Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-23 / 191. szám
UZINEI E ELECTRIC E CL1 IN REGIE MIXTA CLUJ, August 1940. ..Vlxtil V: \l!:im -h között « |'|> ^1 ’ lordul Inti konf i Ív T11. x.gx in/r'i'li> tmini «MIlblTok kÜ/Ötl. \llllg a/.OIlll III HZ. (MU 1 HM'*' k közötti poros konU'M'k cliliiiitoson' a birogtig \ aI. hivatva, az államok ko/.ott uolia lo(ţy verő a döntő s/ő, avar. háború következik. Iia vom a/, idő, 80ni omhori itolot nőin tudott be- kőt tort'inleni. V/ itt*» sokszor segh. hogx elfelejtik a pana-/.okát, vagy egyik lel meghal es nines töhlie. Ilyesmin» az államok között nem lehet he- run. 1 Imeleti szem- ponthói ugyanis a nom/et Öriihóletii. igy vele szemben az elévülés -/. ibáivait nem lehel alkalmazni. A eivilbieió fejlódé-ével <-/közöket kerestek »/ á lantok közötti viszályok elintézésére habom m-lkiil. 1 yen eszközök például a közvetítés, közbelépés, választott bíróság, nemzetközi vizsgáló bizottság, stb. Ezekben az esetekben az érdekelt leck egy harmadik véleményét kérik ki arra vonatkozóan. hogy kinek az oldalán van az igazság, v agv vrgvesbr/.ot isiigot szerveznek saját delegátusaik kiküldésével ennek megállapítására. A legrégibb eszköz a bábom e kerülésére mégis az erdekeilt felek közötti közvetlen tárgyalás v olt. Öli an kóz\< t'en dip o- máeiai uiegbeurz éleseket, vagy tá rgy al ásokait jelent ez, melyek során harmadik személy részvétele nélkül a vita. vagy viszály 'dinié- zése érdekében kr rsönös jóindulattá Is. öl - esönös engedmény eket tesznek, Uppen olyan felelősségteljes bátorságot és elszántságot tételez fél ez. mint a katonai hadművelet. Amennyiben megegyezést sikerű! elérni, az érdekelt államok lude ősségied és politikai érettségről észnek tanúbizonyságot. Ami harmadik személyek bevonását illeti, ezzel kapcsolatban némelyek azt a megjegyzést teszik. hog\ telreérthetik a közvetlenül érdekelt feleket és befolyást gyakorolhatnak az e’intézésre. A részrehajlás mindig viszonylagos, mint minden- ami emberi munkái vall van egybekötve. A harmadik szemé/Hy által kikénvszejitett. vagy vesztett háború után létrejött szerződések fájdalmas emlékeit kétoldalú közvetlen tárgy-állások utján kell elintézni. Ezekben az időkben. amikor szomszédainkkal tárgyalunk, hinnünk kell az ilyenfajta megegyezés lehetőségében. ..CURENT! L”: Adjuk össze, hogy a földműves osztály mennyi áldozatot) hozott az országért 1939 március 15 óta. Csak a hosz- szu katonai szolgálatra és a rekvirálásokra gondoljunk és állítsuk szembe ezt az ipar és kereskedelem által hozott á'dozatokkal. Az ipar alkalomszerű hasznot húzott az adott helyzetből, mig a földművesnek maximális arat fizettek terményeikért. Pedig a földműves osztály képezi az alapot, melyen az életképes román államot újjá lehet építeni. A kiválasztásnak csak a nemzetiség és a munka lesz az alapja. De a román jelleg nem téveszthető össze a henyéléssel, e lenkező'eg: a munka adja meg az egyén értékét. Németországot és Olaszországot nem a nacionalizmus cicomája és látványossága emelte magasba, de a faj megkettőzött munkaakarata. A nacionalizmus, a munka felsőbbségét jelenti. Nem elég azonban egyszerűen feldobni a jelszót, arra is szükség van, hogy a munkát az állami hivatalokban megbecsüljék. Hj az arra érdemes nem részesül megbecsülésben, elveszti kedvét. Nem késhet az álam ujjáalkotása, ez azonban nem valósítható meg paródiával. Sokkal több értékes elemmel rendelkezik a nemzet, mint a ..politikai osztály“ gondolja, munkakedvük felélesztésére szükség van arra-, hogy az államot teljesen átszervezzék. Minden nap ismételnünk kel®: vétettünk a földmüvesosztály eFen. Ne hazudjunk többé és kerüljük a csábitó ékes- szolást. Férfiasán vizsgáljuk meg lelkiismeretűnket és a tévedések beismerésével találjuk meg a helyes utat. Úgy, amint eddig ment, nem mehet tovább. Ez a vélemény uralja a románság meggyőződését. Tűnjön el, ami gyöngitcst jeflientett. Mindazok, akik a politikai vezetésben részt vettek és közvetlenül, vagy közvetve felelősséggel tartoznak, vonuljanak vissza. A nemzet döntött ezekben a tragikus hónapokban s ez -egy szóban foglalható össze: „elég“! Fogjunk össze az uj agrár és nacionalista állam érdekében. „SEARA“: Tartós és baráti kapcsolatokat akarnak teremteni a nyugati és déli szomszédainkkal folyó tárgyalások. Midőn a kormány elhatározta a román nép léikére .annyira fájdalmas tárgyalások felvételét, teljes őszinteséggel kölcsönös bizalmon és barátságon alapuló békét akart. Román részről a népcsere képezi a tárgyalások alapját kisebb határmódositással. De nem lehet egyoldali az áldozat, mert nemcsak adnivalónk, ele -vennivalónk is van. Vissza akarjuk hozni a .Bulgáriában és Magyarországon szétszórt románokat és ezzel nemcsak megerősítjük a békét a Balkánon, de Romániát valóban az összes románok országává tesszük. Mostohán bántak velünk az évszázadok. Nemzeti létünk keretébe idegen települések történtek, Erdély szivében pedig a magyarositási politika székely központot teremtett: Udvarhely, Csik és Háromszék megyék — melyeiknek nincs semmi román jellegük. Ilyen körülmények között praktikus megoldást ke-'! keresnünk. melynek révén kiküszöbölhetjük a viA 1. fogyasztó közönség tudomására hozzuk, hogy a viilamosáram egységárai t. év szeptember hó l-töl a következőképen emelkednek: A világítási áram egységára 12 leire Kwóránként. Az ipari áram egységára 7 lei Kwóránként korlátolt fogyasztásnál és 9 lei Kwóránként korlátlan fogyasztásnál. A kedvezményrendszer világításra és ipari áramra megtelelö arányú emelésekkel érvényben marad. A Ciuji Villamosmüvek Igazgatósága. Megketíőzték a Kolozsvár-Bukarest közötti légijáratokat KOLOZSVÁR, augusztus 22. A Josi- pepcu D. comandor parancsnoksága akut álló szamosfalvGi polgári repülőtér B i Giresttcl fennlarloit forgalma a/, utóbbi •tőben annyira megnövekedőit, hogy o forgalmat lebonyolitó LARES társaság szükségesnek látta a Kolozsvár—bukaresti légiut járatainak megkettőzését. K célból az előkészítő munkálatok elvégzésete a múlt héten Kolozsvárra érkezett Lopoviciu Andrei comandor, akinek elő- I iesztésére folyó hó 19-én, hétfőiéi ktzdve az eddigi napon* i egyetlen repülőjárat hclyfett két, összegen 21 hellyel rendelkező legújabb tipusu „Lockliead”- "épet állítottak he, amelyek óránkénti e-e- hegsége eléri a 360 kilométert. Hogyan kapitulált Pár is? BERLIN, augusztus 22. („Uta-Press *.) Egy adjutáns feljegyzései" cimii könyvein n Wilhelm v. Schramm kővetkezőkben írja le Pán is elcstet: „Sohasem fogjuk elfelejteni 1940 jU- nius 14-ét és soha a megadás komor és ködös óráját. Egy felderítő oiztag vezérkaránál várjuk a francia parlamentereket. A vezérkar egy nagy házban, mondhatni kastélyban ütötte fel tanyáját, a Rue de Parisban Itt fognak lefolyni az átadás tárgyalásai. Reggel hat óra van. azonban még mindig nem hajnalodik. Az asztalon égnek a gyertyák melyek bizonytalan, azonban majdnem ünnepélyes fénvr vet nek a faiakra, némelykor különös, fantasztikus árnyékokkal. Az ablakok alatt állanak páncélos kocsijaink, zöld ágakkal jól megvédve, mintha aludnának. A háborúnak nincs még vege, azonban titkos feszültség fog cl mindnyájunkat, mintha az megint kiújulna. Végre megérkeznek a franciák Au toljuk megállt má: a kert kapujánál. Az autó első részén sárga zászlócskát lenget c szél. Lépcsőjén a párisi rendőrség egyik szakaszvezetője ál: Ünnepélyesen köszdn- ú a franeiákat, komolyan mosolyog. Nagy, széles arca udvariasságot árul el. A zeneteremben megkezdődnek a tárgyalások. Rajtam kívül még négyen vesznek ezeken részt: H. őrnagy és M kapi- •áuv — a német hadsereg. részéről, cgv tis71 a francia vezérkartól, mint P.ízis kormányzójának meghatalmazottja és még egy főhadnagy, ki a tolmáa«.- tisztjét tölti be. A tárgyalások német nyelven indulnak meg. Joliban mondva nem is tárgyalnak A franciák ugyanis egész egyszerűen meghallgatják a német feltételeket, melyek melleit a legfelsőbb német parancsnokság hajlandó nem katonai zónának tekinteni a francia fővárost Világosak és rövidek a német feltételek és arra szolgálnak, hogy védelembe vegyék, a német katonaság bevonulását a városba és biztosítsák magát a sárost is. H. őrnagy felolvassa a feltételeket, lassan, érthetően, pontot pont után. A tolmács mondatot mondatra furdil le. A franciák ott ülnek kissé meghajlotton az asztal mellett és figyelmesen hallgatják a felteleieket. A francia őrnagy minden feltétel után int J a fejével hogv megértette. A feltételek felolvasása urán rövid csend következik. Olyan mélv csend, hogy csak az ablak alatti fa leveleinek susogását lehet hallani ős az őr lépteit. A franciák tudomást vesznek a közölt feltételekről. Vncs semmi ellenvetni valójuk. Olykor olykor a francia őrnagy még intéz egy egy kérdést suttogva kísérőjéhez. A német tiszt tovább olvas, anélkül, hogy felemelné hangját — teljesen tárgvilagosan. Semmi győzelmi gesztus. a büszkeség, vagy felfuvalkodottság legkisebb jele nélkül olvas. E feszült órában nem lehet érezni a németek és franciák közötti ellenséges hangulatot. Vájjon Bismarck és Jules Favre is épp ily nyugodtak voltak-e akkor Vcrsai’les- ben. mikor Paris megadásáról tárgyaltak? Akkor két államférfi és két tárgyaló nap — ma két vezérkari tiszt és a tárgyalási idő még egy órát sem vesz igénybe, iíol tehát a nagy különbségi Bizonyára az idő ..rövidebb“. mint akkor és 1871-ben a dolgok nemcsak Paris körül fordultuk, hanem a bevezető béketár- gyalások körül is. A mai győzelem azonban totáüsabb. Elképzelhetetlenebből to- tálisabb. Latjuk ezt a franciák magatartásán akik teljesen tudatában vannak nagy vereségüknek. Teljesen belenyugodnak sorsukba. A sors olyan ellenfelet adott nekik, ki érintetlenül hagyta becsületüket . . . A francia kiküldöttek tiltakozás nélkül elfogadták a legfelsőbb német parancsnok-ág által előterjesztett feltételeket.“ ta elemei1 a román-—bulgár és román—una- gyar kapcsolatokból. Ami a népcserét illeti, megállapítjuk, hogy maradéktalan cselrére van szükség dé’ii szomszédunkkal. Nehezebb a kérdés a magyarokkal,' mert körülbelül 80 ezer román él Magyarországon, mig 1.350.000 magyar található Romániában. Igv határkiigazításra van szükség, hogy — főleg a Székelyföldre hozzuk a határszélen lakó románokat és ezek helyét, a magyar kisebbség ren- deilkezécére bocsássuk. Meg keli értenünk az idők szavát és bizonyos áldozatokat kell hoznunk, hogy a határokon belül helyezzük el a magyarországi és bulgáriai románokat. Románia a románok országa kell legyen egyformán Erdélyben és Dobrogea ban. Nemcsak a békét, de mindenekelőtt sajátmagunkat kell f zo’gáljuk. Szamos-larlotnány hirályi helytartójánuh látogatása Honcidún KOLOZSVÁR, aiigu /hí, 22. I)« Un- rio!,,n lacuu »•/aiiiostarlornáiiyi királyi • elytartó, I in -nii Manóié i/r< d<varmegyei proli klus ( leüld Bugnarni, Sza- njo-í-iurlomáiiy I' üzigazgaIősi főnöke társaságiban látogatást leli kedden a boaeidai községház..in ahol megvizsgálta a kő/,égi i adóin hajla < k menetét é- ;• küziga/gatá i közegek munkáját. Érdeklődül! a Ii.ályi j helyim t<> .*> gazda-ági munkálatok és a I hadljavorinllak <*aládtagjainnk a seg; lye- ] zése iránt is. Azután az i<-kolalielyiséget vizsgálta meg Futam királyi helyt.irtó, felülvizsgálva, lágy milyen állapotba helyezték a tantermekéi és egy-b iskolai he- lyiségekel az m tanév kezdetén*. Történetesen L-meidá*» éppen helivÚBár volt és a királyi helytarló hosszasan elbeszélgetett a vasai osol« kai. érdeklődött az árak irán' és kikérdezte a falusiakat faluik különböző hajainál és sziik-.’gieleii ől. Y'isz- szat-röhen a királyi helytartó megtekintette az alsózsuki állami w uktrny é-/etet és méhészetet é, azoknak működése felett a legteljesebb megelégedését nyilvánította. Német katonák: ieiíel marsall 1882-ben született Helmschrodéban. 1902 augusztus 18-án hadnagy lett a 46 tábori tüzérségi ezredben, hol 1908-tól 1914-ig mint adjutáns is működött, 191 1 október nyolcaidban kapitánnyá léptetik elő és egy üteg parancsnokságával bizzák meg. E minőségben részlvesz a nyugati front összes harcaiban, 1911 november 19-ig. mikor megsebesül. 1915 márciusában mint vezérkari tiszt a X. 'artalékhadtestbe kerül, majd később a 19. tartalék divízióhoz. Miután résztvett a kli- •önbbző nyugati és keleti harcokban. részd- vesz a szerbiai hadjáratban is. 1917 decemberében a hadsereg vezérkarától áthelyezik a tengerészet vezérkarához. A nyugati visszavonulás, valamint a fegvve:• szünet urán Keitel a Reichswehr 10-ik brigádjának vezérkarához kerül. 1920—1922 között, mint íanár a lovassági iskolában mii* ködik, majd 1923-ban ismét átveszi egy idegnek a vezetését a 6. tüzér ezredben. Itten 1925-ig marad, mikor is megbízást kap a Reichs wehr-miniszt ér iu mban. Miután itt különféle tisztséget viselt, 1931 - Len ezredessé lép elő, majd 1931-ben brigád- tábornokká s mint iUen, parancsnok lesz Bremenben. 1935-ben diviziótábornok és ugyanakkor kinevezést kap a hadügyminisz- érium mellett működő „fegyveres erők“ igazgatásánál. Miután 1937-ben badtesttábor- r.okká léptetik elő. 1938 február negyedikén kinevezik a német hadsereg legfőbb parancsnokságának főnökévé. 1938 november elsején végül megkapja a „hadieregtábornoki“ uj rangot. Iveitelt a jelen háborúban szerzett érdemeiért a Führer a vaskereszt lovagi keresztjével tüntette ki. a. u. A Maginot vonal mélyében. Egy erödi« tési állomás francia parancsnoka tár: gyal az erődítés átadásáról német tisztekkel
