Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-08 / 178. szám

ARA 3 «.Si

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Claj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Daca No. S. Fiókkiadóhivataí és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99.

ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ

Kiadótulajdonos: PALLAS R. T.. Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Do*. 886/ ţ 1938. Trh. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 2-10, félévre 480, egész évre 960 lej.'

LXÎ É VFOLY AM, 17 8. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK

GifcüctiOrigore, Románia nj moszkvai

köveié clalazoii állomáskeiqére

Ä királyi uüvar marsaít-hivaiatának közleménye cs keddi kihallgató' sokróh « N®gy figyelemmel foglalkozik a bukaresti sajtó a küszöbön áUá román»m®gyar tárgyalások kérdésévé?• ® Az Universul római apjeíeníésekei és berlini véleményeket közöl, a Seara a népesere

lehetőségeivel foglalkozik

BUKAREST. augusztus 7. (Rador.) A királyi udvar marsall hivatalának közleménye: „őfelsége II. Károly király augusztus hó 6-án délelőtt Ion Cii- gurtu min'&zíerelnököt, /Mihail Manoüescu külügyminisztert, Stan Ghitiescu munkaügyi minisztert. Viitor Gomoiu dr. egészségügyi minisztert és Ion V. Gruia igazságiigyminisizíert munkakihallgatáson fogadta. I

Augusztus 6 án délután Őfelsége II. Károly király Constantin Argetoianu és A. C. Cttza királyi tanácsosokat kihaiigaitáson fogadta.

Bukarest. 1940 augusztus 6 án.“

Grigore Gafeneu moszkvai követ elutazott állomáshelyére

BUKAREST, augusztus 7. (Rador.) Grigo- j re Gafetcu volt külügyminiszter ma elutazik Bukarestből és Moszkvába megy, hogy Románia moszkvai követének minőségében elfoglalja állását.

MOSZKVA, augusztus 7. (Rador.) Davi- descu, Románia oroszországi meghatalmazott mn-isztere, szombaton elutazott Moszkvából.

dóan kivételes elbánásban részesültek — földet és egyházaik, valamint iskoláik részére szubvenciót kaptak — a határokon túl élő románoknak nemcsak iskoláik, templomaik nem voltak, de az illetékes hatóságok maguk tiltották el, hogy anyanyelvükön, azaz román nyelven beszéljenek. Nem a múlttal, de a jelennel kell foglalkoznunk, hogy az összes, bárhol található románok részére jobb életet biztosítsunk Amit nem tudtunk megvalósítani a múltban, meg kell valósítanunk ebben az órában, midőn a legelső nemzeti kötelesség teljesítésére hívnak fel a valóságok. Mit jelent ez a kötelesség? A kormány bejelentett programja ad választ erre a kérdésre: Hozzuk be kútáraink közé a Bulgáriában, Görögországban, Albániában, Jugoszláviában és Magyarországon szétszórt románjainkat. Ez a program természetesen áldozatokat és költségeket igényel, de nem ez érdekel bennünket. Olyan nemzeunentő politikát kell folytatnunk, melynek történelmi értéke van. Erőnket a románság száma jelenti, mentői többen vagyunk, annál erősebbek leszünk, mentői

ROMAI VÉLEMÉNY SZERINT ROMÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖLT IS RÖVIDESEN MEGINDULNAK A TÁRGYALÁSOK

Az Universul eimii lap jelenti Rómából, bogy az olasz közvélemény érdeklődése vái- 'ozatlanul nagy figyelemmel irányul a délkeleteurópai helyzet felé és ezt a figyelmet kifejezi az olasz sajtó is, sorozatos cikkeket és értesüléseket közölve a délkeleíeurópai eseményekről A cikkek és értesülések tárgyilagosak és nem is veszik figyelembe az angol propaganda mesterkedéseit, amelyekkel nehézségeket és zavarokat igyekszik előidézni. Római vélemény szerint, Románia és Magyar- ország között is rövidesen megindulnak a tárgyalás: k. Jóslásokba a kérdés kiterjedésére cs bonyolultságára való tekintettel az olasz lapok nem bocsátkoznak. Rómában megcáfolják azt a hirt, hogy közelebbről jugoszláv bizottság utaznék Rómába és Berlinbe. Ugyancsak az Universul berlini közlése szerint, Németországban teljes nyugalommal rzesiié’ik a déikeieteurópai helyzetet. Illetékes helyen nem nyilatkoznak a várható fejleményekről s hangoztatják, hogy a tárgyalások alepján majd a német külügyminisz- lérinm hivatott egyedül a nyilatkozattételre.

A SEARA CIKKE A NÉPCSERE KÉRDÉSÉRŐL

Emlék önnepségefe a marasesüS csata éirfordnlóján

1 BUKAREST, augusztus 7. (Rador.) Az erdélyiek bukaresti egyesülete kegyeletes ünnepséget rendezett augusztus 6-án a marasestii csata 23-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepség során alkaimi beszédek hangzottak el, melyek felidézték a román katonák hősiességét. Octavian Mu- resan lelkész. M. Coga őrnagy és Andrei V. Popovici hangoztatlak, hogy ma ismét a történelem keresztuíjánál áll a román nemzet és épp oly szoros egységre, éberségre és felsőbbrendü áldozatkészségre van szükség, hogy a román béke elérhető legyen, amint azt az erdélyiek is kívánják, mindig készen a legnagyobb áldozatra.

BUKAREST, augusztus 7. (Rador.) Tegnap a marasestii mauzóleumban engesztelő istentiszteletet tartottak a világháborúban elesett hősi halottak emlékére.

Az istentiszteletet Ciopron tábori püspök celebrálta főpapi segédlettel. Az istentisztelet után a püspök megható beszédben adózott az egyesülésért elesett hősök emlékének. Az istentiszteleten a hatóságok képviselői is résztvettek.

A bukaresti Bucur Ciobanu-Lemplomban szintén istentiszteletet tartoltak a Mara- sestiné! ezelőtt 23 évvel elesett hősi halottak évfordulóján. Az engesztelő istentiszteleten Octavian Goga és N. Paulescu, prof. I. Catuneanu és a román nemzeti élet több más kiváló harcosáért is imádkoztak.

VĂLENII DE MUNTE, augusztus 7. (Rador.) A hősök temetőjében kegyeletes ünnepség keretében hódoltak a világháborúban a Kárpátok vidékén elesett hősi halottak emlékének.

A „Seara“ a következőket irja a nép- 1 csere kérdésével kapcsolatban:

A határon túl élő románok problémája végül igen időszerű kérdéssé vált. Az utóbbi 20 év hamis demokrata rendszere, a politikai pártklubok diktatúrája és de- magógiája idején egyetlen politikus sem vette a bátorságot, hogy a román nép életképességére annyira fontos kérdésről tárgyaljon. Sőt, politikusaink igen kényes helyzetben voltak, midőn valaki megkérdezte, hogy mit tesz a román állam és román kormány azon többszázezer román érdekében, akik az idők mostohasága folytán a határokon túl élnek és alattomos, biztos elnemzetlenitésnek vannak kitéve.

S amíg Romániában a kisebbségek áliauLégi tiareolc

a La Manche csatorna fölött

Isméi súlyos veszteségekeá szenvedett az angol fiajórai

BERLIN, augusztus 7. (Rador.) A német had vezetőség jelenti: Egy tengeralattjáró elsül vegy tett három felfegyverzett ellenséges kereskedelmi hajót összesen 16.875 tonna űrtartalommal. \ hajók nagyon jól védett menetben vettek részt.

Augusztus 5-én több légi ütközet folyt le a I.a-Manchc csatorna fölött. Ez alkalommal <“gy német felderítő repülőgép lelőtt két legújabb típusa angol vadászgépet. Vadászrepülőgépeink az egyik légi harc során lelőttek hat ellenséges vadászrepülőgépet.

Az rugusztus 5-ről 6-ra virradó éjjel :»é- iro't repülőgépek több angol kikötőt támadtak meg.

Angol repülőgépek éjjel elrepültek Észak- nvugat-Németország fölött és bombákat dobtak le. melyek azonban igen csekély károkat okoztak.

Julius 9-ike cs augusztus 13-ika között

,C L U J, 1 940 AUGUSZTUS 8- «

«^^^BMMwaapwwMwwiwniTrrTiir TTnsaimratKavp.-aBw-Kaw

Segítsük egymást a mezo-ţ gazdasági munkában,

I Derekasan dolgozzunk. imádkozzál és dolgozzál,

egységesebbek vagyunk, annál lökéíete-’ sebb módon tudunk szembe nézni bár-' mily eshetőséggel. Nincs idő a beszédre, vissza kell szereznünk az elvesztett időt. Ma, amikor az összes európai népek a holnapi nap bizonytalanságában élnek — ma, amikor nem láthatjuk tisztán, milyen lesz a világ holnapi elrendezése — az a parancsunk, hogy nemzeti egoista politikát folytassunk, mely alapja lehet a nyugodtan fejlődő román életnek.

Abban az esetben, ha elhozzuk, a határokon túl élő románokat és szülőföldjükre küldjük a romániai kisebbségeket, olyan közeledést hozunk létre Románia és szomszédai között, mely ezen európai térségben a békés élet egyetlen biztositéka. És ebben a kérdésben a kezdeményezés azért illeti meg országunkat, mert föld-' rajzi fekvésénél és nemzeti egységénél fogva legfontosabb politikai és gazdasági tényezőt jelent a dunai és délkeleteurópai vidéken és azért is, mert a Duna túlsó oldalán és a Tisza keleti partjain igen nagy a román kisebbségiek száma.

Igv tehát egoista nemzeti politikára ég ugyanakkor európai érdekű politikára van szükség. Csak igy lehet biztos békét teremteni Európának ezen a táján. Kimond-j 1 tűk szavunkat. Az eredményt várjuk. j

Anglia kereskedelmi hajóraja a következő veszteségeket szenvedte: Teugeralattjáróink összesen 98.500 tonna hajóteret sülyesztettek el. I.égi haderőnk 328 000 tonua kereskedelmi hajóterct siilyesztett el. Ezen kívül ligi haderőnk 32 000 tonna űrtartalma hadihajóteret siilyesztett cl. A megrongált kereskedel- I mi, illetőleg hadihajó űrtartalma eléri a 679 I ezer 324 tonnát. A háború eleje óta az ellen- • ség öss/tsen 4.996.860 tonna hajóteret vesz- I tett.

I LONDON, augusztus 7. (Rador.) A lég- I ügyi minisztérium közli: Kedden hajnalban J angol vadászgépek a keletangliai partok ma- J gasságában s/embeszálltak egy német bom- I bázó repülőgéppel, melyet lelőttek. A német í gép a tengerbe zuhant.

ALCESIRAS, augusztus 7. (Rador.) DNB: 1 Hétfőn este ismeretlen nemzetiségű repüló- j gép kétizben is elszállt Gibialtár felett. A j légoltalmi tüzérség élénken tüzelt a rípüiő- I gépre. A jetentés szerint a repülőgép nem j dobott le bombákat.

j LONDON. augusztus 7. (Rador). A Reuter j cáfolja azt a birt. amely szerint a „Resolution“ nevű angol csatahajót és egy cirkáló- hajót az ellenség elsulyesztett volna.

UJAEB KIHALLGATÁSOK A DEVIZA- CSEMPÉSZÉS ÜGYÉBEN

BUKAREST, augusztus 7. (Rador.) A vizsgálóbíró rendszeresen végzi a kihallgatásokat a devizacsempé&zet ügyében. Tegnap a vizsgálóbiró ismét kihallgatta Max Mayert, és bűntársait, továbbá több tanúkihallgatást tszközö’t és újabb adatokat gyűjtött a csempészetre vonatkozólag.

JELENTÉS A MEZŐGAZDASÁGI HELYZETRŐL

BUKAREST, augusztus 7. (Rador.) A

lö’.dmtí\elésügyi minisztériumhoz érkezett jelentének szerint általában jónak mondható a mezőgr zdasógi helyzet. Elegendő eső esett és ez döntő befolyással volt a kukorica fejlődéséről.