Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-21 / 217. szám

2 ELLENZŐK 1 (i 4 O trepte ni her 2 1.-M—BJBBMIWBBEWBWMMM •'Ko'OrliíMi a - / r k r I \ I oliliek . Iiis/en S/.ehelv- lo.ilri ,i i lotto \ alo krt 11 a I m> n >/.álltuk hh'r • liianso t.sk sok.in inasok. I ar orlekoz ft tfliit e.-ik lo-sr.'ftó akart IfMUl. Mr Idillik ok- tobei lio fol'Nmaii % Hln«/niiilcg október közepén töl>l)iiN|>o.s cs a siss/alrrt ország- rt*' niiiukaii ege -éget ke|is Lel<> értekezletet kell tm tanunk, a/oknak a/ elvi kérdeseknrk rs általános problémáknak megvitatására, amelyek a/ erdélyi és puttiiimi élet szem­pontjából. ti«1 a.' ego-z ország s/emponljalto! i fontosak. Mc.-; kell beszélnünk a/.ok it. an­nak a s/e I lr m iségne k U'lki világában, amf- ivot magunkénak sáliunk. Mihez szükséges a hogv túl legyünk a/, öröm első napjain, tol a. uj htsls /rtrr ébredést*n os t-u az első ideig "ncs l»orrmlr/kedés liftfin rs a/.ok. Iia in ni is döntő, dr sokban tanulságos tapasz- . '.atain. I'zt n/ értekezletet vidósziniilrg ak­korára logom öss/rliivni, amikor Erdrlv regi egyetemét ismét megnyitjuk. Viliiig is uzonliau bizonyos kérdéseket előkészítünk, részben kérdéseket, amelyeket általánosságban jól ismerünk, amelyekké éveken át foglalkoztak a/ ilthonmaradotli.A és foglalkozunk mi. az ország fővárosában, sags máshová setödüttek és fog atkoztak a nem erdélvi szakemberek is régó tw — de ainelv ek most egészén konkrét formában ál­lanak előttünk. adott pillanatban, adott helyzetben, l.Ietre hivtam egy jogi bizottsá­got, ame v az e területen je'enleg ervé-nyben volt és levő törvénveket es törvéos ere jii rendéleteket tiz-gáli-i át hasznosságuk. szük­ségességük és a magvar jogrendszerrEl való ■s iszonyuk szempontjából. összehívtam Ér­dé \ -gazdasági intézniénveinek megválasztott vezetői’ — igy az EGE. Hangya. Hite szö­vetke- tek vezetőit és egyes gazdasági ágik­nak. mint például pénzintézetek, ipar. erdő- gazdaság. egyes képviselőit, vagy szakértőit. Es ezekből az urakból vc*.ük való értekezés után gazdasági te-náesot alakítottam. Ezen intézmények vezetői amiigv is kel ett volna. Iio-rv szorosan együttműködjenek, amint azt különben az idegen uralom alatt is telték és most az uj berendezkedés szempontjóból ez még szükségesebb. De jónak látlsm együttműködésüknek bizonyos formát adni a katonai közigazgatással és a minisztériumok­kal, valamint egyéb szervekkel például a Nemzeti Bankkal való érintkezésnek hizo* nyos hlvalaíos tormát adni. A napokban jszándékszom életre liivni egy külön szervet, tanácsot, vagy bizott-ágot. amely mezőgazdaság, erdőgazdaság és a román földreform függő kérdéseivel fog­lalkozik. Ehhez csak annyit szeretnék hoz­záfűzni. hogy Erdélyben. Romániában és a külfö’dön azzal agitálnak ellenünk, hogy jönnek n feudális mag',árok és visszaveszik a kisemberek, elsősorban a román kisem­berek földjét. ÚRI GONDOLKOZÁSUNK VAGYUNK, AKÁR GRÓF. AKÁR PARASZT AZ ŐSÜNK A magyarok rég nem feudálisak, legfeljebb úri gondolkodásúak, de ezek aztán egyfor­mán. akár grófnak, akár narasztnak titulál­ták őseinket. Ennek következtében a kisem­ber földiét nem veszik el. De vannak a ro­mán földreformból folyó mindenfé e igen bo­nyolult kérdések, amelyeket tisztázni fog keMeni. Ezen három előkészítő bizottságon kivív kultuszminiszter orral együtt e^y kuli orális bizottságot is szerveztünk, illetve tovább szervezünk. És amennyiben szüksé­ges, természetesen más ilyen előkészítő bi­zottságokat, vagy tanácsokat is fogok létesí­teni. vagy összehívni, akár miniszterelnöki minőségemben, akár — hogy ugv mondjam — erdélyi kormánybiztosi funkciómban. Ezeknek a tanácsoknak nem -adtam impe- riumnt és nem is szándékozom egye1 őre adni. Előbb tisztázni keli a problémákat, világos­sá keli tenni, hogy mivel van dolgunk és azután kél impériumot adni arra. amire szükséges, ann.sk. akinek helyes. E tekintet­ben is hibákból tanultam. A dolgok igy gyorsabban is fognak menni, különösen az- által, hogy a később reparálandó hibaténye­zőket igyekszem jobban kikapc-oSni. Ezt -a. cet szolgálják a nillanatnvi szükségletek át­tekintésén és kielégítésének irányán kívül íáiékozódó és szervező szemleutaim a váro­sokban és járásközpontokban. amelyeket most vasárnap fejezek be. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS. MINT DüNAMEDENCEI KÜLDETÉS ÉS SZENT ISVÁNI FELADAT Amikor Kolozsvárt Kormányzó Urnnkat miniszterelnöki és erdélyi jogcimen elsőként üdvözöltem, azt mondottam, hogy a mi föl­dünk egy részének visszatértével nagy ’lö­késsel még teljesebbé vált újból duname- dencei évszázados küldetésünk. Közvetle­nebbek és nagyobbak tettek feladataink a Í Bsí^e^g^üiteiíiéíisskeí régi leveleket, sorozatokat veszek, a Választékot hiánylistára, 30 fillé­res Michehnárkán küldök. Újdon­ságok napi áron. CSERE. KEMÉNY bélyegkereskedése *- Budapest,Erzsébetit 1.17 Alapítva 1919 ■ «■MBB tübbnvclvii orv/ág vezetése tekintetében. Szent l'lNitni I e Imin I nuk neve/./.ük ezt ma* xvhí .«zeuiponIbél. nemzetiségi kérdésnek ne ' e/ik ezt modernül és nem/etközileg. \ lel- udat iu H a H crdeGi felml. il. Kelféle erle. cin­ben is a/. Erdélyi feNidat, mert a visszatért országrésszel egymilliót mi gliulmlo román­ság is tért vissza. Kn erde vi leiadut aiihun a/ értelemben. hogy erdélyi embernek való. süt országosan is a/ erdélyi embert várja. Nem titok, hogy a tengely hutiVnmk ve­zető férfiai előtt is megmondottam: a nem­zetiségi kérilés n különböző nemzetiségű emberek és embercsoportok megfelelő ke­zelésére a kiiliiiihö/.ö nyelvű emberek és embercsoportok problémáinak megoldására rgyálta'án a nemzetiségi kérdés modern megfogására és a soknyelvű állam állam- vezetéséhez erdélyi emberekre van szüksé­günk. Nem csalatkoztam, mint ahogy tudtam, hogy nem Ingok csalatkozni. Mégis büszke vo tani arra, hogy a felszabadulás érzésének az örömmámor líráinak és napjainak érzései sem zavarták meg egy pillanatra sem a ve­zeti) embereket, sem munkásokat, iparoso­kat. földműveseket abban a szivek mélyén ülő magyar nemes érzésben, hogy bármi tör­tént velünk, nem akarunk megtorlást gya­elemeké vfe/onfeln rfőkn t tk v srólltff-: PALAoTÁÍÓ'jA flfSIfcMR RÍ. BUDAPEST, IX., MESTER-UTCA 20 [TELEFON 131 983 3ÜRGŐNYCIM : PALABA korolni, hanem el'enkezőlog, megbocsátást. I'n remélem, hogy az erdélyi magyiarságnuk ezt az érzését a románság és vezetői meg fog­ják tudni becsülni, ennek az érzésnek nagy­sága és szépsége szerint. És ilyen értelemben fogják népüket irányítani és befolyásolni. Ezt két román egyházi vezető s/.emé yiség és néhány más tekintélyesebb román ur «flőtt is mondottam. Meri hogy a nép maga olt, ahol léire nem vezetik, jó, azt én, ki a román nép között éltem negyven esztendőt, tudom és vallottam is a Főméitóságii Ur előtt mon­dott rövid beszédemben. Ezeréves küldetést folytatunk Magyarok, székelyek, szászok, románok, évszázadokon át éltek e hazában együtt. Mindnyájuk számára ez. a föld „a haza“. Csak azokat tekintem kivételnek, akik ezt a hazát 1040 augusztus 30-tól kezdve ..uj ha­zának' tekintik. Mindenesetre, akik évszáza­dokig itt együttéltek, nem ébredtek uj hazá­ban s mi. akik nem töltöttük itt .• történe­lemnek ezt a huszonkétéves rövid pillana­tát, nem jöttünk uj hazába vissza. Mi ezer- eves küldetést folytatunk és fogunk gyako­rolni. természetesen a jelen korban, modern eszközökkel. modern formában a modern szükségletekhez alkalmazkodva, »z állami életnek abban a gazdagabb teljében, amelv a huszadik században kialakult. És arra a társadalomra építve. amelyet a kisebbségi sors még jobban összeforrasztott és megacé­lozott. MINT JÓ ÉS SZIGORÚ ANYA A nemzetiségeket — és itt a szuverénitás változásakor főleg az eddigi uralmat és pe­dig nehezen viselhető uralmat gyakoroló ro­mánokról van szó — mi a legnagyobb jóaka­rattal fogjuk kezelni és vezetni, amint szin­tén kolozsvári beszédemben mondottam, mint jó és szigorú anya. Én magam a nem­zetiségi kérdéssel sokat foglalkoztam elméle­tileg és gyakorlatilag egyaránt és a lényeget nem az elméletben. hanem a gyakorlatban látom, a közigazgatás lényegét az emberek­kel való közvetlen érintkezésben, az embe­rek minden ügyes-bajos dolgának, ('.'étrendjé­nek. életformáiknak megértésében. Mindeh­hez elsősorban az kell. hogy a körigazgatási tisztviselő és egyáltalán a vezető ember leg­tágabb értelemben beszélje a nép nyelvét és legyen szociális érzéke. Ezeken a dolgokon rajta lesz a szemem. Felemeltük az elbocsátott tiszt­viselőt, az iparost, a , a gazdát és a birtokost MIGIIALACHE IGAZOLTA VAGYONÁNAK EREDETÉT BUKAREST, szeptember 21. (MTI). Mi- rhálache, volt miniszter, egy időben a nem­zeti paraszpárt <■ nőké. a miniszterelnök-('tr melllett működő felülvizsgáló bizottsághoz benyújtotta a vagyona eredetén vonatkozó okmányokat. Michalache nemcsak a/, előírás szerinti 10 esztendőre visszamenőleg, hanem Egészen 1016-ig igazolja vagyona eredetét. A romári főváros pénzkeze ősének fe ül- s izsgáiásakor kiderült, hogy Rautoiu Ion, aki 1038 októberétől 1940 szeptember 1-ig a volt főpolgármester főtitkára volt, több mint egvrnillió lejt tett zsebre járulékok cí­mén. C-ak kocsiköltségekre havonlta 11 — 12.000 lejeket számított fel, holott két ko­csi is állott rende kezesére. Szent István penslő Bndapssf, Radoíf-tér. 5 sz. Szobák ellátással és ellátás nél­kül kaphatók. Magyar és diétás konyha. — Őskeresztény pensió. Telefon: 113—308. A ROMÁN IIA D ÜGY MI NTS ZT EÉ RIU M CÁFOLATA BUKAREST, szeptember 21. (MTI). A ro­mán hadügyminisztérium cáfolja, hogy a ro­mán katonaság kifosztotta volna Balcic pol­gárságát. Osztály sorsiá&ék szakmában jártas tisztviselőnő felvétetik Budapestre. Ajánlatok fizetési igénnyel Remény Sorsjegybank R. T, Budapest, Andrássy-ut 3. szám. Nemzetközi kötelezettséget is vállaltunk arra. hogy mindenkivel egyformán bánunk. De nem is volt különösebb szükség erre, mert a magyar kormánynak is ez az állás­pontja és tudtam akkor is. amikor vállaltam, hogy az erdélyiek nevében is vállalhatom. Csak egyet jegyzek meg ezzel kapcsolatban: hogy a szegényeket, elnyomottakat — mint minden társadalomban — itt is a vezetők­nek, a kormánynak s a társadalomnak külö­nösebben kell istápolaja. Ebben az elmúlt húsz esztendőben pedig a magyarok voltak azok, akiknek nagy tömegei lettek eleset­tek anyagilag és szellemileg egyaránt. Természetes, hogy gondunk lesz, hogy eze­ket a visszakerült terület immár újra ma­gyar állampolgárrá telt elbocsátott tisztvi­selőit, nyugdíjasait, iparosait, munkásait, gazdáit, birtokosait felemeljük abból a mélységből, ahová őket letaszították, de szigorúan fogunk őrködni afölött, hogy az a nehéz körülmények nyomása alatt bekö­vetkezett egészséges folyamat, hogy a ma­gyar fiatalság a szabad pályákon a gazda­sági életben kezdett elheyezkedni, ne akad­jon el és ne adjon helyet az állami alkal­maztatásokban állásokra való egészségtelen tódulásnak, amely a nemzetre, a nemzet lendületes, egészséges fejlődésére nagyon káros lenne. Ezért különösen istápolni fog- juh a tehetséges fiatalságnak a szabad pá­lyákra való törekvését. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG KÜ­LÖNÖSEN FONTOS Nemcsak az emberi érzés, mindenütt érvé­nyes természetes szempontjaiból fogjuk a magyarságot különösen istápolni, de azért is,' mert az erdélyi magyarság különösen fontos tényezője hazánk felvirágoztatásának. Az er­délyi magyarság veszthetett anyagiakban, el­szegényedhetett, munkájában, anyagi gyara­podásában gátoltathatott, veszthetett szelle­miekben, -elzárathatott iskoláktól, a maga­sabb művelődéstől, egyet, mindig tudtam, nem veszíthet e! és ez a lelki ereje. S ami­kor hazajöttem, láttam, hogy nemcsak nem veszitett, de a megpróbáltatások fürdőjében meg is edződött. Az erdélyi magyarság ezért és mert, mint ahogy valláskülönbségeket nem ismert eddig sem, most rang és osztály­különbségek nélkül, amelyeket szintén nem ismertünk soha, úgy mint más országok és más országrészek, még te,: sebbé, eggyé forrt társadalmi erő. MIT AD AZ ERDÉLYI MAGYAR­SÁG AZ ORSZÁGNAK? De ez a társadalmi erő nagy kötelessége­ket is jelent. Az erdélyi magyarság kaphat é3 kapni is fog az ország többi részétől anya­gi támaszt, szellemi ‘támaszt, de egy van, amit ő adhat az országnak érte. Ő adhatja a lelkieket. És ezért Erdélyben a társadalmi feladat első feladatunk ennek a Társadalmi erőnek és magyarságnak összetartása és na­gyobb országos feladatoknak való fejleszté­se. Ezt az összefogást tartsuk fenn elsősor­ban mi erdélyiek. De azután vigyük át az egész országra. amelynek sokkal kevésbé van ilyen társadalmi egysége és amelynél ezt a hiányt pótolni kell. Lehet, hogy hazabe­széltem ezekkel, lehet hogy dicsértem, de arról a helyről, ahová sorsom állított, nagy és komoly feladat teljesítését is várom Er­délytől és különösen annak ifjúságától, amelyre Erdély és az ország közéletében is mától fogva fontos szerep vár. Várom a gya­korlatban hétköznap és vasárnap egyaránt és remélem hittel a lelkem mélyén, hogy amint meg tudtuk egyszer őrizni az ország csupán reánk maradt függetlenségét, úgy meg tudjuk majd őrizni most az ország lel­kiségét és vele az országot gyaraoitani tud­juk. AZ ERDÉLYI MAGYAR OKLEVELES KÖZGAZDÁSZOK EGYESÜLETE ezúton is felkér minden Kolozsvárt vagy Buka­restben három vagy négyéves Kereskedel­mi Akadémiát végzett keresztény kartár- sat, hogy a Kereskedelmi Akadémián (Bartha Miklós-utca 11. sz.) működő iro­dájában saját érdekében azonnal jelent­kezzen. Â felvételhez szükséges az eredeti oklevelek és keresztlevelek bemutatása, melyekről mindenki hozzon magával egy sajátkeziileg készített másolatot. Hivata­los érák: 10—L3 és 16—19. A TURUL-SZÖVETSÉG LELKES RO- KO \SZENVT ONT KÉST RENDEZETT SZEGEDEN A DOBRUDZSÁBA BEVO­NULÓ BÚIG ÁROK MELLETT SZEGED, szeptember 21. (MTI): A bul­găr csapatok Déldobrudzsába való bevo­nulásának előestéjén a Turul-Szövetség szegedi szervezete lelkes rokonszenvtün• tetést rendezett. Az ifjúság az országzász­lóhoz vonult, ahol éltette és meleg sza­vakban emlékeztek meg a világháborús baj társról: a bulgăr nemzetről. rHOTEL CORVIN BUDAPEST (HMiaBnsiDniemKBMn VIII., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál.— Családi szálloda a vá­ros szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba-----------------““ d* Kétágyas szoba — — -------— P. 6. A „GYURKOVICS LÁNYOK“, Her- czeg Ferenc vigjátékának előadásáról helyszűke miatt a jövő számunkban emlé­kezünk meg. FÉLLITER BOR MEGÖLT EGY KIS- FIÚT. Debrecenből jelentik: Debrecenben, Torna János ötéves gyermeket a szülei sétál-, ni küldték a háztartási alkalmazottal. Séta­közben a lány találkozott egyik ismerősévé’.1, és bementek egy vendéglőbe. Magukkal vit­ték a kisfiút is. Bort rendeltek és mivel az édes tokaji bőiből a kisfiú is inni akart, a leány adott neki. A gyermek megivott fé’- liter tokaji bort, azután elvesztetitte eszméle­tét. A megriadt leány hazavitte a gyermeket, majd beszá'Jlitották a gyermekklinikára. A kisfiú a k inikán anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, alkoholmérgezés követ­keztében meghalt. A líeány eilen gondatlan­ságból okozott emberölés címén megindul az eljárás. 1 uniuni imit I iinn Mi ii wi mim EDISOn és EIQ-üíozgók szenzáción, — H 864. magyar sifdgfnradá bemiiiaiia ű honvéd liaoísereg be­vonulását Szaímáp, Nagybánya, Nagy­várad, Marosvásárhely és Kolozsvár váronokba. Ezenkívül a legjobb, legizgalmasabb magyar bűnügyi filmszenzáció: 5 ÓP?l 4^0. (Törve iy nevében) Fősz. Kiss Ferenc, Makay-Margit, Tas- nády Fekete Mária és Uray Tivadar. — Helyárak: 5J fillértől 1 Pengő 20 fillérig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents