Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-22 / 190. szám

a ELLENZéK 10 4 0 n ii 0 ti * 7 f a 2 2 MIT iR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: A» I<> 10 920. é'i béke­VlUM'ZÓdc.M'k UIMII alkottuk 11 K/ll 'pH/l <‘l ' ' inchtni x«'11 „nem/.r 11 államok \ béke­szerződések megteremtői ugyanis a Knnti- r.t'iis egyes rés/.ein auujirn vegyes lakussag.it találtak, hogy a nem/.eitiség elvet esak vi­szonylagosan tudtak érvelnie juttatni. \z ..ath szó lut“-megoldás ugyanis velemcni ük szerint Európa szétesését okozta vo.ua s anarchiát idezettt volna éld. Ami pedig a nep- esrrét illeti, ezt nehéz megoldásnak tekin­tették, melynek — véleményük szerint ellene szólít a méltányosság sze leine es a jó­érzés, mert a népesere — mint 'g> amerikai tudós megjegyezte - politikai cell szolgák A nemzetiségi elvnek csupán ..viszonylagos'' meg valósítása hói fakadt a kisehh-egi egyez­mény, a kisebbségi fajok, nyelv és vallás ol­talmazása. Ez a rendszer azonban melyet alkotmányos- intézkedéssel és nemzetközi utón biztosítottak — kété\ tizedes gyakorlat után nem váltotta be a hozzá fiizött re­ményt. N. lVitis rég megállapította, hogy a. kisebbségi egyezmény alkalmazása kudarcra! járt és jobban elmérgesitelte a helyzetet Eu­rópában, mint 1914 előtt, bár akkor nagyobb volt a kisebbségiek száma. Amig Románia lojálisán alkalmazta a kisebbségi egyezmény szakaszait, másutt ez nem igy történt s a gyakorlatban arra használták, hogy az orszá­gok belső ügyeibe (avatkozzanak. Érdekelt propaganda dolgozott a kisebbségek köré­ben, minek következtében a Népszövetség még 1928-ban elitélte azt a tevékenységeit, mely közvetlenül, vagy közvetve szembe akarta helyezni a kisebbségeket kormányaik­kal. Ebből a helyzetből adódott aztán a ..nemzetiségek átcsoportosításának“ gondola­ta, mely a „népcserét“ tűzte ki célul. A nép­esére természetesen tekintélyt és határozott­ságot tételez fel annak részérői, aki javasol­ja. Pillanatnyi gazdasági nehézségeket okoz­hat, mégis azzal a nagy előnnyel jár, hogy megerősíti a nemzeti állam fogalmát és meg­erősíti az etnikai tényezőt, melyen alapszik. A népcsere nem jelent újságot, számos pél­dát sorolhatunk fel erre vonatkozóan. Hitler vezér és kancellár 1939 október 6-áu leszö­gezte, hogy ..a Kelet és Délkelet-Európábau lévő német kisebbségek az államok közölt folytonos zavart okoznak. Ebben a korszak­ban, melyet a nacionalista elv és fajelmélet jellemez, utópiának tűnik fel egy magasabb kultúrával rendelkező nemzet tagjainak be­olvasztása. Szükség van tehát az európai élet­ben a rend helyreájitására azzaflt, hogy kikü­szöböljük a konfliktus egyik okát Európá­ból“. Az erre vonatkozó példák telVe vannak tanulságokkal: Bulgária és Görögország 1919 november 27-én és 1923 január 30-án meg­egyeztek aiz „önkéntes“, majd „küldbezö" Dépcserére vonatkozóan. Újabban pedig u német—-lett, német—észt és német—olasz egyezmények figve/lemre méltók, mely utób­bi révén az olasz területen élő németek 60 százaléka — 130.000 német — költözött Né­metországba. Említésre méltó a németországi zsidóknak Lengyelország kijelölt területére történt átköltöztetése és egyéb német, illet­ve lengyel költözködések az etnikai tényező szem ölőtt tartásával. Az uj intézkedés egyes államok pacifikálására van hivatva. „UNIVERSUL“: Nagy törtónémi jelentő­sége volt annak, midőn Olaszország a Balkán földjére lépett. Albánia annexiósának na­gyobb jelentősége van, mint egyszerű terü­letfoglalásnak. Itália ezzel! ismét latinságát hangoztatta a Balkánon, hogy felvegye a rég megszakított fonalat és eleget tegyen a latin kulUtura és civilizáció terjesztésében reá há­ruló feladatnak. Az olasz ezredek éppen ott léptek Albánia földjére, hol több, mint két­ezer év előtt tűntek fel az egykori római harcosok. Olaszország balkáni föllépése tehát a latin erő és délkeleteurópai laJtin szellem fejlődésének és megerősödésének lehetőségét jelenti a valóságban. A Duna mentén talál­ható román elem segítségére lesz cé'-ja el­érésében. Magától értetődő ennek a népnek rokonszenve az olasz kultúra és nyelv iránt. Nem is oly rég rendkívül ápolták a balkáni románok és olasz városok közötti viszonyt a közöttük fennálló kereskedelmi kapcsolatok­kal. A llatinság erejének hangoztatása meg­erősíti Romániát. A két állam és nép érde­kei nem állanak ellentétben, ellenkezőleg: öísszhangban kiegészítik egymást. A romá­nok számára egy nagy és erős Itália bizto­sítéka lenne a latin faj fontos szerepének Európában. Éppen igy egy etnikai határai közé hely.e/zett Románia — mely ugyanazon nyelvet beszélő egyazon népet foglalja magá­ban, teljesen megfelel az olasz érdekeknek és a latin érdekeknek is Délkeílet-Európában. És a világ ezen részén taZ uj latin lángész zász­laja csak akkor loboghat győzedelmesen, ha román kézben van, az összes románok kezé­ben, kik egyetlen államhoz tartoznak. Az uj európai rend megad’kolása idején rendkívül fontos ennek megállapítása. „TRIBUNA“: A magyar kormány konkrét választ kapott, mé'vet nem ismerünk még részleteiben, de nagy vonásokban minden román elgondolhatja. Románia válasza ell'ső- sorban a tengelyhatalmak vezetői álltai prok- lámáit nemzeti igazságra van alapítva. An­iták szükségességére, hogy megvédjük a bé­Az orosz-amerikai viszony nemei megvilágításban Mit ir 3 Das Reith csmii hetilap MOS'/.K l I, augusztus hú. Az orosz Uíiiorikai viszonyról a Das Reich < iuui nagy német hetilap moszk\;.i tu«losiié\ju: A Mónim, következükéi jelenti lapjának: I Az orosz konnányelmik és külügyi nép­biztos, Molotov, alapos szónok, lia a szov­jet legfelsőbb tárnicsában beszól, akkor inkább kelti egy tudós, mint államférfi, vagy politikus benyomását. De beszédei azért nem szárazuk Gondosan kidolgozott közirataiban gyakran találhatók Ironikus fordulatok, melyek sziibőljövü kacagásra derítik a szovjet parlament képviselőit. Ezé k az. ironikus fordulatok különösen azért hatnak, mert Molotov ugyanolyan monoton, száraz hangon :u!j;*. elő őket, mint beszéde többi szakaszait. Amil or Molotov március végén beszélt, ezek a kis ironikus közbeszarúaok Japán­nak szóltak. Most legutóbb viszont az Egyesült-Államok kapott belőlek a leg­többet Ami az amerikai—orosz viszonyt illeti, Molotov kijelentette, bogy nem ter­hi rá mert arról semmi jó; sem mondhat. A képviselők nevellek, de nem gyűlölköd­ve, hanem olyan embereknek a nevetésé­vel, akik örülnek, hogy annak, akit az irónia illet, jól odamondogattak. De tulajdonképpen milyen is az az amerikai—orosz viszony, kérdi a külföldi megfigyelő, melyről semmi jót seru lehet mondani? Milyen súrlódási felület van a két nagyhatalom között, mely két külön­böző kontinensen terül elv Március 29-i beszédében Molotov megnevezte e súrló­dás főokát: az úgynevezett erkölcsi em­bargo". mellyel az Egyesült A Hantok Szovjetoroszországot sújtotta. Az e,kolcsi embargó ugyanis „nem vesztette el értel­mét az orosz—finn háború befejezése i után sem“. Márciusban még Molotov azt mondotta, hogy az amerikai—orosz vi­I szony nem javult de nem is rosszabbo­dott. most viszont kijelentette, hogy ar­ról semmi jót nem mondhat. Az erkölcsi embargóhoz u> utóbbi m gy ! , unpb;,I. még olyan egyél» télivel; is s<>- lakoztak melyek egyáltalán nem voltuk ;> II, alma - ok arra. hogy az oiosz amerikai viszonyt javítsák írja tovább a Das Reich. Molotov maga nyíltan bőszeit ezekről Min! mondotta, az Egvesidt-Alla- mol baii akadnak emberek, akiknek nem tetszik a szovjet politika balti sikere. Egy .'•ásik tény v i /ont u legélesebb tiltako­zásra k-s/tette Moszkvát. A barom balti állam: Lettország, Litvánia és Észtország amerikai aranykészletének jogtalan záró­iéi, áról van szó. Az Egyesült- ^l!amok ma­gatartása a balti államok kérdésében na­gyin rossz benyomást keltett Moszkvában, mert ezt a magatartást a teljesen indoko­latlan erkölcsi embargo folytatásának mi­nősitik Az arany miatt Moszkva tiltako­zott Washingtonban. Az eredményt meg kell várni, noha az Egyesült-Államokban nem nagy a hajlandóság a balti uralom- vé.ltozás elismerésére. Közben augusztus ]f;-én lejárt a két állam közötti kereske­delmi szeiződés. További meglmsszabb:• tásáról Moszkvában tárgyalások folynak 8 nagyon valószínű, hogy a megegyezőt létrejön. fKözben az uj orosz - amerikai szerződést már alá is írták. Szerk.) A politikai kapcsolatok azonban nem fognak olyan gyorsan javulni. Moszkvá­ban ugyanis még nem felejtették •-!, hogy Steinhardt amerikai nagykövet mit mon­dott legutóbb Baku és Baturn sebezhető ségéről török kollégájának. (Erről a né­metek által közzétett diplomáciai okma- nvokból szerzett tudomást a világ. Szerk.) Végül - Das Reich megállapítja, hogy Molotov már csak azért is megengedhet­te magának azt, hogy gúnyolódjék az Egy esült Államok felett, mert rég elmúlt az az idő, amikor az orosz üzemek nem tudtak amerikai mérnökök és technikusok segítsége nélkül dolgozni. El van-e Iáévá üémeéerszág & további háborúhoz szükséges peérőleumuial? A háború megkezdésekor az égésr világsajtó hosszasan cikkezett arról vájjon Németország kellő benzin- készlettel rendelkezik a totális há­borít sikeres megvívásához. Hogy az illetékes német körül: véleménye I helyes tolt, fényesen igazolták az eddigi győzelmek. Most, hogy Né­metország második főellenségének kapuját döngetni kész, nem érdek­telen ismételten megvilágítani ezen mindenesetre egyik legfontosabb háborús gazdasági kérdést, melyben az illetékes íté/uet kötök véleménye a következő: BERLIN augusztus 21 Németország béke­beli olajszükséglete 4—3 millió tonnát tett ki. A bábum kezdetekor tudvalevőleg a na- gánautóf orgalom nagyrészét leállították, mely intézkedés által fenti magáugaidasági szükséglet 30 százalékkal csökkent. A kü­lönbség természetesen teljesen a hedvezetí- st'-g rendelkezésére áll, melynek a szükségle­te a mindenkori harcmodortól, mindenek­előtt a harcba veteti gépesített egységek nagyságától függ. Az eddigi tapasztalatok I megmutatták, hogy az eddigi előirányzott hadi szükséglet nem használódott teljesen fel, pontos számadatok azonban e szükség­let nagyságáról természetesen nem állhatnak a sajtó rendelkezésére. TERMÉSZETI LELŐHELYEK Most lássuk milyen olajforrások állanak a németországi ellátás rendelkezésére? A Han­nover és Hamburg közötti, valamint a volt Ausztria területén felfedezett olajelőfordu­lásokat a német ipar a legutóbbi évek során nagy mértékben kiépítette. Ezen ipari vál­lalkozásokat természetesen nem magánosom keltették életre mert a* uj területek kutjui sokkal drágább olajat adhattak; mint a töb­bi uazy magán-petróleumv'állaíatok. A német birodalom e területeket kitermelésbe vette, tekintet nélkül azoknak lentabilitására. csu­pán azért, hogy a hadi olajellátást e vállal­kozások révén is fokozza. Még ellenséges szakértők véleménye is az volt, bogy a Ham­burg és Hannover közötti petróleummező- kön a mull évben 600.000 tonna petróleumot termeltek. Emellett a volt ausztriai petró­leumtelepek termelése másfél év alatt 30 e/rr tonnáról majdnem 190.000 tonnára emelkedett. így tehát feltehetjük, hogy az eddigi termelésemelkedés mellett fenti te­rületek mai termelése eléri a 850.000 tonnát. Mindehhez jönnek még a németek által el­foglalt területek, valamint az oroszok által megszállt galíciai petréleumvidék termelése, mely niéhl>i Németország számára kiilönö«°n kedvező szállítási feltételekkel rendelkezik. A lengyel területekről tudjuk, hogy már kél évvel ezelőtt is, mikur még világpiaci érde­kek kénvekedvéuek voltak kitéve, 1.1 mil­lió petróleumot termeltek ki Fenti terüle­teket egybevéve Németország termelése bel­földön és a határához közeli külföldön (orosz Galícia) kerek 2 millió tonna. MESTERSÉGES BENZIN Mint második igen fontos ellátási ténye­zőként kell megemlítenünk a német szinte­tikus benzintermelést. A benzin szintétikus előállítása Németországban az utóbbi évek­ben olyan méreteket öltött, mely a vibág nagyrésze előtt még teljesen ismeretlen. Már 1938-ban az I. G. Farbenindustrie vállalata, két Európának ezen a táján és lábból indul­va ki, hogy a népek természetes életterükben szabadon éljenek, a nemzetek elemi joga alapjan. A román válasz igazságos tényezői: a történelmi, etnikai, politikai, gazdasági és kulturális tényezők között kétségtelenül az ezeréves lét a legfontosabb, mely bizonyos termeten többségben van és egységes tömeg­ben található. Ezt az igazságot számtalan magyar hivatalos bizonyiték is elismeri ja­vunkra és ehhez német és olasz adatok is csatlakoznak. A tudományos tárgyilagos szel­lem kiküszöböli a meg nem értést és zavart. Most már cs.ak jóakarat van hátra, hogy megvalósuljon az együttműködés és őszinte­ség a béke fenntartására. Ha Románia tiiiz­a I etiiium rkt b. I». 000 009 'unn i !»• n/mt C/Úll i tol t, inig a iiiiigilf’.buf g.i 15» amikul !•* Benzin A. G.“ i,»0.000 ionnál Mivel 17.rn termelem -/.»ni .» mull cv (olyanján tci'ine- mii növekedett, 11 műi évi terinelém kupali- lást már nyugodtan 2.8 millió tonnára tehet­jük. Mindezen felül nem kell elfelejtenünk n/t i.ciii, hogv a , négyéves Orv' égé /. n.f további Iliül á léte lep építését 1 e 11 del I e ü. melyek mái a jelen évben meg kell lm,, y kezdjek működésűket Így a következő hó­napokban 'íjabli >/iutétikuI* I»>■* 11 z.i 11 termel többlettel kell már n/ámolbUuk. A HAJTÓL Uí A hűhói u Kezdetével fontos szerep» jutótt »Németországban a/ ugynevezett hujtógáznuk is Ez a kérdés u külföld előtt mindrzideig szintén majdnem ismeretlen maradt A luij- togáz tudvalevőleg ni„-lléktorniéke a s/.i.utétí- ku:: henzingyái tatnak A szénből hidráiig ■ s szintézis állal különféle módon előállított hajtóanyag fokozódó termelése által term*-- szelesen a liajtógáz követkéz.«.les inennyi-égc is tetemesen és állandóan emelkedik. Csak igy válhatott lehetővé hogy ma már a mo­toros szállítóeszközök nagyrészét hajtó- vaav más szóval folyékony gázüzemre alakítják at. A hejtegáz nagy népszerűségnek örvend s/ámos motorikus előnyénél fogva is, ugy- annyira. hogy lassan már az összes 1.5 ton­nánál nehezebb teherautóknak valamint ?/, összes omnibuszoknál, vontatógépeknél beve­zetik. Mindez teimészetesen a folyékony haj­tóanyag nagyarányú teher mentesítését je­lenti Majdnem ismeretlenek ?z «»lvasók előtt t< vábl-á az utóbbi években feltárt petro- leumterületek a magyar—jugoszláv határon, mindenekelőtt az ugynevezett Mur-szigeteu (Mur-InselL Itt ugyancsak egy német cég, a Frenssag biztosítja az akadálytalan és biztos kitermelést. AZ OROSZ ÉS ROMÁN SZÁLLÍTÁSOK A német kőolajellátás eddig felsorolt forrá­sai állandóan termelnek, mivel nem zavarha­luk meg politikai változások vagv szállítási nehézségek áital. Mindezekkel ellentétben az oroszországi és romániai olajcllátás elsősor­ban a szállítási felételckhez van kötve — tehát már egy felső ellátási határhoz. Orosz­ország saját, 30 millió tonnát kitevő termelé­séből kereken 1 millió tonnát szállított Né­metországnak. rcig Románia — az 1936 óta 8 4 niuliá tonnáról 6 millió tonnára vissza­esett termeléséből — az. utói»},! négy éve > keresztül átlag 1.5 millió tonnát adott á;. A legutóbbi néniéi—ruinán állam-zerző.lésrk is ezen évi mennyiség szállítását, illetve át­vételét írják elő Nyilvánvaló, hogy e külföldi ől érkező szál­lítmányok a német háború-vezetés olajellá- tására nézve r.eni döntő jelentőségűek. Mind­ezen felül Németország nagyszabású „kés/- letgazdasága“ (Vorratswirtsehafl) révén biz­tosította ula(ellátását és hatalmas mennyije- gü kőolajat halmozott fel földalatti, valósá­gos petróleum-tavakban, rejlett petróleum- t:inkrends7erekben, Valamint nagykiterjedé síi csőhálózatban. Végül ntm kell még elfelejtenünk azon kö­rülményt sem, hogy a német hadvezetőség­nek az eddigi elfoglalt területeken nagy olajmennyiségek kerültek birtokába, mivel a német csapatok villámgyors clőrcnyomulá=a miatt az ellenségnek csak nagyon ritka eset­ben sikerült benzinraktárait levegőbe röpí­teni. A német gazdasági tényezők fenti meg­állapításaiból világosan láthatjuk, hogy a 'lé­met hadvezetőség már csak a benzinellátás szempontjából :s nyugodtan folytathatja hur­rát és szembe nézhet az elkövetkezendő má­sodik háborús ft-íezet eseményeivel. A. ü. KÜZDELEM AZ ALKOHOLFOGYASZ­TÁS ELLEN. Genfből jelentik: Vichyből ér­kezett jelentés szerint a francia kormány el* határozta, hogy az alkoholfogyasztás káros következményeinek leküzdésére megfelelő törvényes intézkedéseket tesz. E célból Bar- ledair a család és ifjúságvédelmi miniszter dolgozza ki a megfelelő előírásokat. MÉG KÖNYVNAPI ÁRON kaphatók, zárójelben a rendes ár: Ady ösz- szes versei diszk. 228 lej (456), Jókai: Ma­gyar Nábob 141 lej (206), Balaissa: Magyar- Nyelvszótár, kve. 860 llap. 684 lej (88?), Illyés: Ossz. versek kve. 275 (365) lej, Dé­nes: Ady regénye íve. 115, kve. 160 (206) lej, Leleszy: Őrs, kve 190 lej (228), stb. I e- pagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér­jen könyvnapi jegyzéket. teídtben tartja Magyarország azon törekvé­sét, hogy az összes magyarok uralma alá ke­rüljenek, ez annyit jelent., hogy egyetlen ro­mán sem maradhat idegen uralom alatt. Csuk egyféleképpen lehet magyarázni a nemzeti igazságot. Más dolgokról!, a tárgya­lások diplomáciai légkörében nem helye* szólni. A mi lelkiismeretünk nyugodt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents