Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-20 / 188. szám

\ .TIIIIM \V' «linii kulo/sv.’ni lap ••L>’'c sillerünk I iii I« mTuii .t«lsl"l> 111«‘Ix«'lv• ■ l unu leint figyelmen kívül Ima'ni 'nimel .M k <>\o t!' «■, ««ke l ii |.i: I. \- e!.i «/országi • iák-mvpvai tront oss/eoinUtMi után nyomban bekövetkezett történelmi és politikai un in eket nem isméi il. eléggé a I is/a cs .1 Kai pútok kö/ölli román tartományoknak iiumániáva! történt egyesülésével kapcsol li kan. A trianoni békeszerződés csupán e^y befejezett tényt vett tudomásul, az c/en tu-- tomnnyokbnn lakó román nép Akaratából 2. I"!8 október kezdetén az erdélyi, bánsági, ki’rösvideki és máramarosi románok nemzeti li/ottsapa Nagyváradon elhatározta a roman népnek a ma gyár király «ágtól ' dó els/.i a dósát Ezen vidékek összes románjai egyedül elismert tőivénves lóriima: a nemzeti ! zntl- sáp állal elfogadott nyilatkozatot a bitdape: ti parlamentben 1911' oktőben 18-án teli *i az .1918 november 1 3-i fegyverszüneti egyez­mény megkötése előtt — felolvasták. >• ' fegyverszünet eltilt St ( icioPop elnök'et, vei nemzeti tanács alakult, mely ténylegese i átvette a iVgy itteni tartományban a lom’m nép vezetését. A k ül i.gyek es hadügy veze­tésére Iuliu Maniu kapott megbizást, kit — szintén a fegyverszünet előtt — Steiner- Stöger osztrák hadügyminiszter elismert én­ben a minőségében Maniu át is vette akkor a Kárpátokon inneni románok katonai vrze tését és lüvidesen 79.00D fői ól i llő hadsere­get szervezett. 4. Ugyancsak a fegyverszünet előtt a magyar kormány elismerte dr. 1. l‘,f- délvi hu ghatalmazott miniszteri jellegét Bu­dapesten, mint a román nemzeti tanács ken- ▼iselőjét \ magyar hadügyminiszterrel ál­tala közé’ti k. hogy a román katonák n *m a magyar állam hatóságai, de a román nemzeti tanács iránt és a román zászlóra tesznek hii- ségesküt. amit a magyar miniszter jóvábi- gyott. 5. A magyar államhatalomtól igy el­válva, a magyar kormány tárgyalásokat kez­dett a román nemzeti tanáccsá' éppen ak­kor, mitlén a iuagvhatalmak között fegyver­szüneti tárgyalások folvtak 6 A nemzeti ta­nács igazgatása alá kerf.lt eirész etnikai ri­mán területen nemzeti gárdákat szervezve tartottuk meg a gyulafehérváii egyesülési gyűlést szintén a trianoni békeszerződést megelőzőin. íme a történelmi tények, me­lyek 1 izonyit jak. hogv mi, a magyar álla-u jóváhagyása mellett meg a bék«’szerződés előtt 1 eventuk az Ausztria Magvarország fel­darabolásából felró következményeket. Tgy senki srni állíthatja, hogy n magyarok nyo­más a 1 a11 írták alá azt a szerződést, midőn ez kevesebb területet adott nckiihk anntl niint amennyit .1 felelős nagvnr kormány jó­váhagyásával vettünk katonai és polgári igaz­gatásunk alá. íme, ezeket a történelmi adu tokát kell a mai helyzetben folytonosan han­goztatni .,UNI\ERSUL“: Az eljövendő béke felté­teleit Németország és szövetségese: Olaszor­szág Írják majd elő. A két nagyhatalom igen szoros kapcsolatba került. Jelenlegi és jövő­beli céljuk: gazdasági fejlődésük biztositávi, < lyan jólét biztosítása, mely népeik szellemi fejlődését is lehetővé teszi. Mindenek előtt el kell érjék, hogy a jelenlegi és ai jövőben esetleg számbajöhető ellenségeik alsóbbrendű helyzetbe kerüljenek velük szemben gazda­sági és katonai szempontból. Ez természete­sen barbár és méltatlan intézkedéseket nem tesz szükségessé. Biztosak vagyunk abban, hogy nem kerül sor erre. A let gelvbatalmak azonban el kell érjék céljaikat. Németország vissza kell kapja gyarmatait, újabb gyarma­tokhoz keld jusson és szabadkezet kell nyer­jen Közép- és Dó’dcelelb-Eu répában, hogy Őszinte és lojális együttműködést kezdjen az itt élő összes népekkel: románokkal, magya­rt. kkal, szerbekkel, buzgárokkal, törökökkel1, görögökké®. Ehhez a Szovjetunió beleegyezé­sét kell adja. Olaszország viszont a Földközi­tengeren kell szabadkezet nyerjen. Feli kell szabadítsa Gibraltárt, Máltát és a Szuczi-csa- ti-rnát és uj gyarmatokat kell kapjon Afri­kában. Ha Németország nem jut uj gyarma­tokhoz, vagy Szovjetoroszország a Közép- és Délkelet-Európában tervezett összefogásit a Fekete-tengeren és Dardanelláknál! — a Né­metországnak szükséges útvonalon — elgán­csolja, továbbá, ha Olaszország a< Földközi- tfngert szabadon nem használhatja és nem kíp gyarmatokat, a jelenlegi bábom áldoza­tai részükről hiábavalónak bizonyulnak. De ilyesmi nem fordulhat elő. A tengely pont­ra i-pontra megvalósitja' programját. Lássuk most már: milyen befolyást gyakorol győzel­mük a közép- és délkeleteurópai helyzetre. Ali sohasem folytattunk németelllenes politi­kát. I. Carol király dicsőséges uralma idején Bománia virágzó korszakot élt Németország barátságával’!. Most már az a kérdés: vájjon a Führer és a Duce megalázást, áldozatho- zat'alt, bosszút készitenek-e elő egyes népek részére és mások javára, vagy az előbb jel­zett magasabb célokra törekednek. Ezt nem Übet feltételezni. A tengelyhatalmak poli­tikai felfogás szerint egyedül a népek nem­zeti jogainak tiszteletben tartásával lehelt el­érni a belső rendet és nemzetközi egyen­súlyt. Ilyen körülmények között a nemzeti ha'rhatadanság a lehetetlenségig nem fokoz­ható. A'annak olyan igények, melyek mindkét Látogatás a bukovinai kis csángófaluban, ahol a Magyar Népközösség irányításával az erdélyi magyar társadalom nemes áldozatkészségéből 156 uj ház épült fel az üszkös romok helyén. — Béke, munka és boldogság honol az uj falak között. — Hangulatos, kedves, nyári délután a józseffalvai gyermekek körében, a halastónál... JOZSEI FALVA, augusztus 10. A vas úti végállomástól gyönyörű erdők és feny­vesek között vezet az utunk Jnz iefíatvá- ra A jórészt újságírókból össze vei odóit kis csoportot Albrecht Dezső, a .Ma­gyar iNepközösség szociális ügyosztályá­nak előadója vezeti. I gy Einer errefelé mindent, az utat, az erdőket, az egész vi (léket, mintha odahaza volna. Az ok.it is I megmagyarázza: Nyolcad szór teszem meg ezt a/ utat mondja. S a ragyogó augusztusi nap­sütésben, a távolból egyszerié csak elütn­iük a templomtorony a körülötte felsora­kozó. újonnan épült kis házakkal s amint közelebb érünk, egyre tisztábban és öle­sebben rajzolódik elő a bukovinai kis csángó falu egész panorámája. Béke, munka és boldogság honol az ujj lalak között... Nagy boldogasszony napjának délelőtt­ié. A falu egészen kihaltnak látszik, de nem csoda: férfi, asszony, gyermek, min dcuki a templomban van s ezl az időt arra használjuk fel. hogy egy kis körsétát tegyünk, hogy mégegyszer lássuk József falvát. amelyet a múlt p v in a rci u s ban olyan irtozrtos katasztrófa rázkódtatott meg Láttuk a kis falut közvetlenül a bor­zalmas emlékű tűzvész után is, amikor a szörnyű pusztulás megrázó képe tárult elénk . . amikor a fájdalmas elemi csa­pástól porig sújtott szerencsétlen csalánok mindenükből kifosztva, hajléktalanul ott álltak tétován kis vagyonuk iiszkös rom­halmaza előtt s kétségbeesett, keserves fájdalmukban azt sem tudták talan, hogy könnvtől borított, révedező tekintetükkel az égboltozat felé nézzenek-e, vagy ember- testvéreiket hivják-e -egitségiil? . . 1 át-v tűk azokban a borzalmas napokban is Jó- zseffalvát és — összeszorult a szivünk. S egy év elteltével miiven más az a kép, amely most tárul itt a szemünk elé. A templom zsúfolásig megtelt a boldogasz- szonynapi ájtatosságra összesereglett em­berekkel. Az iiszkös romok helyén uj ker­tes házak, uj emberi hajlékok emelked­tek, amelyek körül béke, munka és bol­dogság honol. Az elpusztult József falén helyén itt áll a felépült, újjászületett Jó­zsef falra. Itt áll és hirdeti: a részié: leljes ember testvéri szeretet csődéit miivel:! A Mag\nr Népközösség józsef falvai segély­akciója révén alig egy év leforgása alatt 156 uj ház épült fel a porráégelt csángó faluban! Gyönyörű eredmény, de gyönyö­rűsége1 munka is volt. amelyből a Nép­közösséggel és az erdélyi sajtóval az élén megható módon vette ki részét nemes ál­dozatkészségével Erdély egész magyar tár­sadalma. Az újjáépült Józseffalva arany­könyve örök emlékként fogja ezt meg­őrizni! A kertek körül még látszanak ugvan a pusztulás nyomai hiszen a leégett és ki­dőlt fákat nem lehetett még pótolni. De az a négyezer uj fa és az a rengeteg olto- vány, amit ez év tavaszán elültettek, né­hány év leforgása alatt valóságos virágos- kertté fogja varázsolni .Tózsefíalvát. ÍN még valami, ami körsétánkon azon­nal megragadja a figyelmünket: a termés kitűnőf Sem búzában, sem kukoricában és burgonyában a józseffalvaiak ez évben nem fognak szűkölködni. Termésük álta­lában sokkal jobb és kiadósabb, mint az erdélyi termés. A kiszámíthatatlan termé­szet ajándéka ez a rengeteg szenvedésen és megpróbáltatáson átvergődött józsef- falvaiak számára... Uj éfeá ri^snusa kezdődött el lózselíalván... Körsétánk után betértünk a templom­ba. Még halljuk a szentbeszéd utolsó mon­datát: ,,Erősek lesztek, meri sokat szen­vedtetekNémeth Kálmán szavai ezek, aki nemcsak plébános, de a falu atyja is. Ö volt. aki a szomorú emlékű katasztrófa után megkongatta a vészharangot és va- lósággal végigszáguldotta Erdély városait és falvait. hogy segítséget kérjen tűzvész- pusztította kis faluja népének. A boldogasszonynapi istentiszteletnek vége y az emberek kivonulnak a templom­kertbe Tiosszasau elnézzük őket. Mind nyáján ünneplő ruhába öltöztek. Ma nem dolgoznak, ma szünetel a munka, hiszen ünnep van. Nagyboldogasszony napja. De a templomozás után sem szélednek el, ha­nem. együtt maradnak valamennyien. Mintha egyetlen nagy család volna az, egész falu. S milyen vidám, milyen ked­ves a tekintetük.. Mintha nemcsak a falu­juk, ;le ők is újjászülettek volna. Itt van­nak asszonyostól, gyerekestől mindnyájan. S mér jön Németh Kálmán plébános is: — Hozta Isten Önöket! --- kiáltja lel­kendezve s máris adja az utasításait em­bereinek a megvendégelésre vonatkozólag. Hiába szabadkozunk, nem lehet kitérni. — Holló, a mi kedves kolozsvári ven­dégeinknek mégis csak meg kell mulat­nunk, hogy mit tudunk! Azzal végigkalauzol a főúton, a Kálvá­ria-soron, majd elvezet a plébánia-kertbe, ahol kellemes meglepetésként elénktáru! a gyönyörű nagy halastó. Büszkén mutat rá: — Itt szoktunk szórakozni! Szép. nagy tó ez. mintegy 50 méter bosszú és 20 méternyi szélességű, úgyhogy szórakozni is lehet rajta. Van is egy csó­nak a parton. Mellette néhányan halász­nak A tó körül gyermekek szaladgálnak, játszanak. Szivet-lellcet deritő kedves lát­vány ahogy ez a falu népe igy együtt van. Mint égzengés és Ítéletidő után, ha szivár­vány ivei át az égen, olyan szép, békés és megnyugtató itt most minden. A gyerme­kek ajkáu felzeng az ének: „Bújj, bújj, zöldág! . . .“ Oinott pedig teliszájjal fújják a kislányok: „Lánc, lánc, eszferlánc! . . Előbb 8—10 gyermek kezdi el s az em­ber alig veszi észre, már nyolcvan?.»— százr.n fogózkodtak össze nagy körben s táncolnak, énekelnek, nevetnek s az ének­lésből és gyermekkacagásból az élet len­dülete, egészséges, igazi ritmusa csendül ki, ami tisztán, félreérthetetlenül ezt je­lenti: uj élet kezdődött el József falván! Ezt az érzésünket csak megerősítik Né­meth Kálmán plébános szavai, amint mo­solyogva mondja: — Megnyugtató, hogy feltűnően sok gyermeket kereszteltünk a tűzvész óta. HANGULATOS. VIDÁM DÉLUTÁN A HALASTÓ KÖRÜL... Az ebed pompás halászléből és - Imipap­rikásból állott. (Kitűnő szakácsuk vau a fi'-' er gf dékenységével elfogadhatók, ezek azonban nem veszélyeztetik aiz itteni egyen­súlyt. A magyarokkal és buzgárokkal való megegyezésnek alapfeltétele a tárgyilagos nemzet' felfogás tiszteletben tartása a tartós és őszinte béke biztosítása céljából. Románia kész megértő szellmemben tárgyalni,, hogy megkönnyítse a közeledést szomszédaival. Minden attól függ tehát, hogy ugyanaz a tisz-ta szándék hassa át szomszédainkat, me­lvet tőlünk kívánnak és ne bontsuk fel az egyensúlyt, melyen az uj rend alapszik. józscffalvaiaknak!) Ebéd után újból üsz- szegyiilekezelt a nép a hala in körül \/. Öregebbek bdieveredve :• fűbe, jüpázgat- tuk, a 1 iatalabbak „indiánosdit" játszot­tak. hatalmas toliakkal indiánokká vará­zsolták magukat s a csónakkal elindultak hajókázui az Indiai-óceánnak kinevezett kis halastavon. Természetesen ezen jót mulatnak a partonállók. Egy másik kis csoport meg odaadással hallgat j? Mc/ey Domokos uramat. O a világotjárt ember a józseffalvaiak között. Még a régi béke­időben kivándorolt Amerikába s 1917-ben, a világháború idején tért vissza Európába egy angol hajón, de az angolok internál­ták s közel háromévi szines, erdekes él­ményeit magyarázza pipázgatás közben földijeinek. Egyébként kilenc nyelvet be­szél és erre nagyon büszke. A kedve?, hangulatos délután órái szin­te észrevétlenül elrepülnek. A / augusztusi nap lmcst.sugarai bágyadtan kergetik egy­mást a tó vizének tükrén s amint az alko­nyati harangszó megkondul és Német Kál­mán plébános odaszól a gyermekekhez: Imádkozzunk, gyermekek! --- mint vala­mi vezényszóra, pillanat alatt felsorakozik a kisfiúk és kislányok csoportja, aztán le- térdepelnek és a felnőttekkel együtt hang­zik fel ajkukon a „Miatyánk“.., 5f*. Hazafelé jövet, amint utunk elkanycno- dott már a falutól s lassan az alkonyati homályba vesztek a fenyvesek és erdők, mint valami vezényszóra, továbbra is fü­lünkbe csengtek a józseffalvai kis temp­lomban hallott szavak: ..Erősebbek lesz­tek, mert sokat szenvedtetek!“... {—) MEGHALT HOLLYWOODBAN EGY MAGYAR ZENESZERZŐ. Hollywoodból érkező távirati jelentés szerint a filrufő- városhan váratlanul elhunyt Kurucz Já­nos ismert magyar zeneszerző. Kurucz János halála érdekes élet végére tett pon­tot. Kalandos pályafutás után jutott el a magyar zeneszerző Hollywoodba, ahol te­hetségét értékelték és munkáját honorál­ták. Kurucz János a 90-es évek eiején na­pi díjas tisztviselő volt a nagyváradi pénz- iigyigazgatóságon. Akkor még Kurczmartn- nak hívták, talán erre a névre jobban vissza tudnak emlékezni a régi nagyvára­diak. Ktirczraann Jancsinak hívták és szí­vesen látták őt minden társaságban, ahol megfordult, mert gyönyörűen tudott elő­adni magyar nótákat a zongora mellé ül­ve, szenvedélyes futamokkal kisérve éne­két. Rögtönözni is tudott. Ha kérték, azonnal improvizált egy melódiát, ami ak­kor született meg az ujjai alatt. A pénz­ügyigazgatóságon a napidijasok sorában nem nagy előmenetelre számíthatott. Ke- molyabban kezdett foglalkozni a zenével és egyszer Pesten színházi emberek közé került, megtetszett a készsége és nólaszer- zője lett egy pesti kabarénak Fel is köl­tözött persze a magyar fővárosba. Felesé­get is vitt magával, egy előkelő gentry családból származó urilánvt. akivel éve­ken át boldogan élt. A fiatal asszony ha­lála után Pallay Annát, a pesti opera európai bird prímaballerináját vette el. Akkor már ismert neve volt Kurucz Jan­csinak. Sok szép miidai és magyar nóta dicsérte Kurucz Jancsi tehetségét. ERDÉLYI VÁROSOK Officina-képeskönyv kve. most 84 lej, majd 106, Magyarok és Délszlávok Off. ké- pesk. 107 lej, Janus Pannonius: A Duna mellől íve. 108 lej. Dékány: Magyar Rene­szánsz, képes, íve 87 Hej, kve. 137, most könyvnapi áron Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents