Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-22 / 190. szám
ÁRU 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. C. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. 1 Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886^ 1938. Trb. Clnj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. LXí ú V FOL Y A M, 3 o o. S Z Á M. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 22. Hory András, m magyar küidöítség vezeio§e csüíőriökön isméi visszatér T urnu-Severinbe---.---- ■■ ——■wam —— ' ---------Nagy cikkekben foglalkozik a román sajtó a turnuseverini tárgyalásokkal. — A „Romania“ részletesen fejtegeti a népcsere végrehajtásának lehetőségét Macfédő zajlott le a eraiovai román-hűl «jár tfárgyaláselí ess® napja TURNÜ SE VERIK, augusztus 21. (Az „Ellenzék kiküldött tudósítójának teb ion jelentése.) A turnuseverini tanács hozások utolsó tárgyalása alkalmával mely — amint tudjuk hétfőn este fé kilenc és fél egy között folyt le — a román és magyar bizottságok vezetői: Pop Valér és Hory András két,írben négyszem között is tárgyaltak körülbelül egy egy óra hosszat. Ezc-k után a román bizottság és a magyar bizottság szintén egy egy óra hosszat tanácsikor zott. í Hory András titkos tanácsos, mégha taímazott miniszter, a hétfőn éjszakai háromórás gyorssal utazott el Pestre, Ljszászy István vezérkari ezredes ki» sereiében, aki igen jól ismeri a tárgyalások anyagát. Hory és Ujszászy teg nap délután érkeztek meg a magyar fővárosba és valószínűleg csütörtökön már vissza is térnek. Bárdossv László bukaresti magyar követ és 7ilah: Sebeiss Jenő, a magyar küíügyminiszté rium sajtóosztályának helyettes főnöke Bukarestbe utazott. Ugyancsak Bukarestbe tért vissza d,r. Pop Valér és Dinu Filotti meghatalmaz zott miniszter. Éjfél után, az ülés befejeztével a román bizottság vacsorát adott a sajtó tiszteletére, a Regele Carol II. hajó fedélzetén. Ezen a vacsorán resztvettek az összes belföldi és külföldi kiiküídött újságírók, továbbá Brosu loan mégha* laimazoít miniszter, a román bizottság aielnöke, íonescu Vladimir a propagandaügyi minisztérium sajtófőnöke. 1 Sargin sajti tanácsos, a tárgyalások sajtóügyének intézője és Barbu Gheorghe a román bizottság titkára. A fehér asztalnál, a monumentális dunai gőzös fedélzetén keletkezett kels lernes légkörben érdekes eszmecsere fejlődött ki a jelenlévők között, ami valóságos fióktanácskozásokká alaku.it át. A megjelentek a legjobb hangulatban hajnali 4 óráig maradtak együtt. A legutóbbi tárgyalásról szóló beszá* j mólónk kiegészítéseképpen megemlítjük még hogy annak ideje alatt a maH gyár bizottság titkárai többször lementek a kultúrpalotában levő tárgyalóteremből a Zsófia hajóra, ahonnan újabb okmányokat hoítak magukkal. Hason* leképpen a román bizottság titkárai is többször lejöttek az emeleti tanácsié rémből és a telefonszobát ellepő újság írókat távozásra kérve fel. ismételten telefonösszeköttetésibe léptek Ruka resttel. ÖJslsége kihallgatáson fogadta a miniszter. elnököt, a külügyminiszteri és dr. Pop Valeri B LKA RES T, i itgusz tus 21. (Rador.) A királyi udvar marsaílhivatalának 76. számú közleménye: „Őfelsége 11. Károly király folyó évi augusztus hó 20*án Ion Gigurtu miniszterelnököt, ALihai Ma» noilescu külügyminisztert. Stan Ghites- cu munkaügyi minisztert. Victor Go moiu dr. egészségügyi minisztert, Ion V. Gruia igezságiigyminisztert, Teofil Sidorovici ors7ágörparancsnokot és Pop Valér dr. meghatalmazott minisz* tért rminkakihallgatáson fogadta. A ROMANIA VÉLEMÉNYE A TÁRGYALÁSOKRÓL A ..Romania“ cimü lap, a kormány hivatalosa következőket írja a turnuseve- rini tárgyalásokkal kapcsolatban: A román közvéleményben bizonyára mélv benyomást keltett a turnuseverini és craiovai tárgyalások megindulása. Ha azonban ezt cem a tegnap, de a holnap kilátásain keresztül nézzük és egvedül a tartós béke ígéretére gondolva, nem foglalkozunk a mult apróságaival, rájövünk arra, hogy ezek a tárgyalások szerencsésebb Romániát hozhatnak, mint amilyet a letelt húsz év alatt megismerhettünk. A BOLGÁR TÁRGYALÁSOK Ami Rulgáriát illeti, Cadrilater kérdésének végleges é9 teljes elrendezésével egyidejűleg vitán felül álló határ léiesiil közöttünk és szomszédunk között. Ez a határ természetesen az első órálól kezdve inég nem jelent majd barátságot közöttünk. mert bolgár szomszédaink nem értették meg, hogy a maguk részéről ők is tanúbizonyságot adjanak áldozatkészségükről. bogy Románia barátságát biztosítsák. Kezdetben korrekt és becsületes megegyezés lesz közöttünk és mindkét i nép el van szánva arra, hogy ezt megőrzi Ez a megegyezés mindenesetre hasznos lesz, ha nem in a lelki béke, legalább a két. nép közötti politikai béke javára. A béke megszilárdulását szolgálja a népcsere is. minek következtében mostaritól kezdte nem lesznek többé egyetlen vidéken és semmiféle formába i bulgăr ok Ro° mániában, a Cadrilaterben lévő román telepesek pedig —~ úgy az ókirályságbeliek, mint a macedóniaiak —• elfoglalják a bul- gárok helyét a falukban és gazdaságokban. A TURNUSEVERINI TÁRGYALÁSOK Ami Magyarországot illeti — folytatja a kormány hivatalosa — nern tudjuk, mi lesz a sorsa a turnuseverini tárgyalásoknak. mert —- anélkül, hogy indiszkréció- i túl lehelne szó a tárgyalás részleteivel kapcsolatban, melyekről a vdág rádiole- udói birt adnak — Magyarország rendkívül nagy és abszurd követeléseket támaszt. Értesülésünk szerint azonban kormányunk és külügyminiszterünk kitailaz igazságos és végleges megegyezés mellett. Ennek pedig csak egy alapja lehet e3 pedig az, amit a román kormány még a tárgyalások megkezdése előtt kifejtett és kellő ülőben a magyar kormány tudomására hozott: i. népisére. A NÉPCSERE Természetesen naiv dolog lenne elhinni, hogy határmódositás nélkül népcserét lehetne keresztülvinni, midőn az erdélyi magyarok száma 1,350.000, viszont a magyarországi románok száma csak 50 000 Románia és Magyarország esetében a nép- csere a Romániában élő összes magyarok elszállítását jelenti, amit totálisan óhajtanánk megvalósítani. Ezeket a magyarokat az ország északnyugati határa mentén lehetne elhelyezni cs Románia belsejébe ennek megfelelő szama románt lehetne beköltöztetni. Az átköltöztetés megfelelő élettér nyújtásával járna a jelenleg nálunk lakó magyarok számára, akik köz- vétlenül hozzá vannak kötve a földhöz és kizárólag ez biztosítja életfenntartásukat. Abbau az esetben, ha a jelenlegi romániai tényleges helyzetet vizsgáljuk, végre is kiderül, hogy ezen helyzet és a jövőben teremtendő helyzet között nincs túlságosan nagy különbség. Erdély és a magyaroktól elvett többi tartományok lakosságának negyedrésze ugyanis valóban magyar, Ezek a magyarok azonban részben az ország olyan területén laknak, mely csak látszólag tartozik a román néphez. Főleg a székelvség képvisel, közel 10.000 négyzetkilométert, a maga egészében teljes vidék, igazi idegen ország Romániánk közepén Ki érezte a románok közül, hogy ott Romániában tartózkodik, midőn keresztül-kasul utazta a székelyek földjét? Ki érezte jól magát saját otthonában egy ennyire kiterjedt vidéken, hol csak székely szót hallott? A legértékesebb dolog: a románság etnikai lényegének szem előtt tartása, ennek révén el lehetne érni, hogy az ország megbéküljön a mai átalakulások gondolatával és megértse ezek jövőbeli értelmét. Egy olyan Románia, me’y román minden sarkában — olyan Románia, melyben — úgy Dobrogeaban, mint a székelyföldön és Legize!il» erény a meg- íoníolBág. Kéíszer is gondol«! meg, rnig kimondod szavad. f$ai9galni arany, beszélni eziish az összes erdélyi városokban — C3ak román szó hallható — egy ottyan Románia, mely határain kívül egyetlen románt sem hagy délen és nyugaton — ime, egy csábitó gondolat, mely keOő ellenszolgáltatást nyújtani azokért a pillanatnyi konkrét áldozatokért, melyekeit azon románok hoznak, akik ki kell cseréljék gazdaságukat és az ország belsejébe kell tartsanak, hogy átvegyék a távozásra kiszemelt magyarok heéyét. A „Romania“ cikke ezután hangoztatja, hogy nincs itt a helye az utóbbi éviek poli-j tókai e&eményei átvizsgálásának. — Eljön az ítélkezés napja is, igen rövid' időn belül. Most azonban a bölcsesség napját, éljük .— hangoztatja a lap, majd >gy foly-< tatja: , — Minden esetre, a román közvélemény! jól meg kell értse, hogy az ország kormányát! az a szilárd elhatározás hatja át, hogy az itt) megjelölt alapon, a népcsere lapján megég yezésme jusson a magyarokkal, melynek érdekében egye® területi áldozatokra is hajlandó. Ne gondolja senki s ne ajánlák. hogy’éppen csak a tárgyalások kedvéért folytassuk a megbeszélést a magyarokkal. Ilyen gondolat távol áll a kormánytól, mely a megegyezést — melyhez sok törettem és önuralom szükséges — becsületesen óhajtja azon lehetőségek végső hartáráig, mely nem jelent veszélyt a román népre. Amikor nem fogadónk el clyan megoldást, metty egyetlen románt is a nyugattá határon túl hagyna, éppen ittyeu biztos, hogy a kormány őrizkedni fog, hogy megszakítsa a tárgyalásokat, melyeket a f enntebb jelzett keretek között teljes szív vei jó eredményre óhajt vinni. MEGÉRTŐ HANGULATBAN FOLYT LE A ROMÁN—BULGÁR TÁRGYALÁSOK ELSŐ NAPJA SZÓFIA, augusztus 21. DNB: Kedd re%r gél, bulgár lapok a craiovai román—bolgár megbeszéléseket kommentálják. Rámutatnak a ruetteg fogadtatásra, melyben a románok részesítették a bulgár küldöttséget és kiemelik az előző napon tartóit két rövid ülés békés és megértő jellegét. Ért a tényt egyéb- kéet mindkét küldöttség is megállapiiotta.i Ponsenoff, a bullgár küldöttség vezetője igy többek között kijelentette, hogy a bulgárokj a két nép közötti tartós béke megteremtése) végett jöttek Craiovaba. Az „Utro“ c. lap| rámutat arra, hogy román politikai körök véleménye szerint a megbeszélések kedvező eredményre vezetnek. „Az Angii® elleni felles német z&rlMai meg a háború utolsó fejezete“ Az Anglia felé tartó portugál hajék vssz- szahivását Istvánja a lisszaboni sajíő RIO DE JANEIRO, augusztus 21. (Radar.) DNB: A , Melodia“ timii lap cikket közöl melyben többek között ezeket Írja- „Kétségtelen, hogy ennek a háborúnál; utolsó fejezete megkezdődött az Anglia elleni teljes zárlatnak Németország részéről való bevezetésével.“ A cikk azt ajánlja Anglia minden barátjának, hogy ne várjon csodát s emlékezzek rá bogy a „marnei csata“ nem Ismétlődött meg többé, mert a harcban egv minden áldozat megtételére elhatározott nép akarata uralkodott. Ugyanez az elszánt akarat vezetett az Anglia elleni zárlat fokozásához — fejezi be a lap. IISS/AHON. augusztus 21 (Rador.) DKú: Portugál politikai körök legnagyobb fontom sagot tnlaülc nitanak az Anglia elleni zárlatra vonatkozó nemet hivatalos kijelentésnek. A portugál sajtó kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban hívja vissza a veszel vés övezetből valamennyi Anglia felé utón levő portugál bajét. Ismeretes, hogy a portugál kereskedelmi hajózás többsége már régóta nem használja ezt a veszélyes övezetet. 4 portugál hajók, melyek előhív az Angliával való forgalmat biztosították, most Délauieri- ka és Afrika felé hajóznak. -ry.‘
