Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-28 / 169. szám

1940 fül)úí 28. ELLENZÉK REGI KOLOZSVÁRI EMLEKEK KOLOZSVÁR LEGRÉGIBB ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEIRŐL BESZÉL KELEMEN LAJOS, A KIVÁLÓ TÖRTÉNELEMTUDÓS II. közlemény. KOLOZSVÁR, julius 27. Ä minap vé­giglátogattuk Kolozsvár többszáz év előtt épült, de a hitnek ina is szilárd, hatalmas otthont nyújtó, nagymultu templomhá­zait, melyek előtt a hitvitázó szenvedély már-már lángra gyújtott olykor egy-egy profán tüzet, de az istenhit kőfalu bás­tyái nemcsak ezt kiállták, hanem az idő mérhetetlen erejét is végigdocolták és áhitatos csarnokuk korok múltán is lélek- otthon, mint volt néhányszáz év előtt. A templomok után rövid kitérőben végig­siettünk a védőfal még megmaradt bás­tyái mellett, ahol egykor a tisztes céhek tagjai ragadtak fegyvert, hogy a szerszám békés munkáját biztosítsák, ha úgy ki- vánta az idő. Most hadd járjuk végig a messze kor­ból megmaradt többi házat. Utunk na- j ponta elvezet előttük s talán mégse tud­juk, melyikben milyen mult lakott s az ódon falakat szinesre tarkázó ifjabb szá­zadok változtatásai alatt tán nem is sejt­jük a házban a már-már időtlen életet. Ez­úttal őket látogassuk, az időt győztesen biró lakásokat, melyek a régi Kolozsvár hosszú életének sok feljegyzett szakaszát látták, mint némán figyelő tanuk. E né­ma tanuktól igyekszünk kivallatni most titkukat. Hallgassuk Kelemen Lajost, ki­váló tudós vezetőnket, aki szives tolmá­csolással közvetíti beszédüket. EGY KÖZÉPKORI KÖZÉPÜLET — A középkori középületek közül egyetlen maradt fenn Kolozsvárt: a Szent Mihály-templom plébániaháza, szemben a nagy templommal, a főtér nyugati során — beszél Kelemen Lajos professzor. — Kívülről azonban ez sem tartotta meg ré­gi alakját. Mai szép, nyugodt, egységes homlokzata csak 1790-ben készült. Maga a főépület Schlewnig Gergely Mályás-kori plébános építése, aki hatalmas, tevékeny egyéniség volt, de éppen emiatt híveivel is sokszor volt összeütközése. A mai plé­bánia-épületnek tulajdonképp csak észa­ki, a Matia-utca (volt Mátyás király-utca) felé eső része a 15 századi épités. Ezen volt a diszes főkapu is, melyben ma egy férfidivat-üzlet van. A másik, mai főka­putól délre eső 16-ik századi épületrészt csak a későbbi századok folyamán csa­tolták a plébániához. — A főépület sok neves kolozsvári plébánosnak volt lakóhelye. Schlewnigen kívül itt lakott rövid ideig Kiin (Klein) János, aki 1528-ban a főtemplom gyönyö- J rü sekrestyeajtaját készíttette, majd ÁVolphard Adorján, a humánistaszellemii főpap, aztán Dávid Ferenc, aki egy ne­gyedszázadnál tovább volt lakója. Innen vitték 1579-ben dévai börtönébe is. Alat­ta a plébániaház előbb luteránus, aztán református, végül unitárius vezetőpapi la­kás maradt, de plébánia nevét állandóan megtartotta a protestáns birtoklás alatt is. A kiváló unitárius püspökök — 3kik egyszersmind kolozsvári első papok is voltak — egész sora élt itt mindaddig, mig 1716-ban a templom visszafoglalásá­val újra a római katolikusok kezébe ju­tott. — Egyik üzlethelyisége falában ott áll befalazva a főkapu alól, a század elején áthelyezett építési emléktáblája, 1450-ből Sajnos, ezt az emléktáblát régi helyéről a 16-ik századi épületrészbe tették át s igy mai helyén nem mond igazat. Az északi rész egyik földszinti szobájában 1477-es évszámos ajtó mulatja, hogy akkor már az épületnek ez a része is készen állott. Benn az udvaron Schlewnig köcimere és névbetüi őrzik az áldozatos épittelő em­lékét. . —- Másik, ma egyházi középület, a lu- teránus papi lakás. Egyrésze szintén 15. századi épités. Eredetileg nem középület­nek készült, csak sokkal később került egyházi tulajdonba és használatba. TÖBBSZÁZ ESZTENDŐS POLGÁR. HÁZAK ­— Mindezeknél régibb egykori polgár­házak — folytatja Kelemen Lajos —. amelyek több, mint Ötszázéves múltra te­kinthetnek vissza: a Mátyás király szülő­háza és az unitárius püspöki lakás. A MÁTYÁS-HÁZ-— A Mátyás király szülőházának azon­ban csak középső és nyugati része ilyeu régi. A homlokfal háromszori megtörése a laikus előtt is elárulja, hogy itt három épület összeépítésével, illetve háromféle építkezéssel van dolgunk. Ezekből a keleti fa régi Klastrom-utcára néző) rész csak a 16-ik században került szervesen az épü­let többi részéhez. Egyik ajtókövének 1578-as évszáma körülbelül az összeépítés ideje is. Középső része volt a Méhfi Ja­kab háza, melyben 1440-ben Mátyás ki­rály született. Áz ő vejének, Kolb István­nak és testvéreinek adta aztán Mátyás ki­rály születése emlékére a ház adómentes­ségi kiváltságait. *— A Kolb-családlól öröklés és vásár utján a 16-ik századtól kezdve többször cserélt gazdát. A város az 1740-es évek­ben szerezte meg és a 19-ik század utolsó negyedéig egy időre mint katonai épület, nagyon elhanyagolt állapotba jutott. Fe- rencz József király egyik kolozsvári láto­gatása következtében ujitották meg s ka­pott szép emléktáblát, kár azonban, hogy a tisztes polgári épületet úgy kiöltöztet­ték eredeti nyugodt, komoly, egyszerű külsejéből, mintha egy szolid polgárleányt egy divathölgy kölcsönkért ruhájába buj­tattak volna. "k LÁTOGASSA MEG A BÉCSI ŐSZI MINTAVÁSÁRT 1990 szeptember 1 tol 8-ig. Díjtalan beutazási vizűm. SO'Vo-os me- netdijkedvezmény a némát birodalmi vasutakon. SO°/o-os visszautazási ked­vezmény a román államvasutakou. — 33°/o.os menetdijkodvezmény a magyar áilamvasutakon. — A beutazási vizűm Iránti kérvények 19-40 augusztus 9-ig benyújtandók. — Jelentkezés, felvilá­gosítás és ismertetők: a Vásár buka­resti képviseleténél, Str, Caimatei IS. Telefon 3.25.33 a német birodalmi vas­utak idegenforgalmi iródájánál Büka- rest, Cal. Victoriei íl-4. Telefon 5.i2.8Q és az ország összes utazásíi rodái által. Az unitárius püspöki lakás — Áz unitárius püspöki lakás ódon. szürke épülete, csúcsíves kapujának címe­res és névbetüs zárókövével szakemberek körében is sok találgatásra adott alkal­mat. Az mindeneseire csak mese, hogy valaha a Szent János-lovagok kórháza lett volna. E rend Kolozsvárt létének semmi bizonyító emléke nincs. A címer máltai keresztje és ötágú csillaga kétségtelenül családi eimer, de S. T. névbetüjét még nem sikerült megfejteni. — Úgy látszik, hogy a háztulajdonos családból valaki nagy áldozatokat hozott a Szent Mihály-templom hajója déli ré­szének építésében, mert az említett cí­mer ott van a templomhajó belső falába illesztve is és ott volt a címer alatt, majd­nem az épület sarkában ugyané címerrel egy 15-ik századi sírkő, mely a templom­padló egyik javításánál eltűnt ugyan, de Jakab Elek félszázad előtt még közölte Kolozsvár történetének rajzai között. — Maga a püspöki ház egy századdal ezelőtt még a Wesselényi bárók tulajdo­sában volt. Ezek levéltárában a birtoklás utján nagyon valószínűleg meglehettek azok az okmányok is, melyek a telek­könyvek felállítása előtt rendesen a régi tulajdonosról szálltak a házzal együtt a családra. Azonban a Wesseléayiek drága levéltárát 1848 és 1918 őszén kétszer is úgy feldúlták, hogy a ház birtoklástörté­netére a levéltár megmaradt roncsai kö­zött ma semmi sem található. így csak véletlen szerencse segíthet esetleg a címer és névbetüi megfejtéséhez. A RÁCZ-HÁZ — A 15-ik század végéről származik a főtér északi sorának 18. számú háza, a (Rácz-ház). Alapelrendezése megmaradt és az utolsó renováláskor az épületből ki­került részletei egyaránt erre vallanak. 1522-ből, már — úgy látszik — renová­láskor készített szép kis virágos ajtó­vagy ablakkerete maradt. Homlokzata é3 fedélszerkezete sajnos, már nem a régi többé. ' * Reneszánsz emlékek — A többi 16. és 17. századi régi kolozs­vári ház — magyaráz tovább Kelemen La­jos :— mind az egykori itt virágzott rene­szánsz építkezés emléke. Ennek a stiOusnak és e két század művészi kőfaragásának ép­pen Kolozsvár volt legjelentősebb erdélyi központja. A régi városi számadáskönyvek ’ömerdek értékes adatot őriznek meg arról, hogy a hires kolozsvári kőfaragók művészi munkáit több mint egy századon át innen szállították tengelyen fél! Erdélybe, a Szi­lágyságtól Gyulafehérvárig, Dés környékére ts Vajdahunyadig. A „BÁTHORI HÁZ1, MELY NEM AZ — Ennek az ízlésnek legszebb emléke ma az Erdélyi Bank épületének udvari földszin­ti része. A mult század 90-es éveiig fennál­lott még az épület főtéri homilokzatréstze is. Nagy szerencsének tarthatjuk, hogy ennek a gyönyörű emléknek bár udvari része meg­maradt. Ajtói és ablakainak egyrésze, vala­mint egy régi kandallója az Erdélyi Muzeum régiségtárában láthatók. A mai földszint há­rom első olasz-reneszánsz ablaka St, W. név- Letükkel Wolphard István (Stephanusi Wolp- haitl) nevét rejti s az ajtók és a kandallók év- számaiból megállapítható, hogy ez az épület­rész 1534-től kezdve a 16. század első felé­ben épült. Utána a négy magasabb, német­reneszánsz ablak s a mögötte levő gyönyörű terem Kakas István címerével és névbetüi- vei, a hires diplomatának a 16. század utol­só negyedéből való utánépitése. A benne le­vő boltvállkövek a csillagászati állatov, a zoodiakus hónapjelvényeit ábrázolják, finom kivitelű faragványokban. Külön látványossá­ga ma is Kolozsvárnak és csak sajrálhatjuk, hogy a főtér körül állott, ha nem is ilyen diszes, de szép stilnstársaibóli a 19. század második fele féltucatnyit lebontott. E ház­ban lakott különben a 17. században Kolozs­vár egykori hire? főbírája, Linceg János is. — Ezt a házat sokáig Báthori-háznak tar­totta a köztudat és főleg Jósika Miklós bá­rónak egy regénye után meséltek róla, hogy Báthori Zsigmond, a vérengző erdéyi feje­delem innen nézte volna végig az erdélyi tö­rökpárti ellenzék vezéreinek a főtéren tör­tént lefejezését. Ma már tudjuk a báró Jó­sika levéltár egy okleveléből, hogy Kakas Istvánnak a főtér nyugati során, a mai báró Jósika palota egyik szárnya helyén is háza volt és a fejedelmeknek ez volt a kolozsvári szokott szállásai. Ide szállottak a Báthoriak L és erről éppen Báthori Zsigmond oklevele tanúskodik. így az Erdélyi Bank 16. szá­zadi résztől meg kell vonnunk a sokáig tévesen viselt Báthori-ház nevet. BOCSKAY ISTVÁN SZÜLŐHÁZA — Korra körülbelül egyidős épület ezzel az Óvárbrn a Mátyás király szülőházától délre, a sarkon Bocskay István fejedelem -szülőháza. A nagy fejedelem apját, Bocskay Györgyöt 1556-ban Izabeflla királynő ide in­ternálta. Felesége követte a házi fogságba s igy született e házbaín 1557 január 1-én Bocskay István. A ház azonban eredeti for­máját a sok átalakitássail teljesen elvesztet­te ési most csak 1606-ban, a fejedelem halá­la évében állatott latin emléktáblái és címere igazi Bocskay emlékek. E táblák közül ket­tőnek hosszú latin versei azt mondják el, hogy Bocskay életében milyen nagy szerepet játszott és milyen szerencsés volt a péntek nap. Az épület egy időben Bethlen János­nak, a diplomataeszü hires erdélyi politikus­nak is szállása volt. Utóbb, a mai postaépü­let felépítéséig, sokáig itt volt a kolozsvári postahivatal. MÁS 16. SZÁZADI EMLÉKEK — A 16. század közepéről való a Regina Maria-utca (volt Deák Ferenc-utca) északi során a 13. számú emeletes ház. A század ötvenes éveiből származott két faragott, év­számos ajtaját tulajdonosa, Deák Zoltán ur méltó helyére, az Erdélyi Muzeum régiség­tárába helyezte él. — Ezzel majdnem egykorú az Unitárius Kollégiummal szemben, a 25. számú épület pincéjének szép, 1559-ből való ajtaja és alap­építménye. A WOLFF-HÁZ — A főtérnek ma már csak két háza ma­radt meg még a 16. századból. Egyik a déli soron, az 5. számú, a régi Wolff-ház. Kapu- aljában 1573-as évszám és kőfaragójegy — bennebb az 1590-es évekből való ajtó és ab­lakok jelzik épitésie korát. Emeletének szép boltozása esti világításban még a főtérről is feltűnik. A FILSTICH-HÁZ — A másik ezzel szemben, az északi so­ron, a Hintz gyógyszertár mellett, a 26. szá­mú ház. Homlokzatának rokokóba menő ba- rokkdiszei, lépcsőháza éa folyosói, valamint dupla fedele 18. századi átépítésre mutat­nak. Az alapépület azonban a 16. század vé­géről való. Egyik pincelejáratát 1595-ből. Filstich Péter egykori hires ötvös és arany­beváltó cimere és gyönyörű íevéldisz ékesíti. Mellette egy századdal későbbről a Wass és ,Vay házassági cimerpárt találjuk. — A hires Filstichek előbb Kolozsvár dus-J gazdag patríciusai voltak és a polgárság kö­rében elég rossz emléket hagytak maguk után azzal, hogy Bethlen Gábor egyikük ta­nácsára rontotta meg ezüstpénzei nemesfém- tartalmát. A meggazdagodott család leány­utódait erdélyi főurak vették feleségül és ezen a réven szállt a ház később a kihalt, gróf Kemény-családra. Ennek utolsó férfi­tagja, a hires különc gróf Kemény Sámuel, e ház emeletén lakott. Egész életében min­den lényeges dolgától elkésett. Pozsonyba például a koronázásra kocsin ment fel Ko-1 loz8várról és idejében meg is érkezett, de! ott aztán addig készülődött, hogy mire a nagy esemény színhelyére ért, a koronázás-' nak már vége volt. Egyébként hires vendég­látó, igazi ur volt. Nyilt házat tartott, hol Kolozsvár íróit és művészeit együtt látta vendégül a főúri társadalom tagjaival. Állan­dó vendége volt öreg napjaira Jancsó Pál, a hires komikus színész is. Maga a! gróf azon-j ban ezekre a lakomákra is legtöbbször későn, érkezett. Ebben a házban fogadta 1845-ben Vörösmarty Mihályt és Deák Ferencet, mi­dőn ezek az akkor már vak báró Wesselényi Miklós látogatására jártak Erdélyben. Szép kézirat- és okmánygyüjtöményével az Er­délyi Muzeum Egyesület egyik alapitója volt. v* 1 , _ MÁS EMLÉKEK' — A Regina Maria-utca északi során még két magastetejü emeletes és egy földszintes ház származik a 16. századból. Az utóbbinak legrégibb kolozsvári magyar kapufeliratát uj, tulajdonosa, a főhatalomváltozás után pár évvé!, nem rosszakaratból, csak tudatlanság­ból engedte elpusztulni. j-*­— Végül említsük meg e század épületei közül a lorgamtca (volt Jókai-utca) északi Során a volt báró Bornemissza-házat, mely ma a görögkatolikus egyházközség tulajdo­na. Az épület homlokzata későbbbi átalakí­tás jelét viseli. Maga az épület azonban két­ségtelenül a 16. századi és udvarából nem­rég, az épületből kikerült 16. századi évszá­mos ajtóazemöldőkkő került elő. - ( A 17. SZÁZADBÓL MEGMARADT > ÉPÜLETEMLÉKEK Á 17. századból megmaradt épületemlékek már sokkal gyérebbek Kolozsvárt. Kelemen Lajos röviden sorolja fel e házakat: ' A RÓZSÁS HÁZ — Â főtér 19. számú háza, melyben az Ursus sörcsarnok van, valaha a gazdag Ró­zsás-családé volt, melynek egyik elődje a 16. században Báthori Kristóf fejedelemnek volt udvari sebésze és a Magyar Alföldről. Bács-, megyéből menekült Erdélybe a török bódí­tás elől. Ift nemességet szerzett, de aztán kolozsvári polgár lett s családja a 17. szá­zadban itt halt ki. A sörcsa<rnok-h'elyiségben sokan ismerik az egyik terem 1636-ból) szár­mazó diszes, faragott ajtaját és az egykori építtető család nevére emlékeztető, beszé-i des, rózsadiszes boltvállköveit. — Nem messze innen, ai Memorandului- utca (volt Unió-utca) és a Ratiu-utca (volt Kötőutca) sarkán maga az épület még a 16. és 17. századi és csak homlokzata és ablak-J nyílásai újítottak. A LENGYEL UNITÁRIUSOK IMAHÁZA j — Mellette egy kis egyemeletes házacska áll, mely egyszerű, átalakított külsejével is1 nein mindennapi érdekességü épület. A 17.( század utolsó negyedétől fogva, az 1660-ban babájukból kiüldözött lengyel unitáriusok, hrza volt. Itt lakott a papjuk és az utcára nyíló első nagyobb, boltozatos szobában tar­tották lengye'nvelvü istentiszteletüket. A Ib> vándoroltakat kolozsvári bittestvéreik szere­tettel istápolták, azonban már 1661-ben. az akkor dühöngő pestisnek a bevándoroltak fele áldozatul esett. ţ — A külön lengyel unitárius egyházközsé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents