Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-04 / 175. szám

* ] Q -i Ö a u ü n * 2 r M s' 4. r.TTvmvK Molotov szovf ekülügyi nép­biztos nagy beszámolóban ismertette a diplomáciai . helyzetet Äszovjet hépviseíőházánah ülésén a ßalti-álla moh, 3esszaram bia és Északbuhovina képviselői is részívettek. — Moiotoo hangoztatta beszédében, hogy az európai események még szilárdabbá tették a német~szovjet viszonyt A nap N1VIEÁ jegyében á MOSZKVA, augusztus 3. (Rador.) A szovjet távirati iroda jelenti: A Szovjet­unió képviselőházinak 7-ik ülésszaka csü­törtökön, augusztus elsején kezdődött a Kremlben. Az ülésteremben helyet foglal­lak a képviselők és meghívottak, a válla­latok legjobb munkásai, a tudományos kutatók, a kiváló művészek és a szovjet haderő parancsnokai. Megjelentek a kül­földi diplomaták, a szovjet és külföldi új­ságírók. A képviselők tapssal fogadták Andreev elnök megjelenését és a szovjet kormány tagjait. Andreev elnök közölte, hogy a következő kérdések kerülnek na­pirendre: beszámoló a kormány külpoli­tikájáról, jelentés a moldvai szovjet szö­vetséges köztársaság alakításáról s Észak- bnkovinának és Besszarábia, Hotin, Aker- man és Izmail kerületeinek a 6zovjetnk- rajnai köztársaságba való bekebelezéséről, a litván, l&tt és észt köztársaságok tör­vényhozó testületéinek nyilatkozatai s vé­gül a múlt ülésszak óta kiadott szovjet­elnökségi rendeleiek jóváhagyása. A napirendi javaslatot egyhangúan el­fogadták és elhatározták annak a képvi­selőház két házának közös tanácskozásban való tárgyalását. Az együttes ülés csütörtökön esle 7 órakor kezdődött s a képviselők meghall- . gatták Molotovnak, a népbiztosok tana- í csa elnökének a szovjet külügyi népbiz- ; tosának jelent ét a szovjet kormány kül- j politikájáról. Momtovnak a szószéken va- \ ló megjelenését nagy tapssal fogadták, a I képviselők ünnepelték a szovjet kor- j mányt, annak fejét, Molotovol, a szovjet állam és Sztálin külpolitikájának sugal- 1 mazóját. MOLOTOV BESZÉDE Molotov külügyi népbiztos a követke­zőket mondotta: „A legutóbbi ülésszak óta eltelt hóna­pok alatt nagyfontosságu események zaj­lottak le Európában. A Németország által Norvégiában és Dániában, majd Belgium­ban és Hollandiában s végül francia te­rületen lefolytatott hadműveletek során az európai háború széles kiterjedésűvé vált. Junius 10-én Olaszország csatlako­zott Németországhoz s háborút izent Ang­liának és Franciaországnak. így Europa negyedik nagyhatalma belépett a háború­ba. A nyár kezdete óta a háború gyorsuló ütemben folyt. Anélkül, hogy időznék a norvégiai, dániai, belgiumi és hollandiai eseményeknél, meg kell említenem Fran- (iaország gyors összeomlását és fegyver­letételét. Másfél hónap alatt a német had­erő nemcsak szétrombolta Franciaország ellenállását, de kényszeritette is a francia kormányokat olyan békeszerződés aláírá­sára, amelynek következtében a francia terület nagyrésze Parissal együtt tovább­ra is a német csapatok megszállása a!aU marad. Németország fegyverszünetet ért el, de még nem kötött békét s általában semmi sem ismeretes a békefeltételekról. Németország és Olaszország két ellenfe­léből csak Anglia maradt s elhatározta, hogy az Egyesült-Államok segítségével folytatja a háborút. Nem időzhetünk Franciaország összeomlásának okainál, de kétségtelen, hogy Franciaország különös gyengeség jelét adta ebben a háborúban. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a rossz kato­nai felkészültségről lehet itt szó, de el nem hanyagolható szerepet játszott a.t a tény is, hogy a francia vezető körök Né­metország magatartásával ellentétben, na­gyon felületesen Ítélték meg a Szovjet­unó) európai szerepét és fontosságát A legutóbbi hónapok eseményei azt is vilá­gosan megmutatták, hogy a francia veze­tőknek nem volt igazi kapcsolatuk né­pükkel és nemhogy arra támaszkodtak volna, de féltek tőle, attól a néptől, amely a szabadsághoz és a forradalmi ha­gyományokhoz való ragaszkodás megérde­melt dicsőségét szerezte volt meg. Ez 'NSVEA-Oeme dobosban és tubusban Ez j©tenf: eszményi időt, hogy a NIVEA áitai megerősített bőrí a nap álfa! bar- nittassuL Használja ki a napot ameny- rayire csak Sehet/ de ne NIVEA nélküli  nap és a N IVEA egészségének és arc­bőrének legjobb hatószere. Amellett oly olcsó a NSVEAÍ egyik komoly oka volt Franciaország gyengeségének. Most a francia nép nehéz feladata az, hogy meggyógyítsa a háború állal ütött sebeit és azután betöltse újjá­építési hivatását, ami azonban nem való­sítható meg a régi módszerekkel. Néniét­ől szág nagy eredményeket ért el a szö­vetségesek elleni háborújában, de meg nem érte el fő célját, a háborúnak az óhajtott feltételek melletti befejezését, Julius 19-én a birodalmi kancellár béke- felhivást intézett Angliához, az angc-i kor­mány azonban a javaslatot visszautasítot­ta. Az augol kormány abban Anglia he- hódolására való felbivást látott s válaszul kijelentette, hogy a győzelemig folytatja a háborút. Sőt addig ment, hogy megsza­kította kapcsolatait régi szövetségesével, Franciaországgal. Az angol kormány tehát nem akar lemondani a világ minden ré­szében birtokolt gyarmatokról s késznek nyilatkozik, hogy folytassa a habom* a világhegemoniáért, noha Franciaország összeomlása, Olaszországnak a háborúba való belépése után ez a küzdelem Anglia számára sokkal nehezebb. Az európai há­ború első éve végéhez közeledik, de a há­ború befejezésének időpontját még nem láthatjuk. Valószínűnek látszik, hogy a háború uj fejezetének előestéjén vágynak és Németországnak és Olaszországnak az Egyesült-Államok által támogatott Anglia elleni harca kiélesedik. Ezek az említett események nem vál­toztatták meg a Szovjetunió béke■ és semlegességi politikáját. A Szovjetunió nem vesz részt a háborúban. A NÉMET-OROSZ OLASZ KAP­CSOLATOK Németországgal való kapcsolataink az eb­ben a tekintetben egy évvel ezelőtt történt változás utján, teljes egészében a szovjet-né­met egyezmény alapján állanak Ez az i gyez­ménv, melyet kormányunk szigorúan tiszte­letben tart, megszüntette a német-szovjet vi­szonyban a súrlódások lehetőségét, nyugati határaink mentén s ugyanakkor Németor­szágnak is biztosította a nyugalmat Kelet f elé. Az európai események folyamata nemcsak hogy nem gyengítette a szovjet-német meg­nemtámadási egyezményt, ellenkezőleg, még jobban hangsúlyozta fennállásának ée továb­bi fejlődésének fontosságát Az utóbbi időben a külföldi, főként az angol és az angolbarát sajtó gyakran speku­lált azzal, hogy Szovjetoroszország és Német­ország között ellentétek lehetőségéről beszélt cs igyekezett minket megrémíteni a német hatalom megerősödésével. Ezeket a kísérleteket úgy nálunk, mint Né­metországban leleplezték és visszautasították Csak megerősíthetjük, hogy véleményünk szerint is Szovjetoroszország éa Németország baráti kapcsolatainak és jó szomszédsági vi­szonyának alapjai nem esetleges alkalmi meg­gondolások, hanem ugv a szovjet állam, mint Németország alapvető államérdekei. Hasonlóképpen meg kell említenem, hogy Olaszországgal való kapcsolataink az utóbhi időben megjavultak. A legutóbbi idők meg­mutatták, hogy külpolitikai véren a két ál­lamnak minden lehetősége megvan a kölcsö­nös megértés biztosítására. A kereskedelmi kapcsolatok erősítésének reményei is a leg­nagyobb mértékben alaposak 4 kapcsolatban az uíóbbi iifâîsesî siesu -íöffíéni lényeges változás El kell ismerni, hogy Angliának a szovjet­unió elleni ellenséges cselekedetei után. ame­lyekről többször kellett beszélnem a képvi­selőház előtt, nehéz az angol—szovjet kap­csolatok kedvező fejlődése, noha Cripps ur­nák moszkvai ango’ nagykövetté való kine- , vrzése valószínűleg Angliának azt az óhajíá- ! sát tükrözi vissza, hogy megjavítsa a szovjet- . unióval való kapcsolatokat BESSZARÁBIA ÉS ÉSZAKBUKOVINA Engedjék meg, hogy árokká’, a külpolitikai kérdésekkel foglalkozzam, amelyek szeren­csés megoldása az utóbbi időben a szovjet­unió területét és erejét jelentékenyen meg­növelte. Nem szükséges részletesen időznöm azoknál a körülményeknél, amelyek között , Bosszarábiának és Északbukovlnának a szov- ; jetuniohoz való kapcsolása történt. Az erre j vonatkozó okmányokat julius 28-án teljes * egészükben közöltük. Az a jegyzék, amelyet ; Románia moszkvai nagykövetének adtam át. javasolta Besszarábiáuak Oroszország részére való visszaadását és Bukovina északi vészé­nek Szovjetoroszország részére való átadását. Ismeretes, hogy a román kormány elfogadta javaslatunkat és a 22 éves Szovjetoroszor- szág ős Románia között tartó viszály békés megoldást nyert. Besszarábia és Északbuko- vina lakói, főként ukránok és moldovaiak, csatlakozhattak a szovjet nép nagy családjá­hoz és uj életet, a felszabadított nép életét kezdhetik- Ma tudjuk, hogy Besszaiáhia és Lszakbukovina lakosai milyen örömmel fog­lallak helyet a szovjet állampolgárok sorai­ban A szovjet unió területe- Besszarábia eaye- sitésével 44Ő90 négyzetkilométerrel s lakos­sága 3.200.000-rel növekedett, ÉszakLuko- vina becsatolásával pedig 6000 négyzetkilo­méterrel és több mint félmillió lakossal gya rapodott. A. szovjetunió határai igy nyuga­ton a Dunáig nyomultak előre. Ez a Volga után Európa legnagyobb folyója és számos európai állam között a kereskedelmi forga­lom egyik legfőbb útja. Mindnyájan tudjuk, hogy a szovjet állam nép egyértelmű örömmel és nagy elégtétel­lel fogadta a hesszarábiai kérdés an ivi idő óta várt szerencsés megoldását s másrészről Romániával való kapcsolatainknak mostantól kezdve teljesen normális irányban kell fej­lődnie. A BALTI-ÁLLAMOK Áttérek most Litvániával. Lettországgal és Észtországgal való kapcsolatainkra. Szovjet- oroszországnak a Balti-államokkal való kap­csolata az utóbbi időben uj arculatot nvev, mivel az ezekkel az államokká1 kötött köl­csönös segélynyújtási egyezmények nem hoz­ták meg az óhajtott eredményeket. Ezeknek az egyezményeknek megkötése nem vezetett amint reméltük Litvániának, Lettországnak és Észtországnak a szovjetunióhoz való köze­ledéséhez, a vezető polgári rétegek ellenzése miatt. Ezek a csoportok nemcsak nem munka korltak a közeledés érdekében amint a kölcsönös segélynyújtási egyezmények megkötésétől várni lehetett volna, ei- ; lcnkezőleg, a szovjetunióval szembeni el­lenséges magatartást elevenítették fe! és ti­tokban akciókat szerveztek Ebben a műkö­désűkben az ugynavezett Balti Államszövet séget használtak fel, amely kezdetben csak Lettországot és Észtországot foglalta magá­ban a szovjetunió ellen irányuló katonai szerződés keretében s ehhez a mult év vége felé Litvánia is csatlakozott. Bebizonyoso­dott, hogy ezeknek az országoknak vezető polgári csoportjai kénytelenek voltak a szov­jetunióval kötött kölcsönös segélynyújtási szerződések becsületes alkalmazására s ellen­kezőleg egyre jobban erősödött ellenséges magatartásuk. A »lurva szeizŐdéssértért bizo r.yitő tények száma egyre szaporodott. Nem tűrhettük tovább a dolgoknak ezt az állásit, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben s éppen ezért a szovjet kormány követelte a litván, lelt és észt kormányok Összetételének megváltoztatását és jogot a szovjet haderő egyes egységeinek az, illető államok területé­re való vezénylésére. Mindnyájan ismerjük a kormány intézkedéseinek eredményét. A Balti-államokban alakult » a szovjet köztár­saság iránti intézkedése elrendelése volt. Júliusban történtek meg a litván, lett és észt képviselőházi választások, és megmutatták, hogy a polgári vezető osz­tályok csoportjai nem fejezték ki a népek, igazi akaratát és csak kis embercsoportokat1 jelentettek. A közvetlen, egyenlő és titkos ( választói jog alapján összeült képvselőházak; ezután egyhangú véleményt nyilvánítottak, az alapvető politikai kérdésekben. Finnországgal való kapcsolatainkat illető­en javasoltam a finn kormánynak az Aaland- szigetek katonamentesitését és ezekre a szi­getekre szovjet konzul kinevezését. A finn kormány a javaslatot elfogadta. Finnország­gal való kapcsolataink fejlődése főképpen ettől az államtól függ. Norvégiával való kap-' csclataink különleges jellegűek Svédorszá­got illetően mindkét állam érdekelt a gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok kifejleszté­sében. A B ALKÁN ÁLT AMOK ÉS A SZOVJET A balkáni államokat illetően: diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk Jugoszláviával. Bulgáriával normális kapcsolatokat tartunk fenn. Törökországgal való kapcsolatunkban nem történt lényeges változás. Áprilisban azonban barátságtalan cselekedet történt a török kormány részéről, amennyiben tön>k’ terület felől jött ellenséges repülőgép repült el Batura környéke fölött, ahol fontos pet- rcleumfinomitók vannak. A török kormány kezdetben megkísérelte a tagadást, késő!)!» intézkedéseket Ígért. Iránt illetően hasonló­képpen nem történt újabb esemény Március hónap végén Irán irányából is repülőgép re­pül Baku és Batum környékére. Az irán kor­mány is tagadta a tényt, de n német Fehér Könyv okmányai világosságot vetnek a tör­téntekre. Mindenesetre ezeket a tényeket úgy kell értelmeznünk, hogy erősítenünk kell éberségünket déli hatrainkon. JAPÁN ÉS AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK Japánnal való kapcsolataink bizonyos mér­tékben a normalizálódás felé haladnak. Nem loglalkozom az Egyesült-Államokkal való kapcsolaIáinkkal, mivel erről lehetetlen valami jót mondani. A szovjetunió külpoli­tikai sikerei nem tetszenek az Egyesült-Álla­mokban egyes egyéneknek Minket ez azon ban kevéssé érdekel, mi megtesszük köteles segiinket. A Balti-államoknak az Egyesült- Államokban levő aranykincse kérdésében erélyesen tiltakoztunk. Az angol kormány jónak találta, hogy csatlakozzon az amerikai magatartáshoz. Ezeket a kormányokat fele­lőssé tesszük cselekedeteikért. A kinai nemzeti kormánnyá! baráti és jő szomszédi kapcsolatokat tartunk fenn. A HELYZET ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Nem számolhatunk — mondotta végül Mo­lotov szovjet külügyi népbiztos a háború kö­zeli befejezésével. Németország sikerei nyo­mán jelentékenyen megerősödött, Angliának pedig nehézségei vannak a bábom folytatá­sában. A helyzet visszahat Európára és a vi­lág többi részére. Belgium és Hollandia nem védhetik meg gyarmataikat olyan erővel, mint a múltban és ez felveti és időszerűvé teszi a gyarmatok újrafelosztásának kérdését. Bizonyos imperiálista étvágyak nyilvánulnak' meg Japánban és az Egyesült-Államokban. Fenyegető, hogy a jelenlegi habom imperiá­lista világháborúvá alakul át « éppen ezért éberségünknek növekednie kell. Bevezettük a nyolcórás munkaidőt és más intézkedéseket is teszünk gazdasági erőnk nevelésére. Sztá­lin elvtárs szavainak megfelelően az állandó n.unkami'Zgósitás állapotában kell lennünk, készen állunk a katonai veszedelmek kivédé­sére. Egyetlen ellenfelünk sem találhat min- haráti kormányok legfontosabb ! két készületlenül, sőt készen állunk uj dicső- a szabad parlamenti választások l séges sikerekre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents