Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-04 / 175. szám
rr r.TN'fisr Minden adózóra vonatkozik a most közzétett pénzügyi amnesztia, bármilyen adóról, vagy illetékről van szó Az „ElioíizéR“ szószerint Rozii a nagyfon- tosságutörvény szövegét KOLOZSVÁR, augusztus 3. Megírtuk, hogy nagy fout ossága pénzügyi aiuuev-z.tía- lörséiiv jelent meg :: Hivatali*' Lapban. A törvényt, kivonatos ismertetése után, uu>- dunkhan á 1 már most szószerint közölni. Ez rumival inkább szükséges, mert a m *st átlőtt pénzügyi amnesztia az összes adózókra és valamennyi adónemre vonatkozik: 1. szakasz: Jelen törvényben megjelent feltételek keretében az összes adózók valamennyi 1940 áprils 1-ig esedékessé vált 1 incstári pénzügyi jelegű jogokra vonatkozóan amnesztiában részesülnék. melyeket nem vallottak be és nem állapítottak meg jelen törvény kihirdetéséig. Kincstári pénzügyi jellegű jogok alatt értendő bármily jog, adó, vagy bármilyen természetű taksa, akár közvetlen tartozásró., akár levonás utján történő befizetésről van szó. melyek az u.l.'i- mot. megvet, községet, a repiiíő-alapot. vagy bármejy más közintézményt, vagy ezek ál* tál közvetlenül, illetve közvetve kezelt ‘ilu- pokat ii.etik. A jelen törvény értelmében r vert amnesztia fölmenti az adózót inimPn vizsgálat, vagy az adózás ellenőrzése alól, valamint a múltban elkövetett kihágások büntetése alól, a következő szakaszok értelmében. ri adót fizetni tartoznak (birtokbérlők, erdő- termelők). KISIPAROSOK S szakasz: Azok a kisiparosok, kiket valamilyen oknál fogva nem róttuk meg profesz- szionális adóval, általános és teljes pénzügyi amnesztiát vehetnek igénybe az 1940 április 1-ig az államot, vagy az. I. szakaszban felsorolt valamely pénzügyi hatóságot illető j<j- I g< kra vonatkozóan, hu jelen törvény keltétől számított 60 napon belül bevallott legutóbbi évi jövedelmüket és az 1940—1941. évi kivetési jegyzőkönyv közlésétől czámi- tott 45 napon belül kifizetik az. államnak a/on évre járó ..professzionális elemental“ adtik következő hányadát: a) A All. osztályig bezárólag ezen osztá Ivóknak megfelelő jövedelem szerint megadóztatandó iparosok az előLL jelzett hányad fizetése nélkül veszik igénybe az amnesztiát. b) A Alii—X. osztálynak megfelelő jövedelem szerint megadóztatandó iparosok az. amnesztiát oz 1940—1941. évre kirótt professzionális adó 10 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. c) A Xl/a—XlPa osztálynak megfelelő jövedelem szerint megadóztatott iparosok az itiiitit'v/iMii ;./ 1910 I'M I. évre kirótt pro- I os/ionalin min I.* s/.a/alik jnuk befizet i?»*“ ellenében vehetik igénybe dl A X i 11 /« osztályt meghaladé» jövedelem szerint megadóztatott ipaiosok uz amiienz- liiil ii z 1940 10-11 évre megállapított ado 2.5 '■zá/nlékának I; * • f i z.»■ l «’* r.«• ellenében vehetik igénybe. ó szakab/.i Azok a/, iparosok akik 1940 április 1 előtt kezdték meg tevékenységüket, tum iinyilien adóikat megáll.ipiiol tűk, de nem jelentet tél; !>e minden, adózás alá eső jőve- (ielmiiket, vagy nem tettek eleget a mnlthan a kincstárral szemben ii ónálló összes kötelezettségeiknek, igénybe vehetik az amnesztiát, ha a jelen törvény keltétől számított 60 m- I on heliil egyszerű he jelentés utján közük, hogy jelen törvény kedvezményeit igénybe viszik és ugyanezen határidőn belül az. 1940 —1941. évre a kincstár javára kirótt „professzionális elementáris“ adó következő hányadát befizetik: a) A VII osztályig bezárólag ezen osztályoknak megfelelő jövedelem szerint meg adóztatott iparosok az amnesztiát az előbb jelzett hányad kifizetése nélkül vehetik igénybe. I») A Vili a X'a osztályoknak megfelelő jövedelem szeiint megadóztatott iparosok az amnesztiát az 1940—1941. évre kirótt professzionális adó 10 száza’.'kának befizetése ellenében vehetik igénybe. c) A XI üi—\III/a osztályoknak megfelelő jövedelem szerint megadóztatott iparosok az amnesztiát az 1940—1941 évre megállapított professzionális adó 15 százalékának befizetése ellenében vehetik igénvbe. d) A XIJl/a osztályt meghaladó jövedelem szerint megadóztatott vállalatok az amnesztiát az 1910—1941. évre megállapított professzionális adó 25 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. (Folytatjuk.) KERESKEDELEM ÉS IPAR 2. szakasz: Azon kereskedem i és ipari vállalatok, melyek bármilyen körülmények között jelen törvény kihirdetéséig nem voltak ipari, vagy kereskedelmi adóval megróva: 1940 április 1-ig az á lamnak, vagy az előbb felsoro t pénzügyi hatóságoknak járó bármily pénzügyi jellegű tartozásukra vonatkozóan általános és teljes manesztiát kaphatnak, ha jelen törvény keltétől számított 60 , napon bejül a legutóbbi évi jövedelmüket bevallják és az 19 IC— 1911- évi kivetési jegyzőkönyv közlésétől számított 45 napon beÜil azon évre az államnak járó kereskedelmi, vagy ipari adóiknak következő hányadát befizetik: a) A VII. osztályig bezárólag ezen osztályoknak megfelelő jövedelem szerint megadóztatandó ipari, vagy kereskedelmi vállalatok az amnesztiát az e óbb jelzett hányad fizetése nélkül veszik igénybe. b) A VIII./a—X./a osztálynak megfelelő jövedelem szerint megadóztatandó vállalatok az amnesztiát az 1940—-4941. é»re kirótt kt- reskede mi, vagy ipari adó 10 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. c) A XI. a—XIII. # oisiztáTyaak megfelelő jövedelem szerint megadóztatandó vállalatok az amnesztiát az 1940—1941. évre kirótt ..elementáris adó“ 20 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. d) A XIII./a osztályt meghaladó jövedelem szerint megadóztatandó vállalatok az amnesztiát az 1940—1941. évre kirótt kereskedelmi, vagy ipari adó 75 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. 3. Azok a kereskedelmi, vagy ipari váll Latok, melyek 1940 áprilisi 1 előtt kezdték meg tevékenységüket, amennyiben adóikat neg- ál.apitották, de nem jelentették be minden adózás alá eső jövedelmüket, vagy nem tettek eleget a mültbaft a kincstárral szemben iennálló összes kötelezettségeiknek, általános és teljes amnesztiában részesülhetnek, ha jelen törvény keltétől számított 60 napon belül egyszerű nyi atkezatot tesznek arról, hogy igénybe akarják venni jelen törvény kedvezményét és ezen időn belül az 1940— P-Al. évre a kincstár -javára megállapított kereskedelmi, vagy ipari adó következő hányadát; befizetik: a) A VII. osztályig bezárólag ezen osztályoknak megfelelő jövedelem szerint megadóztatott ipari, vagy kereskedelmi vállalatok az amnesztiát az előbb jelzett hányad j bf fizetése nélkül vehetik igénybe. b) A Vlll/a—X/a osztályoknak megfelelő 7 vedelem szerint megadóztatott vállalatok ez amnesztiát az 1940—1941. évre kirótt kereskedelmi, vagy ipari adó 10 százalékának befizetésével vehetik igénybe. e) A Xl/a—XIII/a osztályoknak megfelelő jövedelem szerint megadóztatott vállalatok az amnesztiát az 1940—1941, évre megállapított ,,elementáris adó“ 20 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. d) A XIII/a osztályt meghaladó jövedelem szerint megadóztatott vállalatok az amnesztiát az Ü940—1941. évre megállapított kereskedelmi vagy ipari adó 75 százalékának befizetése ellenében vehetik igénybe. 4. szakasz: Az előbbi 2. és 3. szakaszok rendelkezései azokra is vonatkozik, akik - — bár cégük nem volt bejegyezve — az adótörvényben megjelölt kereskedelmi, vagy ipa■ ■■ - I ■UILTHH—HKBBHT—" -------------BRETAGNE Az újabban felmerült szeparatista tö- [ rekvé&ek révén az Európa újjászervezésé- i vei kapcsolatos kérdések homlokterébe került a Bretagne-félsziget sorsa is. Bretagne csak 1532 óta tartozik Franciaországhoz. Viszont mig a többi történelmi tartomány (Picardia. Champagne) földrajzi tatárai bizonytalanok, addig Bretagne történelmi határai pontosan megfelelnek r földrajzi határvonalaknak. Ez a félsziget mindenben különbözik Francia- országtól. Más itt a tájforma, faj, a nyelv és a népszokások. Már Paris utcáin is feltűnést keltenek a breton parasztnők hímzett főkötőikkel. S aki ott járt. annak ilyenkor eszébe jut az egyhangú bretae- nei táj; a felhős ég, a tenger hullámai által ostromlott vadregényes partok, a mélyen bevágott folyótorkolatok — ahol apálykor a halászbárkák a puha iszapzátonyon megrekednek. AZ ARMORIKAI TÖMEG Földrajzilag Bretagnet úgy lehetne legjobban meghatározni, ha azt az armori- kai masszívum félszigetdarabjának fogjuk fel. Ennek a struktúrája határozza meg jellegét — főleg pedig az a tény, hogy három oldalról a tenger veszi körül. Ls mit értünk armorikai masszivum alatt? A geológiai térkép egy pillanat alatt megmutatja: a párisi medencétől nyugatra a geológiai ókorból való kőzeteket, kristályos palákat jelez, csakúgy, mint a Francia Középhegységben. Ennek a geológiai egységnek meglepő földrajzi egység a kísérője. A Páris felől érkezőnek sejtelme sincs a domborzat változásáról, viszont még a legfelületesebb szem lélő is észreveszi a táj különbözőségét. Hol van már a párisi medence peremeiről távolba vesző széles láthatár? A kilátást elzárja az erdők függönye, vagy a térszín egy-egy hullámzása. S ha sikerül felfedezni egv-egy magasabban emelkedő „kilátót“, innen a völgyek labirintusának és ritka erdőboritotta hegyhátak zűrzavaros látványa tárul a szem elé. S ahol nincs erdő, ott a földek és fasövények által elkerített legelők sakktáblája rajzolódik a tájképre. Ezt a tájformát Bretagneban ..bocage“ néven nevezik. „A félsik“ s az elpusztult hegyroncs Araikor pedig védetlenül, minden irányban el ,ehet látni néhány mérföldnyire, hire- ban.va smes hegycsúcsoknak, büszke hegyor- tnrinak: a láthatár olyan, mint a nyílt tenderen. Semmi rém áll útjában a tekintetnek. A tc.szin hullámai majdnem egy vonalban vannak. A felszínnek ez az egyhangúsága azonban olyan szerkezetet leplez, aminő a legmagasabb hegységeké. Az armorikai masz- ízivum ugyanis az ókor végén merész vonalú hegység volt, amelynek büszke magas! í- i£;*t az erózió munkája azonban kegyetlenül Iztarolta. így keletkezett az a gyengén hullámos térszín forma, amelyet a geográfusok ./éJsiknak“ neveznek. A félsik a minden domborzatot egyengetni, elsimítani törekvő erő:-:óci.klus utolsó fejezete. A talaj kopár kavicsos, egyszer nagyon száraz, máskor túlságosan nedves, a légkör ködös; heves szelek fújnak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként alacsony dombvidék (legfeljebb 417 m. magas) valóságos hegyvidéki jelleggel kérkedhessen. Az emberi települések messzire elkerülik s az erdő csak itt-olt ad helyet a bozótos, tüskés cserjékkel borított vidéknek. A VIRÁGZÓ VÖLGYTELEPÜLÉSEK Mig armorika magasabb részei kemény kőzetekből vannak felépítve, az alacsonyabb vidékeken kevésbé ellenálló kőzetek uralkodnak. A mélyebben fekvő vidékeket számtalan kis völgy hasogatja: ez a tulajdonképpeni „bocage“ néven ismert terület, ahol egymás mellett sorakoznak a majorok s azokat aövénykeritésseí szegélyezett utak kötik össze. A legnagyobb város Rennes és Cha- teaulin. A nedves éghajlat és a talaj viz- hatlansága folytán a térs-zin minden ráncából forrás vagy patak bugyog elő. A települések szétszórtak, mert mindenütt vizre akadnak. A szarvasmarhatenyésztés virágzó. Sok ugyanis a legelő. Az elhagyott földeket hamar belepi a bozót. Sehol nem találunk olyan „tömör falvakat“, mint amilyenek pld. nálunk a Szamos völgyében vannak. A falu temploma körül csak két-három ház álíl: az iskola, a községháza, egy-két fogadó s ko- vácsmühely — ha forgalmas útvonal vezet át. Különben a paraszt a földjén épiti fel házát. A major körül vannak a legelői, szántóföldjei s mindezt élő fasövény veszi körül. Ez utóbbi szolgáltatja a tűzifát is. így éli életét elszigetelten minden csa’ád, távol a világ zajától és csak a vásárokon találkoznak. A föld háromnegyed, része nagybirtok. A világot megrengető uj eszmeáramlatok sohasem hatolnak be a „bocage“ zárkózott társadalmába-. A KONZERVATIVIZMUS HAZÁJA... E nép ősei voltak azok, akik utolsó csepp vérükig küzdöttek a királyságért és a forradalom ellen. S a „suffrage universel“ rendszere alatt is konzervatív, mélyen katolikus érzésű maradt Armorika népe. Siegfried a francia választási eredményeket vizsgálván, rámutatott arra, hogy azoknak a kerületeknek határai, amelyek évről-évre konzervatív képviselőket küldtek a képviselőházba, pontosan megfelel az armorikai masszívum kiterjedésének. ' .. ’ " 1110 iüOVttui 4. MM'rftr—M——Mimii iniuniiM—iriiiM-i ■■ ta \ bretugni-i fóU/.igft inimii»»')/.)- 1 >(i km fcrélrn I üliUúv \ al cujtl ako/.ik I i aui iaor«/u,- törzséhez. Nem csoda, hu mindig a mag.» külön életét élte. A többi francia vidékhez ' i«k igen lazán kapcsolódik. Egészen a tenger felé fordult, amely három oldalról ve/-./.i körül é-- ezer meg ezer öböllel szaggatja partjait. ARMOR A „TENGEK ORSZÁGA“ De Bretagne eţţesz történelme a tenger döntő befolyására mutat. A tengeren érkeztek Írországból és Wale« felől a kelta ere- delii bretonok, akiknek nevét viseli a félsziget is és nyelvüket ma is beszéli a Lakosság. Ez a nyelv éppen úgy különbözik a latin eredetű franciátófl, akárcsak a germán ny- - vektől. A tengeren át jutott ide a kere-z- lenység, gall szerzetesek révén. Végül a part néhány pontján különös típus él. Kiálló arc- csontjuk távoli, titokzatos idegen eredetre mutat. A néphit „azarracénokról“, eőt „föníciaiakról“ beszél... Vájjon melyik messze elkalandozó egzótikug liajósnép itt rekedt késői leszármazottjai ezek -— ki tudja?... A tenger uralja Bretagne életét. Mégis a hul’ámok zaja elhalkul, az óceán nedves leheleté elosälik a szárazföld belseje felé; a közlekedési nehézségek miatt tengerpart é> hmterland idegenek maradtak. Brctagneriak ktt arca van. Már az Írország felől jövő nép ujjongva fedezte fel a nyílt partvidéket, ahol a nagy szelek akadályozzák a Iák növését; a közlekedő« a parttól a vidék belseje felé mind több akadályra talál: erdőkre, visszariasztó mocsarakra. A misszionáriusok és krónikások pusztaságokról vagy áthatol- ratatian erdőkről Írnak. A breton nyelv két elnevezéssel jelöli ezt a különbségei- a „tenger birodalmát“. Armor, az erdőéi Arcouetl néven nevezi. Nem fiktiv elnevczéfek ezek:, mélyreható különbséget jelentenek a vidék iizikumában 8 az emberföldi ajzi adottságokban. Az Armor a tenger országa. Mi liő hasi? ték csipkézi a partot. De nem minden a ten-, ger számlájára írandó. Igaz, hogy a hullá-« rnok vad dühvei rohannak a keményebb kő-, zetek kiszögeléseinek. A tömör gránit, a kemény homokkő szik’a sem bir sokáik ellen- állani a szilaj ostromnak, barlangokat vájnak a hullámok a sziklafal alján, hidak ke-' letkeznek és romba dőlnek, a pillérek szige-, tökké magánosodnak. amelyekre még ádá- zabbul törnek a hullámok. így a kiálló- hegyfokok előtt (Pointe du Raz, Toulinguet.j Pointe Saint Mathieu) sziklazátonyok előőrs-; ként nyalnak bele az óceánba. De az olyan széles öblöket, mint a Donar-j nenez-öböl, a Saint-Brienc s a mélyen bevá-- gott völgyek 15—20 km.-es taicsértorkola? tait már nem a tenger munkája hozta létre., Ez utóbbiakban a dagály lerakja az iszapot s azon zátonyra futnak —• árapálykor — a, hajók. S az öböl belső szögletében a tenger aprószemü homokot térit el s az így keietke-' zett plage-oa simulnak el a hullámok utolsó’ fodrai. Az óceán igy dolgozik a part szeszélyes vonalainak kiegyenlítésén. De múlnak a századok anélkül, hogy a kiugró pariszegélyek elmosódnának vagy feltöltődnének az öblök. Ma is a tenger jelenléte adj;, meg a vidék jellegét. Ez a partvidék Bretagne leggazdagabb része. Csak két vagy három varos (Rennes, Pontioy, Chateau’in) fekszik a félsziget belsejében, a többi mind a parton található. Amott négy, sőt ötszörte nagyobb területen él annyi ember, mint a keskeny partszegé- iyen, ahol a népsűrűség 150—200 1 km.-en. Ezt a partiövet a franciák méltán nevezik ‘.einture dorée — arany-övnek. Virágzó itt a halászat, a kereskeieiem, nagy a hajóforgalom. Egymást érik a kikötők. Szardíniát, vizát, Langusztát halásznak A breton halászok Izlandig elkalandoznak. Brest és So- rient Franciaország legnagyobb hadikikötői közé tartoztak. A XVII. században bevezetett ujoncozási rendszer minden férfit haditengerészeti szolgálatra kötelez, akit bármikor be lehetett hivni gyakorlatra, de akinek ellátásáról egész életére gondoskodott azi állam. A breton mégsem él kizárólag „a' tengerből“. A nedves, de enyhe éghajlat kedvez a földművelésnek. Virágzik a zöldség és gv ümöGcstermelés. Az articsóka-földek szé-' hs terülteket foglalnak dl Saint Brienc környékén, borsó- és burgonyaföldek vannak Pont 1‘Obbé körük A mészkagylóbéj maradványokkal kevert iszap kitűnő műtrágya. De- gazdag kálium tartalmú a parti sziklákról összegyűjtött és elégetett tengeri moszatok hamuja. A közlekedési viszonyok javulása óta ez az értékes műtrágya már a félsziget belsejébe is eljut s mindenütt gazdagon termékenyíti a földet. összehasonlíthatatlanul más a parti és a „belföldi“ táj -alakulása. Amott lépten-nyo- mon mozgalmas kikötőre találunk, itt a ködbe burkolózó magaslatok majdnem te’je- sen lakatlanok, ahova nem igen jutott el a XIX. századig a kontinens befolyása. A breton nyelvterület határa körülbelül a Saint Brienc-töl Lorientig húzott vonal felel meg. Van olyan falu, ahol senki sem beszél franciául. Bretagne fővárosa Rennes, a legfontosabb útvonal mentén fekszik. Lakosainak száma 84.420. LNCZE ANDOR.
