Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-31 / 198. szám

IB4Ú auy usâta* 3L Mini mii uf VEVŐINK ÉRDEKÉBENI Az augusztus Végéig raktáron levő prima minőségű oipőinket - a készlet erejéig - dacára a nyers­anyagok és költségek állandó emelkedésének, minden felár nélkül a régi érákon árusítjuk. Használja ; az alkalmat. Sok pénzt takarít meg. „Carmen“ Cipőgyár rt. igazgatósága, Oradea. Fióküzlet: Cluj, Bulevardul Regel© Ferdinand No. 19. _______________________ V Túlnyomó többséggel szavazta meg a washlngtom szenátus a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvényt Hadkötelezett minden amerikai állampolgár. — A ÖOO.OCO főnyi békelétssámu hadsereget nem lehet az EgydsültMÁlhmok területén kívül fel* használni. — Ipari berendezések, gyárüzemek a honvédelem érdekéiben lefoglal hatók WASHINGTON, augusztus 30. (Rador.) DNB: A szenátus által megszavazott és a kőtelező katonai szolgálatra vonatkozó törvény jelenlegi szövegében a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. 21 évtől 31 életévig az Egyesült-Államok területén lévő összes f ér fiák — az idegenek is — - összeirandók. 2. Az összes amerikai állam­polgárok hadkötelezettsége. Ez a köteles­ség azokra az idegenekre is vonatkozik, akik honosítást kértek. Az Egyesült-Álla­mok haderejének maximuma béke idején 900 ezer ember, akiket Amerikán kívül - — az Egyesült-Államok birtokainak kivéte­lével — nem lehet felhasználni. 4. Az újoncok kiképzése egy esztendeig tart. 5. A zsold fizet és a jelenlegi rendszer szerint történik. Az Egyesült-Államok hadseregé­nek tartalékaiban a szolgálati kötelesség tiz évig tart. Az alkalmatlanok és a papok ki vannak zárva a hadsereg kötelékéből. A családfők, valamint a közegészségügyi szolgálathoz tartozó személyek, továbbá a hadiüzemek munkásai és a nemzetbizton­ság szolgálatában álló személyek felment­hetők. Azok, akik vallási okból katonai szolgálatot teljesítem nem hajlandók, köz­érdekű munkálatoknál tartoznak dolgozni. A törvény 1945 május 15-ig marad érvény­ben, amikor érvényét meghosszabbíthat­ják. A törvény felhatalmazza a köztársa­sági elnököt, hogy mindazoknak a hadi­üzemeknek berendezéseit rekvirálja, me­lyek nem egyeznek meg a hadügyminisz­tériummal. A törvény rendelkezése sze­rint azokat, akik katonai kötelezettségük teljesítése alól kibújnak, három évi fog­házzal és 10 ezer dollár birsággal sújtják. WASHINGTON, augusztus 30. (Rador.) DNB: A szenátus 69 szavazattal 16 elle­nében módosítást szavazott meg a köte­lező katonai szolgálatról szóló törvény­javaslathoz. E módosítás felhatalmazza az amerikai kormányt, hogy az Egyesült-Ál­lamok védelme érdekében lefoglal jón ipari berendezéseket, üzemeket, stb. Neely demokrata szenátor másik módosítást ja­vasolt, kérve, hogy a kötelező katonai szolgálatról szóló törvénytervezet megsza­vazását halasszáj: el 30 nappal, hogy köz­ben megkíséreljek a 75.000 önkéntes be- sorozását. Ezt az indítványt 59 szavazat­tal elutasították. WASHINGTON, augusztus 30. (Rador.). A DNB jelenti: Parlamenti körökben úgy értesültek, hogy az Egyesült-Államok légi támaszpontokra alkalmas területek meg­szerzését határozta el a Panama-csatorna megvédésének érdekében. A hadsereg és a flotta hasonlóképpen szeretné a Costa­rica köztársasághoz tartozó Coco-szigeteh es az Equador köztársasághoz tartozó Ga- lapagos-szigetek támaszpontként való meg­szerzését. YEW YORK, augusztus 30. (Rador.) DNB: A Chicago Herald American jelen­tése szerint az Egyesült-Államok és Ka­nada kozott létrejött megegyezés alapján az ujskóciai Halifax város, valamint Ú<- lundland amerikai helyőrséget kapnak. Ugyanakkor négy amerikai hadosztály kü­lönleges kiképzést nyer az Egyesült-Álla­mok északi részén. Az előbb említett két városba induló csapatok egy része is részt- vesz a különleges kiképzésben. ANGLIA FLOTTATÁMASZPON TOT ENGEDÉLYEZ SZINGAPÚR­BAN IS AZ EGYESÜLT­ÁLLAMOKNAK TOKIÓ, augusztus 30. (Ştefani.) Tokió­ból jelentik: Japánban nagy érdeklődést kelt Yarnell amerikai tengernagy nyilat­kozata, amely szerint az Egyesült-Államok esetleg tengerészeti támaszpontnak hasz­nálhatná Szingapúrt. Mint ismeretes, Szin­gapúr az angol haditengerészet kitünően kiépített és életbevágó fontosságú távol- keleti támaszpontja, amelyet „Távolkelet Gibraltárjának“ is emlegetnek. A japán lapok szerint Japán Szingapúr átengedé­sét semmiesetre sem nézheti szótlanul, mert ebben az ügyben létfontosságú köz­lekedési útvonalai folytán érdekelt. Ed­dig a japán és amerikai erők a Távolke­leten ellensúlyozták egymást, de Amerika, mélyebb behatolása révén megerősödnék Japánnal szemben. Szingapúr a legerő­sebb támaszpontok egyike, de amig angol kézen van, addig csak másodrangu fon­tosságú. Mihelyt azonban Szingapúr ame­rikai kézbe kerül, Japán két tűz közé szo­rul. Nagy fontosságot kell tulajdonítani azoknak a híreknek is, amelyek az Egye­sült-Államok és Ausztrália közötti védel­mi megegyezés fennállását sejtetik. Ha az Egyesült-Államok támaszpontot kap Szin­gapúrban, úgy azt a következtetést kell levonni, hogy Anglia és Amerika együt­tesen akarja kihívni Japánt. A Kokumin Shimbun szerint Yarnell nyilatkozata mutatja, hogy az amerikai közvélemény erősen ellenséges hangulatú Japánnal szemben. A távolkeleti amerikai politika egyre határozottabb formát ölt s letér a status-quo alapjáról. Japánban erősödik a benyomás, hogy az Egyesüli- Államok megkísérli kiterjeszteni befolyá­sát a Csendes-óceán vidékén. Japán azon­ban megteszi a kellő védelmi intézkedése­ket, ha amerikai részről bármilyen táma­dó célzat lenne észlelhető. A Hochi Shimbun megállapítja, hogy ha Szingapúrt átengedik az Egyesült-Ál­lamoknak. úgy ez Japán bekerítését je­lentené. Ebben az esetben az Indokinára és az indiai szigetvilágra vonatkozó ja­pán tervek meghiúsulnak. Ugyanakkor a birmai, maláji és indiai irredenta mozgal­mak halálos csapást szenvednének. A lap végül a következőket Írja: — Ha Anglia átadja Szingapúrt az Egyesült-Államoknak, ez közös szerencsét­lenség felé vinné Angilát, az Egyesült- Államokat és Japánt. A japán lap e mondata nyilván azt akarja jelenteni, hogy Szingapúr átadása háborús okot jelent. Szeptember elsején megkezdődik a tanév, il.~én kezdődik a tanítás * BUKAREST, augusztus 30. (Rador.) A nemzetnéviésügyi minisztérium közli, hogy szeptember 1 én megkezdődik a tanév és ezen időpontban a ta­nítói és tanári karnak meg kell jelennie az intézetekben, ahol megkezdődnek a beiinatások. A beiratások szeptember 1 töl szeptember lCHig tartanak. Szep­tember 11-én kezdődik a tanítás országőriinnepség keretében. j Görögország behívott tartalékosokat botsát haza ATHÉN, augusztus 30. (Rador.) Mint a Stefani-ügynökség jelenti, a gö rög nemzetvédelmi minisztérium rendéíete alapján az összes tüzérezredek sza badságolták behívott tartalékos katonáikat és tisztjeiket. A leszerelt koroszü tályokat más egységekhez tartozó tartalékosokkal cserélik fel. Haialioas tömeg fkisérée utölsó tiSfjâra a tragikus véget ért fbufearesti magyar fiút A bukaresti magyar katolikus egyesületek megható búcsúja BUKAREST, augusztus 30. (Saját tudó­silónktól.) Rövid rendőri jelentés a fő­városban megszokott, feltűnés nélküli birt közöl: „A Bibescu Voda-utcában egy szá­guldó tehergépkocsi halálra gázolt egy kerékpározó fiatalembert. A holttestet beszállították a törvényszéki orvostani in­tézetbe. a gázoló gépkocsivezetőt pedig letartóztatták. A halott zsebében talált személyazonossági igazolványból megálla­pítást. nyert, hogy Tavarnay-Mucovei Sán­dor elektrotechnikus-gyakornokkal azo­nos.“ A hir olvasására összeszorul a szivünk. A bukaresti magyarság széles rétegeiben igen jól ismerték és nagyon szerették a kékszemü, szalmahaju, szelíd Tavarnay Sanyit. Már zsenge ifjúságában élénk- részt veit a bukaresti magyar közéletben. Tagja volt a bukaresti katolikus magya­rok ifjúsági egysületének és a Szent Ilona gyermekkórus szóló teuoristája. Végtelen szivjóságára jellemző az a határtalan ein- herszeretet, amelyről életének utolsó per­ceiben adott tanúbizonyságot. A baleset után hat óra hosszáig lebegett élet és ha­lál között és ezalatt az idő alatt semmi másra nem volt gondja, mint arra, hogy a gázoló gépkocsivezetőnek valami baja ne essék, mert úgy érezte, hogy a szeren­csétlenségnek nem az, hanem ő maga az oka. Mielőtt lelkét kilehelte volna, ilyen értelemben vallomást is tett, amelynek alapján a gépkocsivezetőt azonnal sza­badlábra helyezték és megszüntették az ellene bevezetett eljárást. A temetés valóságos magyar esemény­számba ment Bukarestben. Olyan tömeg kisérte utolsó útjára, amilyenhez mérhe- tőt bukaresti magyar temetésen ritkán lát­tunk. A ,.Bellu'"-i római katolikus temető feketéllett az emberektől. A bukaresti ka­tolikus egyesület nevében Petke Ede, az ifjúsági csoport jegyzője búcsúztatta el az élete fakadó rügyében elhunyt ifjút, olyan megható gyászbcszóddcl, hogv egyetlen szem sem maradt száraz. A gyer­mekkórus nevében pedig Székely Juliska nyolcéves kislány búcsúzott el az örök életbe távozó dalostestvértől. A Szent Ilona-énekkar gyászdalokat, egy rögtön­zött trió —- Diószegi Béla, Schatt József és Berky József —- pedig szomorú magyar nótákat énekelt a sir behantolása alatt. Németország nem aján* lőtt lei lengyel lisztet . a déikeieteurépai államoknak Miért kell Jugoszláviának búzát és tengerit vásárolnia Törökországban BERLIN, augusztus 30. A „Dienst aus Deutschland'' jelentése foglalkozik azokkal a vádakkal, melyekkel Churchill és Dalton illet­ték a német kormányt és hadvezetőséget. E yádak szerint Németország nagymennyiségű terményt elvont Franciaországból, sőt Fran­ciaországnak abból a részéből is, amelyet a német haderő nem tart megszállva és hogy Németország terményszállitásra kényszeríti a spanyolokat, holott azoknak sincs elegendő búzájuk. Ezekhez a vádakhoz újabban még az a vádpont is járul, hogy Németország lisz­tet ajánlott fel a délkeleteurópai államok­nak abból a lisztkészletből, amelyeket Len­gyelországtól vont el. E vádakkal szemben a német sajtó megállapítja, hogy az angol bi- rálát kétféle mértékkel mér. Emlékeztet a német sajtó arra, hogy amikor az angolok az európai szárazföldről kivonultak, nemcsak készleteket és hadianyagokat, de terményt raktárakat is megsemmisítettek. Tették ezt azzal az indokolással, hogy meg kell ezeket a terményeket semmisíteniük, mert külön-1 beu azok a német haderő birtokába jutnak.! Németország — irja tovább — nem gondol arra, hogy a megszállott országokat kifossza^ Emlékeztet a német sajtó arra is, hogy Pe- tain marsallal és Baudoin külügyminiszterrel a német kormány a készletek kezelésére vonat­kozólag megállapodást kötött és hogy NéJ metország ezt a megállapodást lelkiismeretes sen be is tartja. Egész nevetséges az az állí­tás, hogy Németország lengyel lisztet aján-i lőtt fel azoknak a délkeleteurópai államok-1 nak, amelyek még szűk termés esetén is el tudják magukat öntermelésükből látni. Hai ezek az államok idegen országokból kisebb mennyiségekben terményeket be is hoznak, mint ahogyan például Jugoszlávia mo3t buJ zát és tengerit vásárolt Törökországtól, úgy ez csak azért történik, hogy az illető ország az uj termésig mutatkozó terményhiányát át­hidalja. Nagyon természetes — Írják tovább a néJ met lapok — hogy Németország az 1937—1 1939-ben felhalmozott terménykészleteit a saját szükségleteire tartalékolta, nem pedig azoknak az országoknak számára, amelyeket Németország ellen háborúra uszítottak és amelyeknek ellátási lehetőségeit és készle­teit a visszavonuló angol csapatok elpusztí­tották. A spanyol kormány is tiltakozik az ellen a beállitás ellen, amely azt dilit ja, hogy gaz­daságilag nem engedhető mennyiségű ter­ményszállitásra kötelezte volna magát Né­metország részére és igy saját lakossága el­látását veszélyezteti. Ha Európa egyes részei­ben szükséget szenvednek majd — szükség azonban Németországban nem lesz — ugv ennek Angliának az az 1939 szeptemberében tett nyilatkozata az oka, amely a terménye­ket is hadidugáruknak minősítette és az, hogy az angol haderő visszavonulása során a lakosság terménykészletét megsemmisítette. GIBRALTÁR ANGOL KORMÁNYZÓJA VISZONOZTA TANGER SPANYOL KORMÁNYZÓJA'NA K LÁTOGATÁSÁT TANGER, augusztus 30. (Rador.) Mir, a Ştefani távirati ügynökség jelenti, Gil raltár kormányzója az erőd repülőpi ranesnokának és egy tengernagynak a *á< saságában viszonozta Mucoz Grande ti homoknak. Tanger kormányzójának lati galását. Mint ismeretes, Grande táborim algesirasi utazása során Gibraltár ko mányzóját is felkereste. A FRANCIA KORMÁNY FELÜLVIZSGÁL­JA A BLUM KORMÁNY ÁLTAL ADOTT KITÜNTETÉSEKET GENF, augusztus 30. (Rador.) Az ..Ec- hűreur de Nice“ úgy értesül, hogy a francia kormány felülvizsgálja, hogy egyes szemé­lyek milyen körülmények közötti jutottak a francia becsületrendhez. Hir szerint különö­sen a Blum-kormány idején kibocsájtott ki­tüntetések érdekiák a francia kormányt. A Blum-kormány idején többezer érdemje-i ■let osztottak szét illetéktelen személyeknek Valószínű, hogy a felülvizsgálás után az ö-z- szes ilyen körübnények között kibocsátott érdemrendeket visszavonják.

Next

/
Thumbnails
Contents