Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-24 / 165. szám

€ I. r ENT /? K 1<H() I u I In % 2 •/. Mm-axm Törvényszéki karcolatok A „falu szája“ az igazságkeresés mezején KOLOZS\ AK, július 23. N- hány nap >ta az ig.i/ságüg\ i palota szokatlanul ki- aalt. \ jmasltirósáf* folyosóin i- alia; cgv- ,\ét ember üllőiig míg a törvényszék k<*l meletén csupán az almatagon Itaktato leremőrök léptei konganak . pará/sl > inplénjben fiirilő/ő, kopott kőkockákon. Itt vau a n\Hii szünet, gondolja nuign- lian a tötvénvszéki riporter, aki crdekea napi események után kutatva, unott are- cal végigny itogatjn a tárgyalótermek aj- Iáit. Sehol semmi, á 11apitja meg bosszan­kodva mi lesz a kötelező napi cikkei, mi­kor egyetlen sor anyagot’* nem lehet már napok óta szerezni. Palán ezek a bizonytalan, zűrzavaros idők i- hozzájárulnak a szokatlanul csen­des törvényszéki élet kialakulásához. — mérgelődik továhb az ujságiro mert mégis csak különös, hogy inig máskor karinadul.igával sem bírta a dolgot, most egyetlen csirke-pert sem képes tulii .he­gyére tűzni. Palán az emberek is ravaszabbak leltek s igyekeznek mindenféle furftaggal elke­rülni az igazságszolgáltatás útjait. A hosz- •zu törvényszéki esztendő alatt nagyon sok úgynevezett notórius perlekedővel találkozhatott az újságíró, akik szinte min­den héten megfordultak valamely peres ügy miatt a törvényszék különböző tago­zatain. de most, mintha a föld nyeVc vol­na el, egyet sem lehet közülök látni. ^ agy talán jobbak lettek az emberek? Alig hihető. Már a második emelet lép­csőit mássza hírszerző utján az újságíró, amikor az egyik folyrosó legvégében lévő tárgyalóterem előtt vidám ricsaj, hangos csetepaté üti meg a fülét. A kutyafáját, itt még tárgyalás lesz, állapítja meg ör­vendezve, amint a zsivajgó tömegen vé­gigtekint. \an egy rendelet ugyanis, amely úgy intézkedik, hogy törvényszéki tárgyalásokat csak abban az esetben kell tartani, ha az ügy minden szereplője, ta­lmikkal együtt, jelen vannak. ^ ajjon miféle ügyben vannak itt, tűnő­dik a hírlapíró a szakember érdeklődésé­vel s a tömeg közé elegyedve, öt perc alalt leszögezi a tényállást: K. Biri, o vá­rosunk közelébe eső falvak egyikének legnyelvesebb menyecskéje becsületsértés miatt perli szomszédasszonyát, L. Katii, aki férje miatti féltékenységében rága­lom hadjáratot indított ellene. Lehet, va- iami kis igaza a vádlottnak is van, moso­lyog befelé az újságíró és bemegy a te­rembe. ahol az elnök mar nyúl a csengő után. hogy beszólitsa maga elé a peres fe­leket. — Na Kati, lépjen elő, — mondja a humort kedvelő biró — igaz, hogy maga ezt a menyecskét mindenféleképpen meg­rágalmazta? — Én ugyan nem, — védekezik a vád­lott — én csak a tiszta igazat mondtam. — Na jó-jó, — vezeti a tárgyalást ren­des mederbe a biró — arra nem maga van hivatva, hogy megállapítsa, mi igaz, mi nem igaz. arra feleljen, mondta-c azo­kat a kifejezéseket a panaszosra, amelyek a vádiratban szerepelnek? — Mondani mondtam, nem mondom, hogy nem. ha igen. de okom volt rá. — Na és miféle oka, — faggatja to­vább a biró — egyáltalán mi lehel az az ok, ami feljogosítja ilyesmire? — Okom az, hogy láttam a Birit a Pis­tával . . . . — Miféle Pistával és hogyan látta? — A Pista az én hites uram és nem láttam ugyan, de a komaasszonyom me­sélte, hogy látta a Birit a Pistával egy fényképen . . . Egymás kezét fogják, — - teszi még utána mérgesen. — Na Biri, hallja ezt? —szól rí az el­nök a panaszosra — igaz-e, amit a vád­lott beszél? — Hát az igaz, — irul-pirul a felperes -— én sem mondom, hogy nem igaz, ami igaz, de az úgy történt, hogy a Pistának el kellett mennie messzire és gondoltuk, hátba nem találkozunk többet . . . Ezért mentünk el a fényképészhez, ak< öt perc alatt csinál egy képet. . . — Na jó, — derül fel az elnök arca — -zóval, maga ezt beismeri. De mondja csak. miféle kép volt az, amit csináltak, talán nem volt magukon ruha9 — Ruha mirajtunk, — vijjog fel B;ri hát mit tetszik gondolni, hogy ne lett volna, nem vagyunk mi urak, hogy mez­telenül tétessük ki magunkat az upugba. Ügy voltunk csak vasárnapi ünneplőbe cs egymás kezel fogtuk, merthiít elmegy a Pistii és ki tudja, látom-e még valaha. Úgy ám, bosszankodik magában a liiió, ug\ latszik heh-cseppentünk egy regényes szerelmi történet kellős kö­zepébe. . . llog\ lehetne ebből a csávából salamo­ni megoldással kimászni, hogy a felperes­nek is igazat szolgáltasson, amiért ellen­fele végiggyuláziu a falu utcáin es a vád­lottnak i> meglógjon az erkölcsi elégtéte­le férje hűtlenkedéseiért. Összesúg tehát egy aktaesomó leple alatt a sznvazöbiró- jával és néhány pere múlva Isi is hirdeti az ítéletet. Előszói dörgedelmes intelem­ben részesíti a felperest, aki viselkedésé­vel maga ellen hangolta a falu közvéle­ményét, majd a vádlott fejére olvassa az ítéletet, hadd tanulja meg, hogy senki sem vehet magának önhatalmúlag elégté­telt, hanem, ha valami panasza van for- ! dúljon a törvényhez vele. Alexpndru Reus bukaresti közigazgatási táblai elnöknek és Aurel Păcurariu táblahi- rőnak az „Universul“ hasábjain megjelent tanulmánya a következőkben ismerteti a nürnbergi törvényeknek a szabadfoglalkozást űző zsidó diplomásokra vonatkozó rendelke­zéseit és ezzel kapcsolatos adatokat: 1937 június havában a zsidó ovosok száma 4220 volt Németországban. A „Völkischer Beobachter“ cimii lapban 1938 nyarán meg­jelent hivatalos német beszámoló szerint 6^4-9 orvos közül 1561 zsidó volt, akik közül 816 a társadalombiztosítónál volt elhelyezve. Erre való tekintettel a német állampolgár­ságról szóló térvény kiegészítéseképpen in­tézkedés történt, melynek élteimében 1938 szeptember 30-tól kezdődően zsidók orvosi gyakorlatot nem folytathatnak és ettől kez­dődően ária beteget nem kezelhetnek. A bel­ügyminisztérium azonban eseti ől-esetre, vis­szavonásig érvényes engedélyt adhat korlá­tolt gyakorlat folytatására kizárólag zsidó betegek kezelése céljából. A volt frontharca- sah. amennyiben rászorulnak és méltók erre. kedvezőbb elbánásban részesülnek. A zsidó orvosokkal kötött szerződések 1938 decem­ber 31-ével, hathetes felmondási idő mellett akkor is megszűntek, ha hosszabb időre szól­tak. A zsidó orvosok által bérelt lakás és rendelő hasonló módon volt felmondható Zsidó orvosnak csak zsidó segédkező sze­mélyzete lehet. Ami a fogtechnikusokat, állatorvosokat és gyógyszerészeket illeti, J931 január 31. után zsidó rém gyakorolhatja ezeket a foglalko­zásokat. ÜGYVÉDEK 4 nürnbergi törvényeknek 1938 októberé­ben történt ötödik módosítása alkalmával hatályon kivid helyezték az 1933. évi ren­delkezésiket. mely szerint az 1914 augusztus 1. előtt bejegvzett és volt frontharcos nem árja ügyvédek gyakorlatot folytathattak. En­nek következtében Németország területén zsidó ügyvéd nem tárgyalhat. Volt fronthar­cosok részére azonban életfenntartásra se­gély folyósítható Kizárólag zsidók felhatal­mazást nyerhetnek, hogv korlátolt számban zsidó jogtanácsosokat alkalmazzanak. Ezek javadalmazásának t.gy részét az előbb emli­Maga pedig hirdeti .*/• ilelelrl az elnök máskor ne júl ius ,a hiúl> i u -zajai és hogy megemlékezzen a mai nap­lód. elítélem 2000 lej penzióiníetési e mi­vel azonban eddig nem volt semmi pa­nasz maga ellen, az itelet végrehajtását három évre felfüggesztem... Kétezer lej, visit a vádlóit, hát ér ennvit a panaszo- lesteslöl-lolkcsiol. bogy engem ennyi temérdek pénzbüntetésre ítéljenek miatta, mintha éppen megöltem volna ? Mát csak ennyit ér az én becsüle­tem, siv alkudik a panaszos is. hogy még meg se kelljen fizetni a büntetést? Nem nyugszom bele az Ítéletbe, ídebbe- zek. Te felebbe/el. kiált a vádlóit én felebbezek, ba valakinek joga lehet a felebbezéhhez. az csak én lehetek Menjenek már, az Isten ál lja meg, ne egv k az életemet, esik egészén kétségbe az elnök menjenek, mert ide estelednek. Hárman is alig tudják kitu.szk.oini okét a teremből, de még öt pere múlva is hangos volt a folyosó a csatározásuktól, amint egymással osztozkodva levonultak a lépcsőn ... In h.) int seg.élv ulapjinak táplálására fordítják. Különleges rendelkezések tiltják, hogy ke­resztény ügvvédek a hirúi fórumok előtt zsi­dók érdekében megjelenjenek, vagy tanács­csal szolgáljanak pénzügyi, deviza, síb. ügyekben 4 közjegyzők saját hatáskörükben zsidó ügyfelek részére is munkálatokat vé­gezhetnek. A tilalom néni vonatkozik a külföldi ál- j lampolgárok ügyeire és a .vegyes“ vérségú zsidókra, akik ária ügyvédet is igénybe ve­hetnek. A Führer helyettesének 1939 január havá­ban kDt rendeleté megtiltotta, hogy a nem­zeti szocialista párt tagjai zsidó érdekeket képviseljenek. Ennek következtében az ügy­védek, közjegyzők, gazdasági és találmányi szakértők szervezeteinek vezetői hasonló in­tézkedést tettek. KERESKEDELEM Kereskedelmi és vállalkozási téren előbb a j fegyverkereskedéstől, őr/ő vállalatok, infor­mációs és nyomozó, valamint ingatlan köz­vetítő irodák létesítésétől, továbbá ingatlan- forgalmi ér családi jellegű irodák létesítésé­től (kivéve a zsidók közötti házasságközve- litésl) és turista utazási irodák vitelétől til­tották el a zsidókat. A meglévő ilyen ter­mészetű vállalatok felszámolására az 1958 júliusi törvény 1938 december 31-ig időba- ladikot adott. A házaló kereskedelem szin­tén liltva van zsidó részére Németország egész területén. Az arannyal, ezüsttel, platinával, drága­kövekkel való kereskedést az 1938 december 3-án kelt rendelet tiltotta meg zsidók részé­re. Hasonlékéjipen tilos az ékszerrel és 1C00 márkánál nagyobb értékű művészi termé­kekkel való kereskedés. 1938 november 12-én a következő tör­vénnyel történt meg a zsidóknak a gazda­sági életből való kirekesztése' 7. szakasz- 19.39 január 1-től kezdődően zsidóknak kiskereskedésük, szállító és ren­delő irodájuk nem lehet. Saját számlájukra semmiféle mesterséget nem űzhetnek. Ezen időtől kezdődően vásáron vagy kiállításon áruval vagy ipartermékkel részt nem vehet­nek, ezek érdekében hírverést (reklám) nem végezhetnek és rendelést nem vehetnek fel. 1 A rendőrségi szervek bezárják azokat a \:si­Francia tisztek átadják a németeknek az elfoglalt Maginot-vonalat. Mügén rendeikezesefíet tartamának a nürnbergi lönéngeh ? Az „Universul“ cikksorozata III. KÖZLEMÉNY on v illulnIokút nid)el. u< in i.itj.ó h </< n I <-1a<1 •-1k < zérókét. Hr II busz- 1 039 |.Illll.II 1 tol ki'/.lfödöen vállalatok vezetői zsidói, nem lőhetnek az l'/31 janiiul 20 I iDiinkatöi vén vhou iin'gjf- iöll «•!''toloíiiln-n. Az. ilyen jlkalinazottiakat 6 heti f< Ijijoiidur-ni cl l eli im<".itain «■■•> nyög. díjhoz, valamint végkielégiié»lie/, való jojii.- kut is elvesztik ezzel. 1. szakasz. Szövetkezeti tag z. idő ii'-in le­het. A taesági jog J938 december 31-évi-l Minden di-zi-te* eile.sités, vagy felmondás nélkül megszűnik 4. szakasz: Az. i-g\i-» minisztériumok felha­talmazást ovitiii k hogy a fenti rendelkezé­sek deli oh picii cl szabályozzák Ugyanak­kor 1 (vételeket ti hétnek, ha ezek egy z-.idó vállalat árjusitÚH.'i. Iclszániolába, vagy a piai- igéi veinek kielégítése és biztosítása érdeké, ben szükségei ck. * 28 A REPÜLŐK \ÉDŐSZENTJENFX ÜNNEPSÉGE A POLGÁRI REPÜLŐI REN. Szent Illés napja t, a repülök \ é<lö­szén tjének ünnepét a kolozsvári repülő­téren szombaton a szokásos ünnep-T-gck keretében tartották meg. A repülőtéren megjelentek a katonai és polgári előkelő­ségek. élükön Undor A ictor tartó .t :í n \ i vezértitkárral, aki Tataru Coriolan dr ki- íálvi lielv tartót képviselte az ünnepségen. A vendégeket Iosipescu ------------ * pol­gári repülőtér parancsnoka fogadta. Az ünnepi istentiszteleten Mit adu lelkész *a- nar szép beszédben mutatott ra a pap je­lentőségére. Ezután a hadsereg képviselő­je mondott lelkes beszédet, ismertetve a repülés szerepét a jelenlegi hánorupan Beszéde végén hódolatteljes szavakkal emlékezett meg Őfelségéről, a hid-aueg szeretett, legfőbb parancsnokáról. Az ün­nepség a diszszázadok felvonulásával ért véget. ELFOGTÁK A MAROS VÁSÁRHELYI 60 EZER LEJES BETÖRÉS MINDKÉT TET- 7'ESÉT. Beszámoltunk arról, hogy az I. G. Duca-utcában, a Dandea-vilia mellett, Dia­mantstein Ábrrhám kereskedő házában az eümult hetekben nagyösszegü betörés tör­tént. A tettesek férfi ruhákat, szőrméket és kabátokat vittek el, mintegy hatvanezer lej értékben. A rendőrség néhány nap múlva el­fogta Taraas loan rendőrségileg is nyilván­tartott betörőt, aki kihallgatása során el­mondotta. hogy Gábor Sándor nevű társával hajtotta végre a betörést. A rendőrség Ta­mást átadta ?.z ügyészségnek, Gábor ellen, aki különben katonaszökevény is, nyomozást mditott. Napid’kai ezelőtt Gábor Sándort is elfogták. A betörő katonaszökevény a ható­ság elől a környékbeli erdőkben bujdosott, de elfogatása a Maros gátfeletti partrészén történt, ahol a bokrokban talált rá és őri­zetbe vette az egyik közrendőr. Gábor való­színűleg fürödni akart a Marosban. Kihallga­tása során elmondta, hogy az ellopott dol- gckot 1800 lejért értékesítették. A betörők két orgazdája ellen is megindult az eljárás. A ruhákat hiánytalanul megtalálták, főb­bet ezek közül az orgazdák szabónak adtak át átalakítás végett. Gábor bevallotta azt is, hogy ő hajtotta végre Sutea Ghc-orghe helyi tanár lakásán a két héttel ezelőtti betörést, valamint ez év április hatodikáról hetedi­kére virradó Graf Iosif Carmen Svlva-utca 28. szám alatti lakásán történt 18.000 lejes betörést is. Az elfogott betörő különben már régi ismerőse a rendőrségnek. Gábort is átadták az ügyészségnek. Valószínű, hogy ügyükben még a nyár folyamán Ítélkezik a bíróság szüneti tanácsa. INGATLANFORGALOM KOLOZSVÁ­RON. A kolozsvári telekkönyvi hivat in­nál újabban az alábbi ingatlanátruházá- sokat jegyezték fel: Garbovan Eugénia megvásárolta Folyovits Nico’ae egyik in­gatlanát 150.000 lejért, Antoni Gyula Stoiciu Constantin ingatianát 160.000 le­jért. Nicolae Dragomir a Rada Diviae hi ingatlanát 620.000 lejért, V. D. Sárba dr. Iuliu Valentin ingatlanát 20.000 lejért. Fuiu Grigore Cuibus Grigore ingatlanát 27.000 lejért, Gergely Stefan a Ví'eisz Izabella ingatlanát 20.000 lejért, Tatter Eta Lőiincz Ecatarina ingatlanát 60 000 lejért. Balogh V. AJária Olteanu Alexa in­gatlanát 23.000 lejért. Lunga Ecaterína Szilágyi Zsuzsánna ingatlanát 50.000 le­iért Sánlha Emilia Pop Sever ingatlanát 180 000 lejért, Antoni Gyula iNagy József ingatlanát 80.000 lejért. Mavgineanu Du­mitru Dejan Adalbert ingatlanát 400.000 lejért. Reiner Ileana Rechner Albert iu- gatlanát 320.000 lejért. Hangya Szövet­kezet Weisz Jenő ingatlanát 3,275.000 lejért, Filip loan Blankenberg Fer-linand ingatlanát 80.000 lejért. Miko Aurelia Scriba Nicolae ingatlanát 270.000 lejért, Jakab Ecaterina Berdeceauu loan ingat­lanát 650.000 lejért. Beckenheimer Sle- fan Marek Rózsa ingatlanát 200.000 le­jért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents