Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-21 / 189. szám

E 1.1, E N 7 £ K

10-10 0 u 0 ii * ' 1 ii« 2 1.

MIT IRA ROMÁN SAJTÓ?

„KOMÁM V: \ Tuinu-Srvi'i inlrt ii kcz- ill'll tárgvalá.»okal lictlon tovább I«>In la11 ■*l-. \riu helves ós hagyományos \ cm I ívt*!’lilikkel ellenkezik, hogy a légköri /.a'arjuk is egyéni vitákkal sulyoshitsnk a nicgbeM'.c- léseket, míg a mugyar meghatalmazollak román lóidon, Tnrnit-Sov erinlivn tartózkodnak \ hivatalos köz'-omények után megtudjuk majd az. igazat -— biztosabban, mint. a/. * r* dókéit rádiók 'leadásai utján. Idejében megtudjuk majd, mit javasol a magyar kormány ós miről hajlandó tárgyalni a mi kormányunk. A várakozást azonban nem töltjük az uteasarki „diplomaták“ es ..stratégiák vetszőtlségevel, de magunkba szá Inuk. hogy amikor üt az óra, felkészülve találjon, heg lóriit adták ezt. Amikor Őfelsége II. Károly király trónra lépett, e őre látta ezt az ni it, midőn 1930-ban maradéktalan összetogásra hívta fel a nemzet összes élő erőit. A veszély fennállt és Őfelsége állandóan emlitet- i,e. Dorgálásnak nincs most hehe es nem nyithatjuk meg a lezárt pereket, hogy kutassuk: mi okozta a jeleai legi helyzetet. A világháború után kialakult légkörben sok \ozető politikus — bűnös es áldozat egy személy* l*en — nem értette meg egy letűnt világ agóniáját. Saját világukkal tovább haladtak a végzetük felé. Abban ringatták magukat, hogy egv évszázadig tog tartani a kényelmes európai rend. ŐfeJsi’ge kellő időben rámutatott a helyes útra, de haboztak, késedelmcs- kedtek. alkotmányos demokrata elvekhez ragaszkodtak. Hiányzott a leudii et. lelkesedés, fanatizmus, uemzcli összefogás, amint a többi európai államokban történt kevés kivétellel. őfelsége más értelmet adott az egyéni, nemzeti és társadalmi életnek. A cse ekvést is más értelemben fogta fel. Olvassuk e! az 3877—1878-as idők történetét, a drága bessz- arábiai megyék elvesztését, vagy a moldovai visszavonulás és a bufteai békekötés feltételeit. Vájjon I. Károly király és T. Ferdinánil királv nem éltek át akkor épp ilyen órákat, inig nemzeti igazságuk győzött? Nem befolyásolta őket a pillanat, mert egy nemzet és állam sorsában a pillanatnak nincs jelentősége. A jó. vagy rossz órák elmúlnak, a nemzet azonban megmarad, ha nemzeti állami létét menteni képes. Őfelsége körül szorosan összefogva várunk. A veszély és szenvedés végül is visszaadta az önbizalmat, mely a jövő újjászületés forrása. Múlandó egyéni véleményeink helyett nemzeti létünkre és az á’lam létébe gondolunk. Magunkat mentjük, ha megmentjük ezeket. Az igazság azonban a mi oldalunkon marad.

„UNIVERSUL“: Az egész világ tisztában van azzal, hogy valamennyiünk sorsa a most folvó óriási harcoktól! van függővé téve. Az cgvik harcoló fél: eddigi győzelmeit, a másik: létét védi. Ennek a harcnak kimenetele az össze-s népek életében gyökeres változásokat fog előidézni. Ebben mi is, mint az egész viiíg, kivesszük részünket, különösen ügyéivé egységes, független, szabad nemzeti állami létünkre. Fájdalmas napokat éltünk.

Virnak fájdalmak és igazságtalanságok, melyeket sohasem lehet feledni. Nem illethetjük a tehetetlenség vádjával a népet és hadsereget, mert nem használt fegyvert. Amikor majd az ité kezés szabad 'lesz, megállapítják :• felelősséget. Kiderül majd. hogy a béke érdekében hozott áldozatnak ilesz-e valami haszna a jövőben. Most újabb súlyos problémák e'lőtt á lunk. Nem múlandó nemzedékünkről van szó, de a román nemzeti öntudatról, mely állandó. mert évszázados

gyökerei vannak és egyedüli forrása nemzeti létünkrek és állami életünknek. Románok és szomszédaink között sohasem vetítettük el a gyűlölködés maigvát. Bár eliltenfeliei voltunk a 1 tmmnnizmusnak. kijelentettük, hogy nem érdekel, mi történik Szovjetoroszországban, amennyiben a III. Inlemacionalé népünk leikét nem igyekszik érinteni. Bár tiltakoztunk az igazságtalanságon alapuló bulgár és magyar revíziós törekvések és rágalmak ellen, sohasem helytelen it, ettük kormányainknak azt a törekvését, hogy jó szomszédi kap ciólatokat teremtsenek déli és nyugati szomszédain! kai. Elsők voltunk, kik a megegyezés és kölcsönös bizalom hasznát felismertük. Megegyezést óhajtunk szomszédainkkal öc/intén. Elegendő eszköz kínálkozik erre an"!kül, liogv arra lenne szükség, hogy to- val-bra is mi vérezzünk, berniünket érjen az üt^s és igazságtalanság. Nem járhat egyolidi- iu haszonnal a szomszédok közötti megegyezés. Ha elismerjük, hogy Romániának a jószomszédi viszonyból és jó megegyezésből baszna lehet, épp ennyire igaz, hogy ebből déli és nyugati szomszédainknak is épp iÜyen. sőt nagyobb hasznuk lehet.

„CURENTUL“ (Pamfil Seicaru irja): Megtekintettem most az 1917. évi harcmezőket 1917 augitsztusában voltunk, mikor a ma.ra- resti offenziva után a Putna forrása felé ha 1 adtunk. Semmi nem frissíti jobban a testet, mint a győzelem. Nem érezzük a fáraidtsá- get, nő a bátorság és bizalom. A hegyeken *ul Háromszék kezdődött. A katonai térképet vizsgáltuk és (terveket szőttünk, hogy nz e1'fenséges frontot áttörjük. Egyek voltunk a legénységgel, fiatalosan tréfálkoztunk. A le génvség hitt abban, hogv győzni fogunk. A „történelmi végzetszerüség“ hatalmát nem

13&ldur von Schirach birodalmi vezető, akit Hitler vezér és kancellár Auis.zt.-ia tartományi vezetőjévé nevezett ki.

Arthur Axmann, a Hitler ifjúság eddigi vezetője, akit a vezér a birodalmi iljiM súg vezetőjévé nevezett ki.

Romániából Mossulon keresztül Iránba. — A brit admiralitás mint főhaszonélvező. —* Gyújtogató bizottságok munkában

A petróleumért vívott harc csúcspontjára érkezett. Angol taukokuak német „stuka ‘-k által való megsemmisítése, az angol-amerikai kőolajblokád Spanyolország ellen, az ango' befolyás kizárása a romániai petróleumból, a baifai óiiástiizek. a kísérlet, mely azt célozta, bogy a sziriai hadsereg kettős küldetési nyerjen: védje az angol olajvezetéket és ugyanakkor fenyegesse az orosz petró- '••uminezőket is — ezek a jelen petróleum- háboru színpadának egyes fejezetei. Anglia ebben a háborúban minden kártyát feltett már. Még visszaemlékezhetünk Curzon lord lures mondására: „Egy olaj-hullám vitte i szövetségeseket a győzelemhez“. De ma már e hullámot utolérte az apály.

A SZABOTÁLOK ELLEN

A romáin petróleumért vívott csatát Anglia már elvesztette. Ezen a harctéren Anglia tulajdonképpen Németországot akarta megverni, inert nein angol-amerikai petróletnn- kunzernek tették Romániát az olaj hazájává, hanem Németország. Még 1900 és 1910 között, tehát az első román petióleummezök megnyitásakor Németország elsősorban érdekelve volt Az akkor befektetett tőkék fcO s/ázaléka német volt. A világháború alatt Románia a szövetségesek oldalán harcolt, kik aztán az olajmezők tönkretételét végrehajtották. Attól való félelemben, nehogy a németek a mezőket elfoglaljak, a kutakat rendszeres angol gyújtogató bizottságok 'ették tönkre.

A világháború után a legtöbb olajmező

angol és francia ké/re jutóit. 1924-ben Ro* J mánia hozott egy törvényt, melynek réven megkísérelték a befolyást a 150 idegen pet í óleumtársaságban. Az medmény azonban az volt, hogy az angolok és fián'-iák a 6190 hektár kiterjedésű olajmezőt elkezdték szalutálni: a petrólcumterinelés az 1936. évi 8 7 millió tonnáról 1938-ban már 6.8 millió tonnára est-tt alá.

A mult év márcuisi német-román gazdasági szerződés uj korszakot nyitott a román kőolaj kutatásában s kitermelésében, a román népiét munkaközösség alapján. Anglia azonban, akárcsak a világháború folyamáa, most is ugyanolyan módszerekkel igyekezett ezt a közös munkát megzavarni.

A francia vezérkar megtalált és közzétett titkos okmányai bebizonyították hogy a legapróbb részletekig kidolgozták a tervei, melynek alapján a román olajtelepeket Ismét teljesen elpusztíthatták volna. Anglia és Franciaország ezúttal egy 21 órás gyors- programot dolgozott ki. melyet hivatalos befolyásra francia és angol egyének találtak ki.

A Tivugati hatalmaknak Franciaország harcterein .bekövetkezett leveretése meghiúsította ezt a programot, ugyanakkor: Romániában is uj iránvt váltott ki A Balkán, jobban mondva Délkelet-Európa, mely az utóbbi évek során nem utolsó okból a kőolaj irdalt. mint Európa ..viharsarka“ szerepelt, elindult azon az utón. hogy a tengelyhatalmakkal va'ó közös megértés alapján az ittélő alkotó és boldog népek megelégedett tere legyen.

Az angol politika seholsem volt talán a petróleumkérdéssel annyira összekötve, mint éppen Közel-Keleten. A Fö’dkozi-tenger uralmáért folytatott harc voltaképpen nem egyéb mint Anglia harca a kioázsiai olaj birtoklásáért és a szállítási utak biztosításáért. A Haifa olajtartányai ellen végrehajtott olasz légitámadások intő tüzcsóvák, melyek az arab államokban készülődő nyugtalanság felé mutatnak. Anglia azonba" — ugyancsak az olaj érdekében — kidolgozta már a másik tej vét is. még pedig a s/iiiai mandata- riús terület felosztását Hogy ehhez a törököket megszerezzék, Törökország legalább 's — azonban csak papíron egyelőre — Mossuk kapná meg, azaz F.lőázsia olajnizz.őil, inig Anglia a partvidéket, a Libánon lábánál, a hires olajvezeték végpontjaival.

Az olajért folytatott játékban jutna a sziriai iiadsereg egy eddig niég nem eléggé világos szerephez. Anglia méa mindig titk >9 szövetségesnek tekinti Mittelhauser tábornokot. habár a generális már megtagadta, hogy ellenségeskedéseket robbantson ki azon a területen. A sziriai hadsereg magatartása által azonban Anglia számára megszűnik annak lehetősége, hogy nyomást gyakoroljon

Törökországra, vagy éppen kiterjessze az < rósz olajterületek ellen irányuló terveit.

AZ ANGOL ADMIRALITÁS KEZE

Amióta nyilvánvalóvá lett a Bakui és ba- tumi orosz mezők elleni támadási terv — mely egészen a perzsa területekig lenyúlt volna — Irán is miud határozottabb ellenállást foglal el az angol petróleumpolitika ellen. Iránban tudniillik Anglia tartja kezében —- az olaj birtokában -- a közgazdaság kulcsát Hogv a. helyzetet teljesen megértsük, tudnunk kell, hogy az ,,Anglo-Iranian Oil Company“, mely a „Kermansha Petrol Company4 -val egyetemben ma Irán összes pe'r ■- leiimmezcit kitermeli, az angol admiralitás kezében van.

Naft i Sah Masjid Suliman »időkén az angoloknak mintegy száz nagy olajkutjuk van. Abadanban és Kerraanshahban nagy finomító telepek vannak, melyek vezetékekkel ősz- szeköttetéshen állanak az olaiforrásokkal Is a/ olajat a fiotta és légi haderő táplálásához szükséges „bunkerolajjá“ alakítják át. E vállalatok megszervezésével London nagyon óvatosan ügyelt arra. hogy azokban az iráni állam ne vehessen részt A koncessziós szer! i

ismertük. Győzelem vagy vereség a bátorságtól függött. Ifjúságunk a Tiszától a Dnyesz- verig fekvő Románia gondolatától volt átíratva, fanatikusán hittünk eszménkben. Nem foglalkoztunk a „történelmi szükségszerűség“ gyáva gondolatával. Akkor — 1917 au gusztus havában — soártaiak voltunk. A

spártaiak halállal büntették, kinek a pajz3 kiesett kezéből. A nemzet lelke ugyanaz ma- Tiuit, nem fogadja el most sem a .,történelmi végzetszerüséget.“ Mi magunk kovácsoljuk történelmünket. A „történelmi végzet- szerűségre“ való hivatkozás hazudik és felel met és gyávaságot jelent.

wmaernnmammmmummammmmmmmtmumm

•/ödióbcn a/ if.mii km in án \ ii al I inimi' ni mi tenni li » lilán hi/o/iyon ► /á/alél.o» n- /' - ih-M allu.ii toltak meg mily .• mull < vekben nt lag 2 millió Inutili rugóit Hogy < /. o /eg iniBeii ne ve I m'ge* cu kieiuv mutatja */, lm meggondt '|uk hogy a/ angol péti oleum- tármsap'-k In l\cm l,|,i ii a/ angol adu;iralitán Im-zna i . \ anablian az időben 160 180 mohó lint Uó/öll mozgott, tehát :•/ -ráni kormánynak engedélyezi’! t '10 ')()■•/-■

rese

I I liiéin lehal, hu T elierátiban azon gon- dóik. znak nüi hozna a p< tmlruui, ha kitér- inel»-»«-1 !:.i/:ke/i lé-,be lehetne vermi, habár

az eddig l-.a|ic,ll 2 millió font ó tekintélyét körűn itéit jelentett az iráni állair.l.ázlart i*- nak. frán joggal tekintheti tehát a kőolajat nemzeti !• -’támadása fegyverének Itt azonban rir-g egv másik indokról is meg kell • m- lék ezriiink. lián ugyanis a/.éi t akarja vissza- szerezni hatalmát saját olaja fölött, mert ezáltal a bél éi is fenntarthatja és megakadályozhatja hogy az angol mr-lci ke«!»--ek ii*- borus bonyodalpiakhoz veze -i'k.

Legfontosabb azonban az hogy az iráni claj tulajdonának revíziója abban a pilla- natban kezdi dik el, mikor a brit birodalom oszlopai már meglehetősen ingadoznak.

(a. u.)

IUJNTÉNY. VAGY VÉLETLEN >ZLRF!\ Cö f/I LLNSÉÁj? Rnmuicul-Saralrne- gyében, a \ taurii község határún átfolyó‘ lluzau ismeretlen férfi holttestét rlohtu jiurtru. A holttest teljesen meztelen volt és nem fedezte!i fel rajta egyetlen zúzott sebet sem. Nem messze a parti bokrok között azonban egy hátizsákot találtak, nmek, hon egy ing, egy hatonanruhág. egy pár bakancs é segy töltény tarka roll el he- lyezve A tölténytáskában bizonyos Ion T. Popa nevii Jirlau községbeli illetőségű, ha- lonaszöhevértyről felvett jegyzőkönyvet és előállítási parancsot találtait. Ezidicg ner.i tikeriilt megállapítani a holttest személy- azonosságát de a hátizsákban talált iratok alapion rövidesen fényt deríthetnek a szerencsétlenség részleteire.

GySBkos faHusí gazda- íegények a hüntQíü- űá&Sa eHőSt

KOLOZSVÁR, augusztus 20. Tegiap, hétfőn kezdte meg a kolozsvári büntető- tábla annak az elvetemült kegyetlenség-1 gél elkövetett gyilkosság büaperének o tárgyalását, amely a mult -ív november

3-ár* történt a tordamegyei Lupsavölgye községben. A gyilkosság áldozata Barlea Gheoigbe, Bisztra községbeli fiatal gazdálkodó volt. aki Bordára igyekezeti s útközben Lupsavölgyén botéit a korcsmába; bogy megpihenjen. Közben úgy írtabba a korcsmába betért bárom legénv, Vasiu Vasile, Serban loan és I'opa Miron. Mindhárman régi haragosai voltak Barlea Gheorghenak s amint meglátták, elhatározták, hogy egy régebbi sérelem, ért bosszút állnak rajta. Az utón meglesték, majd botokkal felszerelve rátámadtak és addig iitötték-verték, amig a szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. A csendőrség a gyilkosokat letartóztatta és a bűnvádi vizsgálat lefolytatása után ma került az ügy tárgyalásra a Büntető- tábla előtt. A biróság azonban az eddigi tanúkihallgatásokból nem tudta megállapítani a pontos tényállást, hogy a bárom legény közül melyik mérte a haláti>3 ütést az áldozatra. Ezért részint a bizo nvitás kiegészítése, részint pedig njabb tanuk kihallgatása végett a tárgyalást november 11-re elnapolta.

I7GY MAGYAR ASS70NY KÉRÉSE: Egv jóravaló magyar asszony, akinek senki hozzátartozója nincs, azzal a kéréssel fordult a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatához, hogy legyenek segítségére, hogv tjSZtességes megélhet téshez jusson. Évekkel ezelőtt özvegyi sorsra jutott, senki támasza nincs és éppen ezért elvállal bármilyen házi munkát, elmegy házvezetőnőnek idő sebb házaspárhoz, vagy gyermek nteBé gondozónak. A szomorú sorsban tengődő magyar asszony cime’ özv. Szabó Lászlóné, Masinis*ilor-mtca 51. Aki te heti, segítse a jóravaló asszonyt, hogy kenj érhez jusson.

BALASSA: A MAGYAR NYELV

szótára, 860 lap, 2 köt. diszk, most könyvnap árban 684 lej, majd 882 lej, Leleszy: Az őrs, 308 lap, diszk. 190 lej (228 lej hd. Makkai: Erdélyi városok, képes, kve. 84 tej (106 h.), Janus Pannonius: A Duna mellől, képe-, kve. 108 lej (138 h.) Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.