Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-24 / 165. szám

/

IQ 40 Julin* - 4.

Li

ttZÉWXÉk

WHiaWBHWWWCT^MBBaWF!WMMKMMW^^

Igaz papság

tüköré

Szülővárosa, mely Ver. hatvau esztendeig hirdette av: igét és egyháza, melynek majd nem hét évtizeden keresztül papja volt, vasárnap délután mély megilletődéssel helyezte örök nyugovóra Frint Lajost, a romániai ma- ţ;Var zíinalprezsFiteri evangélikus egyház szuperintendensét. Ez a 90 évig élt pátriárka bőségesen elnyerte családja könnyeit, élethivatásának embereitől és intézményeitől u legtökéletesebb elismerési és köszönetét polgártársaitól a legnemesebb hódolatot. Anule Frint Lajos egyetemesebb jelentőségű kitűnőség i« volt. Az ilven ember egy távolabbi nagy közösség értéke és büszkesége, mely ha nem ismerte személy szerint, egyéni kiválóságai és inesszesugárzo tevékenysége révén magáénak vallja s a temetés után a részvét nemes zavarait leküzdve, hozzá kell fogjon, hegy tárgyilagosan megalapítsa jelentőséget és elkezdje a közösség emlékezetében a megérdemelt és mindannyiunkat erősítő magaslatra helyezését. Így biztosítjuk egy nagy élet hatásos tevék« nysegét még a halál után is. így gazdagítjuk önmagunkat.

Frint Lajos mindenekelőtt mint ember volt nagy. Negyvenkét esztendőre terjedő ismeretségein szilárd Ítéletet ezrek és ezrek meggyőződése és vallomása támasztja meg. Az egyszeiüség, szerénység, bibliai szegénység, testvéri szeretet, szelíd következetesség és vidám tisztaság testesülése veit. Semmi tüske a rózsa n-ellett; semmi szenvedély és indulat c tiszta fény és csöndes lüz körül. Soha se jelentkezett, de mindenütt ott volt, ahol égető szükség yolt rá. Egyszer valaki, egy temetésen loegjegyezte, hogy soha még luteránus papon oly fehér nyakkendőt nem látott, n int Frint Lajoson; természetesen, mert valami ncvezhetetlen tisztaság áradt lényéből És csönd és jóság és megértés Nagy dolog, ha egy pap szinte kizárólag csak személyisege nyugalmával és emberiségével hat. Ezt éleztem első találkozásunk véletlenül drámai körülményében és magatartásában. Az aradi főgimnázium tanári szobájában történt, mikor egy liatal kartárst látogattam és 9 Frint Lajos annak cpp egv meghívást közve« “ liléit nyájasan és gyöngéden. A fiatal tanár beteges ember vilt. Költő, korai halál jelöltje s épp fölborítani akart egy készülő családi kapcsolatot, elképesztő, mily éles hungou utasította el hát az idősebb papot: szinte hallhatóan megütve annak apai szivét Frint egy pillanatra megtört, aztán szeliden moso« lyogva így felelt- „Jel van, fiam; értelek; majd elintézem ezt a kínos dolgot is lehetőleg baj nélkül.‘‘ A tanári szobában halálos csönd l°lt és mindannyian áhítattal pillantottunk föl az egyszerű papra, ki szinte fénykén ragyogott s ebben elmentett egv kis tragédiát. Ennek az. embernek csakugyan soha se lehetett senki ellensége, igaz, pajtása se, még kevésbé cimborája.

Papi erényeiről köteteket' meséltek Aradon. Velejéig pap volt, de kenetesség, sallang, igény nélkül. Ajtaja bármikor tárva volt mindenkinek. Hitoktatói s egyéb hivatását forró pontossággal és kitartással vé gezte. Még 90. éve küszöbén is bámulatos testi, lelki, teizellemi erőben, ruganyosán, fürgén és alaposan dolgozott: ollári szolgálatot végzett, prédikált, temetett, elnökölt és szinte csak egymaga intézte az irodában a lelkészi és püspöki közigazgatást. Nem kápráztató tulajdonokkal, de biztos hatással. Kifelé alig látható módon szorgoskodott a társai ügyekben. Lassú és zajtalan munkával épített szép uj templomot városában, majd remek orgonát szerzett belé s először fűtötte Isten házát; aggodalmas rendben vezetett minden más intézményt is, mikor püspök lett, munkáját csak épp hogy kiterjesztette, de nem forgatta föl. Világi munkatársai: Ambrozy Andor br., majd Purgly László, a legtökéletesebb egységbe juthattak vele. Nagy papai lényege, a facies ecclisia etica- ja talán abban tündöklőit leginkább, hogy Arad hagyományos egyházi tocuga Dei-jét jgazi lelkész viselte: valamennyi felekezetet együttműködésre hirta önkéntelen s maga személyében félszázados barátságokat kötött a minorita rendfőnökkel. Most aztán minorita pap búcsúztatta el a legszebben az egyik aradi napilap vezércikkében. Vagy talán még papibb erénye volt, hogy amikor a főhatalomváltozás után hamar megkezdődött az önálló magyar evang. egyház alapításának mozgalma, ő megértőén Kolozsvárnak engedte át a vezetést és szerényen ennek írja papját akarta püspökké tétetni. Csak amikor kiviláglott, hogy egyedül ő és barátján, az aradi Goldis Lászlón át képes az óriási feladatot megoldani, állott a szuper- intendenciás küzdelem élére. A nagy célt el is érte. Csak nemrég történt meg a független ágostai magyar egyház végleges elisme- I rése. kisebbségi életünk egyik fényes ténye. Az érdem főrésze Frint Lajosé; gyönyörű életének gyönyörű koronáját érte el. Róla elmondhatjuk, hogy nála szebben és alázatosabban senki se viselte volna ezt a — vaskoronát, de magvarabb derűvel, férfias komolysággal, kisebbségi öntudattal sem. Nem Leli mondanunk ugy-e, hogy ez a kiváló emŐfelsége megelégedésének adott kifejezési a vasutas személyzet kötelességteljesítése fölött Bukovina és Besszarábia kiürítése alkalmával

BUKAREST, julius 23. (Rador.i őjel- sége II. Károly király legmagasabb megelégedésének adott kifejezést, mert a fj.s- úti személyzet annyira példásan teljesítette kötelességét Bukovina és Besszarábia kiürítése alkalmával. A CFR vezér- igazgatóság körrendeletben juttatta kifejezésre azt a meggyőződését, hogy t: r,lugas köszönetnyilvánítás újabb buzdítást jelent a munkára. * i

A légi háboro esemenuei

Német repülőgépek; támadtak angol repülőtereket, kikötőket és üzemeket és 4000 tonna hajóiért sülyesztettek el

BERLIN, julius 23. (Rador.) A német haelvezetőség jelenti: Repülőgépeink

angliai repülőtereket, kikötőket, benzin- tartályokat és üzemeket bombáztak több robbanást és tűzvészt okozván. A Ka Manche-csatornában megtámadtak egy hajómenetet. Egy tartályhajót, továbbá négy kereskedelmi hajót, összesen 40.000 tonna űrtartalommal elsülyesztettek.

Az ellenség éjszakai repülő-támadásai Észak- és Nyugatnémetországban, valamint a megszállott területeken csak anyagi károkat okoztak. Tegnap nyolc angol

repülőgépet lelőttünk, négy német gép hiányzik.

LONDON, julius 23. (Rador.) A biztonságügyi minisztérium közi*, hogy ellenséges repülők bombáztak közép- és északkeletangliai helységeket es kevés kárt okoztak. Egy polgári személy súlyosan megsebesült.

LONDON, julius 23. (Rador.) Reuter: Északanglia felett vasárnap két német bombavető repülőgépet lőttek le. Valószi- nü, hogy egy harmadik német gépet is sikerült lelőni.

Of nagy angol hadih sérült meg a iunius 8 és 13. közötti angol-olasz

tengeri ütközetben

— állapítja meg az olasz hadvezetőség jelentése

RÓMA, julius 23. (Rador.) Az olasz hadvezetöség 43. számú közleménye jelenti: A julius 8—13. közölt lefolyt tengeri ütközetről szóló jelentések megállapítják, hogy az x4rk Royal és a Rood »ţevii hajókon kiviil Warspite, Gloucester és Arethouse tipusu hajókat is súlyosan megrongálták.

Északaírikában a Sidi Barani és Marsa- Matruh melletti támaszpontokat erőteljesen bombáztuk. Keletafrikábín repülőgépeink Buna és Wair helységek kornyékén gépfegyverrel lőtték az ellenséges csapatokat. Egy ellenséges repülőgépet lelőttek, valamennyi gépünk visszatért támaszpontjához.

Az Asmara melletti támaszpont ellen intézett ellenséges légi támadás nem okozott kárt.

—-------------------------------------------------------------------------------------------------A Balti-államokban történt változás Németországot és Olaszországot

nem érinti

BERLIN, julius 23. (Rador.) Hivatalos körökben kijelentik, hogy a hárem balti államban előállott uj helyzet elvan kérdés, ami nem tartozik Német országra s Németországnak a fentebbi államokkal való gazdasági kapcsolatait a változás nem érinti.

RÓMA, julius 2j. (Rador.) DNB: Kormánykörökben a balti államoknak a szovietorosz tanácsköztársaságba való bekebelezését olyan kérdésnek tea kintik, amely nem érdekli közvetlenül Olaszországi.

Bnliftf, az Egyesül^államok francia- országi nagykövete meg akarja győzni Roosevelíet a francia-amerikai kapcsolatok fenntartásának szükségességéről

Az elnök szerint nines h.3lye Bullitt visszatérésének

Franciaországba

WASHINGTON, julius 23. (Rador.) Bullitt, az Egyesült-Államok franciaországi nagykövete, miután kihallgatáson volt Roosevelt elnöknél, ebédre is az elnök vendége volt. William Bullitt beszámolt a jelenlegi franciaországi helyzetről. Hir szerint Roosevelt elnök úgy véli, hogy nincs helye Bullitt Franciaországba való visszatérésének.

WASHINGTON, julius 23. (Rador.) DNB. Bullitt elkísérte Roosevelt elnököt a Hide- Parkba, ahol a Petain-kormány elismeréséről fog tárgyalni vele. Illetékes amerikai körök kijelentik, hogy Bullitt meg akarja győzni

NIVEA;;val

erősített bőr szebben

az elnököt a Franciaországgal való kapcsolatok fenntartásának szükségességéről.

WASHINGTON, julius 23. (Rador.) Rooi sevelt elnök a Hyde-Parkból csütörtökön tér vissza Washingtonba, hogy fogadja Sar- iOtta luxemburgi nagyhercegnőt és Félix herceget.

NEWYORK,, julius 23. (Rudor.) Németország és Franciaország követei biztosítottak a havannai értekezleten résztvevő kiküldötteket, hogy Németországnak nem áll szándékában Martinique sziget, vagy más amerikai francia birtok felségjogait megszerezni.

bér, nagyszerű pap, jó állampolgár, egyben öntudatos kisebbségi sors vállaló és szív magyar ember is volt, városának pedig jó polgára, többször a törvényhatóságban. Szónoki hangja, melynek egyszerű, kedves bugásába mintha' meleg »néz csöppent volna, éreztette kissé, hogy ősei messziről, Angliából és Hollandiából jöttek és ő, az aradi pap gyeimeke a külföldi tanulmány ut befejeztével német

1 és tót egyházközségekben lelkészkedett éveken át, de lelke és szelleme tökéletesen magyar volt, nagyarányú magyar papi, tudományos és irodalmi művelődéssel. Megérdemli, hogy nevét és alakját befonjuk az általános és kisebbségi magyar történelem lapjaira s biztosítsuk a nemes élet örök elnyugvásának zavartalanságát. Az ifjú világnak szüksége van a pátriárkák emlékére. Sp.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ?

„TIMPUL“: A történelem olyan csodálattal ir majd a németekről, mint egykor a görög csodatételrőí, mely dömtő befolyást gyakorolt az európai kultúra fejlődésére. Amikor egyes történetírók görög demokráciáról beszélnek, tévedést követnek el. A német és görög csodatétel között nagy hasonlóság van. Akadnak, akik Németország totá'is állami berendezésének tulajdonítják háborús sikereit és azt hiszik, hogy ezt utánozva, hasonló sikereket érhetnek el. Veszedelmes illúzió. Egy nép végzetét úgyis lelki alkata dönti el. Németország háborús sikereinek titkát elsősorban a nép lelkében kell keresni. A totalitárius berendezés, antiszemitizmus és militarizmus csak ezen lélek külső burkolata, mely a külső körülmények folytán más is lehetne. Ami azonban változ- hatatlan: maga a német lélek, mely vezető helyét bármily áldozat árán is védeni akarja. Azonos lelki adottságok nélkül tehát nincs haszna a német rendszer utánzásának. Franciaország rendszerváltozása a háborús vereségnél is nagyobb vereséget jelent számára, mert fel kell adja történelmi rendeltetését. Romániában ezzel szemben inkább akadály volt a demokrácia, melynek elhagyása nem jelenti egy dicsőséges küldetés feladását, ellenkezőleg: annak az útnak elhagyását vonja maga után, melyen csak keserűséggel! találkoztunk.

„NEAMUL ROMANESC“ (Iorga profesz- szor lapja): Egyedüli nemzet vagyunk, mely nagy földrajzi területen történt elhelyezkedése dacára sem ismer tájszólást. A Prut és Dnyeszter, sőt a Dnyeszter és Bug között lakó román tökéletesen megérteti magát a dobrogeai, bánsági, bihari, máramarosi románnal. Azonos szokások, szertartások, törvények, irodalom, népművészet, mindolyan kötelékek, melyek évszázadokon át elpusztít- hatatlanok maradnak. Egyetlen nemzetközösség vagyunk, amit nem hagyhatnak fi- gyeOraen kivül az uj európai elrendezés alkalmával. Történelmünk legragyogóbb fejezetei Moldovához fűződnek, melyhez Bukovina és Besszarábia tartoztak. A román földműves ekéje hozott kultúrát az egykori pusztaságokra. 1918-ban igen sok szláv származású telepest találtunk Besszarábiában és rutén telepesekre akadtunk Bukovinában, ennek dacára eggyé olvadtak az anyaországgal. Huszonkét esztendő alatt az ifjak tízezreit neveltük egységes román kultúrával, ezekben a tartományokban. Ezek nem isme-' rik az idegen uralmat. Az intel’ektuelek tízezrei újjászülettek ugyanakkor. Nincs a világnak olyan ereje, mely elszakíthatná őket a román nemzeti állam gondolatától és a többi románoktól. Nincs olyan ördögi kényszer és igazságtalanság, mely hosszabb időre elválaszthatná őket most, amikor igazsággal szervezik meg az uj Európát és az összes népek testvéri együttműködését. Győzelembe vetett hitünk nem rendült meg az ese- méuyek alakulása nyomán. Győzni fog az

„CURENTUL“: Bulgár részről a romániai bulgár kisebbség kulturális helyzetével foglalkoznak. Minden vita fölösleges. Bulgáriában köze! 150.000 román lakik, mégis csupán egyetlen román iskolájuk van Szófiában („Institui Romau“) 14 állami fizetéssel bíró tanárral és 125 tanulóval. Ezzel szemben Romániában közel 120.000 bulgár lakik, akiknek 7. az állami költségvetésből, fenntartott középiskolájuk vau: Bazargicban — az 1923- ban engedélyezett Bulgár Kudturegyesiilet magánliceuma 16 tanárral (11 bulg.ár. 4 román és 1 német) és 250 tanulóval. Ugyancsak Bazargic-ban bulgár magángimnázium 16 tanárral (12 bulgár, 4 román) és 167 tanulóval. Silistraban bulgár magánJiceum 13 tanárral (8 bulgár, 4 romáu, 1 görög) és 108 tanulóval. Ugyaucsak Silistraban bulgár magángimnázium 12 tanárral (9 bulgár, 3 román) és 126 tanulóval. Bukarestben ..Botev“ nevű bulgár magángimnázium 7 tanári**] (6 bulgár, 1 román) 30 tanulóval. Balcic-ban bulgár magángimnázium 8 tanárra! (6 bulgár, 2 román) és 77 tanulóval. Covarna-ban bulgár magángimnázium 7 tanárral (6 bulgár, 1 román) és 90 tanulóval. Amig tehát Romániában 7 bulgár középiskola van 79 tanárral (58 bulgár, 19 román. 1 görög, 1 német) és 848 tanulóval, addig Bulgáriában egy román iskola vau 14 tanárral és 125 tanulóval.