Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-26 / 167. szám

cr.r TNT AK in4 0 hj/lrrn If,. Hamis irattal igazolta magát o voiiinri szélhámos TÖRD A, Julius 25. Dr. Balosu remlür- h.ipitauy. a tordai rendőrség bűnügy* lalyáuuk \ ezetöje. erdekes levelet kaputt a napokban. V levélíró Somlai Mihály, V!X\ fordáról elszármazott fiatal tuiisze- lés ■ epéd, aki a rendőrkapitány jóvoltá­ból jelenleg a vaearestii fogházban piheni ki fáradalmait. Somlai dr. Balosunak irt levelében azt Írja, lu»g\ ha kikeriil a log­két dobott fel a betörésre kiszemelt lakás ablakába. így akarta megtudni, hogy a háziak mit csinálnak. Ha a kődohásra je­lentkezett valaki, akkor odébb állott és 'art, a inig mindenki lefeküdt, ha pétiig senki sem jelentkezett, akkor tudta, liogv a háziak vagy alusznak, vagy nincsenek otthon. A lukásokba álkulcsok segítségé­vel hatolt be, a biztonsági zárakat pedig egy suját találmányit, ötletes szerszámmal nyitotta fel. Ila senki sem volt otthon, akk or szabad volt a vásár, ha pedig vala­ki otthon volt és aludt, akkor vakmerőén meggy újtól ta az éjjeli szekrényen lévő lámpát, vagy ennek hiányában saját zseb­lámpájával világított az alvó arcúba. A/, eredmény minden esetben az volt, hogy az alvó, akinek az erős fény az arcúba esett, önkéntelenül eltakarta kezével a szemeit, majd a falnak fordult, hogy el­kerülje a fény hatását és mélyen tovább aludt. A vakmerő betörő, aki már tudta, hogy az ékszeres kazetta merre van, pár pere alatt végzett és tovább állott zsák­mányával. Somlai harmincnyolc betörést vallott be a tordui rendőrségen. Kihallga­tása után átadták a bukaresti rendőrség­nek, ahonnan a vaearestii fogházba került. Hogy valóban komolyak-e a nagystílű be­törő javulási szándékai, azt majd csak a jövő fogja megmutatni. Hárommillió lej értókil ékszert lopott összo Somlai Miit'íly, akit a tordai rendőrség tett ártalmatlanná. — Kivilágított lakásokban követte el a betöréseket és a fénnyel védekezett az alvó liáziak esetleges felébre­dése elien házból, igyekezni fog visszatérni a becsű­iét útjára és már jóelőre — mert erre elő­reláthatólag csak evek múlva fog sor ke- i ülni a rendőrkapitány támogatását kéri ehhez az igyekezetéhez. HOGYAN MERNEK ENGEM IGAZOLTATNI? Somlai Mihály ez év tavaszán került rendőrkézre, igen érdekes körülmények között. A bukarest kolozsvári gyorsvo­naton egy jólöltözött fiatalember hatal­mas botrányt rendezett az egyik elsőosz- lályu fülkében. A rendőrkapitány, aki vé­letlenül a vonaton volt, a kalauz kérésére igazoltatni akarta a botráuyokozót, aki méltatlankodva utasította vissza a rend­őri beavatkozást. A tüzetesebb vizsgálatnál kiderült, hogy az igazoló irás hamis és a rendőrka­pitány őrizetbe vette a most már kevésbé fölényes szélhámost. HÁROMMILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ÉKSZERT LOPKODOTT ÖSSZE BUKARESTBEN SOMLAI Az elfogott szélhámost Tordán leszállí­totta a vonatról dr. Barbosu és megkezd­te kihallgatását. Rövid időn belül érdekes dolgok derültek ki. És pedig az, hogy Somlai egyike a legötletesebb és legvak­merőbb besurranó tolvajoknak és betö­rőknek, aki Bukarestben sok betörést kö- 'etett el, melyeknek során több, mint 3 millió lej értékű ékszert zsákmányolt. Az ékszereket orgazdáknál potom áron el­kótyavetyélte, úgyhogy a hárommillió lej értékű holmikért alig kapott négyszázezer lejt. Ezt a pénzt eldorbézolta. A FÉNY A MODERN BETÖRÖ OLTALMAZÓJA A állomása során elmondta Somlai azt îs, hogyan dolgozott. A kifosztásra kisze­melt lakásban előbb mint villany- vagy vizvezetékszerelő jelent meg és valamilyen ürüggyel végigment az egész lakáson, hogy helyszíni szemlét tartson. Ha ez si­került. akkor az éjjeli órákban követte el a betörést. Rendszerint az utcáról köve­A PERONOSZPORA NAGY PUSZTÍTÁST VÉGZETT A KISKÜKÜLLÖMENTI SZŐ­LŐKBEN. Dicsőszentmártonból jelentik: A peronoszpora a kisküküllőmenti szőlőtermést nagyban veszélyezteti. A Dicsőszentmárton melletti Bábahalma községben és más köz­ségben is több szőlősgazda szomorúan pa­naszkodik, hogy a szőlő teljesen tönkrement, a szőlőszemek megfeketedtek és lehullanak, a levelek a peronoszpora által megszárad­tak. igy az idei szőlőtermés teljesen megsem­misült. l Bukarestben az ELLENZÉK és ESTI! tP részéi*® szóló feladhatók a* alábbi hely a Kon: „EX LIBRIS« " kSlosSnkdnyrtá?, Str. LtpsaanJ & CAR OL SCHULDER hirdető iroda Paaagiol Gonaadla* X. áTANASIU, Qaloa V! ovo rial 40# Pu»7Ía] Majaslto, etaj II. ■■I I ii if'il 'ITlTiTirnw ----------------­módosították a ngacgáijföriréiis egps szakaszait BUKAREST, július 25. A Hivatalos Lap rendelettörvényt közöl mely a nyugdíjtörvény 31, 37 és -15 ik szaka­szait a következőként módosítja: 31. szakasz: A r.yugdij-«b:zottság a nvugdij összegének megállapítását, kiigazítását és felülvizsgálását követ­kező esetekben végzi: a) Rendelkezési állományba helyezés esetén, midőn a tisztviselő nyugdijjo- gának megállapítása és a nyugíl.’j-bi- zottság határozatának közlése, az ira­tok kézhezvétele után 45 napon belii! történik. b) Abban az esetben, ha a tisztviselő saját elhatározásából vonul vissza és a nyugdíjjogosultság feltételeinek megfe­lel, két hónappal előbb köteles vissza* vonulásának idejét bejelenteni. c) Az a) pontban megjelölt határidő a tisztviselő örököseinek illetményére is vonatkozik. d) A nyugdíjas örökösei, a házastár suk, vagy szüleik elhunytat követő 6 hónapon belül kötelesek az illetményük megállapítására vonatkozó kérvényt előterjeszteni. 37. szakasz; \ nvugdij-bizo-ttság bár­mily határozata mindkét részről 15 na* pon belül felebbezéssel támadható meg a legfőbb állami számvevőszéknél. Hivatalból történt rendelkezési állo­mányba helyezés esetén a felebbezési határidőt mindkét fél részéről az erre vonatkozó végleges határozat kikézbe­sítésétől keli számítani. 43. szakasz; Amennyiben tévedésből kéeizben ismerték el egy és ugyanazon nyugdíjas jogát, az utóbbi határozatot semmisnek kell tekinteni. Repiilőgéptámadás által összerombolt hajók a dieppei kikötőben. MilBen rcMelkeztscüd tartalmaiaak a nürnbergi törvéngéb? Az „Universul“ V. közlemény. Alexandru Reus, a bukaresti közigazgatási tábla elnöke és Aurel Pacurariu táblaijiró folytatólag a következőkben ismertetik az „Universal“ hasábjain a nürnbergi törvé­nyeket: Az 1939 április 4-i törvény abból indul ki, hogy keresztény és zsidó között nincs meg­engedve az együttélés, ezért akaratuk elle­nére is zsidó házakba helyezhetők át bér­lőkként. A zsidók között létrejött hosszabb időre szóló bérleti szerződések érvényben maradtak, egy nem zsidó azonban a zsidóval kötött bérleti szerződését bármikor felmond­hatja, a törvényes felmondási időt azonban be kell tartani és biztosítani kell a zsidó bérlőnek másutt való elhelyezését. A jövő­ben zsidók csak zsidó bérlővel szerződ­hetnek. NÉVHASZNÁLAT Zsidók névváltoztatása csak alapos és iga­zolt esetben engedélyezhető. Családi névnek álnév nem használható. Engedélyezhető a névváltozás, ha a kérelmező illetlen, vagy nevetségesen hangzó nevet visel, valamint akkor is, ha a törvénytelen gyermek szár­mazásának eltitkolása végett kívánja nevét változtatni. Zsidó nevű árják nevük megvál- : toztatását kérhetik. j Az engedélyezett névváltoztatás megsem­misíthető, tekintet nélkül arra, hogy a kér­déses személy életben van-e, vagy meghalt és tekintet nélkül az engedélyezés keltére. A belügyminiszter 1938 márciusában rende­letét boosátott ki, melyben felhívta a ható­ságokat az 1933 január 30 előtti névváltoz­tatások felülvizsgálására és a megsemmisí­tésre vonatkozó javaslatok megtételére. Az 1938 augusztus 24-i kiegészítő rendel­kezés a keresztnevek használatát szabályoz­za. Eszerint zsidók csak a hivatalos jegy­zékben feltüntetett neveket kapják. Ameny- nyiben más nevük van, 1939 január 1-től kezdődően kötelesek egy második nevet is felvenni. Eszerint a férfiak: Izrael, a nők pedig Sára nevet kell használják. Erről a szü-etési helyüknek, esetleg a házasságkötési helynek megfelelő anyakönyvi hivatalt és a lakóhelyüknek megfelelő rendőrhatóságot is értesítik. KATONAI SZOLGÁLAT Németországban 1935 március 16-án ve­zették be ismét a kötelező katonai szolgá­latot. Az 1935 május 24-iki katonai szerve­zeti törvény értelmében tényleges szolgálat­ra csak áriákat lehet besorozni. A „vegyes“ vérségü z-idókkal azonban kivételt tettek, leszögezve, hogy katonai rangot egyedül ár­ják kaphatnak, egyedül az árják lehetnek főnökök. Katonai személyek csak árja nők­kel! köthetnek házasságot. , * MŰNK A.SZOLGA LA A nmnku»izolgic,atot Némrtor-./.ágbaii v. lorugob iskolának tekintik mindkét nembrit iljnsúg nevelése céljából. Előbb önként«:* iintukaszolgálut voll, később azonban ■./. 19J5 junius 27-én kelt törvény értelmében — ezt kötelezővé tették. Nem vehetnek részt u munkaszolgálatban azok, akik n< nj- árják és akik nemárjákkal kötöttek házas­ságot. Az ellenőrzés igen szigorú, mert a nemzeti szocializmus nagy súlyt helyez az ifjúság nevelésére. ÖRÖKLÉS Azok a személyek, kik nemárja szárrnazá- mák miatt az 1937 november 9-i törvény r ei.dolkezései folyt áu német állampolgársá­gukat elvesztették, nem örökölhetnek olyan személyek után, ukik a német államhoz tar­toznak. lehat sem végrendeleti örökösük, bem törvényes örököbök nem lehetnek. VÁLÓPER A német legfelsői)!» bíróság határozata ér­telmében a vegyes házasságok fenntarthatok, vá'ás esetés azonban különböző könnyítések alkalmaztatnak, rnert bírói vélelem szerint a házasfelek között faji gyűlölködés van. GYÁMS4G A belügyminisztérium 1939 január 3-án kel* rendelete éneimében: Elsőfokú „vegyes“ vcrségüek (két zsidó nagyszülő) és azok, akik zsidóval kötöttek házasságot, nem le­hetnek másodfokú „vegyes“ vérségüek (egy zsidó nagyszülő) vagy német vérségüek gyámjai. Német vérségüek és másodfokú „vegves“ vérségüek nem lehetnek zsidók gyámjai. Kü­lönös indokból azonban kivételeket tehetnek. ÖRÖKBEFOGADÁS A családjog egyes szabályainak kiegészíté­séről és módosításáról szóló 1938 szeptember 28-án kelt törvény értelmében az örökbefo­gadásról szóló rendelkezések zsidókra nem' vonatkoznak. Az előbb létrejött örökbefoga­dási szerződések a szerződő felek kérelmére felbonthatók. Sürgős természetű közérdek- bői a felbontást a felső közigazgatási ható­ságok is kérhetik. UTLEVÉLRENDSZFR \r 1938 március 14-én kelt belügyminisz­teri rendelet értelmében az utlevélkérelem- hez hi/.onvitványt kell csatolni arról, hogy a kérelmező nem tekinthető zsidónak a nürn­bergi törvénvek értelmében. Ha ez lehetet Ipa volna, nyilatkozat csatolandó, mely sze­rint a kérelmező nem ismer semmiféle olyan körülményt, melyről zsidóságára következ­tetni lehetne. Az 1938 október 7-én kelt belügyminisz­teri rendelet a Németország területén lévő zsidó alattvalók német útleveleit megsemmi­sítette. Az utlveleket két héten belül a kibo­csátó hatóságnál be kellett szolgáltatni. (Folytatjuk.) ENESCU MÁNOLE EZREDES-MEGYE FŐNÖK 200 EZER LEJT GYŰJTÖTT A BESSZARÁBIAI ÉS BUKOVINAI ME­NEKÜLTEK RÉSZÉRE. Enescu Manóié megyefőnök kezdeményezésére 600 gyüj- tőivet küldöttek szét Kolozsvár és Ko- lozsmegye területén. Az eddig begyüít öszeg — amelyez hatékonyan járultak hozzá a kolozsvári nagyvállalatok és a magánosok is — kétszázezer lej. Itt ír­juk meg, hogy Hossu görög kát. püspök púsztorlevélhen szólította fel hiveit, hogy a menekültek részére gyütsenek adomá­nyokat. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETE­KET AKAR LÉTESÍTENI A KORMÁNY A MUNKÁSOK RÉSZÉRE. Bukarestből jelentik: A napokban értekezleten vettek részt Bukarestben a munkakamarák el­nökei. Az elnököket fogadta Stan Ghites- cu munkaügyi miniszter, aki kijelentette, miszerint főtörekvése az, hogy fogyasztási szövetkezeteket állítson fel a munkások részére. A 0.50 százalékos többletet — melyet elsejétől kezdve a céhek javára le­von az alkalmazottaktól, az eddigi 0.50 százalékos kamarai illetéken kiviil — a fogyasztási szövetkezetek céljaira fogják felhasználni. FELAKASZTOTTA MAGÁT CSAKHOGY TARTÁSDÍJ AT NE FIZESSEN Nagyvárad­ról jelentik: A bibarmegyei Terebes község­ben Hcrte Gábor 46 éves gazdaember fel­akasztotta magái és meghalt. Lakásának egyik szobájában az asztalon néhánvsoros búcsúlevelet találtak, melyben megokolta., hogy miért dobta el magától az életet. Az ok nagvon furcsa és szokatlan. Herte többek.' között ezeket irta: „A törvényszék arra kö­telezett. hogy elvált feleségemnek tartásdi- jat fizessek Ezt tehogysem tudón# elviselni tí3 inkább meghalok, semhogy tart/sdijat fi­zessek egy olyan asszonynak, aki már nem is az enyém.“ Az ügyészség, miután bünténv nem forog fenn, megadta a temetési enge­délyt. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents