Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-21 / 217. szám
Ara 12 FILLÉRLEPJ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Koiozsvár, Monostori-öt 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-utca 3. szám. Telefon sz.: 29-23. LXÍ É V F O L YAM, 217. 5 Z Á M. ALAPÍTOTTA BARThA MIKLÓS Felelős szerkesztő és iqazgstó: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PAL L A S B, T. Kolozsvár. Előfizetési árak:havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő SZOMBAT KOLOZSVÁR 194 0 SZEPTEMBER 21. GróS Teleki Pál: ERDÉLYI FELADATOK Erdélynek éá az 1919 ben Romániá-' hoz kapcsolt kieletm agyar országi ré széknek északi fele egyik óráról a má< síkra visszatért a magyar állam keretébe és a szabad magyar életbe. Hirtelen jött ez, erdélyiek éis» magyarok még nem tudták, álmodnak e vagy va!ósá=< got élnek — de akármilyen h rtelen jött, nem jött váratlanul. Meg kellett hogy jöjjön ez a nap, mert az 1919 iki igazságtalanság minden elképzeíhetőt felülmúlt és mert Románia az óriási íe* rületf ajándékkal átvett elemi kötele Zettsiégeket sem teljesítette, sőt azok ellenére cselekedvén, a magyarságot ke gyetlenül elnyomta és kínozta. Tudtuk tehát, hogy ez a nap megjön, logikusan gondolkodók a dolgok természetes rendjének ismereténél fogva i nemzet zöme érzésből, mélységes hitből és ké szültünk erre a napra. Készültünk évekig úgy, hogy' siettettük megjöttél siettettük az érvek, az igazság, az érdé lyi helyzet, a magyarság állapotának ismertetésével széles e világon jóaka- ratuak, hitetlenek, tudatlanok és rossz" akaratuak előtt egyaránt. Mikor pedig már közel kezdett jönni a nap, mikor Németország és Olaszország kézfogása hói kifolyólag uj szeleik kezdtek fűin® Európában, mikor a józan megfontolás nélkül összeácsolt, vagy meg.iagyobbi tott államok közül a legműveltebb, leg • jobb kezgizagtásu, de földrajzi adott-« ságaiban leglehetetlenebb és légmester jegesebb Csehszlovákia összeomlott, akkor már részietekben is készültünk nemcsak kifelé igazunkért érvelve, de készültünk szervezetileg is arra a pil-< lanatra, amikor a természetellenes tria nőni magyar román határt átléphetjük. Három győztes erőtényező: a megszállt ma. wyarţâg Jelki nagy$ága, A nemzet regeneráló erele, Évszázados barátság a két tengelyhatalom és Magyarország között A most felszabadult területet három tényező hozta vissza. Első helyen ezek közül Erdély, Bihar, Szatmár és Máramaros magyarságának minden kegyetlenséget és szenvedést álló kitartását és lelki nagyságát kell említeni. És ezt nem a magam szőkébb hazája és fajtája iránti elfogultságból mondom, de a tények legelfogulatlanabb professzori kritikájával. A másik belső tényező a magyarságnak általában regeneráló ereje és erős akarata Hol va gyünk attól, mikor háromszázan kezdtük meg Szegeden? S hová jutottunk huszonkét év alatt erőben, tekintélyben és megbecsülésben? Azt csak az tudja igazán mérlegelni, aki a huszonkét év alatt bel- és külföldön folyton figyelte és ismerte ennek a fejlődésnek a részleteit és óriási nehézségeit. Ennek a fejlődésnek egyik nagy eredményét, erőtenyézőjét, hadseregünket most láthatta mindenki és alig hiszem, hogy van ember, aki ne többet látott volna sokkal annál, amit elképzelt. A harmadik tényező az a barátság, amely a két tengelyhatalom és Magyar- ország között kifejlődött s amely jóval előbbre nvulik annál a pillanatnál is, amikor ez a két hatalom egymást megtalálta. Mindkét nagyhatalom népéhez régi barátság és végi szimpátia fiizi a magyarságot. olyan barátság, amely sok évszázados. De az újabb időben az érdekek és felfogások sokban azonossága, a háború óta eltelt évek Németországgal közös szenvedései, nehézségei és az, hogy Olaszország vezére volt az első, aki Magyarországot újra értékelni tudta a háború után, ezeket a barátságokat még sokkal jobban elmélyítette. A két tengelyhatalomnak világosan felismert feladata az, hogy Európát politikailag, gazdaságilag és társadalmilag ujjárendezzék. Helyesebben az. hogy annak a természetes folyamatnak, amelynek az elmúlt századok és különösen a XIN. század előzményei után be kellett következnie és amely be is következett, ennek az óriási társadalmi, valamint gazdasági és ennek következtében Politikai átalakulásnak irányt szabjanak, nZA szabályozzák avégből, bogy megőrizzék Európát a felfordulástól. Amint efele a főcél felé haladnak, illetve azt szolgálják p hét nagy állam és vezetőik. Magyarországra, melynek értékéi felismerték, barátsággal tekintenek és e kereteken belül Való fejlődésében őszinte barátsággal támogatják. Támogatják bizonyára azért is. mert Mag yarország sem máról holnapra való (diám, feladatait se máról-holnapra valóknak tudta eddig és tudja most is és igy maga is józanul beleilleszkedik magyar önérzetted, de magyar okosság-. gal is Európa mai fejlődésébe — és a fokról-fokra való kiépítésbe, az óvatos- okos Európa építésbe, amely a két tengelyhatalom irányításával Európái átvezeti az egész emberiségnek és főleg az európai emberiségnek jelenkori nagy krízisén, véres forradalmak és felfordulások nélii ü I. Ez a meglátás magyarázhatja meg mindenki előtt azt a módot, ahogyan az 1919-ben a nyugati hatalmak által Romániához elkapcsolt területek északi fele most visszatért. A feladat és az előkészület Mint mondottam, készültünk reá, mert ) tudtuk, hogy megjön. Sokmindent előkészítettünk. Azt hiszem ez meglátszott azon, hogy milyen hadsereg és miiven módon és hogy a katonai közigazgatás a vasút, a pénzügyi szervezet, a posta és minden egyéb az első berendezkedéshez szükséges szerv a határt miként lépte át és miként vonult be rendeltetési helyére. Az előkészületek természetesen csak általánosságban voltak megtehetők. Nem készülhettünk egy bizonyos adott esetre, mert nem tudtuk, hogy minő módon fog lehetni, vagy kclleni bevonulnunk, béké- sen-e vagy másképpen, nem tudtuk azt sem, hogy ha békésen, milyen alapon, megegyezés, vagy harmadik tényező, tehát döntőbírák Ítélete alapján és végül nem tudtuk, hogy bármely esetben mely területre milyen határokig. A bécsi döntésig tehát csak általánosak voltak az előkészületek. hadseregünk kiépítése, a katonai közigazgatás és a melléje kapcsolt polgári szervek előkészítése, azon jó és rosz- szabb tapasztalatok alapján is, amelyeket a Felvidéknek nevezett területek, valamint Kárpátalja visszanyerésekor szereztünk az általános rendelkezések előkészítése a közigazgatás minden vonalán, a visszajött területek közigazgatási személyzetének részben általánosságban, részben már helyi kijelöléssel való kiválogatása, az élelmezési hiányok pótlásának előkészítése sí., stb. A feladat formájában megváltozott a bécsi döntés pillanatában, mert ettől a pillanattól kezdve pontosan .adva volt a terület, az uj határ, a területrészek megszállásának időpontja, csupa uj tényező, amelyeket addig nem ismertünk. Ettől a pillanattól kezdve az általános intézkedéseket és előkészületeket konkretizálni lehetett, alkalmazottakká kellett tenni. AZ ERDÉLYI SZELLEM INTÉZZE ERDÉLY ÜGYEIT Az alapfelfogáí. amelyet a visszakerülő országrészek úgy ideiglenes közigazgatása, mint jövőbeli végleges közigazgatása tekintetében magam előtt tartottam és amelyet Mag yarország vezető tényezői magukévá teltek, az volt, hogy Erdélynek és a kapcsolt többi részeknek — mondhatjuk huszadik századi partiumnah — népe és vezenöi maguk intézzék elsősorban sorsukat. Ebből két dolog folyt. Az egyik, hogy a jövőre nézve semmiféle határozatot ne hozzunk a felszabadult országrészekre és népiikre nézve róluk, nélkülük. A másik pedig az, hogy azok az emberek is. katonák és civilek, akikre ott közigazgatási feladatot bízunk, akiket innen keil a hadsereggel egyszerre beküldenünk, lehetőleg Erdély és a partium földjének szülöttei. származót.tai legyenek, akikben él az erdélyi szellem, az erdélyi levegő, akik könnyen és rögtön megértik egymást az odahaza maradottakkal. Mert az erdélyi szellem, amely sokban a partiamra is kiterjed, nem uj valami. Nem a kisebbségi sors teremtette meg. Az már régi valami. A Gyulák idejében kezdődik és már az erdélyi fejedelemség történelmi sorsa fejlesztette ki igazán, amikor mi tartottuk fenn nehéz körülmények között Magyarországot. Vérré vált lelkiség tehát, amely a kisebbségi sorsban csak iskolát járt, de kisebbségi sorsának felfogása, amellyel ma mindenki találkozhatott, aki benézett Erdélybe, az a nemes, megbocsátó, a bosszút és megtorlást az első pillanatban elhárító felfogás. Egy sok évszázados lelkiségnek mélyébő fakad s abból a felelősségérzetből, amelyet ez az évszázados Lelkiség a maga földjéért, a maga kis hazájáért érez. Az alapelv tehát az volt: az egyes kérdések, az egyes közigazgatási ágak legjobb szakértőinek bevonásával, de elsősorban és főként erdélyiek és par- tiumbeliek intézzék maguk sorsát, az elvi kérdésektől a községi közigazgatásig és legalábbis úgy akartuk, hogy ne tegyünk semmi olyant, ami ennek a felfogásnak elébe vág. azt akadályozza. Magam sem mertem volna akár ötször is 'ettem volna miniszterelnök, azt a feladatot vállalni, hogy átvegyem Erdély és a partium közigazgatásának vezetését. ha nem lennék erdélyi. Ez különben csak folytatása annak, hogy hosszú évekig a megszállt területek problémáinak és az azokkal törődő szerveknek vezetője voltam. Magam is készültem tehát erre a feladatra — és ki tagadná, vágytam is rá — a miniszter- elnökség csak megkönnyíti ezt a feladatot. Pillanatnyi feladatok múlva meg kell nyitni, sürgős, pillanatnyi feladat, mert mi nem zárhatunk he iskolákat, sem egyetemeket sem elemi iskolákat egy esztendőre azért, mert az iskolaév kezdetén érkeztünk meg. — ÉS MESSZEBB TEKINTŐ INTÉZKEDÉSEK Világos, hogy az adandóbb feladatokat, a messzebb tekintő intézkedéseket jól át kell rágni é« meg kell vitatnunk. Ennek jelzésére hívtam össze már e hó 14-én a Főméltó- ságu Ur bevonulását inege őzőleg erdélyi és partiumbeli vezető férfiakat arra. hogy bizonyos eívi kérdéseket tisztázni kezdjünk, hogy elgondolásaimat néhány elvi kérdésben ismertessem és véleményüket halljam. Ez az értekezlet nem volt teljes, mert hiányoztak A feladatok már most kétfélék: pillanat- nyaik és hosszabb élekzetiiek, anélkül, bogy ezt a kél csoportot élesen el lehetne választani egymástól. Az például, hogy- a Ferenc lózsef Tudományegyetem visszamenjen ősi fészkébe s ott ismét a magyar kultúra örök erősségé legyen, történelmi és nem pillanat- nyi feladat. De az, hogy ezt az egyetemet gyorsan keSl újra szervezni és egy hónap
