Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-09 / 179. szám

ARA 3 LSJ

(.njtiwmia;

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: F. Unirii 9. Telefon 11—99.

ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató:

DR. GROIS LÁSZLÓ

r^'»^wy»^iiftW.fg?r'e^gnaMBntaaa g^^.’HBBigsaSgigaW^'«^W8ffrilhitiWK

Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egeäz évre 96o< lejtmmvsgfcgagjg'aja» MBMWMMWgca««MaB8a»g^wntaBa»

LXÍ ÉVFOLYAM. 179. SZÁ M.

PÉNTEK

CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 9.

13

Giéurtu miniszterelnök ma este rádióbeszédei mond az ország kmpohhkm kérdéséiről.

....... ..... ii i> T^?PTt2^^t2Z,'LSsap™i»s»«n > -Oía 5z fefesaáés szerint Bossy romSn koveáeí bäziálc sneg

& pofnáD-magya? isrgyalásolí elakésziíésevel. Cădere bel" cgpádí Is övei ^Issx a érkezeid Szálfából Bukarestbe

I. I — ——a——■■ —

Nagwé5,á®kes$égii sikkéi közöl a Frankfurter Zeitung a délkelet európai kérdések

megoldásáról

BUKAREST, augusztus 8. (Rador.) Gigurtu mint's z tc-rel nők nza, csütörtökön este 9 órakor rádióbeszédet mond Románia külpolitikai problémáiról.

BOSSY RÓMAI ROMÁN KÖVETET BÍZTÁK MEG A ŞTEFANI SZERINT A MAGYAR—ROMÁN TÁRGYALÁSOK ELÖKÉSZIFÉ SÉVEL i

RÓMA, augusztus 8. A Ştefani buka retti jelentése szerint Bossy római román követ, akit kormánya a román— magyar tárgyalások előkészítésével bízott volna meg. Bukarestbe érkezett. A Ştefani úgy értesült, hogy Bukarestben már megbeszélést is folytatott Manoi- lescuval megbízatása tárgyában. Szófiából az a hír érkezett, hogy Cădere és a bulgár külügyminiszter között a tárgyalások előrehaladtak. Az clasz lap szerint megvan a remény a dobrudzsaí kérdés békés rendezésére,

Bukarestből jelentik: A Budapesti Tudósitó bukaresti jelentése szerint már bukaresti jól értesült körök •'« megerősítik, hogy a romái; kormány a magyar kormánnyal valló tárgyalások előkészítésére Bossy római román követet nevezte ki.

I Rómából jelentik: A Ştefani iroda l szófiai jelentése szerint Popoff bulgár ! külügyminiszter hosszasan tárgyalt a szófiai olasz követtek Bulgár politikai I körök ugv tudják, hogy a bulgár—ro- j mán előzetes megbeszélések továbbra I is kedvező légkörben folynak. Azt hi I szik, hogy a végleges megbeszélések nemsokára román területen folytatódnak. I

[ A ROMÁN—BULGÁR TÁRGYA LÁSOK

Rómából jelentik: A ,.Messagero“ c. lap szófiai tudósításának jelentése szerint. Victor Cădere belgrádi román kö vet, aki napok óta Szófiában tartózkodott és a bulgár kormány tagjaival kor iránya megbízásából tárgyalásokat folytatott, visszaérkezett Bukarestbe, Ebből a tényből a lap arra következtet, hogy az előzetes bulgár—román tárgyalások befejeződtek

Szófiai köröík azt hiszik, hogy a két ország közötti viszonyt rövid időn belül sikerülni fog rendezni.

gosság es méltányosság szelleméből erednek és inkább a jelen körülmények és az észszerű békerend szükségleteit tartják szem előtt, mint a történelmi hagyományokat, amelyek ma már nem egyeztethetők össze a politikai életben közbejött átalakulásokkal.

..A TENGELYHATALMAK KÉSZEK ARRA, HOGY FELAJÁNLJÁK JÓ SZOLGÁLATAIKAT“

RÓMA, augusztus 8. (Rador.) A DNBügynökség jelenti, hogy egyes balkáni államokból származó hirek arra mutatnak, hogy a müncheni német—olasz—magyar megbeszélések során tefljee egyetértésben megállapították a függőben lévő kérdések rendezésének módozatait. Ezzel kapcsolatban olasz politikai körökben kijelentik, hogy a tengelyállamok óhajtják az érdekelt balkáni államok megegyezését és készek arra, hogy felajánlják jó szolgálataikat, anélkül azonban, hogy nyomást gyakorolnának. Magától értetődő — teszik hozzá ugyanazokban a körökben — hogy Münchenben megtárgyalták azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek az érdekelt államok részére elfogadhatóak.

BBMBWWBWWWBPWB oygaKn^aBarBTaMigaBiHM

WOHLTAT NÉMET GAZDASÁGI SZAKÉRTŐ CIKKE A NEMZETI SZOCIALIZMUS DÉLKELETEU- •' RÓPAI KIHATÁSAIRÓL HEREIN. augusztus 8 (Rador.) Wohltat német birodalmi tanácsos és gazdasági szak-; értő, a „Berliner Börsenzeitung“-bau érdekes cikket közöl a nemzeti szucializmusnak a délkeleteurópai államokra való gazdasági kihatásairól. Wohltat megállapítja cikkébeu, hogy az 1938—39 évek poliükai fejlődése már megteremtette a német gazdasági élet-, tért és az újabban csatolt vidékek hamarosan, alkalmazkodni fognak a Németországban uralkodó magasabb életszínvonalhoz. A né- f met területeknek ez a megerősödése ujabn lendületet ad a délkeleteurópai államokkal; való gazdasági kapcsolatoknak. Ebben a tekintetben Wohltat hangsúlyozza, hogy Németországnak Görögországgal és Törökországgá' — tehát a dunai tét szélén fekvő államokkal — fenntartott gazdasági kapcsolatai szerkezetileg mindig megfeleltek a többi délkeleteurópai államok között fennálló gazdasági kapcsolatoknak és e két ország jelenlegi politikai helyzete magától értetődővé teszi azt a tényt, hogy gazdasági fejlődésük elsősorban stlél függ, mennyiben tudják eladni termékeiket Németországnak? Ami a j délkeleteurópai országok helyzetének jöven- j dö fejlődését jelenti, Wohltat megjegyzi,' hogy ez a fejlődés elsősorban attól függ. hogv mennyire fogják tudni ezek az országok gazdasági életüket több évet felölelő terv szerint irányítani.

Igen érdekesek a német gazdasági szakértőnek a jelenlegi háború gazdasági kihatásaira vonatkozó fejtegetései. Ez a háború fogja eldönteni — írják, hogy Európát a kontinens nyugati szélén elhelyezkedett angol gazdasági tömb fogja irányítani, vagy pedig az európai államoknak az Európa közepén fekvő német gazdasági térben való együttműködése fogja-e megszervezni. A délkeie;európai államok részt kell vegyenek ebben a fejlődésben és mezőgazdaságuka., iparukat és szállítási viszonyaikat alkalmaz- niok kell a megnövekedett forgalom megnagyobbodott szükségleteihez. Csak ezeknek az előzetes feltételeknek a megteremtése után lehet gondolni a gazdasági válságok megoldására vezető közös intézkedésekre, nemzetközi adósságok és az érdekelt államok de- vizarQndszerének megoldására. Magától értetődik, hogy egy ilyen hatalmas európai gazdaság: térben a vámrendszer leegyszerűsítését és a pénzértékek megszilárdítását is meg lehet valósítani.

„A magyar-román kérdést megértéssel és jóakarattal kell megvizsgálni“ — irja a Frankfurter Zeitung

kkirályi Eidvar

marsaSf-iaiva&aiáiBsik jelentése

BUKAREST, augusztus o. (Rador.) A királyi udvar marsallhivatalának ói. számú közleménye: „Őfelsége II. Károly király Ion Gigurtu miniszterelnököt. Aic. Pais ellentengernagyot, Teofil Sidorovici Országörparancsnokot és Alexandru Ma- nőiesen ezredes hadsegédet folyó évi augusztus hó 7-én délelőtt munkakihallgatáson fogadta.

Augusztus hó 7-én délután Őfelsége II. Károly király Horia Sima professzort. Traian Braileanut, Radu Mironovich, Corneliii Georgescut és dr. Pop Valért fogadta kihallgatáson.

Bukarest, 1940 augusztus 7. napján.“

Gafencu moszkvai követei a diplomáciai testület és a külügyminisztérium tisztviselői búcsúztatták el

BERLIN, augusztus 8. (Rador.) A DNB jelenti: A német sajtó eddig keveset foglalkozóit a déikeleteurópai revízió kérdésével, most azonban a „Frankfurter Zeitungé a ,,Délkeleteurópa revíziója'" cimü cikkében az alábbiakat Írja:

Németországot közelről érdekli Délke- leteuropa politikai és gazdasági helyzete a a béke megszilárdításának kérdése. A német sajtó meg van győződve, hogy ez a cél nem érhető el, ha nem veszik figyelembe Magyarország és Bulgária revíziós kéréseit, azaz elsősorban az Erdélyre, másodsorban a Dobrudzsára vonatkozó igényeket. Méltányossággal kell eljárni és egyensúlyba kell hozni valamennyi törvényes követelést és szükségességet a Budapest, Bukarest és Szófia közölt fenálló kérdésben. A felmerülő nehézségeket valamennyi államban le fogják győzni abban az esetben, ha valamennyi felelős központ jóakaratának sikerül érvényre jutnia a helyzet tisztázása érdekében. A román— bulgár kérdés, úgy látszik, úgy néprajzi, mint földrajzi tekintetben nem okoz olyan nehézségeket, maelyek készítetnék az észj szerű megoldást. Sokkal bonyolultabb a l román—magyar kérdés, ami azáltal ma- i gyarázható. hogy Erdély néprajzi viszonyai igen komplikáltak és lehetetlenné teszik olyan határvonal megvonását, amely úgy a néprajzi követelményeknek, mint a gyakorlati szükségleteknek megfelel. Éppen 1 ezért tehát kívánatos, hogy az érdekelt j felek tapintattal, megértéssel és jóakarat- i tál vizsgálják meg ezt a kérdést Mégis j nem Németország hibája, ha Románia áldozatokat kell hozzon egy ilyen megoldás ót deliében. A páriskörnyéki békcszerződé- I seh olyan határvonalat húztak meg Roma- J nia és Magyarország között, nmellxel !:.ész- akarva a két állam közötti ellentéteket akarták elmélyíteni, ami a nyugati hatalmak politikai célkitűzéseit szolgálta Románia saját magának fog tehát nagy szolgálatokat tenni azzal, ha igyekszik a viszályra alkalmat adó lehetőségeket eltávolítani és habozás, vagy halasztó, nélkül gyakorlati értelemben elfogadható megoldásra törekszik: másrészről a magyar köre,telesek annyival hönyebbeti kielégíthetők lesznek, amennyiben azok oz igazsáBUKAREST, augusztus 8. (Rador.) Grigo- re Gaíencu moszkvai román meghatalmazott miniszter tegnap este feleségével Bukarestből r Constantái gyorssal állomáshelyére utazott. A vasúti állomáson a bukaresti szovjetorosz, amerikai, bulgár. jugoszláv és görög meghatalmazott miniszterek, valamint a

külügyminisztérium vezető tisztviselői, Va- sile Stoica londoni román követ és mások jelentek meg búcsúztatására.

Constantái jelentés szerint Grigore Cafenea és felesége a ..Regele Carol“ hajón éjfélkor tovább utazott Oroszország felé.