Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-31 / 198. szám

ELLENZÉK I L . . _ Mit tartalmaznak a Kereskedelmi Kódex yj szakaszai? Az „Ellenzék" részletesen Ismerteti a nagyton- iosságu ui törvényes rendelkezéseket in. 122. szakasz: A kea-eskedcílmi társaságok üzletköre egy vagy több kereskedelmi ügy* lot re vouatkozliat. A társaságok a kővetke­zőképpen különböztethetők meg eg) más tó1-: 1. A közkereseti társaság tartozásait a táj-sas ági vagyon és az összes társak minden vagyona és egyetemleges-, korlátlan lele.ős- séfje garantálja. 2. Az egyszerű betéti társaság tartozásait a társasági vagyon és egyes társak egy etem- dleges, korlátlan felelőssége garantálja. A társaság tagjai kii önben csak be'téteik ere­jéig felelősek. 3. A rész vény társaság tartozásait a társa­ság vagyona garantálja. A társak csak rész­vényeik befizetésére kötelesek. A 115. szakasz hatályon kívül he yezte- tik. 131. szakasz: Abban az esetben, ha- az alapitásra vagy meghirdetésre vonalközé) és a K. T. 126—128. szakaszaiban foglalt ren­delkezéseknek nem tettek eleget, a társak bármelyike kérheti: 1. A társaság létének bírói megállapítását, 2. a cég bejegyzését és ennek a Hivata os Lapban való közzétételét, 3. a társaság fel­oszlatását. A társaság feloszlatása nem kérhető, ha előbb annak elismerésére vonatkozó kérel­met terjesztettek elő a bíróságnál. Azok. akik a társaság törvényes mega'a*- kulása előtt nevében eljártak, egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak mind­azon üzleti tevékenységre vonatkozóan, melyben resztvettek. A többiek a társasági szerződés érteimében tartoznak felelősség- gél. 132. szakasz: A részvénytársaságnak leg­alább hét részvényese és legalább egymillió lej alaptő-kéjei kell legyen. 133. szakasz: A részvénytársaság hitelesí­tett alapitási ive és alapszabálya a követke­ző adatokat kell tartalmazza: 1. Az alapítók neve, vagy cége, nemzeti­sége és lakhelye. 2. A társaság (fiók, ügynökség) cége és székhelye. 3. A társaság jogi megjelölése és üzlet­köre. 4. Az a’aptőke és • a befizetett összeg. 5. A természetbeni hozzájárulás és ezek­ért ajdott részvények megjelölése. Egyes részvényesek számára fenntartott előnyök felsorolása. . 7. A részvények száma, névértéke és jo­gi természetük (óévre, vagy bemutatóra szó­ló részvények) megjelölése. 8. Az igazgatósági tagok számának leszö- ge’zése, nevük, nemzetiségük megjelölése, a szükséges biztosíték mennyisége. Hatáskö­rük vagy a részükre biztosítótt adminiszt iá- iási különleges jog és reprezentálási jog meg­jelölése. 9. A felügyelő bizottsági tagok neve és nemzetisége. 10. A haszon felosztási módja. 11. A közgyűlési határozatok érvényessé­gének feltétele és a szavazás módja, ha az •erre vonatkozó rendelkezések a eörvénytől eltérnek. 12. A társaság időtartama. 13. Az aüapitók által a társaság terhére végzett jogügyletek és az ebből folyó fizetési kötelességek. 176. szakasz: Á társaság által kibocsátott minden irás-on és hirdetményen a K. T. 24. szakaszában megjelölt adatokon kivül a tár­saság jogi megjelölését ég székhellyét is fel kell tüntetni. A részvényitár,saság a leg­utolsó jóváhagyott mérlegében megjelölt, valóban befizetett alaptőkét is feUtünitieti. 180. Szakasz: Az abszolút többségben lévő társak maguk közül egy, vagy több igazga­tót választanak és az alapitó okirattal össz­hangban hatáskört jelölhetnek ki részükre. Ugyanígy a megbízást visszavonhatják, vagy az engedélyezett hatáskört korlátozhatják. 195. szakasz. Egy részvény névértéke nem Cehet 500 lejnél kisebb. A részvényben a következőket kell feltün­tetni: 1. A részvénytársaság neve és a társaság időtartama. 2. Az alapitó okirat kelte, a cégbejegyzés száma és annak a hivatalos lapnak száma, melyben a hirdetmény megjelent, 3. Az alaptőke, részvények mennyisége, a részvények sorszáma és névértéke, valamint a befizetett összegek. 4. Az előnyöket élvező részvények száma — ha ilyen részvények kibocsájtattak — és a részükre fenntartott szavazatok mennyi­sége. 5. Az alapilók részére biztosított előnyök felsorolása. A névre szóló részvényekben meg a rész­vényes tir\e. vagy rege e< lakhely»' is 1.el.'tün­tetendő. Amennyiben természetbeni hozzájárulás ellenében állítják ki a részvényeket, meg kell jelölni, hogy az a apitá-tól számítolt 2 éven belül nem idegeníthetők el. Egy eirnletet több részvényre vonatkozóan is ki lehet bocsátani. SZAVAZATI JOí; 200. szakasz: Minden részvény egy szava­zati jogra jogosít. Az alapító okirat, vagv alapszabály a több részvénnyel' rendelkező személyek szavazati jogát korlátozhatja. A szavazati jog gyakorlása fel van füg­gesztve azokkal szemben, akik nem tettek eleget befizetési köiteJleeisíégüknek. Olyan részvény is kibocsátható, mely több i-zava/alra jogosít, ha ezt az ulupilo okirat, alaps/abá >, vagy rendkívüli közgyűlési lm l.un/.al engedi- yr/.i. Ilyen re zvenvrk kibo- c.ala-a kóvcikr/ö felit eleiek nnllclt et>/.kü z i i 111 e I < I: I \ k t <1 \ I /nu ri ve.-i-11 részvények in-vérté- ke nem ha adhatja meg a/, alaptőke hatod­részét. 2. Névre szólók kel| legyenek és a név«-r- téket a kibocsátáskor nyomban teljes ősz* s/egln-n be kell fizetni. 3. Egy részvény Lryfcüljehh 3 szavazatra jogosít hat, 4. Átruházásuk c-ak az igazgatóság enge­délyével lehetséges, amennyiben az összes részvényesek közgyűlése és a kedvezménye­zett részvényesek külön ülése hozzájárul eh­hez. 202. szakasz: A társaság saját részvényét nem szerezheti meg, sem kölcsönt, vagy előleget nem folyósíthat erre. A 203. szakasz hatályon kivül van her Ivezv e. KÖZGYŰLÉS 212. szakasz: Rendkívüli közgyűlés tartá­sához. amennyiben az alapitó okirat, vagy :.l!up zubály másként nem intézkedik, szük­séges :l. Első összehívás esetén az alaptőke háromnegyed részét képviselő részvényesek jelenléte. Érvényes határozathoz az alaptőke felének megfelelő szavazat szüksége#. 2. \ következő ö zehivás esetén az alaptőke fe­lél képviselő részvényesek jelenléte és érvé­nyes határozathoz az alaptőke harmadrészé- uek megfejem szavazat szükséges. (Folytatjuk.) A nemzetneve ésiigyí minisztérium szabályozta a zsidó tanulók iskolai helyzetét Elemi iskolákba csak második kategóriába tartozó zsidók gyerekei irhatok be. — Líceumokba és gimnáziumokba a keresztény román diákok meg­felelő sorrendje úján beirbatók a második kategóriába tartozó zsidók gyerekei s ha még hely marad, más zsidó gyerekek is az osztály létszá­mának leglennebb fiat százalékáig. — Szakiskolákba uj zsidó tanulók nem iratkozhatnak be. — A (első oktatásnál minden évben a nemzetneve!ésügyi miniszter állapítja meg az arányszámot, mely nem haladhatja meg a hat százalékot BUKAREST, augusztus 30. (Rador.) A nemzetnevelésügyi minisztérium a zsidó ta­nulók iskolai helyzetét a következőkben sza­bályozta: 1. Elemi oktatás. A zsidó törvény második kategóriájába tartozó zsidók gyermekei, va­lamennyi keresztény tanuló után, az állami elemi iskolába beírathatok. A zsidó hitköz­ségek miniszteri jóváhagyással és miniszteri ellenőrzés alatt felekezeti óvodákat és elemi iskolákat létesíthetnek. Ezen iskolák létesí­tése és működése a magánoktatásról szóló törvény és egy speciális végrehajtási utasí­tás alapján történik. A hitközségek által lé­tesített felekezeti iskolákban törvényes vég­zettséggel bíró és a nemzetnevelésügyi mi­nisztérium engedélyével rendelkező tanitók taníthatnak. A román nyelvet, történelmet és földrajzot a nemzetnevelésügyi miniszter által kinevezett román tanitók adják elő. akiket a hitközségek díjaznak. A zsidó tan­testület tagjainak oktatása céljából a zsidó hitközségek tanitóképezdéket fognak létesí­teni román tanárokkal. Csupán a hittan és héber nyelv képez kivételt. Ezen tanitóké- pezdék létesítésére és működésére vonatko­zó szabályokat speciális végrehajtási utasítás fogja megállapítani. A tankönyvek a nemzet- nevelésügyi minisztérium által jóváhagyott hivatalos tankönyvek lesznek. Amennyiben különleges pótlások szükségesek, erre vonat­kozóan miniszteri jóváhagyást kel! kérni és a módosítás költségeit a hitközségek fogják viselni. 2. Középiskolai oktatás. Az állami közép­iskolákba — líceumokba és gimnáziumokba — előbb a keresztény román diákok iratkoz­nak be a törvényben megjelölt sorrend sze­rint, azután a második kategóriába tartozó zsidók gyermekei következnek és abban az esetben, ha még szabad hely marad, a többi kategóriához tartozó zsidók gyermekei is behathatok. Az első és harmadik kategó­riába tartozó zsidók gyermekei az iskolai bi­zottság által megállapított speciális tandijat fizetik. A zsidó diákok száma egyetlen eset­ben sem haladhatja meg a 6 százalékot. A tartományi mintaliceumokba és a felső tanitóképezdék líceumaiba, valamint a többi speciális jellegű középiskolákba zsidók be nem irathatók. A középiskolákra vonatkozó rendelkezése­ket a román magániskolákban is alkalmazni kell, a keresztény felekezeti iskolák kivéte­lével, melyekbe zsidó diákok egyáltalában be nem irathatók. Azon zsidó diákok részére, akiket az előbb említett iskolákba nem lehetett beiratni, a hitközségek líceumokat és gimnáziumokat lé­tesíthetnek, a közoktatásügyi törvény és speciális végrehajtási utasítás szerint. Az igazgatókat kinevezés céljából a zsidó taná­rok közül a hitközségek előterejeszthetik. A tankönyvek az állami oktatás részére engedélyezett tankönyvek lesznek. Az állami és magánoktatásban nincs meg­engedve olyan tankönyv, melyet zsidó szerző egyedül, vagy keresztények közreműködésé­vel irt. Úgyszintén ilyen térképek, füzetek stb. használata sincs megengedve. A zsidó kiadók által készitett kézi füzetek a jelenlegi készlet kifogytáig használhatók. Állami vagy magánszakiskolákba zsidó ta­nulók be ne iratkozhatnak. A jelenleg be­iratkozva lévő tanulók befejezhetik azt a ciklust, amelyben találtatnak. Az érettségi osztályokba ez évben beirat­kozó zsidó diákok közül érdemjegyeik sze­rint 6 százalékot lehet felvenni. 3. A felső oktatás. A felső oktatásban a zsidók arányszámát minden évben és min­den fakultásra, illetve felsőbb iskolára vo­natkozóan a nemzetnevelésügyi miniszter fog­ja megállapítani. A beiratkozott román diá­kok számának legfeljebb 6 százaléka lehet zsidó. Ez az arányszám kizárólag a második kategóriába, tartozó zsidók gyermekeire vo­natkozik. A többi kategóriába tartozó zsi­dók gyermekeit csak különleges esetben lehet fölvenni, amit felvételi vizsgán kell megál­lapítani és csak abban az esetben, ha a má­sodik kategóriát illető 6 százalék nincs még betöltve. A zsidó diákoknak a laboratóriumokba és boncoló termekbe csak az illető professzor speciális ajánlata alapján lehe(t belépni, amennyiben megfelelő hely áll rendelkezés­re. De ez is csak a 6 százalékos arányszám szem előtt tartásával történhet. Kivételes esetekben és különös tudományos érték esetén a többi kategóriákba tartozó zsidóknak is megengedhető, hogy folytassák tevékenységüket. Ebben az esetben a labora­tóriumok és szemináriumok tanárai indokolt jelentést tesznek a minisztériumnak. A jelen­tést az illetékes egyetemi tanács elé kell ter­jeszteni. Jóváhagyás esetén az engedélyt a nemzetnevelésügyi minisztérium hivatalos közleményében közzé kell tenni. Az enge­délyt három évenként meg kell ujitani. Az állami oktatásból eltávolitottt tanerő­ket a zsidó hitközségek által fenntartott tan­intézetekhez való hasonló kinevezésre fogják ajánlani. BUKAREST, augusztus 30. (Rador.) A nemzetnevelésügyi minisztérium a zsidó tör­vény alapján rendeletet adott ki, mellyel szeptember első napjával újabb 28 zsidó ta­nárt távolított el a tantestületből. A névsor­ban Katz Zsigmond aradi nyelvtanár, Brun- feld H. nagyváradi nvelvtanár. Tauner Sala­mon dévai tanár, Schiorr brassói tanár, Ghimpeanu Gheorghetta temesvári tanárnő, Róna Sámuel szatmári tanár és mások sze­repelnek. fóiilitfii7'iilís és ga* épiáomunSia a maros- Vásárhelyi református egyházközségben 1 *á rlm/.a m os osztályok felállításai Kerle a leánygimnázium részére az egyház község vezetősége. — Kijavít iái az egy ■« liá/kö/ség tulajdonát képező épületeket. \1 AI.OSY ÁSÁHIIE1.V, augusztus 30, A maroHvá1 árlii'l) i egyházközségben nemi ak közmüve ődé-i szempontból, hanem a/ egy­házközség gazdasági é elére is jólékon;. au ki­ható. jelentős épilőuiuuka indult. A kulturális téren időszerűvé \ ált kérdé­sek egy ike az uj iskolai évvel áll «é / füg­gésben. A marosvásárlicly i küzépisko ókban is megkezdődlek a beiratkozások az uj i-kó­lái évre. A közeli napokban megkezdődő is- I kólái évvel kapcsolatosan a református egy­házközség vezetősége lépéseket tett. hogy a leánygimnáziumban a párhuzamos osztályok bevezetésére engedélyt szerezzen. Már az el- mű’t évben is szüksége mutatkozott a pár­huzamos osztályoknak és ezeknek hiány ahan számos növendék felvéted kérését kénytelen volt visszautasítani az iskola vezetősége, mert az érvényben levő szabályzat szerint csak 40 növendéket lehetett felvenni az el­ső osztó lyha. Ez a rendelkezés az uj iskolai évben Í3 fenn­áll. Minthogy azonban máris közel száz ta­nuló jelentkezett a leánygimnázium első osztályába való felvételre, az egyházközség vezetősége az ügyben illetékes tanügyi ható­ság elé kérést terjesz.tett, amelyben rámu­tat a párhuzamos osztályok felál itásának szűk-égességére és kéri, hogy ezeknek megnyitását lehetőleg már az uj iskolai évben engedélyezzék. A beiratkozásokkal kapcsolatos helyzet ugyanis az. hogv a negyvenes létszám fenn­tartásával még a helyi egyházközségi tazok gyermekeinek felvétele is nehézségekbe üt­közik. de ezen kivül számos vidéki család­nak is első sorban anyagi szempontból sú­lyos megícrlioést és nehézséget jelent, ha gyermekeit távolabb fekvő és drágább vá­ros iskoláiba kénytelen , beiratni. Remény van arra. hogv a tanügyi hatóságok méltá­nyolni fogják az egyházközség különben tel­jesen indokolt kérését. Az egyházközség megoldást váró több idő­szerű kérdése közé tartozik több építkezés megkezdése, vagv a már megkezdettek befe­jezése. Ilyen többek között a Retli eu Kata leányinternátus kibővítése is. A kibővitésseü kapcso'atos építkezéseket már az elmúlt év­ben megkezdték és többé-kevésbé be is fe-, jezték. de a kibővítési terv második részé­nek végrehajtása a folyó évre maradt. Az építkezések folytatására azonban nem ke­rült sor. mivel időközben szükségessé vált az egyházközség tulajdonát képező több régi épület kijavítása és lakhatóvá tétele, mert különben értékük és jövedelmezőségük is érezhetően csökkent volna. A javítások költ­ségei tetemesek és igv az egyházközség gaz­dasági szempontból kénytelen volt az uj épitkezéseket elhalasztani, bár ezeknek szükségessége is egyre nélkülöz* hetet'enehbé válik. A javítási munkák folyamán öt pgvházköz = é- gi tulajdont képező épület rendbehozatalára kerül sor. Az egyházközség a várostól régi követelése fejében jelentősebb összeget vár és e követelés egyik részletének kifizetése előreláthatólag köze'ebbről megtörténik. A már hosszú idő óta üres vártemplomi kántori állás betöltésére sor kerül a közel jövőben. Az állással számos egyházi tényke­dés függ össze, többek között a Református Dalárda működése is. Az egyházközség veze­tősége ezért elhatározta, hogy a megürese­dett állás betöltésére pá’yázaitot hirdet. A megállapított diólevelet a felsőbb pgvházi hatóság már jóvá is hagvta. Mivel a kántori állással összefüggő feladatok megkivániák. hogy a legjobb képzettségű egyén vállalja azt, a dijlevélben megállapított javadrlmazás lehetővé teszi, hogy a megüresedett tiszt­ségre főiskolai végzettségű énekvezér kerül­hessen. Az állás betöltésére a pályázatot kiírták és a benyújtás határidejét novem­ber elsejében állapították meg. November, elseje után sor kerül a pályázók próbaszol-- gálatára. (zsibői) A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA AZ ÜZLE­TEK SZOMBATI NYITVATARTÁSÁVAU KAPCSOLATBAN. A kolozsvári rendőrkvesz- tura felhivja a figyelmet arra, hogy a mun­kaügyi minisztérium 28.185—940. sz. rende­leté értelmében az összes szombaton bezárt üzletek ezen a napon kivétel nélkül kinyi- tandók és a zárórarendeletet betartani tar­toznak. Ellenesetben az üzletek tulaidonosai- val szemben a törvéoyeg megtorló intézkedé­seket alkalmazzák. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg' választékosabb kivitelig: legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Thumbnails
Contents