Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

19)0 auguáxtus II, £ I. LB V ZÉK imtnarrMfifiMMfii 13 RE TRO- GENEZIS HEGYI EM)RE VERSE Er. volt pedig a hetedik napon — — megnyugovék végre az Alkotó, Iá hat napig végzé az alkotást, y s látá, minden mit tett, felette jó. Egy porszem nem tűnt még azóta el, úgy áll ég s fold, sok ékesség vele —- de hol a csend, a kezdeti, — tahin nem is ez volt a Teremtés helye S a nyugalmas, szent béke is ma hol? Jajt hall a fül és harcot lát a szem. így ismétlődik századok során, mi végbemegy most teveled s velem Pokol, vagy menny sújtó ítélete. Rontson porig, jobb már. ha nem kiméi — nem lesz itt úgy percnyi nyugalo m, míg hírmondó belőlünk egy is él. _ _ _ __I ’_ __ __ __■ . ' '__* Pusztuljon el a vadak serege, mit tenger, erdő, levegő kínál, s mint ön-ön testét, aki megeszi, úgy faljon fel mindent az éhhalál. fis megáll akkor végre az idő, kihúnyi a nap s a csillagok raja, nem bánt a ma s a holnap, ami jő, egyforma lesz a nappal s éjszaka. Egyforma lesz, békés egyformaság — sivatag képit ölti fel megint a föld, melyben elsenyved csira, mag, és maghozó növény is faj szerint. A szárazföld végképen tűnjön el, gát nélkül törő hullámok alatt, hol tátong ég és föld között az űr, szakadjon le a felhős boltozat Romoljon szét a tágas semmibe u létet jelző utolsó atom. s legyen sötét, irtóztató sötét, mint volt kezdetben, legelső napun. SZABÓ LÖRINCZ A UGUSZTUS Diákkoromban feljegyeztem, hogy eb­ben a hónapban született Goethe, Shelley, Lenau, Knut Hamsun, Maeterlinck. Igazi nagyszerű termés. Egyáltalán: az augusz­tusban minden nagyszerű. Nagyszerű már maga a táj, minden táj, amelyet idéz; és ki tud hónapot táj nélkül elképzelni? Öt ér­zékünk gondolatban is bő és részeg erővel evőkul ja a természet érzékiségét, fényét, pompáját, izeit. Oh, csak visszagondolni is! ... És mindezt a szabadságnak és talán utazásoknak isteni keretében, vakációban! Azt hiszem, ha csupa augusztus volna az év, igen megszaporodnék a csavargók szá­ma. A mi égövünk alá ez a hónap hoz el egy kicsit a mesés lótuszevők világának renyhe és örök epihureizmusából. — Sze­retem az augusztust. A tavaszt türelmetle­nebbül várom, a tél első hava frisebb meg­lepetés, az ősz megkapóbb; de valamennyi pillanatnyibb. Augusztusban 31 napra szinte megáll az élet: delelőjén tanyázik az év, kulminál minden érettség és a stag­náló boldogságban a hanyatlás előjeleire még egyszer hallatlanul megsürüsödik a nagy, erős élet. — Egy hatalmas biroda­lom mámoros végnapjai ezek: még minden disz és erő. — De mit ér mindez, mit ér Goethe és Shelley a kezdetben, ha a k<s diáknaptár azt sem felejti, hogy ugyanez az augusztus vitte el Lcnaut és Nietzschét és Baudelairet és annyi, annyi mást!. Szórakozás, munka és tudomány Irlat LÖRINCZI FERENC í. A sporttá], vagy általában a testnevelés­sel szemben tanúsított magatartásuk szerint az emberek négy csoportot képeznek. Az elsőbe azok tartoznak bele, akik a test­nevelést le nézik, a mozgást nem szeretik. Fö­löslegesnek tartják azt, hogy a testre külö­nösebb gondot fordítsanak, mert az úgy im fejődik, uövekszik és megerősödik annyira, hogy a mindennapi követeményeknek megfe­leljen s ha fárad is a test, még mindig nem merül ki olyan erősen, hogy egy délutáni, vr-gy éjszakai alvás, pihenés után ne lenne ismét eléggé készen arra, hogy az uj napi munkát elvégezze. Ezek az emberek aztán különösképpen sokat hangoztatják a lelket, az intellektust, a nagy lelki erőket, a min­denható eszeti s példákkal igazolják, hogy nem áM az a mondás: „ép testben ép lélek“. S ezzel meg is nyugtatták magukat. Pedig a iovenalis mondása igy szól: „Orandum est ut sit mens sana in corpore sano“, vagyis kérnünk kell. tehát kívánatos dolog az, hogy cp testben ép lélek is lakozzék. Ezeket tud­va, a véleményünk is kellene változzék s ha olyan nagyon ragaszkodtak ahhoz, amit ez az idézet nem mond, vagy csak a köztudat- ha való helytelen átvétel következtében fe­jez ki, akkor ebben az esetben jó volna ha követnék az idézetből azt is, amit valóban megtalálunk benne. Ez a cikk elsősorban ezeknek az embereknek szól, velük szeretné megkedveltein! a testnevelés gondolatát és mggyőzni őket arról, hogy ne tekintsék azt haszontalan időtöltésnek, hanem az egész ember kialakításában szereplő nagyon fon­tos tényezők egyikének. A második csoportba olyanok tartoznak, akik szeretik a sportot — nézni. Sokféle ki- f gással megmagyarázzák maguknak — s si­kerül is nekik — hogy nem alkalmasak a testnevelésre, a sportra. (Mit nem tudunk a saját hibánk, vagy mulasztásunk takarga- íására és lelkismerétünk megnyugtatására kitalálni és elfogadni?!) A valóságban azon­ban csak egy magyarázata van a dolognak: nézni tétlenül, kényelmesebb, mint erőt ki­fejteni, mozogni, cselekedni. Hiányzik ezek­ből az emberekből az akarat és nem látják be, hogy mindenki felelős, sajátmagáért és a közösségért, amelyben él. Van ismét egy harmadik tábor. Ez a tényleges sportolóké. Szeretik a sportot. Örömmel és megelégedéssel tölti őket el, ha nehéz feladatnak láthatnak neki, ha izmai­kat edzhelik, ha közösen lendülhetnek bele valamelyik munkába. Szeretnek küzdeni, bátran szállnak szembe a veszéllyel s tudják erős lélekkel viselni a vereséget s szerényen örvendenek a győzelemnek. Vcgiil ott van azoknak a csoportja, akik nem csak gyakorlói, hanem ápolói és ter­jesztői is a testnevelésnek. Nemcsak test- neve’ő tanárok ezek. akik ilyen nehéz pá­lyán töltik e! életüket. hanem mindazok, akik szeretik az embert, a közösséget, mely­ben élnek s e közösségnek életét. De nem érik be » puszta szeretettel. Ténylegesen dol­goznak ,tanítanak és nevelnek, azért fára­doznak, hegy ezen a béren is emeljék az embert, boMoggá tegyék őt magát és szebbé es könnyebben elviselhető vé életét. Mindig az egész embert látják maguk előtt s azt akarják, nogy —-Platon hasonlatával élve — a kocsi zökkenő nélkül haladjon tova, ne ragadja el egyik ló sem, a vezető pedig erő­sen tartsa kezében a gyeplőt. 2. Nem számítva az első csoportba beosztot­takat, a következő három táborba tartozó emberek szarnám jelenti a testnevelés a cimben elsorolt rendben azt, amit ez ma­gában foglal: szórakozást egyiknek, a má­siknak munkát és tudományos ©.foglaltságot a harmadiknak. Sportoló embereket nézni, versenyeket, mérkőzéseket, bemutatókat látogatni szóra­koztató dolog. De vájjon ténylegesen spor­tolni nem az-e s inkább az? Vizsgáljuk meg. Nem térünk itt ki a testnevelésnek azok­ra a fiziológiai határaira, melyek kézzelfog­hatóak, már mindenki által ismertek, tehát ezekről szólni felesleges volna. De nézzük azt meg. hogy milyen hatással van a moz­gás a lélekre, a lelki életre. öi okolt lelki felépítésünkben olyan ősi ösztönök és hajamok vannak, melyek a fej­lődés különböző fokain törnek elő kisebb- nagyobb erővel. Olyan lelki megnyilvánulá­sok ezek, melyeknek nincs a mai életben semmi rendeltetésük. Károsak. És ha meg nem ti ztitjuk magunkat ezektől, minden te­vékenységünkben ' tt vannak és gátolnak ab­ban, hogy nyomástól menten szabadon tud­junk cselekedni. Ezeket az előtörő ösztönö­ket le kell vezetni. Nagyszerű eszközök erre a játékok, melyek úgy a gyermek, mint a felnőtt életélten azt a célt szolgálják, hogy ezeket az ösztönöket, szublimálják, eloszlás- rák, levezessék A játékok tehát egy olyan „massige“-t végeznek. mely által lendüle­tesebbé, élénkebbé teszik a lelki életet és megtisztítják, a felesleges sallangoktól. A mozgás akarati megnyilvánulás. Állandó akarás szükséges ia mozgások elvégzésére. Mozgást azonban mindennap végzünk, tehát azt hihetnők. hogy ez is ©lég az akarat gya­korlására. De nem igy van. Hogy- akaratunk állandó Szintjét emelni tudjuk, kell. hogy ez ’z akarat kilengéseket végezzen, erőkifejtés­ben feszü’jön meg, hatalmába kerítse az egész testet, hogy teljes odaadással valósul­jon meg az akarat tárgya. Ez az állandó akarati nekirugaszkodás azt erdményezi, hogy az egyénben az akarat uralkodó vonása sá válik. Lelki felépítését tekintve, az aka­rati élete lesz intenzivebb s könnyen tud majd érzelmein uralkodni s kis fáradtsággal tudja fegyelmezni értelmét, gondolatait. So­kat halljuk ma azt, hogy cselekvő emberekre van szükség. íme a sport, mint a cselekvő ember iskolája. Aki ezen keresztül ment, joggal viselheti az „aktiv“ jelzőt. De van a mozgásnak egy másik tulajdon­sága. Serkenti a szervezet működését és t • _ Ä •• TÜCSÖK A GYÁRBAN MÉCS LÁSZLÓ VERSE A csendes holdas estnek tündér! volt varázsa s úgy mentünk át a gyárba, mint pokol pitvarába, hol félcsupasz munkások dolgoztak néma kába fejjel s rájuk vicsorgott sárkány költők parázsa. Sok pár acél-lapitó vízszintes henger döngött, majd szörnyeteg száj módra nagy gyorsan széijelugrotty és oly könnyen bekapta, mint gyermek-száj a cukrot,' s kiköpte szétlapitva az izzó acéltönköt. Kohókban pénzvágy izzott, mig jobbra balra jártam, zil ált a szörnyű tempó, zergótt az ördög henger, acél, pénz, tiiz üvöltött s megsiketiilt az ember s nşm vette észre senki, hogy tücsök szólt a gyárban. Ó bemagolt zenécske, hitványka, együgyiieske, a csendről és családról s a barna élet-lombok csöpp szeretet szirmáról! Hány ezer éve mondod, tej ember szivek rejtett, boidogság-vágyu tücske?? És jó est ét kívántam az apró kollegának Hisz én is ezt csinálom* mig Európa Bábel- tornyán a Démon ordít, vért ont miiliió Ábel, — én szeretetről zengem együgyű mondókámatlí élénkíti a büki életet. Kellemessé teszi a közérzetet. Lelki egyensúly, derű, vig kedély válnak tulajdonságaivá a helyesén sportoló embernek. Ezek egész életére kihatnak, opti­mistává teszik. — A mozgás tehát kellemes életmegriyilvánulás. Sohasem hat magában, hanem mindig valami tartalommal párosul s igy nem suhan tova nyom nélkül, hanem cl- ménynzerüleg kapcsolódik az egyénhez. Ezek az élmények kellemesek. A kellemes élmény pedig mindenkit szórakoztat. Úgy a néző, de még inkább a mozgást végző számára a sport szórakozást jelent. 3. Egy előző cikkemben megemlítettem, hogy a totális allaineszme. a maga céljának meg­felelően uj irányt szabott a nevelésnek álta­lában 3 igy természetesen a testnevelésnek is. Mindkettő nemzeti színezetet kapott, mint oiyan eszközök, melyek a nemzeti művelődés elmélyitését segitik elő. A testnevelés, mely a nemzeti művelődésnek, ennek az egész nemzeti életet felölelő és magábazáró nagy önismerő folyamatnak, egyik tényezője lett. Az a feladata, hogy lelrnérje a nemzet testi adottságait, képességeit, fokozza ezeket és őrizze meg az egyének . testi és erkölcsi egészségét, hogy ezá-tal is biztosítva legyen a nemzeti. élet zavartalan folyása. Ilyenfor­mán ,a testnevelés nem magános vagy sport­ig luhbok gondja már, hanem nemzeti üggyé nőtt. Az egyes államok pedig intézményesen ddották meg a kérdést. Ezek szerint a test­nevelésben melyet most mái nemzeti sport­nak nevelhetünk, mindenkinek részt kell vennie, ifjaknak és időseknek, férfiaknak és nőknek egyaránt. Ennek a megvalósítása nem mehetett máskép, mint az egyéni és re­kordsport háttérbeszoritásával és a tömeg­sportnak előtérbe helyezésével. Nem egyé­nek sporto.nak immár, hanem sportközössé­gek. És ez a megoldás annál inkább kielégi- te, mert az ilyen sportközösségi élet pompás cSógyakorlatát és alkalmát szolgáltatja a közösségi élettel való megismerkedésnek, megbarátkozásnak és megszokásnak. Itt ta­nulják meg az egyének az egy közös cél szentségét, itt szokják meg a fegyelmezett életet, itt i/lelik meg a közös munka jó és nehéz oldalait és itt ismerik meg a másokon való segítés imperativusát. Ezek a sportkö­zösségek tehát nem haszontalan dolgok. Megvan pontos és fontos szerepük és fel­adatuk. És nem törik le az egyéniséget és nem fosztják meg az egyéneket srzabadságuk- tÓL, csupán korlátozzák azt. De arra is kény­f.zeritenak mindenkit, hogy befelé forduljon, ismerje meg önmagát s szerezzen tudomást valóban létező erőiről, melyeket aztán fej­lesztenie és kamatoztatnia kell. A modem testnevelés gondolatai a sporto­lókat közösségekbe tömöriti, ahol. mint lát­tuk. komoly feladat vár rájuk. Felelősség­teljes munkát végeznek. 4; A testnevelés fejlődéséről nehezen tud ma­gának képet alkotni az. akinek nincs benne kellő jártassága. Komoly tanulmány szüksé­ges ahhoz, hogy megláthassuk, miképpen kristályosodott ki a legrégibb népek vallá­sos gyakorlataiból, táncaiból, foglalkozásá­ból, az első mag. Hogyan rügyezett ki ez a mag 9 nőtt terebélyes fává, melynek csúcsát a görög nevelési eszményben és az olym- piai játékokban találjuk. Milyen mostohán bántak vf e a középkorban, mikor a lovagi iskolák hét disciplinájának egyike, a lovagi tornák (tournoi és caroussei) és -a népi játé­kokban él*. Hogy indul imáét virágzásnak, amikor a humanista irók és nevelők, mint A. da Felire, P Silvio és mások, visszafor­dulnak az ókor; görög—római műveltséghez és meglátván az embert a maga egészében, annak testi nevelését is hangoztatják. Mi­lyen fontos helyet tölt be a Guthsmuths. később a Pestalozzi nevelési rendszerében. Mekkora súlyt é 9 fontosságot nyer a XIX. század elején, a háborúra készülő Németor­szágban-. F. Jahn és Fichte fáradhatatlan buzgalma és munkája révén. De még mindig rendszeres és nem tudományos. P. H. Ling a svéd testnevelési rendszer megalapítója ál­lítja fel azokat a tudományos kritériumokat, melyek eldönthetik egy rendszer helyes, vagy hibás voltát. Mekkora tudományos harc indul a német és a svéd rendszer között, melyben nem kisebb nevekkel találkozunk, mint Dubois Raymond. Demeny, Marey és mások. Ma már nem az egyik, vagy a másik rendszer az uralkodó, hanem minden állam, egyedeinek testi adottságain felépülő eklelk- t'kus rendszer honosított meg. Ezek hajlé­kony, rugalmas rendszerek, melyek minden­kinek megadják a lehetőséget a sportolásra. Mert ezek a rendszerek tudományosak, sok kísérletnek és kutatásnak eredményéből szii- 'ettek meg. Ma már nem találunk nyugati ál amban olyan stadiont. amelyik ne lenne ellátva a legmodernebb fiziológiai, biológiai és lélektani laboratóriumokkal. A testneve­lés megérett arra. hogy mint komoly tudo­mányágat tekintsék. Állandóan beszélnek sportfiziológiáról, sportlélektanról és a ka- i akterológiában a sporttipus külön tanul- uiény tárgyát képezi. Igv vált a sokezer ember szórakozása tu­dományos munkaterületté és igy gondosko­dik egy pár tudós a tömegek egészséges és helves szórakozásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents