Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-25 / 166. szám
19 40 julius 2 5. ELLENZÉK W—IH—II BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUMA A nagyenyedí református EtoHégium ma is megújult erővel teljesíti társadalomépitő hivatását.— 717 növendék, 95 állandó alhaiÍmcB£ott, egymillió lej segély az érdemeseknek ENYED, július 24. Emlékszem: ezelőtt 9 esztendővel egy sáros, őszi estén érkeztem meg eJsőizben a uagyenyedi állomásra, telve azzal a szorongó, melankolikus érzéssel, ami az embert az ismeretlen kapujánál lepi meg. A ködös, őszi eső, a fegyház — mint az állomásról bejövő utas eilső élménye — a kisváros halk életüteme sok borongó órát szereztek eleinte, de azóta meggyökresed- tem, érzem, hogy talán nekem is végzetemmé lett az enyediek büszkén s példákkal alátámasztott axiómája (s itt elsősorban Áprily Lajosra gondolnak), hogy Enyedre mindenki sírva jön — és sírva távozik innen. Még vissz a-vissza térek Vásárhelyre, meghatott lélekkel á lók meg az érettségi képünk előtt, büszkeség s öröm tölt el, amikor a Bólyai-kollégium könyvtárát látogatom meg, vagy a Teleki-tékában Gulyás Károly bátyám az őt ma is gyakran felkereső tanítványáról, Móricz Zs.igmondró! beszél — de lélekben már enyedivé idomultam. Ebben a metamorfózisban döntő szerepet játszott azonban a 318 éves midtra visszatekintő Bethlen-kollégium, mely émérny- anyagom elrendeződésére s élettartásom kialakulására döntőleg hatóit ki — s ez nemcsak az én. esetem. A KOLLÉGIUM TÁRSADALOMÉPITŐ EREJE A Bethlen-kollégiumot 1622-ben alapította, a gyulafehérvári iskolának „akademikum kollégiummá“ való emelésével, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, azzal a céllá', hogy ide egy erdélyi Heidelbergat varázsoljon. Az alapitó fejedelem (legnagyobb érdeme ezen a téren éppen abban rejlik, hogy felismerte az épitő társadalmi erőt, amelyet az iskola a közsorsban született, de műveltség által fel- emelkedett tehetségek által az egyháznak és nemzetnek egyaránt kölcsönöz. Hogy ezt a célt el is érhesse, alapitó levelében királyilag gondoskodik a kollégiumról. A „főtanodát“ mai helyére, Nagyenyedre 1622-ben helyezte át Apafi Mihály fejedelem, mert az országba betörő törökök és tatárok Fehérvárt is feldúlták. Szomorú időpont volt azutgn is a kollégium életében, de a vihar elmúlt, a kollégium a sebeket kiheverte. Sok viszontagság és annyi küzdelem után ma is egyik első helyet fog.alja el az erdélyi tudományos életben. Megfogyatkozott erői dacára, igyekszik megfelelni társadalomépitő feladatának. Az elmúlt iskolai évben az összes tagozatokat látogató növendékek száma 717 volt, kik kevés kivétellel a falusi gazdatársadalomból kerültek ki, az intézet az arra érdemeseknek egymillió lejt meghaladó segélyt osztott ki, szigorúan alkalmazkodva ebben is a nagy alapitó elgondolásaihoz. S hogy a Bethlen-koTégium a felnőttekről is gondoskodik, azt mutatja az a 93 állandó alkalmazott, akik tudásukat és munkájukat az ősi intézetnek szentelik. A FŐGIMNÁZIUM MAI KÉPE A szokásos elfogultságon kivül az enyedie- ket gőg is fogja el akkor, amikor a Bethlen- kollégiumról s annak tagozatairól beszélnek. Hogyne, hiszen itt főgimnázium, tanítóképző, gazdasági iskola, gyakorló iskola van, sőt pár évvel ezelőtt még a teológia V. évfolyama is itt nyert elhelyezést. De a legrégibb és őket leginkább érdeklő tagozat a főgimnázium, mely az utolsó évtizedben nagy és jelentős átalakulásokon ment keresztül. A kiváló elődök örökséghordozója, a jelenlegi főgondnok, Szász Pál dr., korszerű újításukat eszközölt az intézet külső és belső életében egyaránt, mely igy a múlt hagyományainak megőrzése mellett a haladás eszméjének latható jeleit is magán viseli. A szigorúan vallásos szellemet az osztályokban állványokra kitett bibliák, a nevelési elvek fontosságát a hat iuternátusi nevelő-tanár, az egészség követelményeinek figyelembentartását a hatalmas tornacsarnok, újonnan létesített fürdő és mosdók, valamint az egyedülálló kötelező iskolai fogászat tükrözik. AZ INTERNÁTUS ÉLETE UJ CSOPORTOSÍTÁSBAN Az intemátus századok óta egyforma mederben folyó s részleteiben annyiszor megénekelt életében érdekes és a modern angol luxusiskolák módszereit idéző ujitást ezelőtt két évvel honosította meg az iskola vezetősége. A bennlakó diákok harmincas családokba vannak csoportosítva s mindegyik ilyen család élén egy-egy családfő, nevelőtanár áll, kiket az iskola külön erre a célra ifjú, most végzett tanárokból választ ki. Az ifjú tanár kötelessége a rábizott növendékek állandó istápolása, nevelése, tanulásuk ellenőrzése, napi leckéjük előkészítése és egyénenkénti számbavétele, pénzük kezelése, szombat esti megbeszéléseik vezetése, kon- viktuson a velük való étkezés, stb. Természetesen ez az állandó kora reggeltől késő estig folyó s felülről is állandóan irányított munka egész embert s az ifjú tanár lelki rugalmasságát és lelkesedését kívánja. Elmondhatjuk: a kisebbségi élethez idomúit, lemondani tudó, igazi nevelői hajlamokkal megáldott fiatal tanárokkal találkoztunk, kik munkájukban komoly eredményeket értek el. Az igazgatóság jövő évi gondját képezik a tejakció kibővítése s a ‘szegény tanulóknak társaik által való segélyezése, mint nevelő eszköz a tömegnevelés szolgálatában. Itt említjük meg azt is, hogy Pogány Albert, az intézet ifjú igazgatója, nemrégiben felsőbb hatóságunktól azt az értesülést nyerte, hogy a Bethlen-kollégium főgimnáziumában a VIII. osztályt feltétlenül fenntartják 3 jövőben is. A KOLLÉGIUM SZELLEME Elekes Viktor, rektorprofesszor mondta évzáró beszédében, hogy a kollégium aere perennius kincse az a kálvinista szellem, melyet három évszázad nemzedéke alakított ki. Ez előttem akkor vált érzékelhetővé, amikor a gazdagon leiszerelt természetrajzi múzeumban a Sabal major-pálmakövülethez irt a ott kifüggesztett Áprily verset elolvastam: Élő pompája, láttad-e, mi lett? Kőgyüjtemény disz, Pálmakövillet. Kihűlt világok múmiája csak Megölte észak: „Erdély, Kolcputak“. Az idő s a történelemrengések sok derék munkásunk nevét feledésbe borították, de szellemük itt él közöttünk, belőle kicsendül a vox humana hangja, amint a pálmakövület is izzó trópusok és zuhogó napsugár távoli üzenetét tolmácsolja a hideg, északi környezetben. PÁLFFY ENDRE. Elszedték a t árvízkárosultak megkárosítóitól zsákmányukat Huszonöt fosztogató ellen indult eljárás TORDA, julius 24. A június 20-iki rettenetes tordai árviz, mely százhúsz családot juttatott koldusbotra, kitermelte a hiénákat is, akik nem átallották a szerencsétlen károsultak viz által elsodort vagyonkáját eltulajdonítani. Az esti órákban hirtelen keletkezeti árviz az embereket pihenőjük közben lepte meg. Mikor álmukból felriadtak, saját életük megmentésére kellett gondoljanak és nem jutott már idejük arra, hogy vagyonkájukat biztonságba helyezzék. Az árviz kitörésekor Cotisel rendőrfőnök dr. Balosu rendőrkapitány, Genfiu polgármester rögtön a helyszínen teremtek, hogy a mentési munkálatokat irányítsák, azonban erőfeszítésük csak arra irányulhatott, hogy a rendőrlegénység, a tűzoltóság és katonaság igénybevételével, emberéleteket mentsenek meg. A mindent elsöprő áradat ez idő alatt házakat döntött össze, kerítéseket, fákat mosott ki helyéből és elsodort mindent, ami útjába akadt. Számos családnak csak az éjjeli öltözete maradt meg, ami testükön volt, minden más holmijukat elvitte a viz Az árviz megdöbbentő arányú pusztítása általános részvétet keltett az emberek között, akik igyekeztek a szerencsétlen károsultaknak segítségére lenni. Mindenki azt várta, hogy a viz letakarodása után azokat a holmikat, melyeket az ár paitra- vetett, megtalálóik beszolgáltatják a hatóságokhoz, hogy visszajuttassák a szerencsétlen károsultaknak. De nem történt igy minden esetben. A károsultaknak is akadtak hiénái, akik nem átallották kifosztani a koldusbotra jutott embereket. Torda egyik negyedének, az úgynevezett „Szent János“-nak számos lakója rengeteg holmit halászott ki, amelyeket a viz a károsultak lakásaiból sodort el és habár saját szemeikkel győződlek meg a károsultak szörnyű helyzetéről, a kihalászott holmikat legnagyobb lelki nyugalommal megtartották. A tordai rendőrség, melynek tudomására jutott az eset, először felszólítást intézett, hogy szolgáltassa be az árvízkárosultak kihalászott holmijait s amikor ez nem vezetett eredményre, nyomozást indított annak megállapítására, hogy hol vannak a vízből kimentett holmik. A nyomozás során számos házkutatást tartottak, melynek eredményeképpen a „Szent Já- nos“-negyedben igen sok, az arvizből kimenekített holmira bukkantak. Bútorok, ruhanemüek, háztartási eszközök, épület- fák, keritésrészek, háziállatok kerültek elő a házkutatások során, amit a rendőrség visszaszolgáltatott jogos tulajdonosainak. A házkutatások eredményeképpen huszonöt lakos ellen indult eljárás az árvízkárosultak holmijának jogtalan eltulajdonítása miatt. Miigen renűeiKczéscket tartalmainak a niiraiserii tömngek ? Az „ Universul“cikksorozata •* IV. KÖZLEMÉNY. Alexandru Rons bukaresti közigazgatási táblai elnök és Aurél Pacurariu táblabiró az „Universul“ cimii lap hasábjain a nürnbergi törvényeket folytatólag a következőkben ismertetik: A nürnbergi törvények harmadik kiegészítő szabályai a következőket tartalmazzák: 1. szakasz: Zsidó vállalat az, melynek tulajdonosa zsidó. Fgv betéti társaság, vazy más korlátozott felelősségű társaság akkor tekintendő zsidónak, ha a társak egyike, vagy személyi felelősséggel terhelt több társ zsidó. Valamely iogi személyiség vállalkozása zsidónak tekintendő, ha: 1. törvényes képviselői között vagy igazgatóságában egy vagy több zsidó van; 2. tőkeelosztás vagy szavazati jog szempontjából a zsidóknak döntő befolyásuk van. Ilyennek tekintendő, ha a tőkének több mint negyedrésze, & szavazatoknak pedig fele zsidó 2. szakasz: Ilyen a feltevés, ha 1938 január 1-én a kérdéses társaság igazgatóságában vagy vezetőségében egy vagy több zsidó volt. 3. szakasz• Zsidónak tekintendő az a vállalat is, melyben döntő zsidó befolyás érvényesül. 4. szakasz: A zsidó vállalat fiókja zsidónak tekintetik. Nem zsidó vállalat fiókját zsidónak kell tekinteni, ha egy vagy több vezetője zsidó. A tőzsdék működését szabályozó 1938 június 22-én kelt törvény megtiltotta, hogy zsidók a börzék épületébe lépjenek. Átmeneti intézkedésként megengedték, hogy zsidó cégek a tőzsdéken es piacokon nem zsidó meghatalmazottak utján képviseltessék magukat. EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Az 1937 április 12-iki községi törvény vég rehaitási utasítása értelmében a belügyminisztérium elrendelte, hogy csak német vérségit, vagy ezzel rokon személy lehet a község tagja abban az esetben, ha 1935 szeptember 5-én válasz.* ó joga volt és német állampolgárnak tekinthető. Az 1938 julius 11-én kelt belügyminiszteri rendelet értelmében a fürdő- és üdülőhelyek vezetősége és nem a rendőrség állapítja meg a zsidókra vonatkozó szabályokat. A -sidók áltál felkereshető helyeket táblákkal keil megjelölni é« a látogatás óráját is fel kell tűntetni. Ugyancsak táblákkal kell megjelölni azoknak a helyeknek bejáratait is melyeket zsidók fel nem kereshetnek Az engedély megszorítható vagv bővíthető a közöí fürdők, i tr ii tulok napfürdők stb használatára voruuko/.-'an A zsidó származást az érkezéskor a rendőrség vagy a lürdő vezetősége vBsamss Bukarestben j az ELLENZÉK és ESTIE4P rászór» azóld apróhirűetfóefei falaUbatók as alábbi haljekaa:' '' „EX LIBRIS*« <: I " k01oyi5nkönyvtAí, 9tr. Llpaoanl 3. ,, f{ CAROL SCHULDER blrdttó Iroda Pasagtml Comedia» allapitja meg. A zsidók eltérő szinü fürdőkönyvecskét kapnak. , 1939 julius 5-éu a belügyminisztérium, a propagaudaiigyi minisztériummal egyetértve újabb rendelkezéseket adott ki. Eszerin-. zsidók csak orvosi rendeletre kereshetnek fel fürdő- vagy üdülőhelyeket. A látogatás csak akkor van megengedve, ha a zsidók külön elhelyezése és gvogykezelése biztosítva vau. Ilyen helyeken 45 évnél fiatalabb női k;-: szolgáló személyzet nem alkalmazható A közös gyógyhelyeken külön órát kell megálló-, pitani a zsidók számára. A zsidók azonban ki vannak tiltva a sétányokról sportpályák-1 rol, hangversenyekről, olvasótermekből, strandokról, napfürdő és hasonló helyekről, nu-lyek közvetlen gyógykezelést nem jelentenek Az árja férfi nem árja feleségére azi előbbi tilalmak nem vonatkoznak, ha jelen-, létük a gyógykezelésre szoruló árja férj er-ţ dekében orvosi bizonyítvánnyal igazolva van.! A zsidóktól, vagy vegyes vérségüekiől sző-! 16 utakat, utcákat más névvel kell megjelölni. i KÖZLEKEDÉSI TILALMAK] A belügyminisztérium 1939 december 3-iki rendelete a zsidóknak nyilvános helyeken1 való közlekedését szabályozza. A tartományi' kormányok é3 a nagyobb közigazgatási egv-, ségek főnökei felhatalmazást kaptak a német alattvaló zsidók közlekedésének he.y esi idő tekintetében való szabályozására A kihágást 6 hónapi szabadságvesztéssel, vagy 150, márka pénzbírsággá1 büntetik. Ezt a rendel-! kezest a „nemzeti szolidaritás napján“ *—I december 3 án — alkalmazták először mi-, dón megtiltották, hogy a zsidók 12 ólát él 2(h óráig a? utcára lépjenek. < A berlini rendőrprefektus 1938 decemberi 6-tól kezdődő érvénnyel rendeletet adott ki,! melyben megtiltotta, hogy zsidók a „Juden-, bann“ rendszer alá eső utcákban, piacokon,1 helyeken és épületekben közlekedjenek vagy; ezekre a helyekre lépjenek. Berlinben az összes színházak, mozik, kabarék, hangverseny- és előadótermek, egyes kiállítási helyek. sportpályák, népfürdők é3 magán kézben levő fürdők, fedett fürdők, strandok és, egyes utcák is a kérdéses helyek közé tar-( toznak. i nimler rendőrfőnök 1938 december 3-áüj elrendelte, hogy német alattvaló zsidó gépkocsit és motorkí rékpírt nem vezethet A vadászati főnökség rendelete élelmében zsi dók vadászati engedélyt nem kaphatnak. (Folvtatjuk.) TÖRÖKORSZÁGBAN MEGTILTOTTÁK A LAPOKNAK A SZENZÁCIÓT HAJHÁSZÓ KÖZLEMÉNYEKET ISTAMBUL, julius 24. (Rador.) Refik Saydam török miniszterelnök rendeletében megtiltotta a hírlapoknak, hogy szenzációt hajhászó cimek alatt közöljenek külföldi hireket. Nagy hetükkel ezentúl csak nemzeti jelentőségű eseményeket szabad közölni. Diplomáciai vagy katonai jellegű küldetésekről csak a Török Távirati Iroda és a sajtóigazgatóság jelentései alapján lehet hireket közölni. Ugyancsak megtiltották a külföldi eszmeáramlatok és államrendszerekről szóló véleménynyilvánítások, valamint a Törökországgal szövetséges államok politikai és katonai vezetőiről torzképek közlését. Ugyanez a tilalom a Németországra. Olaszországig és a Szovjetunióra vonatkozó hirekre is fennáll. A HOLLAND TENGERÉSZET VESZTESÉGE AZ ÖTNAPOS NÉMET—HOLLAND HÁBORÚBAN AMSZTERDAM, julius 24. (Rador.) A holland tengerészeti minisztérium hivatalos lapja közli az ötnapos német—holland háborúban szenvedett veszteségeket. A lap ezeket sorolja fel: egy torpedóromho- ló, négy ágyunaszád. egv torpedóhajó. egy aknarakó hajó, egy aknaszedő hajó.^ két őrhajó és egy iskolahajó. I n r _ _ ev _ .
