Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-21 / 217. szám

I: I. I. r N Z i K I 9 / I) x v p ( c m her 2 1. Mindaiok ak !> assttnában« tüdő <••• gége tuberkulózisban tttdőcsut hurutban« idillt költi bon nyálkásod álban« utakat rekedt* L* rt-gben, grippáhan szénvcilnrk <** Ciliiig gyógyulást nem találtak, felvilágosításképpen triple» ingyen és portóméul esen kapnak fi egy ri/iimus képpel ellátott könyvet erről u témáról: . .Gyógyitliatok e a tudőbnjok'*? írjanak cgv 24 filléres portóval ellátott" le\ezelőlapot a következő pontos cint re: l'uhlmunu &, Co. Uerlin, 5150 IMüggelstratnie liá , n. . . : ...ói:, i. ri.iii:r7i I 1 ■ • I 1 ; 4 - '7 Az elmúlt szomorú emlekü kel évtized alatt szigorúan tilos volt az erdélyi isko- Iákban a régi Magyarország térképét hasz­nálta. Amelyik tanító vág-, tanár ezt tette, hadbíróság elé került. Petiig mennyire bár­gyú zaklatás volt ez! Hiszen, ha kiterítjük magunk elé Európa begy- és vízrajzi térké­pét, ott. találjiik kitörölhetetlenül és min­dennél éke-szólókban Magyarország ezeréves körvona ait — függetlenül a politikai kon­stellációtól és minden trianoni szellemű erő- szaktevéstől. Magyarország annyira termé­szetes földrajzi egység. annyira tökéletes geográfiai lalóstig. hogy a térképről eltün­tetni soha senkinek sem lesz lehetséges. Váj­jon mi okozta az elmúlt 22 év ma már ször­nyű lidéreálomnak tűnő, borzasztó katasz­trófáját? Erre Kormányzó Urunk szavai le­lelnek a legtalálóbban és legkifejezőbben: ..Nem a mi hibánkból történt! Műiket sor­sunk ideállitott Kelet és Nyugat mesgyéjére, hazánk századokon át a romboló világtör­ténet országittján örökös harcok szintére volt és mialatt Európa más boldog népei munkában gyarapodhattak és erősbüdhettek, a magyar örökös harcokban vérzett, puszt ílt és fogyott.“ — „Közben beszivárogtak ideg m nemze­tiségek. hol mert ellenség elől kellett mene­külniük, hol mert itt reméltek boldogulást. Őseink nemcsak befogadták őket, hanem minden szabadságot is megadtak nekik s ezeket a szabadságokat törvényileg is biztosí­tották számukra. Elnyomatásról ebben a ha­zában nem panaszkodhatott joggal senki — mégis ez szolgáltatott hazug ürügyet arra. hogy megcsonkítsák. földarabolják és meg­alázzák ezeréves hazánkat. Nem fegyver fosztott meg területeinktől, hanem az úgy­nevezett békeszerződés.“ MAGYARORSZÁG HELYZETE A DUNAMEDENCÉBEN Magyar fajunk és hazánk történelmi sor­sát mindig az a földrajzi tény irányitotta, hogy Kelet és Nyugat határán fekszik, a Duna völgyében, a Kárpátok gyűrődésének harmadkom keret-koszorújában. Szintén a harmadkorban keletkezett — körülbelül ugyanakkor, amikor besiilyedt a Földközi- tenger keleti medencéje az Égei-tengerrel — a Nagy Magyar Alföld. A helyét azelőtt el­foglaló és a harmadkorban lezökkent ős­tömb néhány darabja máig is fennmaradt — akár a rombadőlt hid pillérei. Ezeknek az úgynevezett szigethuj/eknek a jelenléte tisz­tán nyugaterup.-.i jelleg, viszont a Kárpátok ive hazánkat a déleurópai gyürödéses terüle­tekhez (Alpok, Appeuninek), a Dunámé- dence keleti iránya pedig Keleteurópához csatolja. A KIS-ALFÖLD A Duna a „Porta hungarica“-n át lép ma­gyar földre és egyenesen a Kis-Alföldnek tart. Ez a bécsi medence tökéletes mása. Az Ostmark (Ausztria) felől érkező Duna és Lajta hozadékai által földuzzasztott mélye­désben megállóit sekély viz a Fertő-tó, mely­nek nagyrésze a német Burgenla.idban fek­szik. A Kis-Duna és az „öreg Duna“ közt van a szinmagyar lakosságú, de a trianoni békeparancs révén a csehszlovák „államhoz“ csatolt „Csallóköz“. Keleten a Rába és a Rábca áradmányából feltöltött termékeny, pompás búzatermő sikság a Rábaköz, ahol még az utakat is keskenyebbre szabják, hogy annál több értékes, megművelhető föld maradjon. Már sokkal hullámosabb a térszín a Sokoróaljának, meg a Kemenesaljának ne­vezett síkságokon. A Kis-Alföld legnagyobb városa, Pozsony, Fontos ftc^simsztsíés! WHiOLM ■1MIM1—1 Értesítjük az igen tisztelt biztosított feleinket, hogy mindennemű biztosítá­saikat, amelyek eddig társaságunknál állo'.tak fenn, a mai naptól kezdődőleg a Budapesten székelő és a háború előtti időkből igeit, előnyösen ismert, népszerű FONC'ÉRA ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ INTÉZET vette át, ahol a nálunk fennállott biztosítások ugyan­olyan feltételek mellett tovább érvény­ben maradnak. Fonciéra Eqncoía Iílfa- Idtaos Eíziosüó Essz- vénytúrsasűq. Szlovákiának maradt. Magyarországé Győr, mely dunai kikötő, nevezetessége a XII. században épült székesegyháza. Komárom a ! történelemben mindig nagy szerepet játszott, nagy stratégiai jelentőségű vár, a Nyitra, \ ág és az ..öreg Duna'* völgyeinek nyilasá­ban. A Nyitra-völgy védelmére épült a túlsó parton Érsekújvár. Esztergom a Duna part­ján álló sziklaszirten épült bazilikájáról és kőszénbanyájáról nevezetes. Az ország legnyugatibb csücskében fek­szik cgv árpádkorabeli város: Sopron, mely­nek hovatartozását az emlékezetes népszava­zás döntötte el, ez alkalommal a német la­kosság gyönyörű példáját mutatta az ezer­éves haza iránt való hűségének. Tőle délre, Szombathely az ó-kori Pannónia fővárosa volt. \ DUNÁNTÚLI DOMBOS- VIDÉK HALMOS TÁJA A Kis-Alfüldön tul a dunántúli dombosvi­dék hegyes-halmos tája következik. A leg­népesebb város Pécs, a kitűnő bortermő Me­csek aljában. Ma egyetemi város. Közelében kőszénbánya van. Siklós és Harkány kénfiir- döjéről. Mohács dunai kikötőjéről nevezetes. A dombos Tolnában a főhely Szekszárd, a szinmagyar Somogybán Kaposvár. A BAKONY LETŰNT ROMANTIKÁJA Innen délnyugat-északkelet irányban vo­nul a hires magyar középhegység, amely — mint már említettem — a lesülyedt magyar medence fennmaradt begyeiből áll. A legte­kintélyesebb a niásodkoru mészkőből, kris­tályos palákból, vulkánikus kőzetekből fel­épült Bakony (713 m. magas), legendás hirü bükk-, cser- és tölgyerdő rengetegeinek ma­radványaival.— Az egész Dunántúl földrajzi középpontja u Balaton. A tó ugv keletke­zett, hogy a síkságra torkolló folyók nagy ..lörniellék-kupoka'l“ raktak le s azok „ár­nyékában" megrekedt a viz. A kiugró tiha­nyi fél zigeten emelkedik a bencések ba- rokslilii kolostora. A tó partján *iein/syţ a sok gyönyüriibbnél-gyünyürübl) liirdő: Al­mádi, Siófok, Füred, Badacsony ... Es a sok nudegforrás, Hévíz ... A parton sorakozó haza'.t vulkánkupok, a gyümölcsökkel és -/.ülőkkel, felejthetetlen látványt nyújtanak. A Bakony északkeleti folytatása a szintén nagyon régi kőzetekből álló Vértes; a Bala­tonnal pedig párhuzamos a sekély vizű, de vizi szárnyasokban gazdag velencei tó. A középhegység megyéinek legnagyobb vá­rosa a nagy történelmi múltú Veszprém, sok régi várfallal, bástyával, gótikus műemlékek­kel s török mecsettel, mely a középkorból maradt. A Balaton mellékének főhelyei: Za­laegerszeg. Keszthely és Nagykanizsa. A Vér­tes aljában fekszik az ősi koronázó város: Székesfehérvár. ­Â Duiaa áverése A Gcrccse-hegység képezi az átmenetet a pilisi hegycsoport felé. Ennek tömegét má­sodkon! dolomit, mészkő és trachil alkotja. Ezek a régi, kemény, ellenálló kőzetek kény­szerítik a Dunát a nagy déli kanyarodásra Visegrádnál. A 700 in. magas Dobogókőről pompás táj tűnik elő. Lennt csillog a Duna ezüst szallagja, északnyugat felé a Kis-Al­föld végtelen rónája. észak felé a Magas- Tatra vonulata tárul elénk, keletre pedig a Mátra csúcsai. Az Ipoity könyökétől a Dunáig elszigetelten emelkedik a Börzsönyi-hegység (939 m.). A Duna váci kanyarulatától a Zagyva völgyéig terjed a Cserhát (652 m.) A budai hegyek koszorúja nagy félkörben öve­zi Budának hévizekben gazdag vidékét. Leg­nagyobb a Jdnos-hegy (524 m.) BUDAPEST, A DUNA TÜNDÉRE Abban a kapuban, ahol a Duna áttöri a középhegységet és az Alföldre lép, kitűnő földrajzi helyzetben, fekszik a főváros. Nincs állam Európában, melynek ilyen szép fekvésű fővárosa volna. Amellett, hogy az ország szellemi és gazdasági életének közép­pontja, Budapest természeti kincsekben is páratlanul gazdag (melegforrások, ásványvi­zek). Nevezetességeit fölsorolni „em lehet. Az idesereglő külföldieknek alkalmuk van újra és uira megállapítani: mire képes a ma­gyar teremtő szellem. A Mátra a magyar cimerben kifejezett nemzeti gondolat utolsó láncszeme. (A másik két testvére a Fátra és a Tátra, sajnos, nem a miénk). Szintén másodkoru kőzetekből áll, legmagasabb csúcsa a Kékes (lOiO m.) és a Gálya-tető (965 m.). A Mátrától t'c a Cser­háttól északon terül el a nógrádi dombvidék ! és a palócföld. Keletre valóságos röghegy- j ségként (horszt) emelkedik a pompás táj­képeiről nevezetes borsodi Bükkhegység, melynek mészkőből álló vonulatain jól meg- figyelhetők a karszitünemények (barlangok, búvópatakok.) E tájegység legnagyobb városa Miskolc, j iparos és kereskedő város. Tőle délre Mező­kövesd, népviseletéről nevezetes. Diósgyőrön vasgyár van. Nagyobb város még Balassa­gyarmat, Hatvan, Eger és Gyöngyös. Ez ! utóbbi hires bor- és gyümölcstermeléséről, j Salgótarján mellett kőszénbánya, Párádon j kénes ásványvízforrás van. A NAGY ALFÖLD i Középeurópa leghatalmasabb alföldje, j Tiszta magyar lakosságú, termékeny sikság, I melyet a Duna és Tisza öntöz. Éghajlata és í növényzete a nagy ázsiai pusztákra emlékez- 1 tét. A falvak nagy távolságra vannak egy- ; mástól, de annál nagyobbak és főleg tiszták, I majdnem városias jellegűek. A gémeskutakat í ma már vasszerkezetre szerelt szélkerekek j helyettesítik, ezek merítik ki a vizet a mé- I lyen fekvő rétegekből, másutt ártizi kutak I hozzák felszínre a többszáz méter mélyen S bujkáló vizet. Az Ember munkája min- 1 denütt áldásthozóan és termékenyen mutat­kozik meg. Ma már csak az egészen szikes talaj jelent kopár területeket, különben az egész sikság valóságos gabonaraktára Euró­pának. Csak a Tisza árterületét foglalják el a mocsarak, füzesek. De azért ez a terület I sem maradt meg eredeti valóságában: a Tisza folyását szabályozták s már nem fe­nyegeti elöntéssel a falvakat és szántófölde­ket. A csikós „romantika“ csak a Hortobá- j gyón él még. A városok ipara egyre fejlődik s földolgozza a mezőgazdasági terményeket. A nagyobb városok mind az Alföld szélén vannak, egvedül Kecskemét (80.000 lakos­sal) képez kivételt. A talajt mindenütt a folyók jelenkori és negyedkori! hordalékai borítják. A jégkor­szak után az Alföld éghajlata félsivatagos volt. a szél a nagy folyók hordalékait szépen elteregette lössz és finom homok alakjában. Ezért a térszin nem tökéletes sik, hanem azt 15—20 m. magas homokbuckák teszik vál­tozatossá. Ezeket azóta megkötötte a növény­zet. Az Alföld „puszta“-jellege állandóan csökken. A buza- és kukoricaföldek a terű­iét 80 százalékát foglalják el. Az ipari nö­vények (kender, len, dohány, cukorrépa) pompásan fejlődnek. A települések körül (falvak, városok) kertszerii földművelést ta­lálunk, távolabb kezdődik a külterjes gaz­dálkodás. majd a legelők, a „puszta“ biro­dalma. Nem szabad végül elfeledkezni a pá­ratlanul virágzó állattenyésztésről, mely azonban az utóbbi időben mind több teret kénytelen átengedni a földművelésnek. Még ma is. híresek a hosszú török uralom alatt arab vérrel keveredett remek magyar lovak. ALFÖLDI VÁROSOK... Az Alföld egyes részei: a Duna—Tisza- köze, azaz a kiskunsági felsik, ahol a homok­buckák érdek«-' módon ;«/ u, ilkmb’i /' I irá­nyúban mii ako/ruik , a I I • / .« Maró- !.<»/<• a c erdélyi In gyek kü/.iil kilépő folyéik törmelék- kúpjainak meglepő tökélete ,rgti soro/atá- vnl; az Ermióilék kanyargó vizeivel, -i jász- nagykiinsági alföld vagy Hortobágy vidéke szikes talajú puszta «.ágaival, vadrticas tavai­val; a \! virség zélfujt.i - árgá - >/.ini homok* mókáival; az eesedi láp sajátságos madár­világával. És ki győzné fölsorolni az Alföld csinos, tiszta, szinmagyar városait, falvait? A Ma ros I isza közében fekszik Szege i, a „leg magyuralih város“, melynek életerős népi igazi magyar vendégszeretettel és áldozat készséggel viselte gondját 22 éven kérész tiil a kolozsvári I. Ferenc József I tidomáriy egyetemnek. Cegléd, Nagykőrös, Kiskunba las. Hódmezővásárhely, mindannyi tipikus alföldi város. Debrecen, a „Kálvinista Ró ma" nagyszerű egyetemi klinikáiról neveze tes. Nyíregyháza a nyírségi dombháton fék szik. Az Alföldet északon hegykoszoru 6zegé lye/.i. A már említett Cserhát—Mátra vonu lathoz Keleten csatlakozik a tokaji Hegyalja, ez a szőlőtermeléséről messzeföldön hires vulkánikus hegylánc, mely fürdőkben is na­gyon gazdag. A hegy aljában fekszik Sátor­aljaújhely, mely az Európát „rendező“ an­gol—-francia urak jóvoltából két évtizeden át liatárváros volt. HAZATÉRT A FELVIDÉK EGYRÉSZE A lehetetlen csehszlovák „állam“ össze­omlása után a határmenti tiszta magyarlakta vidékek 1938-ban visszakerültek az anyaor­szághoz, összesen 12.000 km.2 terjedelem­ben. A felsővidék visszacsatolásával vissza­került Magyarországhoz az Osztroszkt—Ve- por kristályos őshegység déli fele, továbbá a Gömöri Érchegység, a Magyar Karszt, a kon­tinens legérdekesebb cseppkőbarlangjával. Hazatért Kassa, a felvidék legnagyobb és legszebb városa. Azon a ponton fekszik, ahol a festői völgyii Hernád vize kilép a hegyvidékről a sikságra. Visszakerült Rima­szombat. élénk kereskedelmével és iparával, Rozsnyó réz-, vas és ólomhányáival, azután KÁRPÁTALJA Egy évvel később hazatért — sok viszon­tagság után — a csehszlovák „mixtum com­positum“ legkeletibb darabja: Kárpátalja. Északi része magas hegyvidék, mely az uzsoki-szorostól a 2060 m. magas Hoverlóig terjed. Hosszúkás, párhuzamosan vonuló, erdőkkel fedett hegygerincek ezek. 1500 mé­teren feljebb a tetőket havasi legelő foglal­ja el, ami széles teret nyit a pásztoréletnek. Kárpátalja már évszázadok óta elszigetelten éi a maga primitiv életét. A ruszin lakos­ság állattenyésztésből és fakitermelésből éi. Gazdasági adottságainál fogva Kárpátalja teljesen a Magyar Alföldre van utalva, ezért a csehszlovák uralom alatt a legnagyobb nyomornak volt kitéve. Jellemző, hogy a „demokrata“ csehszlovák állam — mely létét a népi önrendelkezés hazug ürügyének köszönhette — húsz év aóat nem adta meg Kárpátaljának az 1919- ben beígért önkormányzatot, viszont Magyar- ország a visszacsatolás után egy évre már módot talált arra, hogy az önkormányzatot teljes egészében keresztül vigye. Nagyobb városok csak a déli, alföldi sze­gélyen vannak (Ungvár, Munkács.) Szülőföldünk hazatérése azt az elsőrendű kötelességet rójja ránk, észak-erdélyiekre, hogy igyekezzünk minél hamarább megis­merni hazánk földrajzát. Észak-Erdély visz- szacsatolásáva! Magyarország területe 160 ezer km.2-re nőtt, majdnem 15 millió lakos­sal. A nemzeti gondolat újjáéledése és a szo­ciális reformok után hazánk rövidesen el­foglalja az ezeréves múltjánál s a magyar faj történelmi hivatásánál fogva őt megillető helyet, nemcsak a Dunamedencében, hanem egész Európában is. Incze Andor. i ÖRÖMMEL VARJA MAGYAROS BROKAT RUHASELYEM DUS VÁLASZTÉKÁVAL TISZÁNTÚL LEGNAGYOBB ÁRUHÁZA enyats DEBRECEN jí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents