Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-23 / 164. szám

*

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99.

LXI ÉVFOLYAM, 164. SZÁM.

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató; DP. ÜROIS LÁSZLÓ

Kiadótulajdonos: PALLAS R. l - Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, felevre 480, egesz évre 960 lej.

CLUJ, 1 940 JULIUS 2 3.

A Balti-államok beolvadnak Szoviet- Oroszország tanácsköztársaságainak keretébe--------------- ■■ —■ wvarjgvgBjnm— n ----------------------Liivánia, Lettország és Észtország parSamenfíei ugyanegy őrá" ban határoztok el a csatlakozást. — Mindhárom ország toliességében elfogadta , maga számára a szovietalkotmányi is

KAUNAS, Julius 22. (Rador.) DNB : Litvánia, Lettország ós Észtország újonnan megválás? tott parlamentjei vau sárnap, jtilius 2i én miiiriidháro<rn balti fővárosban ugyanabban az órában tátották ülést, hogy igen nagyfontosságu határozatokat hozzanak mindhárom álu >lam belső szervezettsége szempontjából. Kaunasban az országgyűlést 12 óra=* !kor nyitották meg a kormány tagjainak, továbbá a Szovjetunió képviselői'« nek jelenlétében — élükön Deleanosov helyettes külügyi népbiztossal — valamint a diplomáciai kar tagjainak iÁs nagyszámú magatsrangu személyiség részvétele mellett. PaliwLis helyettes miniszterelnök és helyettes külügyminiszter az ülés elején bejelentette a kor i many lemondását. A parlament biza’- mat szavazott a kormánynak, amely az ui alkotmánynak megfelelően történő uj kormány megalakulásáig helyén ma rád. Ezután a gyűlés a következő nn-' pirendet fogadta eü

1. Az uj alkotmány kérdése 2. A Szovjet Oroszországhoz való csatlakozás kérdése. 3. A földbirtokok rendezésének kérdése. 4. A nagybankok és iparvállalatok kisajátításának kérdése

A parlament elfogadván ezt a napi rendet, az ülést harminc perce; felfügg gesztették. Az ülés újból való megnyitásakor az országgyűlés egyhangúlag megszavazta a szovjetorosz alkotmány elfogadásáról szóló efső pontot. A má sodik pont bejelentését vita követte. A igazságügyminiszte/ a Szovjet orosz* országhoz való csatlakozás előnyeiről I

beszélt és kijelentette, hogy mivel a Üi- van parlament elfogadta a szovjet a*' kotmányt, meg kell vonni Litvánia Oroszországhoz való kapcsolatainak vou nalait. Következésképpen az országg37ü- lésnck javasolnia kell, hogy Litvániát vegyék fel a Szovjetunió tanácsköztársaságainak kebelébe önkormányzatú köztársaság minőségben. Ezt az indít-* ványt a parlament egyhangúlag elfogadta.

RIGA, juíius 22. (Rador.) DNB- A diplomáciai kar és a sz^yj-efiorosz kor-* many rendkivűili küldöttségének jelenlétében a nem régiben megalakult Lelt parlament kimondotta Lettországnak szovjet köztársasággá való átalakulását és a Szovjetunióba való beolvadását. A lett kormány még az este folyamán kérni fogja a moszkvai kormányt, hogy fo* gadja el ezt a határozatot. Rigában nagy szovjetorosz rokonszenvtUntetések voí lak.

TALLIN, julius 22. (Rador.) DNB: Az észt képviselőhöz vasárnapi ülésén Jalak képviselő beszéde nyomán egyhangúlag napirendire tűzte Észtorrtzág-4 nak Szovietoroszországhoz való csatlakozását. Az ülésen a kormány tagjain kívül a diplomáciai testület számos tagja, köztük a szovjetoirosz, német, olasz, francia és angol nagykövet vett részt. Hosszas tanácskozás után a küliigymi** r.iszter beszélt, majd egyhangúlag elfő gadták azt a törvénytervezetet, mely kilenc tagból alakított bizottságra bízza a jövőben Észtország ügyeineik itató«* í ését.

Az angol sajtó visszautósiíja Hiller afánialál

A DNB jelentése szerint az angol kormány nem egységes s az angol nép Churchillel szemben békét akar• — Smuts délafrikai miniszterelnök rádióbeszéde

Ciana olasz külügyminiszter elutazol! Berlinből

I LONDON, julius 22. (Rador.) Reuter:

'Az angol sajtó Hitler beszédével jogiul* kozva, azt egyhangúlag visszautasítja. A háborút — Írják a lapok ■— folytatni kell mindaddig, amíg a békefeltételeket rr.ár nem Berlin, hanem London diktálja Gar- ívin azt írja az „Observer“-ben, hogy igaz béke ajánlatról nem volt szó. Hitler nagyon jó pszihológus, aki megpróbálja az angol népet kormányától elválasztani. Egy bátor nemzet fogott azonban fegyvei t a fenyegetéssel szemben, hogy bátorító példát adjon valamennyi szabad ember számára. A „Reynolds News“, a szövetkezetek hivatalos szerve ezt írja: — Anglia tudja, milyen választ kell adnia. Álljunk

ellent a fenyegetésnek, Európa felszabadítása érdekében.

CAPETOWN, julius 22. (Rador.) Reuter: Smuts tábornok, a Délafrikai Unió miniszterelnöke rádióbeszédében az Egyesült-Államokhoz a következő szavakat intézte:

„Két kérdést akarok röviden megvitatni, amelyek a mi szabad államainkban az emberek millióit foglalkoztatják. 1. Milyen aktívát mutat a háború jelenlegi fejezete. 2. Milyen békére törekszünk a jelenlegi halálos párbajban“.

„A németek harcait a mai napig a sikerek szakadatlan sorozata kisérte: Lengyel- ország, Norvégia, Hollandia, Belgium után

a legnagyobb és legbámulatraméltóbb győzelem, Franciaország hirtelen és váratlan összeomlása következett. Nagyhritaunia esete azonban nagyon különbözik a többi államétól. Nem akarom a német invázió veszedelmét lebecsülni, de hangsúlyozni akarom a félénkek előtt, hogy a kisállamok elárasztása másodrendű katonai incidens. Természetesen Franciaország ösz- szeomlása nem tekinthető annak, mert ez tényleg a modern idők egyik legnagyobb katasztrófája, melyet eléggé helytállóan meg lehet magyarázni a francia hadvezetőség hihetetlen tévedései, a francia belpolitika mély széttagozódása, valamint Franciaország politikai vezetőinek a legválságosabb pillanatban tanúsított megdöbbentő gyöngesége által. Az angol nép ezzel szemben ma egységesebb, mint történelme folyamán valaha, a nagyszerű és rendkívüli bátor vezetőség alatt. Nagv- britannia a szövetségesek ügyének központi magva és az is marad, Anglia a szövetséges védelem főbástyája, olyan erő, amellyel a németek meg kell mérkőzzenek, mielőtt az igazi döntést elérnék Nem lehet szó az ellenség győzelméről addig, amíg annak nem sikerül halálos csapást mérnie a szövetséges védelem szivére“.

Smuts tábornok a továbbiakban kijelentette, hogy nem hisz a Nagybritanuia elleni német támadás sikerességében, majd hozzátette, hogy ebben a háborúban az idő végzetes hatású tényező lesz a német tervek szempontjából.

Haligatóü arany, beszélni ezlisíBöícs ember, aki iu<£ ball« galni.

Gyakrabban ér baj, ha se* kai .beszélsz*

S IjUBIMMM I 111—B————— ——PMM

..Célunk — folytatta — tovább is Európának a nemzeti szocializmustól való felszabadítása, valamint uj teremtő szabadságban való megszervezése marad, ügy az egyének, mint a nemzetek szempontjából s/abad Európára törekszünk, olyan értelemben, bogy úgy az egyénnek, mint a nemzeteknek szabad fejlődési lehetőségeket biztosítsunk. Láttuk, hogy a szervezés és a fegyelem párhuzamosan kell haladjon a szabadsággal. Ezt mutatta a Népszövetség kudarca, mely nagyi észben a központi ellenőrzés hiányának tulajdonítható Következésképpen olyan Népszövetséget kell teremtenünk, amelynek sikerül ezt a tökéletlenséget kiküszöbölni és amelynek tekintéllyel felruházott központi szervezettsége lesz és elég hatalma ahhoz, hogy az emberiség közös érdekeiről gondoskodhasson“.

„Célunk és jelszavunk — fejezte be megállapításait Smuts tábornok — szabad férfiaknak és nőknek szabad nemzetek nemzetközi szövetségében való egyesülése“.

„Nagybritanniának semmi reménye nem tehet ebben a háborúban44 — írja az olasz sajtó

RÓMA, julius 22. (Rador.) Az olasz sajtó továbbra is foglalkozik a Führer beszédével. A „Messagero“ megállapítja, hogy Anglia részére a háború folytatásának nincs semmi értelme. Nagybritanniának semmi reménye sem lehet ebben a háborúban, mert Németország és Olaszország helyzete kitűnő és legyőzhetetlen. A felelősség természetesen Angliát illeti.

A NÉMET TÁVIRATI IRODA SZERINT CHURCHILL HÁBORÚT, AZ ANGOL NÉP BÉKÉT AKAR

RÓMA, julius 22. (Rador.) A DNB San- Sebastianból nyert értesülése alapján közli, hogy Lloyd George VI. György királytól kihallgatást kért, hogy a parlament titkos ülésre való összehívását szorgalmazza.

A Német Távirati Iroda megállapítja, hogy Londonban három áramlat uralkodik: Az első felfogás szerint egyáltalán nem kell válat- szólni a Führer ajánlatára. Ezt az álláspontot Churchill képviseli. A második — melyet már a kormány több tagja vall magáénak — azon a nézeten van, hogy közelebbi részleteket kell kérni a tengelyhatalmaktól a békefeltételek kérdésében. Végül a harmadik áramlat, mely az angol nép magatartását fejezi ki, a háború befejezését óhajtja.

BERLIN, julius 22. (Rador.) Berlinből való eltávozása előtt Ciano gróf ebédre volt hivatalos az olasz nagykövetségen, amelyen résztvett Ribbentrop, valamint több más német birodalmi miniszter és magasrangu személyiség.

ROMÁN LAPOK HITLER BESZÉDÉRŐL

Bukaresti lapok berlini tudósításai bősz- szas kommentárokat fűznek Hitler vezér és kancellár pénteki beszédéhez. A ..Romania“ megállapítása szerint elsőizben történik a világtörténelemben, hogy egy győztes hatalom békejobbját nyújtsa ellenfelének, aki ellene minden észszerű ok nélkül harcot indított. Ez egyedül Hitler Adolf érdeme — irja a lap —, me/rt az emberiséggel szemben érzett mély felelősségérzettől áthatva utolsó felhívással fordult Anglia vezető személy kégeihez. A lengyelországi győzelmes hadműveletek befejezesse után Hitler vezér és kancellár október 6-i beszédében figyelmeztetést intézett Angliához és Franciaország hoz, hogy ébredjenek a valóságokra. Az épi tő szellem, amely most uj európai rend alko tására törekszik, a gyűlölködés érzésén felii, emelkedik és a fehér faj jelenlegi értelmet len mészárlásának megszüntetését óhajtja Ismét hangoztatja, hogy sohasem akarta az angol birodalmat elpusztítani. Ezzel a fele lősségérzetnek nagyobb mértékéről tett tanú bizonyságot, mint Anglia vezető politika személyiségei. Ha azonban ez az utolsó fel hivás is süket fülekre talál, a nagy világbi rodalomra pusztulás fog következni. Hitler Adolf szavaiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Anglia eöeni harc — ameny- nyiben nem tér éstzre a 12. órában — borzalmaiban majd az összes eddigi harcokat is felülmúlja. Anglia — hangoztatják Berlinben — a Németországgal való megegyezés, vagy pusztulása között kell válasszon.

Az „Universul“ berlini tudósitója irja: Ciano gróf berlini látogatását és a Reichstag ülésen történt jelenlétét Németországnak Anglia el-, leni háborús politikájáról elterjedt hirek megetrősitésének tekintik. Ugv látszik, hogy a Nagybritanuia elleni nagy offenzívat elhalasztják. hogy megállapítható legyen, nincs-e helye ismét egy ilyen irányú politikai tevékenységnek. A beszéd nyomán kialakult berlini benyomás megerősíteni látszik ezeket a várakozásokat, főleg arra való tekintettel,' hogy a Führer bizonyos célzásokat tett Németországnak az angol néppel szemben tanú- sitott magatartására, rámutatva arra a felfogásbeli különbségre, mely a kormány és az angol nemzet felfogása között van. Meg- em’itendő még ezzel kapcsolatban a beszédnek az a része, melyben Hitler hangsúlyozta, hogy nem helyeslik az összes angol politikai körökben az angol kormány jelenlegi magatartását és megemlitendőnek látszik az is, hogy Hitler nem tett célzást a német részről Anglia ellen indítandó támadás kezdetének pontos idejére vonatkozóan és főleg, mint a múltban. most sem szögezte le, hogy Németország az angol birodalom elpusztítására gondol-