Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-05 / 149. szám
I 1 p 4 0 Julius 5, ELLENZÉK U Rend es fegyelem j A ifOileUedésiigyi rii-alsiier ieltthtea a ere személyzethez Ez a legforróbb kérelme, utasítása, reménye a közhatóságoknak. De a magunké is. Mindmegannyi állampolgárnak egyaránt ándékie, hogy segítség le gyen a rend fenntartásában és ezért a legszigorúbb fegyelmet parancsolja önmagára. A közhatóságok természetesen siirii egymásután küldik pontosan meg fogalmazott kérelmeiket, utasításaikat, parancsaikat abban a reményben, hogy minden öntudatos polgár — milyen kötelező és hatásos e régi jó elnevezésnek igazi lényege! — felfogja e rendelkezések szükségét és pontosan engedelmeskedni feg nekik, ami a büntető megtorlásokat majd nyugton hagyhatja. Mért is nem engedelmeskednék pontosan ? Amit kérnek vagy követelnek tőle, mindenkinek érdekében van cs amit cselekedni kell e nehéz időikben a kö zcs érdek biztosítására, nem egyéb, mint egy kis fegyelem néhány gond, kelletlenség, költség, kényelmetlenség “ elfogadása. A közös érdek: a rend mindenki személyi és anyagi biztonságát védi meg és az érte fizetendő ár: a fegyelmezett engedelmesség, mindössze csak annyi, hogy végrehajtsuk a légvé doimi parancsokat, pontosan elsötétítsünk, az utcákon kerüljük a csoportú sulást, ne politizáljunk1, vagyis ne buj- togsssunk mások ellen és ne izgassunk rémhírekkel, este 11 órákor térjünk haza, ne gyiilésezzünk, idegeneket ne rej tehessünk lakásainkon. E néhány utasításban rejlő korlátozás nem lényegbe vágó, sőt néhány olyan is van, amelyet az észszerű ember magamagára rótt, már eddig is, parancs nélkül, mint ami nő a csoportosulás kerülése, meíyn ek gyakorlása forgalmas helyeken amúgy is bosszantó mindig, vagy a politizálás veszélyes remétől való tartózkodás, melyet jóindulatú és társadalmilag nevelt ember úgyis távolíart mindig lel kéiől-testétől. Ilyenkor aztán valóban belátjuk, hogy állami és társadalmi nevelésünk mennyire kezdetleges még. Lám, fegyelmezni kell bennünket a ne héz idők elkövetkezésekor, mert — fegyelmezetlenek vagyunk. Érthető, fia tömegnevelő és fegyelmező áramlatok, szervezetek, világnézetek vannak. De mindez mellékes. A fő dolog: most már elkerülhetetlen, hogy pontosan enge deímeskediünk a rendeleteknek és ezeken túl is a legnagyobb egyéni fegyelmet iizziik, mert bajba kerülünk. Ha engedelmeskedünk, soha nem jutunk; nem ütközünk a törvényekbe és rende letekbe, fenmtartiuk az állam és társa-* dalom rendjét és biztosítjuk mindenki jogos egyéni érdekét. Ez az egyedül reményt ébrerztó és megnyugtató magatartás a mai időkben. BUKAREST, Julius 4. (Rador.) Macovei közlekedésügyi miniszter felhívást intézett a CFR személyzethez, hogy a nehéz megpróbáltatás perceiben segélyezzék a menekülteket. Mély fájdalom tölti el a románok lelkét — mondja a felhívás. — Keserű percek ezek, midőn nem szabad megfeledkeznünK az országot járó menekült testvéreinkről, í Mindent elvesztettek, amit egy életen keresztül munkával szereztek. A CFR személyzet nagylelkűségéhez fordulok, mikor azt kérem, hogy a lehetőségek keretein belül jegyezzék le a segélyivet legalább egy napi fizetésükkel, hogy az egy begyült összeg sors- üldözött testvéreinket segítse. Még mindig nincs végleges döntés a víz és villany egységárának felemelése tárgyában KOLOZSVÁR, iul'tus 4. A város kö zönségét rendkívül közelről érdekli a víz és villany egységárának felemelése. Mint megírtuk, a villanyüzem és a városi Viziizem a megváltozott gazdaság: helyzetre való tekintettel arra kérte a polgármestert: járuljon hozzá az egységárak bizonyos felemeléséhez. A kérdés nagy fontosságára való tekintette;', azonban a polgármester alapos tanul* ntány tárgyává tette a kérést és adató kát kért mindkét üzem igazgatóságától annak megállapítására, hogy az egység árának felemelése indokolt-e vagy sem. Úgy a viz , mint a villanyüzem részletes kimutatást terjesztettek a polgár- mester elé, melyben ismertették a villanyáram és a víz kitermeléséhez szükséges anyagok árainak és a munkabérek emelkedését. A potgiármester még mindig nem döntött azonban ebben a kérdésben. Dr. Bornenrisa Sebastian polgármes tér egyébként kijelentette munkatársunknak, hegy a viz és villany egységárának felemelése tárgyában még nem történt végleges döntés. Az üzemek — mondotta — terjesztettek ugyan elő javaslatot, de még a kérdés uiabb tanulmányozására van szükség. Suceava Teodor mérnök, a viziizem igazgatója, elmondotta, hogy az üzem igazgatósága elkészítette a viz egységárának emelésére vonatkozó javaslatát, azt a napokban terjesztik a polgármes ler elé, aki rövid időn belül fog e fon tos kérdésben dönteni. Áruzsora Az árdrágítás kérdésével a közélet embereinek minduntalan foglalkoznia kell. Sajnos, ez a kártékony körülmény kisérleti szívóssággal nyomónk iséri a nagy időket, mint a prédalesők az előrehaladó seregeket. Bizonyos fajtái s fokozatai megérthetők: ezeknek nem áll ntjába semmiféle államhatalom se, mely maga is kénytelen a jogosult árdrágításhoz nyúlni, ezért a jogos árdrágítást elismeri, mert az értékmérő eszközök viszonyában, az értékesíthető cikkek mennyiségében, a kínálat és kereslet egymáshoz idomulásában, a termelés, a kereskedelem, a forgalom ne kézségeiben, kockázataiban óhatatlanul nagy változások történnek, melyek az áremelkedésben nyilvánulnak meg. Ezeket az államhatalom a maximálások gyakori átcsoportosításával szentesíti- De van az árdrágításnak sok ármányos, embertelen, gyilkos alakja melyet áru- elrejtés, láncolás, zsarolás, ki tudná mind felsorolni a biin válfajait, előz meg. Ez ellen a föríelem ellen mindenkinek harcolnia kell. Államhatalomnak, társadalomnak, egyes embernek. Szigorú büntetéssel és magánösszefogások kai. Most inkább, mint eddig, amíg csak a távoli háború és a semlegesség kényes helyzete hatott nálunk az árak alakítására. De éles és uj bajok zudu>tak most elé, alkalom titkos bűnöknek. Most gyorsan kell beszerezni, nagy tömegben, közszükségleti cikkeket és ez az áruk felhalmozásában, áramlásában és kihelyezésében rendkívül nagy mérték-* ben és nagy értékű változásokat idéz elő, ami alkalmat ad gonosztevőknek — a zavarosban halászás törvénye szerint — istentelen árdrágításra. A részvét és nyomorúság könnyeiből igen könnyű aranyat sajtolni s erre mindig akad vállalkozó, Államnak, társadalomnak, egyénnek ezért résen kell állania, hogy a vétek üzérkedését megakadályozzák. A hadsereg felszereléséért 'A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelés/ pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy Igazgat óságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sza Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ó's*» szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Natlonalatól a néverték 70 százalékának megfelelő I o mb ásd k ölesönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Ciuj (Kolczs) megye prefektusa A1AN0LB ENESCU ezredes. Hoggan történt az átengedett területek kiürítése? A „Romania“ munkatársának érdekes cikke a kiürített területek lakosságának szomorú uíjáróh — Hogyan dolgoznak a rémhirlerjeszlőh?— Az „agyonlőtt“ prefektus személyesen cáfolta meg halálhírét BUKAREST, július 4. A Romania cimü lap továbbfolytatja cikksorozatát Besszarábia és* Észak-Bukoviua kiürítésévé: kapcsolatban. A lap kiküldött munkatárra iasii kelettel számol be személyes tapasztalatairól, melyet magyar fordításban az alábbiakban ismertetünk: . . . Ploc-stitől kezdve állandóan menekült- vonatokká1 találkozunk, melyek Tighina és Cetatea-Alba felől Galati-n keresztül, AI- besti-Pralu-va vidéke felé tartanak. A.'ig hagyjuk él Buzaul, délbesszarábiai románokkal telt vonatokkal találkozunk. A szemcly- és teherkocsik zsúfolva vannak. Az egyik állomáson a vasúti kocsi ablakából a szomszédos sínpáron álló teherkocsik ajtajában bámészkodó legényekhez és leányokhoz fordulunk: — Honnan jönnek? — Lapusnaból . . . Orheiből . . . — Hol maradtak a szülők? — Nem akartak eljönni, már igen öregek. Már a hatalom el is kezdte, hogy a tár sadalom folytassa. Az árdrágítás lekiiz désére kinevezett kormánybiztosság az öt nap óta súlyosodé körülményekre való tekintettel az összes ellenőrző szerveket az erőfeszítések lehető megkettőzésére szólította fel, hogy „az el Otthon, saját párnájukon akarnak meghalni. Egy idősebb férfi lép elő: — Igen — mondja — én is ott maradtam voloa. Jó földem és juhaim vannak, de nem engedtek a fiatalok. A vonat elindul és vége a beszélgetésnek. Focsaniban tisztek, katonák és po'gári utasokkal zsúfolásig telve az állomás. Országőrök tálcákon viszik az élelmiszert a szomszédos vágányon álló menekült-vonat utasainak. Putna-Sraca állomáson újabb vonattal találkozunk. Menekülteket hoz Chisinauból. Tisztviselők, tanítók, munkások, asszonvok, gyerekek néznek ki a személy- és tehe-ko* csikból. Az egyik menekülőt megkérdjük: — Mikor indultak? — Péntek este. — Hozott valamit magával? —Egy lőröndöt és két kis csomagot. ■— Mi újság? — Keserűség és gond. Úgy menekült mmkeseredett lakosság haszonlesés áldó-* zata ne legyen'1 és különösen a mene kiiltek érdekét köti erősen a lelkűkre, ami tökéletesen érthető. E pillanatban a benső politikának, a rend fenníartá1 savai kapcsolatban a menekült kérdés I megoldása legfőbb érdeke és célja. denki, ahogy tudott. Első az élet meg u u- tése volt. A vagyon ott maradt. Tecucilan újabb menekült-vonat. Ny*to‘t kocsik robognak el előttünk. Az egyik kocsin nyugvóhely gyerekek részére, konyha- edények, felfordult tuékek, szomorú férriak, asszonyok. Egy mánk nyitott vasúti kocsi oldalához kis fejős tehén van kötve, éppen szénával kínálja gazdája. A szomorú kép aztán minden állomáson megjelenik, más változatban. Vasluiban és Iasiban újabb menekül [-vonattal találkozunk. Mindenütt katonaság tartja fenn a rendet az állomásokon. Legnagyobb figyelemmel es hidegvérrel törtérnk a menekültek irányitól .3. Az utolsó napok • aö- zései nagyban megnehezítették a munkát. Ami pedig a hamis, riasztó híreket illeti, a hatóságok mindenütt felhívásokban igyekeztek a lakosságot megnyugtatni és szigorú büntetessél sújt iák a hamis hirek <ei- jesztőit. Az e"7>ilyen riasztó híreket mesélő férfi különösen megjárta a iasii villamoson. — Dohunski balti- prefektus is át a'cart menni a? oroszokhoz —• újságolta — tie agyonlőtték. — Hihetetlen. — Mellette álltam, saját szememmel láttám. — Kit lőttek agyon? — kérdezte egy magas, jólóltözött úriember váratlanul. — Donj.mski prefektust! Mindenki tudja. — Nem szégyenli magát? — Miért? Nem hiszi, amit mondok? — Hogyan higyjem, ha Dobjanski én vagyok! Én vagyok a halott. . , A nagvszáju hir;?/.telő leugrott a robogó villamosról . . A szomorú helyzetben egy pillanatra tl- mosolyodunk, majd Sculeni és Ungheni, az uj határ leié indultuk gépkocsin. Mit tartalmaz az igaz* ságügyi bélyegek alkalmazásáról széló törvény? (Befejező közlemény.ó Az igazságügyi bélyegalapot bizottság kezeli, melynek tagjai az igazságügyminisztérium vezértitkára, egy bukaresti tábla- biró, az igazságügyminisztérium személyzeti osztályának és a számviteli osztálynak igazgatója. A bizottság hatásköréhez a következő ügyek tartoznak: a költség- vetés elkészítése, valamennyi biróság irodai és fenntartási költségének megállapítása, egyes ajánlatok elfogadása, munkálatok átvétele, stb. A bíróságok részére történő szállítás 50 ezer lej értékig közvetlen ajánlat, 50.000—■ 100.000 lej értékig írásbeli árlejtés. 1.000.000 lej értéken felül nyilvános árlejtés utján történik. A nyomtatványokat és feljegyzési könyveket 1,000.000 lej értékig az államnyomdából, vagy fogháznyomdából szerzik be igazságügyminiszteri jóváhagyással. Az igazságügyminisztérium építészeti osztálya az egyes szakkérdésekben felvilágosítást köteles nyújtani és terveket, stb. köteles készíteni. Az iga/ságügvminisztérium Ó9 a bírói fórumok egyetlen jogi természetű iratot, kérvényt, panaszt sem intézhetnek el, ha ezek nincsenek a jelen törvényben megjelölt igazságügyi bélyeggel ellátva. A jelenleg be* lyeg nélkül beadott jogorvoslatok semmisek nek tekintetnek, ha a legelső tárgyalás al halmával nem bélyegeztetnek fel. A jogor voslattaí élő gyanúsítottak bélyegmentessé get nyerhetnek, ha a kérdéses bíróságok ve zetői előtt igazolják szegénységüket és hi vatalból kirendelt védőügyvéd védte őket Az igazságügyi miniszter általános érdekből bélyegraeutességet nyújthat egyes esetekben. A folyamatban lévő ügyeknek igazságügyibélyeg lerovása nélkül való elintézése fegyelmi okot képez és a bűnös biró, vagy tisztviselő a bélyegilleték húszszorosát köteles megfizetni. Az úgynevezett ..önkéntes4* illetékek, járulékok a bíróságoknál megszűnnek. Uj fényképészeti szakkőnw: SEVCSIK JENŐ: 4 fényképezés elméleti és gyakorlat!! kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) és bővitelt kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek címei: Anyagismeret. Fényképészei vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A hatalmas. több mint 400 oldalas könyv ára 252 lej az ELLENZÉK KÖNYVÓSZTALYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után- 1 véltél is azonnal szállítjuk.
