Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-28 / 169. szám
10 ELLENZÉK 194 0 lull ut 2 H. Az első erdélyi nevelői egyesület törekvései viselte. buldog illők, mikor 11 f iát ulság .''/.abad napjaiból jutott még d' uenez inel\ tanulásra, ily súlyos torna tréning* jere is! Po a mutrinatika nemcsak nyelv ős torna \ olt; bánom a látbató eletiörte- not ogyik fejezete, a szellemi kíváncsiság cg\ ik korszaka. Kgy kiesett rétég: inert e matematikai kőin \ tarkának csak maradékai vannak már. Elajándékoztam egy iiju tudósnak. ki megteheti, aiuit a görög mondás szerint a/. Isten tesz: hogy műidig matemati/al". Mindig vagy soha: er a modern tudomány elternativája, moly előtt a szegény Írónak, ki még irodaimat sem ér olvasni, bizonnyal hátrálnia kell. Az iró kényszerül manap lassanként megölni magában a polihisztort, ki pedig lényéhez tartozik, mint hajdan Dante s még Goethe korában is. E részleges ön- gyilkosságok folyamán a könyvtár kiesi ..tudományos“ része elmaradt, visszament, nem fejlődött a modern tudományok ko- rálltornyával, mely mind bábelibb emeletieket lök föl esztendőnként. Mindegy! a tudásnak úgysem tartalma érdekelte a könyvtárt: csak formája s összefüggései a• világképpel. Igv a matematikának nem anyaga s praktikus eredményei, csak nagyszerű zenéje s metafizikai kilátásai; igy a történetből nem a részletkutatások folyton változó eredménye, hanem csak módszerük s a nagy történetíróknak a tudós sze nében tán már elavult klasszikus synthetisch Egészben a tudománynak is klasszikusai, mint az irodalomnak: s elsősorban a tudományok klasszikusa, a filozófia. mely a módszerek és formák tudománya s a világképek irodalma. Polcaim egy részén a filozófia történetének nagy könyvei sorakoznak. Az élettörténet egy fontos fejezete: mert ifjúkori ábrándom a Filozófia: sőt az első lap, aminek szerény munkatársa voltara, — felig-meddig még diákkoromban — a Pauler Akos- szerkesztette Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. Ljabb, szomorú fejezet azután: a háború évei óta egyetlen filozófiai mii sem került többé könyvtáramba. így tükrözi a bibliotéka az életet: a szellemi életet, de még a külső eletkörül- menyeket is. íme, egy egész sor művészeti reprodukció és folyóirat: erdélyi szám- iize^é*em idejéből, ahol a vad havasok tövében, s távol minden kultúrától, ez volt az egyetlen mód, kielégíteni a művészet szépségeire szomjazó szemet. lm, egy csomó könyv és vitairat a question du latin körül: tanárkorocn emlékei. íme, Dante- könyvtáram, mely életem egy egész epocháját őrzi: noha a legszükségesebb kézikönyveken, néháuy fontos kiadás, kommentár forditás és tanulmány kollekcióján alig terjed túl. Ki és micsoda áron tarthatna itt igényt teljességre, hacsak egy kis részletkérdésben is? Néhány értékesebb kötettel barátaim ajándékoztak meg. Kisebb — nagyon hiányos — gyűjteményem van a magyar Daute-irodalom köréből és képeskönyveim közt ujabbkori Dante-illusztrátorokból is (Flaxman, Ge* nelli, Dóré, stb.). Komolyabb gyűjtemény Arany-lcollek- cióm. Ez még tanuló-éveimből kezdődik, mikor e nagy költőt s rajta át magát a Nagy Költészetet először megismertem; s részben még örökölt darabokból áll, mert nagyapám könyvtárában megleltem Arany néhány müvének első kiadását. Ezeket másokkal egészítettem ki, s egyidőben szinte ambícióm volt az egész, nagy Arany-irodalmat is megszerezni. Ez ambícióról, mint annyi másról, lemondtam azóta; de Arany-könyvtáram igy is jelentős rétege maradt a látható élettörténetnek. Meddig áshatnék még e rétegekben, előre és hátra? A legrégibb réteg dátuma előbbi, mint születésemé: aminthogy minden élettörténet előbb kezdődik a születésnél. ... A könyvtár egyúttal temető s nek- ropoiisz . .. De élők emlékei is lengenek itt, kedves irótársak szelleme, kik megajándékoztak könyveikkel, fiatal költőké, kik, most lépve ki tán az iskola padjaiból, első zsengéiket küldték el, valami kis vidéki kiállítású füzetkében. ősök, barack, utódok közt vagyok. Az 1841—43-ra edrélyi országgyűlés re- ínimtörekveséiből a br. Wesselényi Miklós •Azánt vezérkedése ellenére sem -ok valósulhatott meg, a következő etztendők története mégis telve van olyan irodalmi, közmű veCődési kezdeményezésekkel, amelyek ::rri! mutatnak, hogy a Széchenyi esctinéi Er- dé'yben is halottak. Varjas R. Róla „Erdély és irodalmunk nemzeti egysége“ c. munkájúban megemlítette ugyan a Széchenyit dicsérő erdélyi véleményeket, mégis azt irta: „Széchenyi dicséreténél azonban az erdélyiek nem jutottuk tovább“. A magyarországi Mutató Köuy- u sok tekintetben hiányos ismereteket terjesztett el Erdélyről, de egyben sürgető kötelességünkké tette, hogy erdélyi művelődésünk múltját feltárjuk. Azóta eltelt öt esztendő kutatásai sok olyan adatot hoztak felszínre, amelyek birtokában a Varjas R. Béla állítását megcáfolhatjuk. Egyre tisztábban látjuk ugyanis, hogy levéltáraink még lappangó anyagának közlése is uj fényt deríthet a múlt század erdélyi magyar közművelődésére. Nagyobbrészt ilyen kiadatlan kéziratos anyag alapján ismerhetjük meg az első erdélyi nevelői egyesületnek, a Kolozsvári Nevelői körnek is a történetét. A Széchenyi eszméinek hatásáról, nemcsak az erdélyi hírlapok cikkei, a kortársak naplójegyzetei, levelei tanúskodnak, hanem gyakorlati kezdeményezések is. Elég itt megemlítenünk az erdélyi városokban még a mult század 30-as éveiben egymás után megalakuló társas és olvasóköröket, az 1844-ben mega apitott Erdélyi Gazdasági Egyesületet, mely már ebben az időben számos ja/dasâ- gi kiállítást, versenyt rendezett, az Erdélyi Ki’űcsönös Jégkármentő Társaságot, az Erdélyi Muzeum Egyesület megalapít isin ík erre az időre eső kísérleteit, valamint a fejlődő szinházi és sajtóéletet. Hiszen pl. érdemes megemlítenünk, hogy Brasaai Sámuel Kolozsvárt szerkesztette a Vasárnapi Újságot. az első magyar néplapot és abban sok gyakorlati eszmét vetett föl. Ezeknek a kezdeményezéseknek az élén az "rdélvi arisztokrácia vezető alakjait (gr. Miké I.. gr. Kemény József és Sámuel1, id gr. Bethlen Jáno-*. gr. Teleki Domokos, stb.) és a kolozsvári főiskolák tanárait találjuk. Különösen a református és unitárius kollégiumok tanárai közül szerepelnek többen az erdélyi irodalmi és közművelődési életben. így pl. a két haladó szellemű amgyar lapnak, sz Erdélyi Híradónak és a Vasárnapi Újságnak tanárok a szerkesztői: Méhes Sámuel és Brassai Sámuel. A református főiskola tanárai közül Nagy Ferenc a legmozgékonyabb, nevét ott találjuk minden gazdasági megmozdulásban. Nagy Ferenc a gimnázium tanvezetője volt, az Erdélyi Gazdasági Egyletnek egyik megalapítója, a gazdák vándorgyűlésének megszervezője, 1845-ben mértékletességi egyesületet alapított és 1846-ban a Kolozsvári Nevelői Kör megalapítását indítványozta. Mellette tanügyi és nevelési kérdésekben legnagyobb tekintélye Salamon József teológiai tanárnak, Brassai Sámuelnek, kit kevéssel azelőtt választottak meg az unitárius kollégium igazgatójává és Gáspár Jánosnak volt. A Kolozsvári Nevelői Kör megalapítására Pestalozzinak, a nagy svájci pedagógusnak, egyre szélesebb körben terjedő eszméi és születésének százados évfordulójára 1846- ban rendezett emlékünnepélyek adták meg a lökést. A kolozsvári tanárok és nevelők 1846 I. 12-én rendezték meg a Pestalozzi emlékünnepélyt gr. Teleki Domokos lakásán! A/ ünnepély egy kezdő és egy záró énekből, Pestalozzi nevelési eszméit ismertető előadásból állott. Az egyik előadó, Nagy Ferenc nevelői körről tett indítványt, Herepei Gergely pedig egy hasznos ismeretteijesztő társulatról ,melynek népkönyvek terjesztése lett volna a hivatása. Az ünnepélyről az Erdélyi Híradó következő számában igy számol be: „Nagyobb gyülekezetét, tágasabb termet, ragyogóbb pompát, mint a jatauár 12-ikén meg ült Pes- talnzzi-ünnepély láttunk, de szivemelőbbet, reményre deritőbbet, bensőbb részvéttel di- csőitettet alig valaha. Már csak az a gondolat is, hogy azon estvén száz meg száz gyülekezet az emberiség azon egy boldogító ügyében egyesíti sziv-gerjedelmeit, magasztos érzésre hangoló a kedélyeket. Anvákból — hisz ezekhez szóla Pestalozzi leghévebb bizalommal — atyákból s nevelőkből sereglett Össze esy Kör, melynek számosságát csak a terem férteke korlátozá s valódi, komoly letkesüléssel hallgató véerig a megkezdő és bevégző karénekeket, a Pestalozzit ismertető. magasztaló, pályáját 8 elveit követésül kitűző szónoklatokat ,az ő oly áldozó buzgalommal öveit, ápoot ügyét és törekvéseit folytató társulatokra felszólításokat.“ A Pestailoz/.i-ünnepély tehát kulturális és tars.ulul mi eseménnyé vált Kolozsvárt, nemcsak a tanári és tanítói ksut loglako/tatta, bűnein az egész város vezető rétege belekapcsolódott az ezt követő mozgalomba. Január 25-én a Pestalozzi hivei Brassuiriúl gyűlnek össze, a Nagy Ferenc inditváuvát elfogadva megalapítják a Kolozsvári Neve ői Kört, szíj»» háJyzj.tánuk megfogalmazására kiküldik Jiras-ait, Gáspár Jánost és Kovácsi Antalt. A népkönyveket terjesztő egyesület megszervezésére „országos tanácskozást“ akarnak ösz- szebivni, ki is küldenek egy bizottságot, de a terv további sorsáról nem tudnak semmit. Február 1-én már bemutatják az alapszabályokat, mega lapítják az egyesület feladatait és tisztikart választanak. E szerint: „A nevelői Kör célja: a kolozsvári nevelőknek fe tanítóknak barátságos találkozásra alkalmat nyújtani, hűl a növeüés és oktatás körüli eszméiket. tapasztalataikat és methodikai ruü- fogásaikat kölcsönösen kicserélve és egymást világosítva fontos hivatásukra magokat képesebbekké tehessék“. A cél a Széchenyi és a liberálizinus szelemében vau megfogalmazva: nem a mai értelemben vett hivatalom testületet alakítanak, hanem csak barátságos eszmecserékre alkalmas egyesületet, így akarnak egy uj szellemet kialakítani. A Kör rtndezője (elnök): Salamon József, jegyzője: Gáspár János, pénztárosa: Csulak Dániel lesz. Tagjai között ott találjuk Berde A ront. az unitáriusok jeles fizika tanárát, Kriza Jánost, Méhes Samut, Nagy Pétert, a későbbi református püspököt, gr. Teleki Domokost, id. gr. Bétidén Jánost, gr. Mikes Jánost és Gyulai Pált is, ki egy pár gyűlés múlva a Kör segédjegyzője lett. Tanárok, papok, nevelők mellett hivatalnokok, szabadfoglalkozásúak és arisztokraták is szerepelnek a Kör tagjai között, ez mutatja, hogy a nevelésügy áltr’ános érdeklődést keltett. Nemsokára vidékről is lépteke be tagok s igy a Kör tagjainak 6záma 40 fölé emelkedett. A K. Nevelői Kör kezdetben hetenként, majd pedig kéthetenkint tartott gyűléseket. Miről volt szó ezeken a gyűléseken? Német pedagógiai fo yóiratokat, könyveket rendeltek meg, azokat átadták olvasásra a tagoknak. Egy uj rendszerű Svdow-féle térképet rendeltek meg Erdélyről az iskolák számára. Tanszakmákba csoportosultak és az erre vál- lelkozó tagoknak kötelességükké tették, hogy szakjuk iroda’mát figyelemmel kisérjék és arról időnként jelentést tegvenek. Gáspár János utján érintkezésbe léptek ai pesti Nevelői Körrel. belekapcsolódtak a pesti ev. gimnázium igazgatójának. Tavaszi Lajosnak, kezdeményezésére összehívott ..oktatói conferenţiara“ s igy 1846 augusztus 10-én első- i/ben sikerült megiendezni a proletáns nevelők országos gyűlését. A magyar nevelés történetének a fontos eseményére nézve 13 érdekei 1 evelezést találunk a Gáspár János hagyatékában. A Kör foglalkozott szakkönyvek megbirá- lásával és elemi iskolai tankönyvek megira- tását kezdeményezte. így Süköíd Samu dévai ref. lelkész a Nevelői Körnek nyújtotta be Nép nevelő c. dolgozatát bírálatra és ki- nyomr.tásra. Ez már a Kör tekintélyének növekedését jelenti. A Kör több gyűlésén foglalkozott a Siikösd munkáiéval, egy is részetet kifogásolt benne, különösen a testnevelés fontosságát hangsúlyozta. A munkának oiak egy része jelenhetett meg. Ugyancsak a Kör gyűlésén mutatták be Kovácsi Antal és Gáspár János elemi iskolai magyar olvasókönyv tervezetüket. Ezt a tankönyvet 1947-ben nyomtatták ki a Kör erkö’csi támogatásával és elemi iskoláink évtizedeken át használták. A további gyűléseken különböző módszertan" kérdéseket vitattak meg. A jegvzőkönv- vekből látszik, hogy a fölvetett kérdések élénk eszmecserét indítottak meg és különösen nagv hatásuk lehetett az elemi iskolai beszéd és érte’emevakorlatok, a szemléltetve való tanitás kialakulására. Az elemi iskolai beszéd és értelemgvakorlatokról és általában nz elemi iskolai tanítás fejlesztéséről szóló megbeszélésekben főleg a Gáspár János emelkedett pedagógiai szelleme nyilvánult meg, neki kell tulajdonítanunk, hogy a Kör határozottan elité'te a szajkóztatást, az egvoldaln értelmi nevelést és az uj, szemléltető módszer mellett foglalt állást. Ezzel kancisolatban tárgyalják meg részletesen a tankönvv kérdését, mey akkoriban az isko- lr tanitásn-ik különösen fontos kérdése vo’t és leszögezik azt a ma is helyt álló elvet, hogy a tankönyvnek csak vezérfonalnak keli lennie, de a tananv’ígot e’öadá« által k<*R elevenné, meggondolkoztatóvá tenni. Ekkor látják meg igazán, hogy a tanitás hiá* nyárnak legfontosabb okai a kiképzetten tanítók és egy tanítóképző felállítását sürgetik. Később Gáspár János ezt a gondolatot a nagyenyedi ref. tanítóképző megszervezésé- ve! meg is valósit ja. Tizennégy gyűlést tartott igy a Nevelői Kői egyre nagyobb érdeklődés melleit és munkáját elmélyítette, kiazélesitette. 184ó novemberében azonban a kir. főkorrriáii;- szék betiltotta a további gyűléseket, .Ilivel a Kor alapszabályai még nem voltak jóvá- hágjva. A következő gyűlésen rnég egyszer megpróbálták a Kör megerősítését kérni, de úgy látszik, sikertelenül. A jegyzőkönyvek itten megszakadtak, a Kör gyűléseit be kellett szüntetni. A Kolozsvári Nevelői Kör mégsem szűnt meg ezzel még teljesen és nem rnidt ki olyan nyomtalanul, mint ahogy ezt a pedagógiai; iroda'om eddig állította. A Kör tagjai továbbra is kapcsolatban maradtak egymással, 1847-re ismét megrendelték az előző évi folt «áratokat. Feltehetjük, hogy ezzel kapcsolatban talán szükebbkörü megbeszélések azután is folytak még. Erre mutat az is. hogv 1M8 tavaszán ismét megkezdték gyű őseiket, részben uj tagokkal. Ezeken a gyűlése- ken az állam és az iskola viszonyát tárgyalták meg. Ezen kívül érdemes megemlítenünk azt, hogy a korabeli kolozsvári lapok ig á- landóan figyelemmel Jcis^-rtelc a nevelési kérdéseket. A népnevelés hiányairól, a kisdedetekről. az ipariskolák szükséeességéről egymás után több cikket olvashatunk. A Kolozsvári Nevelői Kör fölkeltette az érdeklődést az iskolaügy és a nevelési kérdések' i'ánt. lasţai'kint bevitte a köztudatba azt a fö fogást, hogy fö’emelkedésünknek 2z át-' szervezett iskolák és a hivatását betöltő ne-* '►•lés a záloga. Ez pedig önmagában is elég nagv érdem. MTA ZSIGMOND A fán a levelek... JÓZSEF ATTILA VERSE A fán a levelek lassan lengenek. Már mind görbe, sárga s konnyadt, puha. Egy hallgatag madár köztük föl-le jár, mintha kalitkája volna a fa. ley csinál lelkem is Jár-kel bennem is, ágról-ágra lépked egy némaság. Szállhatnék — nem merek Meghajlik, remeg a galy, vár és lépked a némaság. őszi Éj a mim WEÖRES SÁNDOR VERSE, A föld színe távol ezüst és acél. Lombok illatától részegül a szél. A csillag forogva hinti énekét. Elsápad a bogivá. Feketii] a rét. A hold kék pehelybe sírja bánatát. Holt madarak lelke leng a légen át. LASSAN, TŰNŐDVE JÓZSEF ATTILA VERSE. Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. itn is igy próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén, A semmi ágán ül a szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. ,
