Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

19)0 auguáxtus II,

£ I. LB V ZÉK imtnarrMfifiMMfii

13

RE TRO- GENEZIS

HEGYI EM)RE VERSE

Er. volt pedig a hetedik napon — — megnyugovék végre az Alkotó,

Iá hat napig végzé az alkotást, y s látá, minden mit tett, felette jó.

Egy porszem nem tűnt még azóta el, úgy áll ég s fold, sok ékesség vele —- de hol a csend, a kezdeti, — tahin nem is ez volt a Teremtés helye

S a nyugalmas, szent béke is ma hol? Jajt hall a fül és harcot lát a szem. így ismétlődik századok során, mi végbemegy most teveled s velem

Pokol, vagy menny sújtó ítélete. Rontson porig, jobb már. ha nem kiméi — nem lesz itt úgy percnyi nyugalo m, míg hírmondó belőlünk egy is él.

_ _ _ __I ’_ __ __ __■ . ' '__*

Pusztuljon el a vadak serege, mit tenger, erdő, levegő kínál, s mint ön-ön testét, aki megeszi, úgy faljon fel mindent az éhhalál.

fis megáll akkor végre az idő, kihúnyi a nap s a csillagok raja, nem bánt a ma s a holnap, ami jő, egyforma lesz a nappal s éjszaka.

Egyforma lesz, békés egyformaság — sivatag képit ölti fel megint a föld, melyben elsenyved csira, mag, és maghozó növény is faj szerint.

A szárazföld végképen tűnjön el, gát nélkül törő hullámok alatt, hol tátong ég és föld között az űr, szakadjon le a felhős boltozat

Romoljon szét a tágas semmibe u létet jelző utolsó atom. s legyen sötét, irtóztató sötét, mint volt kezdetben, legelső napun.

SZABÓ LÖRINCZ

A UGUSZTUS

Diákkoromban feljegyeztem, hogy ebben a hónapban született Goethe, Shelley, Lenau, Knut Hamsun, Maeterlinck. Igazi nagyszerű termés. Egyáltalán: az augusztusban minden nagyszerű. Nagyszerű már maga a táj, minden táj, amelyet idéz; és ki tud hónapot táj nélkül elképzelni? Öt érzékünk gondolatban is bő és részeg erővel evőkul ja a természet érzékiségét, fényét, pompáját, izeit. Oh, csak visszagondolni is! ... És mindezt a szabadságnak és talán utazásoknak isteni keretében, vakációban! Azt hiszem, ha csupa augusztus volna az év, igen megszaporodnék a csavargók száma. A mi égövünk alá ez a hónap hoz el egy kicsit a mesés lótuszevők világának renyhe és örök epihureizmusából. — Szeretem az augusztust. A tavaszt türelmetlenebbül várom, a tél első hava frisebb meglepetés, az ősz megkapóbb; de valamennyi pillanatnyibb. Augusztusban 31 napra szinte megáll az élet: delelőjén tanyázik az év, kulminál minden érettség és a stagnáló boldogságban a hanyatlás előjeleire még egyszer hallatlanul megsürüsödik a nagy, erős élet. — Egy hatalmas birodalom mámoros végnapjai ezek: még minden disz és erő. — De mit ér mindez, mit ér Goethe és Shelley a kezdetben, ha a k<s diáknaptár azt sem felejti, hogy ugyanez az augusztus vitte el Lcnaut és Nietzschét és Baudelairet és annyi, annyi mást!.

Szórakozás, munka és tudomány

Irlat LÖRINCZI FERENC

í.

A sporttá], vagy általában a testneveléssel szemben tanúsított magatartásuk szerint az emberek négy csoportot képeznek.

Az elsőbe azok tartoznak bele, akik a testnevelést le nézik, a mozgást nem szeretik. Fölöslegesnek tartják azt, hogy a testre különösebb gondot fordítsanak, mert az úgy im fejődik, uövekszik és megerősödik annyira, hogy a mindennapi követeményeknek megfeleljen s ha fárad is a test, még mindig nem merül ki olyan erősen, hogy egy délutáni, vr-gy éjszakai alvás, pihenés után ne lenne ismét eléggé készen arra, hogy az uj napi munkát elvégezze. Ezek az emberek aztán különösképpen sokat hangoztatják a lelket, az intellektust, a nagy lelki erőket, a mindenható eszeti s példákkal igazolják, hogy nem áM az a mondás: „ép testben ép lélek“. S ezzel meg is nyugtatták magukat. Pedig a iovenalis mondása igy szól: „Orandum est ut sit mens sana in corpore sano“, vagyis kérnünk kell. tehát kívánatos dolog az, hogy cp testben ép lélek is lakozzék. Ezeket tudva, a véleményünk is kellene változzék s ha olyan nagyon ragaszkodtak ahhoz, amit ez az idézet nem mond, vagy csak a köztudat- ha való helytelen átvétel következtében fejez ki, akkor ebben az esetben jó volna ha követnék az idézetből azt is, amit valóban megtalálunk benne. Ez a cikk elsősorban ezeknek az embereknek szól, velük szeretné megkedveltein! a testnevelés gondolatát és mggyőzni őket arról, hogy ne tekintsék azt haszontalan időtöltésnek, hanem az egész ember kialakításában szereplő nagyon fontos tényezők egyikének.

A második csoportba olyanok tartoznak, akik szeretik a sportot — nézni. Sokféle ki- f gással megmagyarázzák maguknak — s sikerül is nekik — hogy nem alkalmasak a testnevelésre, a sportra. (Mit nem tudunk a saját hibánk, vagy mulasztásunk takarga- íására és lelkismerétünk megnyugtatására kitalálni és elfogadni?!) A valóságban azonban csak egy magyarázata van a dolognak: nézni tétlenül, kényelmesebb, mint erőt kifejteni, mozogni, cselekedni. Hiányzik ezekből az emberekből az akarat és nem látják be, hogy mindenki felelős, sajátmagáért és a közösségért, amelyben él.

Van ismét egy harmadik tábor. Ez a tényleges sportolóké. Szeretik a sportot. Örömmel és megelégedéssel tölti őket el, ha nehéz feladatnak láthatnak neki, ha izmaikat edzhelik, ha közösen lendülhetnek bele valamelyik munkába. Szeretnek küzdeni, bátran szállnak szembe a veszéllyel s tudják erős lélekkel viselni a vereséget s szerényen örvendenek a győzelemnek.

Vcgiil ott van azoknak a csoportja, akik nem csak gyakorlói, hanem ápolói és terjesztői is a testnevelésnek. Nemcsak test- neve’ő tanárok ezek. akik ilyen nehéz pályán töltik e! életüket. hanem mindazok, akik szeretik az embert, a közösséget, melyben élnek s e közösségnek életét. De nem érik be » puszta szeretettel. Ténylegesen dolgoznak ,tanítanak és nevelnek, azért fáradoznak, hegy ezen a béren is emeljék az embert, boMoggá tegyék őt magát és szebbé es könnyebben elviselhető vé életét. Mindig az egész embert látják maguk előtt s azt akarják, nogy —-Platon hasonlatával élve — a kocsi zökkenő nélkül haladjon tova, ne ragadja el egyik ló sem, a vezető pedig erősen tartsa kezében a gyeplőt.

2.

Nem számítva az első csoportba beosztottakat, a következő három táborba tartozó emberek szarnám jelenti a testnevelés a cimben elsorolt rendben azt, amit ez magában foglal: szórakozást egyiknek, a másiknak munkát és tudományos ©.foglaltságot a harmadiknak.

Sportoló embereket nézni, versenyeket, mérkőzéseket, bemutatókat látogatni szórakoztató dolog. De vájjon ténylegesen sportolni nem az-e s inkább az? Vizsgáljuk meg.

Nem térünk itt ki a testnevelésnek azokra a fiziológiai határaira, melyek kézzelfoghatóak, már mindenki által ismertek, tehát ezekről szólni felesleges volna. De nézzük azt meg. hogy milyen hatással van a mozgás a lélekre, a lelki életre.

öi okolt lelki felépítésünkben olyan ősi ösztönök és hajamok vannak, melyek a fejlődés különböző fokain törnek elő kisebb- nagyobb erővel. Olyan lelki megnyilvánulások ezek, melyeknek nincs a mai életben semmi rendeltetésük. Károsak. És ha meg nem ti ztitjuk magunkat ezektől, minden tevékenységünkben ' tt vannak és gátolnak abban, hogy nyomástól menten szabadon tudjunk cselekedni. Ezeket az előtörő ösztönöket le kell vezetni. Nagyszerű eszközök erre a játékok, melyek úgy a gyermek, mint a felnőtt életélten azt a célt szolgálják, hogy ezeket az ösztönöket, szublimálják, eloszlás- rák, levezessék A játékok tehát egy olyan „massige“-t végeznek. mely által lendületesebbé, élénkebbé teszik a lelki életet és megtisztítják, a felesleges sallangoktól.

A mozgás akarati megnyilvánulás. Állandó akarás szükséges ia mozgások elvégzésére. Mozgást azonban mindennap végzünk, tehát azt hihetnők. hogy ez is ©lég az akarat gyakorlására. De nem igy van. Hogy- akaratunk állandó Szintjét emelni tudjuk, kell. hogy ez ’z akarat kilengéseket végezzen, erőkifejtésben feszü’jön meg, hatalmába kerítse az egész testet, hogy teljes odaadással valósuljon meg az akarat tárgya. Ez az állandó akarati nekirugaszkodás azt erdményezi, hogy az egyénben az akarat uralkodó vonása sá válik. Lelki felépítését tekintve, az akarati élete lesz intenzivebb s könnyen tud majd érzelmein uralkodni s kis fáradtsággal tudja fegyelmezni értelmét, gondolatait. Sokat halljuk ma azt, hogy cselekvő emberekre van szükség. íme a sport, mint a cselekvő ember iskolája. Aki ezen keresztül ment, joggal viselheti az „aktiv“ jelzőt.

De van a mozgásnak egy másik tulajdonsága. Serkenti a szervezet működését és

t • _ Ä ••

TÜCSÖK A GYÁRBAN

MÉCS LÁSZLÓ VERSE

A csendes holdas estnek tündér! volt varázsa s úgy mentünk át a gyárba, mint pokol pitvarába, hol félcsupasz munkások dolgoztak néma kába fejjel s rájuk vicsorgott sárkány költők parázsa.

Sok pár acél-lapitó vízszintes henger döngött, majd szörnyeteg száj módra nagy gyorsan széijelugrotty és oly könnyen bekapta, mint gyermek-száj a cukrot,' s kiköpte szétlapitva az izzó acéltönköt.

Kohókban pénzvágy izzott, mig jobbra balra jártam, zil ált a szörnyű tempó, zergótt az ördög henger, acél, pénz, tiiz üvöltött s megsiketiilt az ember s nşm vette észre senki, hogy tücsök szólt a gyárban.

Ó bemagolt zenécske, hitványka, együgyiieske, a csendről és családról s a barna élet-lombok csöpp szeretet szirmáról! Hány ezer éve mondod, tej ember szivek rejtett, boidogság-vágyu tücske??

És jó est ét kívántam az apró kollegának Hisz én is ezt csinálom* mig Európa Bábel- tornyán a Démon ordít, vért ont miiliió Ábel,

— én szeretetről zengem együgyű mondókámatlí

élénkíti a büki életet. Kellemessé teszi a közérzetet. Lelki egyensúly, derű, vig kedély válnak tulajdonságaivá a helyesén sportoló embernek. Ezek egész életére kihatnak, optimistává teszik. — A mozgás tehát kellemes életmegriyilvánulás. Sohasem hat magában, hanem mindig valami tartalommal párosul s igy nem suhan tova nyom nélkül, hanem cl- ménynzerüleg kapcsolódik az egyénhez. Ezek az élmények kellemesek. A kellemes élmény pedig mindenkit szórakoztat. Úgy a néző, de még inkább a mozgást végző számára a sport szórakozást jelent.

3.

Egy előző cikkemben megemlítettem, hogy a totális allaineszme. a maga céljának megfelelően uj irányt szabott a nevelésnek általában 3 igy természetesen a testnevelésnek is. Mindkettő nemzeti színezetet kapott, mint oiyan eszközök, melyek a nemzeti művelődés elmélyitését segitik elő. A testnevelés, mely a nemzeti művelődésnek, ennek az egész nemzeti életet felölelő és magábazáró nagy önismerő folyamatnak, egyik tényezője lett. Az a feladata, hogy lelrnérje a nemzet testi adottságait, képességeit, fokozza ezeket és őrizze meg az egyének . testi és erkölcsi egészségét, hogy ezá-tal is biztosítva legyen a nemzeti. élet zavartalan folyása. Ilyenformán ,a testnevelés nem magános vagy sportig luhbok gondja már, hanem nemzeti üggyé nőtt. Az egyes államok pedig intézményesen ddották meg a kérdést. Ezek szerint a testnevelésben melyet most mái nemzeti sportnak nevelhetünk, mindenkinek részt kell vennie, ifjaknak és időseknek, férfiaknak és nőknek egyaránt. Ennek a megvalósítása nem mehetett máskép, mint az egyéni és rekordsport háttérbeszoritásával és a tömegsportnak előtérbe helyezésével. Nem egyének sporto.nak immár, hanem sportközösségek. És ez a megoldás annál inkább kielégi- te, mert az ilyen sportközösségi élet pompás cSógyakorlatát és alkalmát szolgáltatja a közösségi élettel való megismerkedésnek, megbarátkozásnak és megszokásnak. Itt tanulják meg az egyének az egy közös cél szentségét, itt szokják meg a fegyelmezett életet, itt i/lelik meg a közös munka jó és nehéz oldalait és itt ismerik meg a másokon való segítés imperativusát. Ezek a sportközösségek tehát nem haszontalan dolgok. Megvan pontos és fontos szerepük és feladatuk. És nem törik le az egyéniséget és nem fosztják meg az egyéneket srzabadságuk- tÓL, csupán korlátozzák azt. De arra is kényf.zeritenak mindenkit, hogy befelé forduljon, ismerje meg önmagát s szerezzen tudomást valóban létező erőiről, melyeket aztán fejlesztenie és kamatoztatnia kell.

A modem testnevelés gondolatai a sportolókat közösségekbe tömöriti, ahol. mint láttuk. komoly feladat vár rájuk. Felelősségteljes munkát végeznek.

4;

A testnevelés fejlődéséről nehezen tud magának képet alkotni az. akinek nincs benne kellő jártassága. Komoly tanulmány szükséges ahhoz, hogy megláthassuk, miképpen kristályosodott ki a legrégibb népek vallásos gyakorlataiból, táncaiból, foglalkozásából, az első mag. Hogyan rügyezett ki ez a mag 9 nőtt terebélyes fává, melynek csúcsát a görög nevelési eszményben és az olym- piai játékokban találjuk. Milyen mostohán bántak vf e a középkorban, mikor a lovagi iskolák hét disciplinájának egyike, a lovagi tornák (tournoi és caroussei) és -a népi játékokban él*. Hogy indul imáét virágzásnak, amikor a humanista irók és nevelők, mint A. da Felire, P Silvio és mások, visszafordulnak az ókor; görög—római műveltséghez és meglátván az embert a maga egészében, annak testi nevelését is hangoztatják. Milyen fontos helyet tölt be a Guthsmuths. később a Pestalozzi nevelési rendszerében. Mekkora súlyt é

9 fontosságot nyer a XIX. század elején, a háborúra készülő Németországban-. F. Jahn és Fichte fáradhatatlan buzgalma és munkája révén. De még mindig rendszeres és nem tudományos. P. H. Ling a svéd testnevelési rendszer megalapítója állítja fel azokat a tudományos kritériumokat, melyek eldönthetik egy rendszer helyes, vagy hibás voltát. Mekkora tudományos harc indul a német és a svéd rendszer között, melyben nem kisebb nevekkel találkozunk, mint Dubois Raymond. Demeny, Marey és mások. Ma már nem az egyik, vagy a másik rendszer az uralkodó, hanem minden állam, egyedeinek testi adottságain felépülő eklelk- t'kus rendszer honosított meg. Ezek hajlékony, rugalmas rendszerek, melyek mindenkinek megadják a lehetőséget a sportolásra. Mert ezek a rendszerek tudományosak, sok kísérletnek és kutatásnak eredményéből szii- 'ettek meg. Ma már nem találunk nyugati ál amban olyan stadiont. amelyik ne lenne ellátva a legmodernebb fiziológiai, biológiai és lélektani laboratóriumokkal. A testnevelés megérett arra. hogy mint komoly tudományágat tekintsék. Állandóan beszélnek sportfiziológiáról, sportlélektanról és a ka- i akterológiában a sporttipus külön tanul- uiény tárgyát képezi.

Igv vált a sokezer ember szórakozása tudományos munkaterületté és igy gondoskodik egy pár tudós a tömegek egészséges és helves szórakozásáról.