Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-28 / 195. szám
Párisbau német katonazene játszik Gyalogság útban a számára kijelölt állások jelé LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelis:, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. augusztus 2 2. ELLENÜNK hit "intim „Keleteurópét nem fenyegeti __ írja a Petit Párisién CLERMONT-FERRAND, augusztus 27 (Rador.) Havas: A „Petit Párisién" cimü ríap „Keleteurópát nem fenyegeti éhség“ címmel cikket közöl, melyben megállapít* ja, hogy Churchill megállapításaival szerűben az élelmezési ellátás területen derűlátás tapasztalható. Nagy hiányok lesznek —* teszi hozzá a lap — de élni fogunk. Mindenekelőtt tudjuk, hogy az európai termés — ha szabad ezt a szól használni -r— teljes. Igaz, hogy nincs szó fantasztikus bőségről, de éhség sehol nem lesz. Azt is tudjuk, hogy „csodálatos pótszerek“ állnak rendelkezésre, melyekkel a hiányokat pótolni lehet. Angol tengerészeti tamaízponíoüat bombázott es haiomenetehel támadóit meg az olasz légi haderő „Anglia leggőzetése megnyitja a sza’^ads ’g kapuit az elnyomatásban elő arab nép előtt!“ RÓMA, augusztus 27. (Rador.) A Ştefani „valahonnan Itáliából“ az olasz főhadiszállás következő közleményét továbbítja: Az olasz légi erő ismét támadást intézett az alexandriai tengerészeti támaszpont ellen, melyet egymást követő hullámokban bombázott. Egy ellenséges bombavető gép kényszerleszállást végzett a tengeren- Az elsülyedt gépnek egy tisztből és két altisztből álló személyzetét megmentettük és foglyul ejtettük. Egyik tengeralattjárónk az Atlanti-óceán vizein egy ellenséges petrólenmszállitó hajót torpedólövéssel elsülyesztett. Kelet-Afrikában az ellenséges légierő bombatámadást intézett Gallabat ellen, hol a bombák nyolc benszülöttet megöltek és közel 40 személyt megsebesítettek. Az anyagi kár jelentéktelen. RÓMA, augusztus 27. (Ştefani.) Ciano gróf, olasz külügyminiszter táviratot kapott a Keleti Egyetemi Hallgatók aláírásával, amelyben üdvözletét küldenek az olasz csapatoknak Szomáliban elért fényes győzelméhez. — Anglia legyőzetése — írják a táviratban — valószínűleg megnyitja a szabadság kapuit a még elnyomatásban élő arab nép előtt. RÓMA, augusztus 27. (Rador.) A „Gi- ornale d‘Italia“ cimü olasz lap legutóbbi számában Egyiptom kérdésének megvizsgálásával foglalkozik. A lap szerint az angolok által elkészített védelmi állásokat egyiptomi hadosztály foglalta el, készen arra, hogy közbelépjen, ha Olaszország megkísérelné egyiptomi területre lépni. — Nem tudjuk, mennyiben felel meg a valóságnak ez az állítás — irja a lap — azonban tény, hogy az egyiptomi kérdé’t egyszersmindenkorra meg kell oldani. Lehetetlen, hogy nem tudna arról Egyiptom, miszerint a legutóbbi években légi és tengerészeti támaszponttá vált az angolok számára, ami állandó veszedelmet jelent Olaszország afrikai birtokaira nézve. Egyiptomnak ezt a magatartását szem előtt kel* tartanunk és meg kell állapítani a felelősséget. Antiszemita intézkedésekét követel a francia kormány lapja V1CHY, augusztus 27. (Havas.) A vichyi kormányhoz közel álló „Interfrance“ cimü lap nagy cikkekben követeli a Franciaorszagban élő zsidók számára külön státus felállítását. A lap cikkírója arra hivatkozik, hogy ez a kérdés most égetően időszerű Franciaországban. Az j ország zsidósága az orvosi és jogi pálya- I kon, valamint a sajtóban, rádióban és filmben egyaránt igen nagy tért hódított. A népfront kormányai annakidején ezer számra engedték he a külföldről emigrált zsidókat, ami csak előmozdította a zsidóság további térhódítását. Roosevelti hívet támogatják as angolok szövetségi terveit WASHINGTON, augusztus 27. (Rador) DNB: EarkJey szenátor, a demokrata párt egyik vezére, aki Roosevelt környezetéhez tailozik, kijelentette, hogy az Egyesült-Államok el kell fogadják az angol ajánlatot, hogy a támaszpontok egész láncolatát építsék ki a szigeteken, eltorlaszolva igy a Panama-csatorna bejáratát az Allanti-óceáu felől. A Bermundákra vonatkozóan Barkley szenátor hangoztatta, hogy a légi támaszpont ott kívánatos volna, mert a Bermundák nélkülözhetetlen megfigyelőpontot jelentenek az amerikai tengerparton. Német légvédelmi ágyuk által lelőtt angol repülőgép roncsai „A németi fogolytáborok élete minden várakozást felülmúl!“ Amerikai beszámoló a német fogolytáborokról NEWYORK, augusztus 27. (Radar.) DNB: Balton dr., a keresztény ifjak nemzetközi bizottságának tagja, kijelentette, hogy négy fogolytáborban tett látogatást Németországban és megállapította, hogy a hadifoglyok épp olyan ellátásban részesülnek, mint a polgári lakosság, vagy a szabadságon levő német katonák. A fo- golytábor élete minden várakozást felülmúl. Nyolcévi kényszermunkára Ítélték az aranyosgyéresi borzalmas gyilkoss tettesét Véres falusi dráma utójátéka a bUntetőtábla előtt KOLOZSVÁR, augusztus 27. Tragikus végű véres falusi dráma utójateka zajlott le tegnap a kolozsvári bdatetőtaLlu slőtt Fiatal falusi földműves felett ítélkezett a bűntetőtábla ötös tanácsa, dr. Duuca G. tanácselnök elnöklete alatt. A bűnper vádlottja Rosca Ilié, a tordamegyei Ara- nyosegerbegy községbeli fiatal gazdálkodó, aki ez év februar 28-án az aranyos- gyéresi piacon ! megleste családja régi haragosát, Spal- nacan Grigorét és egy hatalmas husánggal halálra verte. Az Aranyosegerbegyen lakó Rosca és Spalnacan családok már évek óta ellenséges viszonyban állottak egymással, amióta a Spalnacan test vélek megverték és nyilvánosan megszégyenítették az egyik Rosca fiút. Emiatt a Rosca és a Spalnacan család férfitagjai között állandóan feszült volt a helyzet. Legutóbb például, a gyilkosság napját megelőző vasárnapon a Spalnacan család tagjai a faluban rendezett táncmulatságon alaposan helyben, hagyták a legfiatalabb Rosca fiút, Gheor- ghet, aki az elszenvedett verés következtében orvosi kezelésre is szorult. Végre is a' két család között fennálló ellenséges viszony ez év február 28-án tragikus fordulathoz érkezett. A legidősebb Rosca fiú, Ilié éppen az aranyosgyéresi vásárban járt, ahol összetalálkozott Spalnacan Grigoreval. A két férfi látszólag a legjobb barátságban üdvözölte egymást, de Rosca Hiénák csakhamar eszébe jutott az öccsén néhány nappal azelőtt esett sérelem és kérdőre vonta Spalnacant a történtekért. Miután az kitérőleg válaszolt és azt bizonygatta, hogy neki nem volt semmi része a verekedésben, Rosca lecsillapodott, sőt még meghívta falubelijét egyik környékbeli csapszékbe, néhány pohár pálinkára. Rosca Ilié aznap vette feí a gyéresi sodronygyártól egyheti fizetését és a két férfi hatalmas dáridót csapott, később azonban Spalnacan azzal az ürügygyei, hogy még vásárolni valója is van, elbúcsúzott Roscától, aki egyedül folytatta tovább a mulatozást. Miután alaposan felöntött a garatra, hazafelé indult, de előbb egy gazdátlanul hagyott szekér oldalából kihúzta a hatalmas szekér-nyársat s azt magával vitte. Szerencsétlenségre az egyik mellékutcában éppen Spalnacant vitte eléje végzete. Rosca Ilié azonnal Spalnacanra támadt és a hatalmas nyárssal ütlegelni kezdte. A szerencsétlen férfi már az első ütések súlya alatt földrerogyott, de az ittas férfi nem elégedett meg ennyivel, hanem addig ütötte-verte Spalnacant, amig az kiszenvedett. A szerencsétlenvégü áldozat segélykiáltásaira az utcáról összeszaladt asszonyok megpróbálták megfékezni a nyárssal eszeveszetten hadonászó Roscát, de nem lehetett hozzá közeledni sem. A sikoltozásokra azt kiabálta feléjük: — Hagyjátok, hadd öljem meg, mert ő is megölte hét tesvéremet! Később, mikor kissé lecsillapodott, Hazafelé vette útját és útközben felkérez- kedett egy szekérre, amelynek gazdája előtt dicsekedve mutogatta a véres nyársat, amellyel, mint mondotta. alig egy félórával azelőtt ölt meg egy embert. A kegyetlen gyilkosság tettese, Rosca Ilié a tegnapi büntetőtáblai tárgyaláson beismerte ugyan tettet, de arra hivatkozott, hogy egyrészt ittas állapotban, másrészt önvédelemből követte el a gyilkosságot, mert a két család között annyira feszült volt a viszony, hogy bármikor számíthatott volna rá. hogy 5 jár hasonlóképpen. ha nem teszi el idejében lábaló! ellenfelét. Ezt az álláspontot fejtegette a vádlott védője, dr. Ciueudean Marius ügyvéd is, aki hosszas védőbeszédében mutatott rá arra a lelki kényszerre, amelynek hatása alatt védence elkövette tettét. A vád- és védőbeszédek elhangzása után a bíróság nyolcévi kényszermunkára. politikai jogainak nyolcévi felfüggesztésére. ezer lej polgári kár térítés és a perköltségek megfizetésére ítélte Rosca Iliét. A vádlott az ítélet ellen a semmitőszék- hez felebbezett.
