Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-24 / 165. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és iqazgató: DR. ŰROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. i- Törvényszéki-lajstromozási,szám: 39. (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 2-40, félévre 480, egcaz évre 960 le). LXI ÉVFOLYAM, 16 5. S Z Á M. SZERDA CLUJ, 19 40 JULIUS 2 4. t Az udvari marsaüi hivaiaí közleménye BUKAREST, jtiliiis 23 (Rador.) A királyi udvar marsallhivatalának 52. számú közleménye: „Folyó évi július hó 22 Un Őfelsége II. Károly király Nv culescu tábornok, nemzetvédelmi ninjsztert. David Popescu tábornok, bel­ügyminisztert és Nichifor Crainic professzor, propagandaügyi minisztert numkakihallgaf ásón fogadta. Délután Ion Gigurtu miniszterelnök, Alihail Ma noilescu külügyminiszter és Hans Otto Rotii jogszerinti szenátor jelentek meg Őfelsége előtt kihallgatáson. Bucureşti, 1940. évi juiius hó 22 «én.“ Halifax angol külügyminiszter tegnap rádióbeszédben válaszold ifidler beszédére---------------— r ■ÍWTMW---------------­,.Fenyegetésekkel szemben érzéketlenek maraduokV/r^Nagy- britanniában csak egyetlen sze'lem uralkodik, ^ megingatha­tatlan elhatározás szelleme“.— „Churchill már 19-1 ki beszédében válaszolt, hogy Angiia folytatja a háböYut“ ®Az Egyesült-Államok külügyeinek vezetője, Hull államtitkár együttműködésre szólította let az amerikai államokat LONDON, juiius 23. (Rado*-.) Reuter: Halifax lord, angol külügyminiszter hét­főn este a rádióba mondott neszedében, Hitler kancellár beszédére válaszolva, a következőket mondotta: — Hallottuk a beszédet, melyben Hit­ler kancellár felhívást intézett Nagybri- tanniához, hogy hódoljon meg akarata előtt. Nem akarom önökkel az időt vesz­tegetni, mikor a Hitler által felállított alternatíváról beszélek, melyet a háború megkezdése óta majdnem minden főbb esemény előtt jelez. Hitler kancellár azt mondta, hogy a legkevésbé sem kívánja az angol birodalom megsemmisítését, be­szédében azonban semmi utalás nem tör­ténik abban az irányban, hogy a békéi az igazságosságra kell alapozni és egyetlen szó sem hangzott el arra vonatkozólag, hogy Európa többi nemzeteinek joguk van sorsuk felől határozni, bár erre az elvre Hitler kancellár Németország szá­mára annyiszor hivatkozott. „Hiiîef érvelései is fenyegetések voltak“ — Az egyetlen érzés, amelyhez felszó­lítását intézte, a félelem alacsony ösztöne volt és ezért érvelései is fenyegetések voltak. Jellemző azoknak a nemzeteknek a jövőjéről való hallgatása, akiket hurnN ürügyek alatt igába hajtott. Teljesen nyilvánvaló, hogy legalább is Európának nagyrésze rosszul olvasott ebben a be­szédben. Az Európáról alkotott kép, ame Ivet az Egyesült-Államok elnöke és Smuts tábornok rajzolt meg merész vonalakban, igen engedékeny. Mi velük együtt Euró­pái független államok szabad szövetségé­nek tekintjük és e közös álláspont alap­ján a fenyegetésekkel szemben érzéketle­nek maradunk. Hitler kancellár ruest vi­lágosan megérttette, hogy erejének min­den súlyával indul az Anglia elleni táma­dásra. Ezért Nagybritannia legnagyobb részében, a nagyvárosokban és a legtávo­labbi falvakban csak egyetlen szellem­nek szabad uralkodnia: a megingathatat­lan elhatározás szellemének. Senki sem kételkedik abban, hogy ha Hitler kancel­lár terve sikerül, akkor ez a véget jelen­tené, mindazoknak a dolgoknak a végét, amelyekért érdemes élni. Tisztában va­gyunk azzal, Hogy azok a dolgok, amelye­ket védünk, minden áldozatot megérnek, mert nemes kiváltság ilyen értékes dol­gok védelmezője lenni. Nem akartuk so­ha a háborút. Természetesen nálunk sen­ki sem akarja, hogy a háború tovább tart­son, mint ameddig szükséges Úgy aka­runk élni. amint az nekünk tetszik, hogy ne kelljen állandóan a német titkos rend­őrségtől félni, ugv akarjuk szeretni az istent, amint az óhajtásunk és ezt a lel­kiismereten alapuló vallási szabadságot nem engedjük kivenni a kezünkből. Né­metországban az emberek lelkiismeretű­ket eladták Hitler kancellárnak. úgy hogy valóságos gépekké váltak, amelyek egyszerűen végrehajtják a parancsokat, legyenek azok igazságosak, vagy igaztala­nok. „HITLER A LEGFELSŐBB VÉD­NÖK SZEREPÉT VÁLLALJA MAGÁRA“ — Kezdetben, mikor átvette az or­szág vezetését, Hitler kancellár igyeke­zett pontosan körvonalazott céljai £ meg­magyarázni. Akkor csak Németország jó­létével foglalkozott és semmi követelést nem állított fel szomszédaival szemben. Az étvágya azonban megnőtt és ma ma­gára vállalja a legfelsőbb védnök szere­pét. Most Közép- és Északeuropában sa­ját mesterkélt koncepciói, saját árnyék­képei közvetítésével kormányoz. Délebb­re Mussolini, a Franciaország éli erű győ­zelemtől megittaeodva — amely ország­gal azonban nem harcolt — uralkodó sze­repet akar játszani a Földközi-tengeren, amelyet nem hóditott meg. Hitler kancel­lár számára az emberek és nemzetek vég­zeteinek végső szabályozója az erőszak. Németországé az erőszak. Ennélfogva Németországnak kell határoznia arról, hogyan fognak együtt élni a nemzetek. Mit számit az, ha nekik nein tcl=/ik a Führer? Az ő véleménye szerint az embe­rek azért vannak, hogy neki engedelmes­kedjenek Hitler kancellár szerint az adott szó tiszteletbentartása -i gyengeség jele és méltatlan az erőteljes szellemek­hez, Ő nem enged meg olyan abszurditá­sokat, mint például a törvény előtti egyenlőség, amelyet a mindenható állam és nemzet megsértésének tekint. A rossz­hiszeműség, a kegyetlenség és a bűntény polgárjogot nyernek azzal a ténnyel, ha azokat a nemzeti szocializmus rendeli el. Ez olyau provokáló kihívás egy Anti- krisztus részéről, amelyet kötelességünk, mint jó keresztényeknek, mmden erőnk­kel visszaverni. A brit birodalmi közös­ségben élő népek mindenkivel együtt, aki szereti az igazságot és a szabadságol, soha sem fogják elfogadni Hitler kancellár uj \ ilágát. Szabad emberek, nem rabszolgák, szabad nemzetek, nem Németország alattvalói, szabadon, a köz érdekében égyüttmüködő népi közösség: ezek az aj rend pillérei. Remélem, hogy országunk, amely ma annak a mérhetetlen tragédiá­nak bekövetkezése ellen harcol, melyet Hitler kancellár győzelme jelentene, meg fogja mutatni az utat minden nép számá­ra a jobb élet felé. Bátrak kell legviink akkor, mikor a jövőről van szó. Hitler kancellár csak akkor tűzheti ki a horog­keresztes zászlót valahová, ha sikerül Nagybritannia erejét aláásnia. Ezért a Minét kevesebb beszéd és mentői több munka! Sok fecseg és soha senkinek nem használt• Ä hallgatás mindig hasznos volt és az is maradi• népek hálával tartoznak Nagybrilanníá- val szemben és imádkozniok kell, hogy szigetünk védelmén törjön meg a táma­dás. Mert a mi szigetünk az az erősség, amely türelmetlenül várja azt a napot, amikor viszonozhatja a támadást Mi eze­ket a népeket nem akarjuk kiábrándíta­ni. Amikor eljön a számlák kiegyenlíté­sének pillanata, Hitler kancellár Európá­ja darabokra törik a szabadságért vágyó ember legyőzhetetlen akaratán. Európa határain túl, az Atlanti-óceán túlsó part­ján hatalmas népek élnek, amelyek állan­dóan növekvő gyűlölettel nézik a/, ö mü­vét. Hitler tisztában van azzal, hogy látá­sa szűk és mindent eltorzító. Evangéliu­ma a gyűlölet bibliája, politikája a nyers erőszak. Nekünk bátorságot adhat az a tudati hogy egy nagy nép imádkozik n győzelmünkért és Hitler módszereinek vereségéért, éppen olyan hő vággyal, mint újabb áldozatainak bármelyike. Mi és nagy tengerentúli domíniumaink szi­lárdan állunk ellent és tovább is szilár­dan fogunk szembeszállani a gonosz őre­iével. Előre fogunk menni küldetésünk veszedelmeinek és magasztosságának tu- I datában, az Isten segítségében való hittel I megerősödve és győzni fogunk. „Churchill már 19-ifti beszédében kifejezésre juttatta Nagybritánnia szilárd elhatározását, hogy iolytatja a háborúi^ LONDON, juiius 23. (Rador.) Reuter• „Hitler tulajdonképpen nem is mondott újat, csak múltbeli szavait ismételte meg“ — írja a „Times“. A lap emlékeztet Churchill mi­niszterelnök juiius 19 iki beszédére, mely­ben kifejezésre juttatta Nagybritannia szi­lárd elhatározását, hogy folytatja a háborút. Komoly okok vannak arra — állapítja meg a lap — begy Nagybritannia kitart győze­lembe vetett lote mellett. Nagybritannia mindannak megltslesitője, amit Németország gyűlöl és amitől fél. Angliának erős légi ereje és olyan flottája van. melynek felsőbb- ségét nem lebet elvitatni. Két kilátás van a jövőt illetően és nem férhet kétség hozzá, melyiket fogják választani.“ HULL AMERIKAI KÜLÜGYI ÁJ- LAMTITKÂR BESZÉDE A PÁN­AMERIKAI KONGRESSZUSON HAVANNA, juiius 23. (Rador.) A Reuter jelenti: Cordell Hull külügyi államtitkár nagy beszédet mondott a pánamerikai érte­kezlet kiküldöttei előtt. Hull kijelentette, begy az Egyesült-Államok .nyíltan szorgal­mazza azt a törekvését, hogy az összes ame­rikai köztársaságok részvételével — telje? egységességgel - állapítsák meg, melyek a ryugati földterülethez tartóz# európai bir­tokok.-— Távol áll tőlünk az az óhajtás — mon­dotta — hogy magunkhoz vonjuk ezeket a birtokokat, vagy feléjük terjesszük hatal­munkat. vagy befolyásunk alá kerítsük nizo- nyos formában. Mégis, nem engedhetjük meg, hogy ezek a területek az európai vi­szály által bekövetkezendő elrendeződések célpontjába kerüljenek, sőt, e viszály folya­mán, csataterekké váljanak. A helyzet jelen­legi állasában —• folytatta az államtitkár — megállapíthatjuk. hogy ezeknek a területek­nek bekéje és biztonsága veszélyeztetve van, úgyhogy bármely pillanatban belekerűlhet­1 nek a közös amerikai módszerekkel ellenté­tes idegen módszerek hatókörébe­Cordell Hull felhivta az értekezlet kikül­dötteinek figyelmét arra, hogy a tűzvész, amely a föld nagyrészét lánghaboritotta. egyre jobban fenyegeti az amerikai nemze­teket is. Tehát szükségesnek látja a veszély gyors felismerését és a teljes, határozott fel- készültség alkalmazását. Hull külügyi államtitkár miután kijelen­tette. hogy az értekezlet célja a sürgős meg­oldást igénylő kérdések azonnali felülvizs­gálása, mint amilyen például a jelentéke­nyebb külföldi piacok jellegének megválto­zása és csökkenése, a következő egységes program megvalósítását javasolja: 1. A ta­nácskozó bizottság tevékenységének mege­rősítése cs növelése a közös amerikai gazda­sági és kereskedelmi vérkeringés folytonos­ságának biztosítása érdekében. 2. Az. első­rendű jelentőségű gazdasági és kereskedelmi kérdések megoldását könnyítő időleges hatá­rozatok azonnali érvényesítése az amerikai köztársaságok gazdasági életének fenntartá­sa érdekében. Valahányszor ezek az intéz­kedések szükségesnek bizonyulnak és vala­hányszor a már érvényben lévő egyezmé­nyek tovább fejlesztésére alkalom kínálko­zik, meg kel! vizsgálni bizonyos módszere­ket az amerikai nép életszinvonalának eme­lése — a termelés és a fogyasztás összhang- bahozatala érdekében. „A TENGELY TELJESEN BIZTOS A FÖLÉNYÉBEN ÉS VÉGIG FOLYTAT- JA A HARCOT“ — ÁLLAPÍTJA MEG A STEFANI-ÜGYNÖKSÉG DIPLOMÁ­CIAI SZERKESZTŐJE RÓMA, juiius 23. (Rador.) A Steiani dip­lomáciai s.cikesztője jelenti, hogy von Possa lovassági tábornok, aki Hitler kancellár ál­tal a Dúcénak felajánlott páncélosvonat át­adásával van megbízva, kijelentette, bog.' (Cikkünk folytatása az utolso j.iialou-J( un 9 fi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents