaszország egyesíti erejét a végső csapásra, érthető módon feszült figyelemmel kisérik mindenfelé. Az utazást megelőző berlini hivatalos magyarázat szerint a német és olasz külpolitika vezetői között állandóan szükséges eszmecseréről van szó. Ribbentrop báró és Ciano gróf azonban csak három hét előtt találkoztak Becsben, a német külügyminiszter római utazásának tehát, minden megfigyelő az ismétlődő eszmecseréknél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonit. Nem marad észrevétlenül az sem, hogy Serrano Suner spanyol belügyminiszter, akivel Ribbentrop külügyminiszter a hét elején folytatott tárgyalásokat, továbbra is Berlinben marad és elutazásának időpontját egyelőre még nem határozták meg. De a német és olasz külpolitika dinamikus jellege szintén kizárja, hogy ilyen fontos időpontban tisztán eszmecserére szorítkozzanak. Római jelentések szerint az időszerű nagy kérdéseken kivül a biztosra vett győzelem utáni uj Európa kereteinek meghatározása is szőnyegre kerül a tárgyaláson. Ezt megelőzően azonban kétségtelenül az égetően időszerű kérdések megbeszélésére kerülhetett sor. S az időszerű kérdések között, amint nagy német lapok jelentik, elsősorban áll a Földközi-tenger kérdése, melyet ugy az Egyiptom ellen folyamatban lévő olasz támadás, mint a Spanyolországgal folytatott tárgyalások különösen időszerűvé tesznek. Az egyiptomi hadjárat a most következő hetekben előreláthatólag fokozott erővel folyik tovább. A tengelyhatalmak kapcsolata Spanyolországgal tehát különös jelentőséget nyer abban a pillanatban, amikor a Földközi-tenger keleti bejárata felé irányul az olasz előnyomulás s amikor a nyugati bejárat őrének megnyerése végleg kiszoríthatná a brit birodalmat erről a tengerről. Több jel arra mutat, hogy a Földközi-tenger harmadik kapujának a Fekete-tenger felé vezető Dardanelláknak kérdése is időszerűvé vált az előbbi két kérdéssel egyidejűleg. Ez azonban újabb, óriási kérdéskomplexumot, Szovjetoroszországnak a Fekete-tengermelléki országokhoz és az egymással háborúban álló nagyhatalmakhoz való viszonya kérdéseit veti fel, ami be nem avatottak számára egyelőre teljesen áttekinthetetlennek látszik. AZ ANGLIA ELLENI LÉGI TÁMADÁS Közben szüntelenül folyik az Anglia elleni légi támadás. Naponta jelentik, hogy az Angliáért folyó légi háború elérte a tetőpontját. A következő napok azonban a támadás erejének fokozódását hozzák. Londonban borzalmas rombolásokat okoznak a német támadások. A város felett óriási magasságban gigantikus harcok folynak le és a soha elő nem fordult viszonyok között megismétlődő éjszakai légi támadások fantasztikus keretet adnak a küzdelemnek. A németek nyilvánvalóan Londont akarják először megtörni, amitől azt remélik, hogy a brit birodalom ellenállásának megtörését is maga után fogja vonni. A német álláspontot kifejtő „Völkischer Beobachter“ szerint az angolok most történelmük legsúlyosabb megpróbáltatásával állanak szemben. Vájjon kiPHILIPS RÁDIÓVAL birják-e ezt lelkileg, erkölcsileg? Mert igazán lelki ellenállásról van mindenekelőtt szó. A tényleges veszteség emberekben és sebesültekben meg sem közelíti azt, amit például a világháború egy-egy nagy összecsapása pár nap alatt is okozott. A Londonért folyó kéthetes nagy légi harcnak emberáldozata, angol jelentés szerint, nem egészen kétezer halott, német jelentés szerint körülbelül tízezer halott. Ez a szám messze elmarad a világháború aránylag kisebb ütközeteinek veszteségeitől is. A légi támadás esetén azonban nem megszervezett katonaság, hanem egy óriási város tarka összetételű tömegének ellenállásáról van szó. „Tudjuk — írja a Völkischer Beobachter fent- emlitett cikkében —, hogy az angolok nem gyávák, hogy keménységre nevelték őket, hogy fegyelmet tudnak tartani és romantikus, tisztult szeretettel ragaszkodnak hazájukhoz. De azt is tudjuk, hogy mindezek a tulajdonságok az egyénben gyökereznek s az egyesek magatartása határozza meg azokat. Ami az angoloknál hiányzik, az a rend, a közösség, a szervezet. E nélkül azonban nem lehet totális háborút vezetni . . . Az angol harci kedvet még a csodába vetett hit is táplálja. Hisznek a csodában és tovább harcolnak addig, amig ebben nem csalódnak, amíg az amerikai segítségbe vetett remények is füstbe nem mennek. Az időpontot azonban egyedül a németek határozzák meg“. Az egyiptomi olasz támadás Anglia ellen Az Egyiptom ellen indított olasz támadásnak majdnem olyan jelentősége van a brit világbirodalom megrenditése szempontjából, mint az Anglia ellen szüntelenül fokozódó erővel tovább folytatott német légi támadásnak. A harcbavetett olasz erők nagyságát nem ismerik. Minden valószínűség szerint azonban hatalmas olasz haderőről van szó, melynek élére egyik legkiválóbb olasz hadvezetőt, Graziani tábornokot állították. Olaszország, éppúgy, mint Németország, ma milliós hadseregek felett is szabadon rendelkezik. Az afrikai hadszíntérre dobott katonai erőinek számát tisztán csak a részint sivatagos terület különleges viszonyai határolják. Angol részről, amint az olasz lapok megállapítják, mintegy 300.000 főnyi hadsereg áll szemben az olaszokkal, Wawell tábornok vezetése alatt. Augusztus elején még csak 110.000 emberük volt az angoloknak Egyiptomban. Ehhez csatlakozott a hónap Erdálp Bank R. T. Kolozsvár érdekközösségben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, Budapest Belföldi fiókok: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmár-Németi Külföldi fiókok: Bukarest, Arad, Brassó, Nagyszeben, Temesvár. Foglalkozik a banküzlet mindan ágával, egyéb hitel ügyletek mellett els5he!i?fi bekebelezés fedezetével kisebb (párezer pengős) kölcsönök folyósítását is megkezdte. folyamán 80.000 főnyi ausztráliai katona és Palesztinából érkezett lengyel katona. Az utolsó hetekben azután újabb csapatok érkeztek, részint Indiából, részint a Jóreménység-fok megkerülésével Angliából. Olasz részről azonban meg vannak győződve, hogy a kitünően fegyelmezett s az afrikai viszonyokhoz hozzászokott, nélkülözésekre is képes olasz katonaság, Graziani tábornok kitűnő vezetése alatt, győzelmet aratna ezen a területen az igényes angol katonaság ellen akkor is, ha a két haderő teljesen egyenlő számmal állana egymással szemben. A hadjárat első fejezete minden tekintetben igazolta ezt a bizalmat. Az olasz haderő első lendületében nemcsak a határ mellett fekvő Sol- lumot, hanem a jól megerősített Sidi Bar- rani angol állomást is elfoglalta. Ez a helység 144 kilométerre van az észak- egyiptomi angol erődítések központjától, Ma rsa Matruhtól, 350 kilométerre Ale- xandriától, 500 kilométerre Szueztől és 600 kilométerre Szudántól. Az olasz támadás, amely alighanem két irányban, Szuez ás Szudán felé irányul, jelentős lépést tett már kitűzött céljai felé. Nem érdekesség nélküli dolog az a hatás, melyet az olasz támadás a Földközitenger keleti medencéjének többi államaiban, Törökországban és a Balkán-félszigeten kelt. A törökök látható erőfeszi- téseket tesznek, hogy megegyezzenek Oroszországgal, aminek érdekében hir szerint nagy áldozatokra is készek. Hogy mik ezek az áldozatok, azt nem lehet tudni, valószínű azonban, hogy az oroszoknak a Dardanellákkal kapcsolatban emelt s az utóbbi időben gyakran emlegetett igényeiről is szó lehet köztük. A többi balkáni államban szintén az a véle- ■ mény, hogy a Földközi-tenger környékén lejátszódó események messzemenő következményeket vonhatnak maguk után Európa délkeletén is. Az olasz—görög helyzetet még mindig meglehetősen súlyosnak tartják, Bulgáriának az Égei-tengeri kijáratra való igénye s az ezzel kapcsolatban felmerült kérdések szintén kezdenek előtérbe kerülni, ami számos más balkáni problémát is napirendre hoz. Ugyanakkor nem marad észrevétlenül, hogy Oroszország újra két évjáratot mozgósít.' Moszkvai lapok hivatalos magyarázata szerint a behivások olyan komoly és bonyolult nemzetközi helyzetben történnek, hogy a két évjárat akkor vonul zászló alá, amikor az orosz hadsereg jelentősége igen nagy. Viszont nem hiányzik ugyanakkor az események békésen bizakodó megítélése sem. Ez a bizakodó megítélés éppen arra alapul, hogy az olasz dinamizmus Egyiptom felé vezetődik le s igy eltávo-j lodik a Balkántól. Ezen a területen ugyanis jóidéig valószínűnek látták, hogyj a háború további kiszélesedése Olaszország részéről feltétlenül a Balkán felé fog vezetni. Különösen Görögország került ebből a szempontból gyakran szóba. Újabb események révén azonban a tengelyhatalmaknak az az akarata nyilvánul inkább meg, hogy a Balkán-félszigetet megóvják minden súlyosabb rázkódtatás- tól. A „Giornale dTtalia“ belgrádi tudósítója szerint ottan az utóbbi időben az a meggyőződés kristályosodott ki, hogy a háború a Földközi-tenger keleti medencéje környékén Angliára és Olaszországra fog korlátozódni s csak akkor terjed ki más területekre is, ha erre a kezdeményezés az olasz érdekekkel ellentétes részről, esetleg török, vagy görög oldalról adódik. Belgrád azonban azt hiszi, hogy ilyen kezdeményezésekre nem fog sor kerülni. , NYÍLT-TÉR Ezett rovat alatt közlőitekért nem váf* IéI felelősi éget a szerkesztőség. Felhívás Alulírott megvásároltam Serb Illés, Kolozsvár, Heltai-utca l/a sz. alatti élelmiszerüzletét. Ezért felhívom mindazokat, akiknek nevezettél szemben követelésük van. hogy igényeiket 1940 szeptember hó 25-ig jelentsék be dr. Dénes László ügyvéd or irodájába Kolozsvár, ezelőtt Wilson-utoa 1 szám alat/t, mert fenti időponton túl nem vállalok felelősséget az üzlet régi tartozásaiért és későbbi bejelentéseket figyelembe nem vehetek. Kolozsvár, 1940 szeptember 20 Bács Gizella. Byogyníivényelteí | minden mennyiségben vásárol Br. MIKLÓS gyógynövény nngykeresltedés Bndapesí, V. Uiímos császár ni 6, sz. Sürgönyeim: Drimag Budapest. Telefon: 38—05—77.
