Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-04 / 148. szám
Âim 3 LSi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda- Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. OROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PA LdL A S B. X7 örvényszéki lajstromozási szám: 39 -(Doa. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévbe 240, félévre 480, egész évre 960 JojL LXí ÉVFOLYAM, 1 4 S. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1 94 0 JULIUS 4. Argetoianu küíügy miniszter és Tatarescu miniszterelnök nagy beszédekben ismer- tették a parlament külügyi bizottsága előtt Besszarábia és Észak-Bukovina átadásának előzményeit —— ——a—Ha—— — ...... A külügyminiszter nyilvánosságra hozta az orosz-román legyzékváltás telles szövegéi. - Tatarescu miniszterelnök bejelentette, hogy rövidesen törvényt hoznak a menekültek segélyezéséről BUKAREST, fttlius 3• (Rador.) Ar* getoianu külügyminiszter, királyi la nácsos tegnap g szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak együttes ülésén a következő beszál lót .mondotta el: — Szenátor Urak! Képviselő Urak! Arra kértem a szenátus és a képviselő- ház külügyi bizottságainak elnökeit, hogy hívja Össze önöket, mert a junius 26 estéiétől a mai napig történt események lefolyását, amelyek olyan mélyen fölzavarták lelkeinket, meg a ka* rom Önökkel ismertetni. AZ OROSZ JEGYZÉK SZÖVEGE — A junius 26 ról 27-re virradó éjjel a román kormány moszkvai követétől a következő tartalmú táviratot kapta: ,,Molotov ur ma este 10 órakor a következő ultimátum jellegű jegyzéket adta át nekem: 1918-ban Románia, felhasználván Oroszország katonai gyengeségét, a Szovjetunió területiének egy darabját, Bessza.rábiát leszakította és ezáltal megsértette Besszarábia évszá* zados egységét. £ tartomány lakossága főleg ukránokból áll. A Szovjetunió sohasem nyugodott bele Besszarábia erőszakos elvételének fényébe, amit a szovjetorosz kormány nem egyszer nyíltan az egész világ előtt hangozta tolt. Most, midőn az U. R. S. S. gyen gesége a múlté, a létrejött nemzetközi helyzet pedig az egyes államok közötti szilárd béke érdekében a múltból örö költ kérdések gyors megoldására törekedik, ezért az U. R. S. S. szükségesnek és időszerűnek tekinti, hogy az igazság visszaállításának érdekében Romániával együtt rátérjen Besszarábia kérdésének azonnali megoldására. A szovjetorosz kormány felfogása szerint Bessz arábia visszaadásának kérdése szerve* sen összefügg Bukovina azon részének visszaadásával, ahol a lakosság nagy többségét történelmi sorsközösség, nyelvi és népi összetételi közösség kapcsolja Szovjet Ukrajnához. Ez a ténykedés annál is igazságosabb lenne mivel ennek az északi résznek Oroszországhoz való visszakapcsolása révén — bár jelentéktelen mértékben — de kárpótolni lehetne Szovţetoroszorszâgot és Besszarábia lakosságát a 22 éves besszarábiai román uralom által el* szenvedett veszteségekért. Tehát a szovjetorosz kormány a következőket indítványozza a román királyi kormánynak: 1. Adja vissza Besszarábiát a Szov jetunionak. 2. Adja át a Szovjetuniónak Bukovina északi részét a mellékelt térképen feltüntetett határokkal. A szos jet- orosz kormány reméli, hogy a román kormány elfogadja Szovjetoroszország jelen indítványait és hogy ez utóbbinak meg lesz adva a lehetőség a Szovjetoroszország és Románia közötti régóta tartó nézeteltérés békés utón való meg oldására. A szovjetorosz kormány Románia királyi kormányának válaszát f. hó junius 27-ike folyamán várja.“ A szovlet Jegyzékre küldött válaszirat tartalma A helyzet súlyosságára való tekintettel, másuap reggelre korouatanácsot hívtak össze. Az ülésen a kormány tagjain és a királyi tanácsosokon kívül Tenescu tábornok. vezérkari főnök is résztvett. Hosz- szas tanácskozás után a koronatanács arra a megállapításra jutott, hogy csak sa ját erőnkre támaszkodva, minden külső 'segítség nélkül, hosszas ellenállást nem rejthetünk k.: és a szovjetorosz ultimátumot nem lehet visszautasítani. A tanácskozás után a következő táviratot küldtük Moszkvába: mA szovjetorosz kormány jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyet Molotov őexcellenciája, a népbiztosok tanácsának elnöke és külügyi népbiztos adott át Davidescu moszkvai román követ Őexcellenciájának. A román kormány, melyet a szovjetorosz kormány példájára, szintén a félreértésekre akalmat adható valamennyi kérdés békés eszközökkel való megoldásának vágya vezérel — kijelenti, hogy kész haladéktalanul barátságos megbeszélést folytatni és közös megegyezést keresni a szovjetorosz kormány által előtérbe hozott valamennyi kérdésben. Következésképpen a román kormány kéri a szovjetorosz kormányt, hogy szíveskedjék tetszése szerint megjelölni ebből a célból a tárgyalások helyét és idejét. Mihelyt válasz' kapott a szovjetorosz kormány részéről, a román kormány azonnal kijelöli bizottságait és reméli, hogy a szovjetorosz kormány képviselőivel való megbeszélések azzal az eredménnyel járnak, hogy Szovjetoroszország és Románia közölt tartós, megértő és baráti kapcsolatok létesülnek. 1940 junius 27-én.“ Mivel szövetségeseink és barátaink azt ajánlották, hogy tegyünk eleget a szovjetorosz ultimátum követeléseinek, hogy ezáltal kikerüljük a háborút Európa e részén, azt hittük, hogy a tárgyalásokra vonatkozó indítványunkkal legalább enyhíteni tudunk a követeléseken. Ezért kértük, hogy állapíttassák meg mindkét fél megbizottainak találkozási helye. MIT TARTALMAZOTT A SZOVJET MÁSODIK JEGYZÉKE Á moszkvai választ várva, a koronatanács este 9 órakor ismét ülést tartott, junius 27-ről 28-ra virradó éjjel ugyancsak moszkvai követségünk utján megérkezett Szovjetoroszország válasza, mely a következőképpen hangzott: ,,Szovjetoroszország kormánya a román királyi kormány junius 27-én adott válaszát nem tekinti elég határozottnak, mivel a válasz nem felel közvetlenül arra, hogy elfogadja-e a szovjetorosz kormánynak Besszarábia és Bukovina északi részének haladéktalan visszaadására irányuló javaslatait. Mivel azonban Davidescu ur, Románia moszkvai követe kifejtette, hogy Románia királyi kormányának emj I liletl válasza a szovjetorosz kormány in- ' ditvúrivának elfogadását jelenti, a szovjet- ; orosz kormány Davidescu urnák ezt a magyarázatát elfogadván, javasolja, hogy 1. I a román csapatok moszkvai időszámítás J szerint junius 28-án déli két órától kez- dődőleg négy nap alatt iiritsék ki Besszarábia és Északbukovina területét, továbbá hogy 2. a szovjetorosz csapatok ugyanakkor elfoglalják Besszarábia és Északbukovina területét; 3. junius 28-ika folyamán a szovjetorosz csapatok a következő pontokat szállják meg: Cernăuţi, Chisinau, Cetatea-Alba (a román kormány felelősseget vállal a vasútvonalak, gőzmozdonyok, vasúti kocsik, hidak, raktárak, repülőterek, ipari üzemek, villany telepek és táviróállomások jó karban való megőrzéséért): továbbá 4. a román kormány és a szovjetorosz kormány két-két képviselőjéből álló bizottságot nevezzenek ki a Besszarábia és Északbukovina kiürítésével kapcsolatos vitás kérdések megoldására A szovjetorosz kormány elvárja, hogy a román királyi kormány az említett indítványokra legkésőbb junius 28-án moszkvai időszámítás szerint déli 12 órakor válaszol.“ A helyzetünk világos volt. Vagy engedünk, vagy a háborút választjuk. Mit jelentett volna számunkra a háború? Ami erőinket illeti, keleten túlnyomó erővel kellett volna felvegyük a küzdelmet, anélkül. hogy a mögöttünk levő többi határt t illetőleg abszolút biztonságban érezhettük Î volna magunkat. Az esetleg vállalt háborúban nem számíthattunk semmiféle segítségre. Ilyen körülmények között egy háború egész haderőnk fölemésztését jelentette volna, anélkül, hogy a román állam biztosíthatta volna magát más esetleges támadásokkal szemben. A román kormány úgy találta, hogy a mai helyzetben a román hadsereg feltétlen érintetlenségére van szükség és — bizva fajunk életerősségében és sorsában, mert a nemzet életerejével és kitartásával le tudott győzni minden évszázados igazságtalanságot és elnyomatást — fájdalommal és belenyugvással elfogadta a kikerülhetetlen feltételeket és a következő tartalmú válasz' küldte Moszkvába: Válasz a testét elek elfogadásáról — A román kormány, hogy elkerülje az erőszakhoz vajó folyamodást és az ellenségeskedésnek megkezdéséi Európának ebben a réizében, kényszerítve érzi magái, hogy a szovjet válaszban megjelölt kiürítési feltételeket elfogadja. A román kormány mindamellett azt kívánja, bogy az I. és 2. pontok időpontja meghosszabbittassék, mert az áradások és az esőzések miatt, amelyek az ösz- szes közlekedési utakat megrongálták, nagyon nehéz az említeti területek kiürítését 4 napon elvégezni. Az 5. pontban megjelölt vegyesbizottság megvitathatná és megoldhatná ezt a kérdést. A román kiküldöttek neveit még a mai pap folyamán közölni fogjuk. UJ KORSZAK KEZDŐDIK ROMÁNIA KÜLPOLITIKÁJÁBAN — Szenátor urak, Képviselő urak — folyj tatta ezekután Argetoiauu külügyminiszter, I — uj korszak következik Románia kulpoli- j tikijában. A jelenlegi orientáció keretein belül a kormány elhatározta, hogy lemond i az 1939 április 13-iki francia—angol kezességről. Az ország testéből leszakított részek kiürítése folyik. A román nép megacélozott lélekkel fogadja ezt az újabb megpróbáltatást, mely talán a legfájdalmasabb bosszú mártiromsága alatt. Isten útjait senki sem ismeri: várjunk bátran, mint ahogy szüléink tanítottak, dolgozzunk, legyünk egységesek és vegyük körül szeretettel és hűséggel az ország zászlóját. A trón és a dinasztia a kezessége a holnapi Romániának. Kiáltsuk mindnyájan vérző szivvel, de erős hanggal: Éljen a soha el nem múló Románia, éljen a Király, éljen a dinasztia. Taíarescu miniszterelnök beszéde Argetoiauu beszéde ulán Tatarescu miniszterelnök emelkedett szólásra és ismertette a legutóbbi napok eseményeit előidéző nemzetközi helyzetet. Az erőszak nyomása clatt — mondotta — Románia kénytelen volt olyan területeit átengedni, melyek mindig tisztán román jellegnek voltak és maradnak. Románia a Trón körül tömörülve teljesíti vállalt kötelezettségeit. "<— Besszarábia egyesülése nem hódítás, de felszabadítás müve volt azon jog alánján, mely elévülhetetlen volt és az is maradt. Besszarábia román tartományt képez, me lyet 1775-ben Moldova testétől elszakítottak. Etnikai integritásának az 1918 november 28- án kinyilvánított népakarattal adott kifejezést. Egymillió nyolcszázezer román lakossága mellett idegen népek telepedtek le. melyek azonban nem tudták jellegzetes voltát (Folytatása ag utolsó oldalou,^
