Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-08 / 178. szám

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? . I M \ I HSUL" (Sicliitiu táborink irja): oh'*/ «'-> nemet népnek .»/ u s/.t'rmcse jutott osztályrészül, hogy kot kiváló lorii magasra omoljo. Többre becsültek nopiik iránt őrzött s/.orotetiiket, mint mulo o:<• tii- kot. Elhatározott, energikus fort iák, akik roiulitholot oniil liittok nópiik loremtő ovo- jolu'ii. Jól meghatározott irányban a tö­megek szeretőiétől os bizalmától kbrülöve/,- s o, a két ál amlérfinak sikorült lols/abaili- tani mindazok lóikét, akik ugyanaz! a nyel­vet beszélték és ugyanuzt a bitet vallották magukénak mindenütt a világon. Nem volt tárgyilagosán gondo ko/.o ombor. kínok li- gyolmét inog no ragadta volna az uj társa­dalmi és politikai olrondozés. Az. olernyodt os os/mény nélküli élőt rab'áneuiból valii föl* szabadi tásnak zászlaja szüntelen lobogott, a két nary vezérnek sikorült törliototlon egy­ségbe tümöriteni uépoiko.t, melyeknek jövő­jét sajátos törekvéseik és alkalmasságuk sze- rint készítették elő. Csak az. aki nőm vonta h e két nép uj életeszményeiböl a tanul ágot os aki nőm volté észre egy 120 milliós nép rendszeres és fegyelmezett munkájának kö­vetkezményeit. gondolhatta, liogy mindaz, ami az utóbbi években szemünk előtt tör­tént, nem az uralomra - Iá lemelkedésre ir;í- nvuló legyőzhetetlen akarat következménye. .■Ami engem illet — állapítja inog Sicbitiu tábornok — azon a napon, mikor Hitler Adolf vette kezébe a német nép és Musso­lini az olasz nép sorsának intézését, előre láttam, hogy a német- népet lelkesítő dina­mikus erő háborúba viszi Európát azzal az eredménnyel, melyet most megállapíthatunk. Akkor jutottam erre a következtetésre, mi­dőn 1938 őszén visszatértem Karlsbadból és a németek a müncheni egyezmény alapján a szudetavidéket bekebelezték. Ebből az al­kalomból tömör tanulmányt készítettem, melyben rámutattam arra. hogy az Anschluss és az ezt követő események után miként lá­tom Románia, politikai helyzetét és a tanul­mányt Grigore G ateneu volt külügyminisz­ternek és néhány volt miniszternek figyel­mébe ajánlottam. Akkori tanulmányomból ma megállapítható, hogy egyedüli bölcs po­litikának a Németországgal és Olaszország­gal! való szoros barátságot tartottam, csupán ezek az államok voltak abban a helyzetben, hogy garantálják határainkat. A román nép szerencsétlenségére. kormányai valóságnak votték saját óhajaikat és gyenge politikai felfogásukkal elkészítették a Golgotához ve­zető annyira tövises utat a nép számára, mely jobb sorsot érdemelt volna. Azért írom mindezt, hogy a magam részéről is résztve- gyek a közvéleménynek az igazság utján való irányításában. A román nép érdekeit gyak­ran elfeledték kicsinyes haszonlesés miatt. Azt is hangoztatni kívánom, hogy szentimen- talizmusnak nincs helye a nagv. vagy kisál­lamok politikájában. A román nép állandó érdekeit kelti minden érzelmi szempont fölé helyezni. ..ROMANIA“: Ismét hamis és érdekelt forrásból eredő hírekkel találkozunk. A za­varosban halászók ismét zavaros hírekről suttognak. A mélyreható átalakulások és nagy feszültségek korát jellemző tünet ez, a kü! önös csak az, hogy rendesebb, kiváncsi és nriv emberek is hallgatnak rájuk. Több­ször megírtuk és hangoztattuk, hogy a kor­mánynak nincs titkolni valója, a sajtó pedig minden hiteles, komoly hirt közölhet. Fel- nívtuk a közönség figyelmét, hogy a híresz­teléseket ne vegye komolyan és ne adja to­vább, amit hallott, amennyiben az ország ér­dekeinek árthat. Mégis ilyen jelenségekkel találkozunk. Ha az események folytán ide>- go.Tik feszültebbek, nem fogadható el és nem he!>es, hogy gyengéknek bizonyuljunk. Meg kell értsük, hogy a mai idők mentői több hö coességet kívánnak tőlünk. Amint fegyel­mit követelnek tőlünk, mikor katonai szol­ga Ltot te jcsitünk, épp olyan fegyelemre vau szükség, midőn meg kell őriznünk a nyugalmat azon a helyen, melyet betöltünk. 'e gondoljuk, hogy egyedül a katonaság védi meg az országot. A védelmet a zóna mögött élő emberek bölcsessége is szolgálja. A hir- t^rjesztők legnagyobb és legveszélyesebb el­lenségeink. Ugyanazzal az elszántsággal har­coljunk el’enük, amellyel a határon harcol­nánk. Védekezzünk a rossz szándékkal, vagy könnyelműen terjesztett mérgező hírek ellen. „PORUNCA VREMII“: Az európai ese­mények alakulása és egyes angliai személyi változások arra mutatnak, hogy megnyílik az angol—német közeledés útja. Németország lemond az angolellenes háborúról és a had­ban álló felek megegyeznek. Tehetséges len­ne? Az angliai partraszállás természetesen nem könnyű dolog. Nagy emberáldozatot és hadianyag pusztulást követel és a vállalko­zás telve van kockázattal és meglepetések­kel. Mindez azonban nem riasztja el a német hadsereget, mely rendkívüli teljesitmények- 51 tett tanúbizonyságot a franciaországi hadszíntéren. Nem tehető fel, hogy Berlin lemondana az Angliával való leszámolásról. Ha azonban mégis elfogadjuk azt a feltevést, hogy a fegyverek döntése nélkül létrejön a l éke, az angol—német viszony nem sokat javulna. Németország ugyanis a rendszer, bi­r-jV A németek: által viasza szerzett városok jj»|lwr .....1 VJfPCpMiŢ jj i jwáíjK m •M „J8L , -M {Ja rf :v v'' Jk *■■■!‘d'v y:.:!; -/■i ■ I-Ijf-tl 1 * %m " r ■- - ..,L jflüjrív 1 Az elzászi Wei&senbursj. A lotharingiai Meíz. „A rémet kapu“. Misiden adózóra vonatkozik a most közzétett pénzügyi amnesztia, bármilyen adóró!, vagy iiletékröl i sző Az „Ellenzék“ azószepint közli a nagyfon- tossagutörvény szövegét Befejező közlemény 25. szakasz: Az államot illető kereskedelmi és ipari a ló alatt azt a kereskedelmi vagy ipari adót kell érteni —- beleszámítva az 1940—41. évi többletet — mely az egvenes- adóről szóló tő.vény, vagy más rendelkezés alapján „aditionálék vagy supracota“ nélkül megállapítható. Az osztalékot a kiszámitús- nál nem veszik figyelembe. Az előbbi szakaszokban megjelölt határ­időben esedékes hányadot az elsőfokon meg- állapitotl adó illetve az uj és még uem jog­erőé adó után kell befizetni. Jogerő után aztán az esetleges különbözet az adózó javá­ra, illetve terhére írandó. 26 szakasz: A jelen amneszűatörvénv ér­telmében befizetett összegek a nemzetvédel­mi alap javára írandók­27. szakasz: A Lefizetés elVntben az ado­ki/árólag arra az időszakra melyre vonatko­zóan az aJózok vonatkozó val'omásukat meg­telték. hogy ezen amnesztiában részesülje­nek. 30. szakasz: Jelen törvény kedvezményei abd kivétetnek a román kereskedők é3 ipa­rosok külföldön fennálló készpéuztartozásai, melyekre vonatkozóan az adótörvény rendi 1- kezé'ei maridnak érvényben, továbbá a biz­tosító társaságok kihelyezései és az egyenes­adóról szóló «örvény 23. ozakasza 6. pontjá­ban megjelölt jövedelmek 31. szakasz. Kivétetnek a jelen törvény kedvezményei nbi azok az esetek, melyek­ben kihágúsi. jegyzőkönyvet vettek fel és ezen törvény kihirdetése előtt az illető hiva­talban 'leiktatták a jegyzőkönyvet. 32. szakasz' Az államot, tartományt, vá­Tfcírt CtA Augusztus S-ll-tg mlndanrsao 3, 6 ég 9 órakor két világ» XaAvf «Jt sláger. Nagy prämier. - Rámutatjuk az u] aow-boy királyt. I » 'S fr.^ Î ír V Msgtiató társadalmi dráma. F iär.-bän Corrinne • il iil/Ütilikili» Luetiaira, Anny Duonx él Royer Daohasne, a Háouaélkiili börtön főgzeraplöivel. M A miüQvfg wőfnn Premier. - Főszerepben a legújabb • A puszid, remd. cow-loy király, Gsna Autry. III. A lagiijabb UFA íiipadó. Hél maco'in3syei közsés^en belveü íenyészjezíéíi eszi síéi űz idén az ítSífií MAROSVÁSÁRHELY, augusztus 7. He­tekkel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet ebben az évben Marosmegyéheu is megkezdte a te- nyéazjuhok kiosztását és a mozgalomból Szovála környéke kapott részt. Most rz újabb tcnyészaertés-raozgalom lebonyolításá­ra került sor. A több megyére kitepjedő mozgalomból ez évben Marosmegyébcn hét község részesül. Eddig Radnótfája. jedd és S/ováta községek 10—10 gazdálkodója jutott hozzá a szokásos feltételek mellett az EMGF, á tál kiosztott tenyészsertésekhez. A Maros- megyei Földműves Szövetség kedvező véle­ményezése folytán az EMGE a fentieken ki­vid még Csiiszentivánv, Székelykál, ?«Iezó- gámsond és Éhed-Jobbágytelke községekben ad tenyésztés végett tiz-tiz Yorkshire® fajser­tést. A tiz“s csoportok mindegyike egy-egy apaállatot is kap. Különösen nagy érdek ő- déssel várják a tenyészsertések kiosztását Jedd községben, ahonnan a tél folyamán Marosvásárhelyen megrendezett gazdasági tanfolyamra a nagy hideg ellenére is napon­ként tizennégy gazda kodó látogatott el, hogy a szakszerű sertéstenyésztés ismereteit elsajátíthassa. Jedd község különben a tél folyamán megrendezendő tanfolyamokból is részt kért megának. Az utóbbi r.égv községben a közeli na­pokban osztják ki a fajsertéseket, amelyek­nek szétosztása különben már több más me­gyében is megkezdődött. zók számára bizonylat állítandó ki, melyből megállapítható az, amnesztia alkalmazása, az előirt hányad kiegvenlilése és az hogy az amnesztia mennyiben menti az utólagos el­lenőrző vizsgálat alól az adózót A hivatalos bizonylat két példámban állítandó ki és az egyik példány az iratoknál marad. 28 szakasz: A jelen tötvény kedvezmé­nyeit élvező adózók az elrendezett tartozás­sal kapcsolatban mentesülnek a jövőben min­den vizsgálat alt!. Ez a rendelkezés csupán azokra a kincstári jogokra vonatkozik, me­lyek 1940 április 1-ig voltak esedékesek. Az ellenőrzés alóli mentesség nem vonatkozik az 1940 április 1-én kelt kivételes jellegű pénz­ügyi törvények ben foglaltakra 29. szakasz; Ami azokat a* adókat és tak sakat illeti, melveket közvetlen levonás és befizetés utján vételeznek be, az ellenőrző szervek vizsgálatot csupán ezen adókri és illetékekre vonatkozóan eszközölhetnek és zonyos gondoikozási mód és társadalmi élet­forma el/len harcol, mely alapjában tér el a nemzeti szocialista felfogástól. Ha kiméli Angliát, elismeri a demokrácia életképessé­gét mindazzal, ami a jelenlegi háborút okoz­ta es Anglia jobb időkre várhat, reváne cél­jából. A német győzelem feltétele tehát An­glia teljes legyőzése. Aztán az Európa és Amerika közötti viszonyt is rendezni kell. rost, községet illető minden, e jelen törvény­ben érintett és 1940 ápri'ís 1 - tő * ezen tör­vény kuliéig fenrátló tartozás a jelen tör­vény kibridelésétől számított 30 napon berni bejelenthető, mely esetben a kivetés és be­vételezés bírság nélkül történi!. 33. szakasz- Az 1940 április 1-én kelt am- nesztiatörvény alapján o kereskedelmi és ipa­ri vállalatok által befizetett összegek a je.cn törvényben megjelölt hányad kiegvenlifősé­nél figyelembe veendők visszatérítésnek azonban r.incs Lelve. 34 s/akasz: Az amnesztia kedvezménye azokra is vonatkozik akik egyetemleges fele­lőséggel tartoznak, vagy az adók és taksák levonására voltak kötelesve. 35. szakasz: Mi-ubn elvan esetben, midőn ez a törvéuy a ki riest írt •.11e 1 ő összeg meg­állapítása (elől min 'mézkedik, a vonatkozó törvényes rendelkezésik nkalmazandók .Az események arra mutatnak, hogy tragi­kus tárgyalás készül Európa és Kelet-Ázsia között. A pánszlávizmus is életre kelt Nagy Péter végrendeletének árnyékában és nagy p& döntő kérdőjelet jelent Európa számára. Európa saját kezében kell tarts® sorsát, a német—angol leszámolás tehát nezn tűr ha­lasztást. Németország nem mondott le és nem mondhat le a harcról. KOLOZSVÁRT KÖZGAZDASÁGI HÍREK. A kolozsvári egyetemen árejtést tartottak épületjavitási munkálatokra. 120.000 lei elő» irányzattal- Az árlejtésen resztvettek: mind a két Moldovan Anton, Carupian Iosif, He­gedűs Gyula, Gergely István A munkálatok elvégzésével Gergely Istvánt hízták meg. — A Sebestyén-család tulajdonát képező Calea Regele Ferdinand 121 számú földszintes sa­rok-ingatlant 3,200 000 lejért megvásárolta Jurcoi lean községi jegyző — Prima Fab- rico de Montaj N. B. Perry—Porutiu S. A. outószerelési vállalat Kolozsvár, augusztus 4-ére rendkívüli közgyűlést hivott egvbe, amelyen a vállalat felszámolása kérdésében határoznak. A vállalat 1939 december 31-én lezárt mérlege 7 millió lej alaptőke mellett ezer lej tiszta nyereséggé zárult. Az 1940—41. évi nyomtatványszükséglet fedezésére augusz­tus Di án tart árlejtést a polgármesteri hiva­tal. — A kolozsvári állomási postahivatal va­kolási, festési és átalakítási munkálataira, 59 ezer lej előiránvzattal, julius 29-én tartott ár, lejtést. — Silvania kolozsvári kereskedelmi r. t. augusztus 10-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a vállalat felszámolásáról dön­tenek. KIFOSZTOTTÁK EGY BALÁZS FAL­VI KERESKEDŐ LAKÁSÁT ÉS ÜZLE­TÉT. Dicsöszentmártoni tudósítónk je­lenti: A napokban ismeretlen tettesek be­törtek Novák Traján balázsfaivai kereske­dő üzletébe, ahonnan 50 ezer lej értékű ruhanemüeket, fűszerárukat és 200 lej készpénzt loptak el.

Next

/
Thumbnails
Contents