Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-28 / 195. szám
2 EILEN Z fiK 1 o in a a g u %t t u I 2n. MIT ír a román sajtó? ..l’OIU'NC v v UIMII": Nélmnx i'U' "la ;l loiulom i.ulióliMilo romait iiyrlvii ad.if>nh.iii remik mii I tfi \ t-lmiN velünk »/.cinben. Nagyon .-/ixen viseli .1 lUrgnagy olilmdolt Románia sorsat, bar est sohasem tette, mikor liuta- mas volt és valóhmt hmsznúlhatott vohia. A bemondón kivii! «“sie egy I uitai lean' is h< »/.élt. aki galíciai dia’ektnsban iclliivást hité- /ott íu ország iljiisagalio/., hogy Ingjon fegyvert es védje meg az országot a szomszédok területi igényeivel szemben es loleg arra ügyeljen, nehogy Németország gazdasági igájába kerüljünk, mert ez összes gazdasági kin- őseink kiaknázását és politikai függetlenségünk megszorítását jelentene. A haza. nioK- nek sorsát) panaszolja a „fiatal román leány , felhívást intézett az ifjú nemzedékhez, hogy inkább haljon meg, de ne viselje el az önként adott területi, engedménnyel járó erkölcsi vereséget. „A többi derek balkáni népek oldalán — hangoztatta a londoni ..fiatal roman llíeáuy'4 *—— Ivomaniauak is kötelességig, hogy rész tvegyen a felszabadító háborúban. lYagybritanuia a rail népekkel együtt erez s a győzelemig tovább viszi a háborút, mig egész Európát felszabadítja“. Az angol igyek- vós meglep berniünket. Nem foglalkozunk azzal, mi mindent mond a német rádió az an- gotlök kétszínűségéről —• akik mást mi.uda- uak nekünk és megint mást a magyaroknak — de nem hallgathatjuk el a kérdést: mióta lett olvan hajthatatlan Anglia a román határok kérdésében? Tegnapig ugyanis nem platonikus érzés, de valóságos politikai garancia fűzött egymáshoz oly célból, hogy támogassa területi sérthetetieuségürket. mégsem láttunk egyetSen gesztust, vagy komoly segítséget akkor, midőn Be«szairábiát és Ég*ak-Bukovinát elfoglalták az oroszok. El- íenkezőleg, ha nem tévedünk, a moszkvai angol nagyköveit mindent elkövetett, hogy az orosz lépést Moldova északi része felé meggyorsítsa. abban a remény ben, hogy a háborút ott kirobbanthatja, ami nagy fontossággal fairt a londoni kormány szemében, őszintén fáj Angliának Románia mostani sorsa? Érdekes. Hogyan magyarázzuk akkor az angol ügynökök munkáját, akik merényleteket készítettek elő petróleum üzemeink ellen és meg akarták zavarni a Dunán a normáüis hajóforgalmat? Hogyan lenne magyarázható a cemautü angol konzul eljárása. ak; múlt hó efején éc visszavonulásunk legtragikusabb napjaiban azt hangoztatta, hogy Bukovinát nrtén köz társasággá kell kikiáltani? Végül, hogyan egyeztethető össze az angol álláspont a szófiai és budapesti angol követek tevékenységével- akik a magyar és buligár igényeket támogatják? Nincsen már annyira naiv ember Romániában. Hogy ne látna az angol álarcon keresztül. Ma is, tegnap is, háborút akart kirobbantani Kelet-Európábán. Anglia, I Cripps rendkívüli küldetésével nyomást gyakorolt Moszkvában arra. hogy Bessz-arábia elfoglalását siettesse, abban a reményben, hogy Románia ellenállása folytán hadszíntér lesz Délkelet-Etrropa. Azt remélte, hogy igy Németország figyelmét eltereli Angliáról- Az egész világ elpusztulhat, az 5 szemében csak Nagybritannia megmentése fontos. Valamenv- nyi állam ráfizetett az angol garanciára. A szóbeli ígéretet sohasem követte kézzel fogható segítség. A bajba jutott államokat közömbösen sorsára hagyta. Beszédesen bizonyítja ezt Románia példája. Románia bátran néz szembe a számára tartogatott megpróbáltatásokkal. Tudja, hogy csak saját erejéből győzheti le ezeket. Visszautasít tehát minden „rokonszenv“ nyilatkozatot. Romániának nincs szüksége Londo-n felhívásaira, főleg olyan irányban, hogy hazafiasságát hangoztassa. Románia élkövette azt a tévedést, hogy az angol garanciát elfogadta és Lengyelország katasztrófájára, Franciaország pusztulására, Besszarábia elfoglalására volt szükség, Hogy tisztában legyünk, mennyire veszélyes az angol gyámság. Ma ismét megkísérli, hogy úgy tüntesse feí, mintha előretolt őrsei lennénk Délkelet-Európáhan. Mindig intrikákkal dolgozott, hogy az úgynevezett európai egyensúlyt fenntartsa. Teljesen tiszta Románia magatartása: A régi szövetségi rendszert elhagyva, nemcsak külpolitikai, de belpolitikai téren is a tengelvhez közeledett. Ali köthet még Angliához? Semmi. Románia nem akar az angolok játékszere lenni, mert tudja, hogy ebből nem lesz semmi haszna. Hagyjanak békét nekünk és főleg szüntessék meg a földalatti tevékenységet. Románia már nem az. ami volt. Anglia sem más S ma már, mint agyaglábu óriás. ..TRIBUNA“: A román kormány határo- v zottan leszögezte, hogy az ország határain túl esrvetlen román sem mjaíadhat. Ez jelenti | az egyetlen állásfoglalást, melyet a román közvélemény élfogad és ettől nem akar eltérni. Inkább vállaljuk a jövő kockázatát, de nem fogadjuk el, hogy területi áldozatot is ho-zzunk és emellett testvéreink a határokon tol maradjanak. A szomszédokkal1 folyó tárgyalásokat nem olyan nyomásnak fogtuk fel, melyet a legyőzöttel szemben alkalmaznak. Békés es7,kőznek tartjuk, hogy kölcsönös1 áldozatkészséggel intézzük éli az ügyet. Meg vagyunk győződve. Hogy ebben a szellemben j tanácsolták nekünk a közvetlen tárgyalások Be keH ]e$eníe&i az ócska kanosuk mennyiségeket KOLOZSVÁR, augusztus 27. A Hivatalos Lap rendelettörvényt közöl, mely az állam, illetve a hadsereg rendelkezésére boesátju uz országban található os-zes oc ka kauesuk készleteket, liven ócska kaiiesuknak tekinti a törvény mindazt u kuucsukáiut, mely eredi ti céljára már nem használ Ható és lias/.ná- I; ton kivid van helyezve. A gyári, műhely Hulladékok szintén ócska kanosuknak tekintetnek, ha ilyen anyagot tartalmaznak. Akinek 5 kilónál nagyobb súlyú ócska kauesuk van birtokában, köteles lő napon belül a városházán, illetve községházán bejelenteni Ezt t követően minden hó első tiz napjában ki»- I I ti le/ö a bejelentés. Az átvételi árut a bad* i ! lő Iszerelesiigyi minisztérium fogja megáilapi- I tűni. \ hadl’clszerelésiigyi minhztériumiiuk joga I vun «I kuiiesukúruk gyártásút szőkébb körre I korlátozni. Egyes termékek gyártását lelje- ' sen beszüntetni. AMIRŐL ÉRDEMES ÍRNI CIRKUSZ Néha megmarad az emlékezetünkben egy-egy Hangulatos írás. Nem Hosszú lé- lekzetii regényekről, vagy irodalmi remekekről beszélek. Előfordul ez nagyritkán újságcikkekkel is, amikor az olvasó igazán átérzi az újságíró mondanivalóit, magáévá teszi a véleményét és a cikk elolvasása után az a megállapítása, Hogy pontosan igy irta volna n\eg a saját Hangulatát, Ha törtéretesen ez lenne a foglalkozása. Valahogyan igy voltam több mint tiz évvel ezelőtt Hunyady Sándornak azzal a cikkével, amelyet a Kludsky-cirkusz állatseregletéről irt az „Ellenzékiben. Akkor még a hires, nagy Kludsky-cirkusz látogatott el hozzánk, békebeli fémjelzé- séveL három körömijével és sokszáz vadállatával. Valóságos kis erődítményt épített ek a cirkusz számára. Lázban égett az egész város, begy végignézhesse az előadásokat. A méregdrága helyárak mellett is csak úgy lehetett jegyet kapni, ha elővételben gondoskodóit rola az ember Nem csoda, ha az érdeklődésnek ebben a felfokozott hangulatában az újságíró is érdemesnek tartotta, hogy látogatást tegyen a cirkusz világában. Hunyady Sándor egyébként is szerette a cirkuszt és az állatvilágot. Sokat mesélt budapesti élményeiről és igy különös kedvvel látogatta meg a Kludsky-cirkusz állatseregletét. Beszámolójának hatalmas sikere volt. Emlékezem, azzal kezdődött a cikke, hogy etetés idején látogatott el a cirkuszba. Ahogyan ütött az etetés órája, egyszerre nagy sürgés-forgás támadt a vadállatok ketreceiben. A kőszáli sas, amely eddig Vilmos-császári pózban, méltóságteljes lenézéssel tűrte, hogy a cirkusz látogatói megbámulják (ezt a kifejezést használta Hunyady), most egyszerre vijjogni kezdett. Vadul kopogtatott csőrével a ketrec vasrácsait, meglátszott rajta, hogy minden méltóságát elvesztette a hosszú rabságban. Nem volt már a „hegyek királya“, csak egyszerű rabszolga, aki mindent eltűr, hogy a mindennapi élelmét megkapja. És sorra vette Hunyady az egész állatvilágot. Bámulatos megfigyelőerővel irta le, hogy milyen vad mormogással követelték eledelüket a medvék, mennyire vérfagyasztóan hat a farkasok üvöltése, még az elefánt is elveszti sztoikus nyugalmát: egyedül a him-orosz- lán marad igazán királyi. Valósággal megvetéssel fogadja el az ételt, mozdulatai lassúak, kiszámítottak, úgyhogy a cirkusz- világának szemlélője önkéntelenül is tiszteletet és csodálatot érez a rabságában is fenséges vadállat iránt. A cikknek városszerte hatalmas sikere volt. Nagy elragadtatással olvasták azt a cirkusz nagyarul tudó tagjai is. Kludsky igazgató lefordittatta magának és egy napon zsakettbe öltözve megjelent szerkesztőségünkben, begy köszönetét mondjon Hunyady Sándornak a cirkusszal szemben tanúsított nagy jóindulatáért. Egyszóval teljes volt az újságcikk sikere és Hogy mennyire nyomot iiagyott az olvasókban, annak lcgiőHH bizonyítékát magamban J éreztem, amikor tegnap délelőtt útnak indultam a szeszgyár udvarán tanyázó epigon-Kludsky-cirkusz állatseregletének megtekintésére. Hogy a délelőtti időt választottam, az tisztán Hunyady tiz és egynéhány év előtti cikkének Hatása alatt j történt. Még a mondatokat is idéztem ma- j ganjhan: Lássuk csak, Hogy is van azzal 1 a \ ilmos császár-méltóságú kőszáli sassal í és valóban olyan gőgös tud lenni rabsá- > gában is az állatok királya? Mint ahogy az életben nagyon sok minden megváltozott azóta, ugv nyomta rá bélyegét a nagy világválság a Kuldsky- cirkuszra is. A tulajdonosok már nem hittük pénzzel a rengeteg költséget igénylő Hatalmas személyzetet és állatsereglet megtartását. Több kisebb cirkuszra bomlott fel az egykori Kludsky-társulat, az állatsereglet egyik részét pedig különböző állatkerteknek adták el. vagy ajándékozták oda. Ez azonban korántsem von le a cirkusz értékéből. Ma is jóval több itt a látnivaló, mint az átlagos vidéki cirkuszokban. Alég a mai izgalommal túlfűtött légkörben is élmény látogatást tenni az állatseregletnél és megfigyelni) a rabságban is szabadon feltörő ősi ösztönöket az etetés alkalmával. Most is van két kőszáli sas a cirkusz tulajdonában. Hatalmas példányok. Sajnos. mire a cirkuszhoz érkeztem, már elmúlt tizenegy óra és megkapták már az eledelüket. Javában fogyasztották a dög- hust. Csakugyan, nem volt bennük semmi méltóság. Nem ébresztettek félelmet az emberben. Körmükkel és csőrükkel marcangolták a húst és cseppet sem törődtek a ketrecük előtt szépszámban összeverődött nézőközönséggel. A sasok mellett két kis majom búslakodik. Nem voltak játékos kedvükben. Elfogyasztották a déli ebédjüket. Az egyik eleinte értelmes tekintettel viszonozta a bámészkodók nézését, aztán elfordította okos fejét, a másik pedig egyszerűen hátat fordított a közönségnek. A cirkusz hat oroszlánját két ketrecben őrzik. Eg)ik ketrecben fiatal bim- oroszlán van összezárva a párjával. Gyönyörű állat. Hatalmas izmai feszülnek, büszke tartása erőt és méltóságot sugároz. Szinte érezzük, hogy hatalmas ugrással vetné rá magát a nézőkre, ha nem volna közöttünk az akadályozó vasrács Az etetés úgy történik, hogy a hatalmas vaslappal két részre osztott kelrecbe bedobják a véres husdarabokat és egyenként engedik be az oroszlánokat. Ennél az oroszlánpárnál nincs is semmi Hiba. A him-oroszlán lustán, lassan megy ál az elkülönített ketrecrészbe. Amikor elfogyasztotta véres táplálékát, megnyalja a sörényét és éppen olyan közönyösen tér visz- sza fekhelyére, mint a született pluL-kra- ' ta, aki megszokta, hogy kiszolgálják. Ä felvételét a t e ngefllyHatalmak. Különben „diktátumainál á’-lanánk szemben, ez azonban csak erőszakkal érvényesíthető és nem lehet pacifikáló hatása. Akármilyen nehéz is technikai és gazdasági szempontbéli, a nép cserét kell igénybe venni, mert a függő ügyieket egyedül ez képes megszüntetni. Nemzeti áh mok léte nem képzelhető el kisebbségekkel a jövőben másként, mint a jelenlegi határok fenntartásával és kölcsönösen elismert, azonos kisebbségi politikával), melyet egy nemzetközi fórum is garantálna. Mégsem hisz- szük, hogy jó eredménnyel járna, ha egy máI sik állam az érdekelt ország belügyeibe avatkozna. Nem szabad megismételni ai mult hibáit. Egyedüli megoldás tehát a népcsere, melynek révén minden állam etnikai tisztaságának maximumához jutna. Biztosra vehető ugyanis, hogy minden román, ki a határokon tu] marad, elveszett léleknek lesz tekinthető, akármilyen biztosítékot is kapunk. Biztosra vehető, hogy szomszédaink majd eb nemzetlenitő politikáit folytatnak. A területi engedmény és emellett a románoknak: o) ha- I tárokon kivid való hagyása nemzeti bűntény volna, melyre egyetlen román kormány sem Illáhik ketrecbe I hiöirgedcll Imi 'Ki /lan van ii >/.<•/.urv.i Hálom nősténnyel. Az or< ■> nroh/l.in elhullatta mar fogai nagy rí /< I Nehezen tudja h7J l man angol *»i i Hí bimbókat. \ aló l{ gal re,/vrl<l kell így i hivalag liata'mas királya <•-- ».u -ct a gyorsan lovaliinn '■mlieri dicső -gIn / ha-' n lit- bal juk. A n i-lí riy-oroH/láu ,k nyugtalanabbak Nem akarják betartani a surren • «Hl. Az állatszelidilő kell rendel l-'eint-, sen k../.'Iliik va-rudjú\al . . . krlhégtelen. Hogy az oroszlánoknak van a legnagyobb közönségük. Sokan f*• I- órán itt bámulják .: pompái lene vadukat. A cirkusz négy jegesmedvéje már sokkal békésebb látványt nyújt. Sz-giny mail.ok nagyon szenvednek az éghajlat miatt. Nekik trópusi Hő-ié-g még a mostani Hideg < augusztus is. Vcgignyulnak a ketrec pado- I zatán, ellentétben a két barna medvével, amelyek a szomszéd ketrecben megelégedetten tüntetik cl a hatalma» Husdaraiiokat. ,. Leona“, a hatalmas öreg elefánt, most i^ megvan. Emlékszem, Hogy Ilu- nyady valóságos elégiát irt a bölcsességén') I. Az ápolója azt mondja, hogy legalább százötven éves. Két társával együtt figyeli a nézőket és hálásan fogadja a peretek et. amelyeket sajnos, nagyon gvér számban repítenek oda a nézők. Ez is jellemző tünete a gazdasági válságnak. Az emberek azt a két lejt is nehezen adják ki. amibe a perec kerül. Ezért van a kro- kodilusok melegitelt medencéjének és az óriá kígyónak is kevesell!) nézője. Itt ugyanis külön belépti dijat kell fizetni Nem sajnáltam az állatsereglet megtekintésével eltöltött időt. Emberi tulajdonságokról gondolkoztam el akkor, amikor két farkaskölyköt láttam verekedni a hns- darabokért. Mintha csak egymásra törő emberek lettek volna. Olyanok, akik nem tudják titkolni a kenyéririgységet. Távozáskor szomoru látványnak voltara tanúja. Megrokkant, öreg gebét kínált eladásra gazdája. Szegény állatnak reszkettek a lábai, mialatt a bőrén alkudoztak. Sejtette, hogy szörnyű veszedelem vár rá a ketrecek mögött, ahonnan kiballatszott a vadállatok bőgésc. Megkötötték az alkut. A kiérdemesült lovacska eltűnt a ponyvák mögött. .Mint ahogyan sokszor a te-, remtés koronája, az ember is leikiUrnerct- furdalás nélkül elhagyja a legjobb barátait. Ha önös érdekei úgy kívánják ... Hálás vagyok ezért a délelőttért Hu- nyadynak, aki most sokezer kilométer távolságban, az óceánon túl várja, Hogy visszajusson Hazájába. Sok nyugtalan órámban fogok gondolni a cirkusz állatseregletére. Hiszen csakugyan megnyugvásra szolgálhat: az emberi élet sem más, mint a ponyvák világa: színes élményekkel teli cirkusz .. . Végit József. Udvary Gyöngyvér újságíró- nő társaságában érte a ha- lálos aufószererencsétlenség Pjthő Sándort KOLOZSVÁR, augusztus 27. Hirt adtunk arról a megdöbbentő tragédiáról, amelynek Beillő Sándor, a magyarországi újságírás egyik legkiválóbb vezéregyénisége esett áldozatul. Az autószerencsétlenségről érkezett első hírek szerint Pe- thő Sándor leánya társaságában indult el autótaxin Balatonfüred felé. Amint most utóbb jelentik, az első híradás téves volt, amennyiben a végzetes útra nem leánya kisérte el Pelhő Sándort, lianem a gépkocsin Udvary Gyöngyvér, az ugyancsak Erdélyből elszármazott tehetséges fiatal ujságirónő volt a kiváló magyar publicista társaságában. A gépkocsiszerencsétlenség következtében Udvary Gyöngyvér is koponyaalapi törést és olyan súlyos természetű zuzódásokat szenvedett, hogy haldokolva szállították be a balatonfüredi kórházba. Életben maradásához, amint jelentik, semmi remény sincs. vállalkozhat. Éppen igy nemzeti bűntényt jelentene az is, ha területi engedményt tennénk és ezen kisebbségekkel maradnánk. A jövő béke egyetlen igazságos alapja az, hogy egyetlen román sem maradjon a határokon túl és egyetlen kisebbségi sem maradjon nálunk azokból az államokból, melyekkel tárgyalunk. Különben a román nemzet sohasem ratifikálná a kormány által hozott határozatot. A történelem pedig sem a jelenlegi háborúval, sem a mai szerencsétlenségek esztendejével le nem zárul.
